A fiatalok foglalkoztatása Tripartit szeminárium Legjobb gyakorlatok a világ minden tájáról foglalkoztatáspolitikai igazgató Budapest, január 11.

A fiatalok foglalkoztatási válsága  A fiatalok foglalkoztatási válsága példa nélküli arányokat öltött.  2013-ban közel 75 millió fiatal van munka nélkül világszerte.  A fiatalok felülreprezentáltak a NEET-ben, a fekete foglakoztatásban, a határozott idejű foglakoztatásban, a szegény és alacsony fizetésű munkavállalók között.  Európában 14 millió éves fiatal NEET.  Afrikában 10-ből 9 munkavállaló a feketegazdaságban dolgozik.  Európában 10-ből 4 fiatal munkavállalót határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatnak.  Világviszonylatban a dolgozó szegények 23,5%-a fiatal.  Az USA-ban és Európában a legkisebb jövedelműek 50%-a fiatal. Az oktatási rendszerből a munka világába való átmenet lassú és bizonytalan. A munkaerő-piac elbátortalanítja és elereszti a kezüket. A NEET or neet is a young person who is n ot in e ducation, e mployment, or t raining = olyan fiatal, aki nincs az oktatási rendszerben, nem foglalkoztatják és nem vesz részt szakképzésben – a ford. megj.

Az ILC 2012-es határozata: A fiatalok munkanélküliségi válsága, felhívás akcióra  Az ILC 2012-es határozata azonnali és célzott akcióra hív fel, amely többrétegű stratégián alapul, és az alábbiakat foglalja magában: 1.A fiatalok foglalkoztatását célzó foglakoztatási és gazdaságpolitika. 2.Foglakoztathatóság – oktatás, képzés és kompetenciák, iskola-munka átmenet. 3.Munkaerő-piaci politikák. 4.Fiatalok vállalkozóvá válása és önfoglalkoztatása. 5.A fiatalok jogai – jogokat a fiataloknak.

1.A fiatalok foglalkoztatását célzó foglalkoztatási és gazdaságpolitika

A fiatalok foglalkoztatását célzó foglalkoztatási és gazdaságpolitika  Koherens makro- és mikroszintű gazdaságpolitikára van szükség:  Foglalkoztatást elősegítő makrogazdasági politikák, amelyek támogatják az össz-szükségletet és javítják a forrásokhoz való hozzáférést;  ágazati és szektorális politikák, amelyek megkönnyítik a strukturális átalakítást;  munkaerő-intenzív állami infrastrukturális beruházások foglalkoztatási programok.  A kormányok és a szociális partnerek vállaljanak kötelezettséget:  tripartit konzultációk folytatására a foglakoztatási és gazdaságpolitikákról;  szektorális és vállalati szintű konzultációkra, olyan stratégiák kezdeményezésé, amelyek a fiatalok speciális szükségleteinek felelnek meg.

1. Makrogazdasági és ágazati politikák Jó gyakorlat Brazíliából  A globális gazdasági és pénzügyi válság hatására a munkaerő- piac viszonylag enyhe hullámvölgybe került.  Az expanzív makrogazdasági politikák fontos szerepet játszottak a fogyasztás és az aggregát szükséglet beindításában:  expanzív monetáris és hitel politika (pl. alapkamat-csökkentés);  expanzív fiskális politika ( pl. adócsökkentés, az eredeti többletcél csökkentése).

2. Makrogazdasági és ágazati politikák (folytatás)  A kormány 2011-ben elindított egy olyan iparpolitikát, amely a strukturális átalakítást célozta:  csökkentette célzott intenzív szektorok adóját;  új hitelvonalat hozott létre a Nemzeti Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Bank innovációs portfóliójának szélesítésére.  Jogszabályok a feketegazdaság kifehérítésének elősegítésére  A minimálbér emelése

2. Foglakoztathatóság – oktatás, képzés és kompetenciák, iskola- munka átmenet

 Az oktatás, a képzés és készségek fejlesztése fontos a fiatalok foglakoztatásának és hatékonyságának javítása érdekében.  A „ második esély” kezdeményezések hatékonyak az iskolát korán elhagyók elérésére.  TVET-reformok kellenek a minőség, a finanszírozás, a koordináció és az utókövetés javítása érdekében.  Azokban az országokban (pl. Ausztriában, Dániában, Németországban, Svájcban), ahol a fiatalok magas aránya vesz részt a duális rendszerű szakképzésben, alacsonyabb az ifjúsági munkanélküliség. TVET = Technical and Vocational Education and Training = Műszaki és Szakoktatás és Szakképzés

Duális szakképzési rendszerek  A duális szakképzési rendszerek elősegítik mind az iskola- munka átmenetet, mind a fiatalok foglalkoztatását.  A szakképzési helyek kontingense a munkáltatói szükséglet függvénye.  Az általános oktatási komponens és a tudás átválthatósága növeli a tanulók foglakoztathatóságát.  Jogszabályban kell rögzíteni  a különböző szereplők, nevezetesen a kormány, a szociális partnerek és a szakmunkás tanulók felelősségét;  a szakmunkástanulói jogviszony általános feltételeit.

Duális szakképzési rendszerek (folytatás)  A szociális partnerek bevonása életbevágó a szakképzési rendszerek sikere szempontjából, mert  hozzájárulnak a VET tervezéséhez, kivitelezéséhez és utókövetéséhez;  részt vesznek a szakmunkástanulói jogviszony általános feltételeiről szóló kollektív alkuban;  szerepet játszanak a szakmunkástanulók jogainak tudatosításában. A kormány, a munkavállalói és a munkáltatói képviseletek közötti együttműködés mindhárom fenti területen alapvető fontosságú.

Duális szakképzési rendszerek (folytatás)  A éves korosztály 62%-a vesz részt a szakmunkásképzésben.  Finanszírozás: a költségek 77%-át a vállalkozók állják.  Iskola-munka átmenet : a német szakmunkás tanulók közel kétharmadát főállásos munkaviszonyba veszi át az őket kiképző vállalat a képzést követően. Jó gyakorlat Németországból Szociális párbeszéd  A VET-ről szóló döntések többségét a német kormány akkor hozza meg, ha azokkal a szociális partnerek egyetértettek.  A szakképzési rendszer hangsúlyozza a munkáltatói felelősség elvét, ugyanakkor garantálja a munkáltatók és a szakmunkás tanulók jogait és kötelezettségeit is.

3. Munkaerő-piaci politikák

• A munkaerő-piaci politikák főszerepet játszanak a következőkben:  A fiatalok munkaerő-piacra belépésének és újbóli belépésének megkönnyítése;  az elszakadás megelőzése;  a tartós munkanélküliség megelőzése korai intervenciókkal.  Az alábbiakat foglalják magukban: Karrierirányítás és álláskeresési segítségnyújtás, képzés és továbbképzés, elhelyezkedési támogatás, állami és önkormányzati foglalkoztatás, vállalkozások támogatása, társadalombiztosítás.  A hatékony programok kombinálják a fenti intézkedéseket, hogy megfeleljenek a fiatalok eltérő szükségleteinek.

3. Munkaerő-piaci politikák (folytatás)  A szolgáltatáshoz intézményi kapacitásra és a megfelelő források kihelyezésére van szükség.  A jó gyakorlatok demonstrálják, hogy a feltételek megléte, aktiválása és a kölcsönös kötelezettségek elősegíthetik a munkanélküliségből való kilépést.  A célzott és meghatározott időre szóló bértámogatások felerősíthetik a fiatal munkavállalók iránti szükségletet. • A kormány és a szociális partnerek közötti együttműködés kulcsfontosságú az alábbiak miatt:  a munkaerő-piaci politikák és programok hatékonyságának növelése;  a hátrányos helyzetű fiatalok foglakoztatási lehetőségeinek növelése.

3. A fiataloknak nyújtott garanciák  A fiataloknak szóló garantált képzés/foglakoztatás kombinációja, előre meghatározott kritériumok alapján  Ez érvényesül Ausztriában, Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban Jó gyakorlat Svédországban  A fiataloknak szóló garanciákat 1984-ben vezették be és 2007-ben vizsgálták felül.  Igényjogosultság: éves munkanélküli fiatalok, akik négy hónapon belül legalább 90 napig voltak regisztrálva az állami foglalkoztatási rendszerben.  fiatal vett részt 2010-ben a garanciarendszerben.  Több hatásvizsgálatra van szükség, az ilyen és hasonló programok hatékonyságának kiértékelésére.

3. A fiataloknak nyújtott garanciák Jó gyakorlat Svédországban Folyamatábra 3 hónap max. 12 hónap Munkanélküliséggarancia kezdetegarancia vége Kezdete Standard foglalkoztatásialapos felmérésáltalános oktatás Szolgáltatásokoktatási és szakképzési irányításszakmunkásképzés és gyakorlat álláskeresés + coachingmunkaerő-piaci tréning elhelyezkedési támogatások kezdési ösztönzők 4 hónapon belül legalább 90 nap

4. A fiatalok vállalkozóvá válása és önfoglalkoztatása

 A fiatal hölgyekben és urakban óriási vállalkozói és munkahely-teremtési potenciál van, beleértve a közösségi gazdálkodást és a szövetkezeteket.  A főbb gátak:  a munkatapasztalat hiánya ;  tőkehiány;  kompetenciahiány illetve nem megfelelő vállalkozói ismeretek.  Fontos kihívások a kedvező üzleti környezet teremtése a fiatal vállalkozók számára, valamint a bedőlés magas kockázatának csökkentése.  Külön hangsúlyt kell helyezni a fiatal nők vállalkozásának elősegítésére.

4. A fiatalok vállalkozóvá válása és önfoglalkoztatása (folytatás) • A fiataloknak szóló vállalkozásfejlesztési programok akkor a legsikeresebbek, ha:  a magán szektorral partnerségben kerülnek megtervezésre és végrehajtásra;  integrált csomagok formájában jelennek meg;  a vállalkozói ismereteket már a korai iskolai években beépítik a tantervbe.  Szigorú monitoringozásra és értékelésre van szükség a vállalkozásfejlesztési programok hatékonyságának vizsgálatához.

4. A fiataloknak szóló vállalkozásfejlesztési programok „Gondolkodj nagyban”  Célcsoport: év közöttii fiatalok, akiknek legalább 50 %-a hátrányos helyzetű  Képzést és ösztöndíjat biztosít 300 vagy 2500 GBP összegben  Eddig résztvevő Jó gyakorlat az Egyesült Királyságból „Hercegi Skót Ifjúsági Vállalkozási Alap”  Cél: a pénzügyi kockázat kiegyensúlyozása és a hátrányos helyzetű fiatal vállalkozók elérése  Célcsoport éves munkanélküliek  Finanszírozás:  skót Kormány 30% ;  európai strukturális alapok 14 %;  magánszektor adományai 45 %;  saját bevétel 11 %.

4. A fiataloknak szóló vállalkozásfejlesztési programok Franciaország „ DEFi jeunes”  Mikrofinanszírozás, oktatás és tanácsadás maximum 6000 euró értékben.  Célcsoport: éves korosztály.  2010-ben több mint 6000 fiatalt és több mint 3500 projektet támogattak.  Az értékelés szerint a program minden végzettségi szintet elér, a fiatalok kb. egy harmada volt munka nélkül. Finnország: Iskolarendszerű vállalkozói képzés  A vállalkozói ismereteket kifejezetten elismerik és kötelező tárgyként integrálják a kereszt- tantervekbe.  Célok: vállalkozásfejlesztés, illetve az oktatási rendszer és a munka világa közötti együttműködés javítása.  Közzétették a végrehajtási utasítást, amely tartalmazza 2015-re szóló célokat is. Jó gyakorlatok Franciaországból és Finnországból

5. A fiatalok jogai – jogokat a fiataloknak

 A fiatalokat különösen érintik a munkahelyi instabilitás, a szegény-munkavállalói státusz és az alacsony fizetés  Európában 10 fiatalból négyen határozott idejű munkaviszonyban vannak.  10 alacsony bérű állás közül ötöt fiatalok töltenek be.  10 fiatal munkavállalóból négyen tartoznak a szegényekhez.

5. A fiatalok jogai – jogokat a fiataloknak (folytatás)  A munkaügyi jogszabályokat és kollektív szerződéseket ki kell terjeszteni a fiatalokra is, mégpedig ugyanazokkal a feltételekkel, mint amelyek a munkavállalókra általában vonatkoznak.  A fiatalok foglakoztatását elősegítő politikák támogassák a méltányos munkába való átmenetet.  A szakmunkásképzést, a szakmai gyakorlatokat és más munkatapasztalat-szerzési rendszereket rendszeresen szabályozni és követni kell, hogy azok valódi tanulást és tapasztalatszerzést biztosítsanak, és ne a normál munkavállalók helyett foglakoztassák őket.  A szociális párbeszéd elengedhetetlen a konzisztens bérpolitikai keret kialakításához.

5. Munkerő-piaci reform A legújabb olaszországi gyakorlat  Az olasz fiatalok a kétszintű munkaerő-piac csapdájába estek.  Az alsó szinten a bizonytalan foglalkoztatás dominál.  A „ Riforma fornero” című munkaerő-piaci reformot júniusában fogadták el a munkaerő-piac dualitásának csökkentésére.

5. Munkerő-piaci reform (folytatás) A legújabb olaszországi gyakorlat • A reform legfontosabb újításai:  A társadalombiztosítás és a munkanélküliségi támogatások kiterjesztése, beleértve a szakmunkásokat, a szezonális munkásokat és a korlátozott munkatapasztalattal rendelkezőket.  A fiatalok munkaerő-piacra lépésének megkönnyítése szakképzéssel.  A határozott idejű munkaszerződések határozatlan idejűre való átváltásának ösztönzése, olyan intézkedésekkel, amelyek meggátolják mind a határozott idejű foglakoztatással való visszaélést, mind az adó csökkentést.  A munkáltatóknak kevesebbe kerül a korábban magas védettséget élvező felsőszintű munkavállalók elbocsátása.  Adókedvezmények és egyszerűsített követelmények fiatal vállalkozókkal szemben.

Felhívás sürgős teendőkre  Sürgős akcióra van szükség, amely csak akkor lehet hatékony, ha célzott és arra tervezték, hogy a fiatalok különböző csoportjainak jól körülhatárolt sérülékenységét ellensúlyozza.  A fiatalokat is bevonó szociális párbeszéd és partnerség fontosak a fiatalok foglakoztatási válságának kezeléséhez.  Az átfogó munkaerő-piaci programok célozzák meg a fiatalokat, közülük is különösen a hátrányos helyzetűeket.  Bár „mindenkire jó méret” nem létezik, a jó gyakorlatok lehetővé teszik, hogy egymástól tanuljunk és mind államközi, mind nemzetközi szinten együttműködjünk.