Präsentationsbeginn

Az építési kivitelezési tevékenységek megújult szabályrendszere Dr. Nádasdy Zoltán Noerr & Társai Iroda 2009. december 2.

Változó törvények 2009. évi LVII. törvény az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

2009. október 1-től hatályba lépő új, építőipart érintő kormányrendeletek (1) 190/2009. (IX.15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről („Új Kivitelezési Kódex) 192/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről

2009. október 1-től hatályba lépő új, építőipart érintő kormányrendeletek (2) 194/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről 195/2009. (IX.15.) Korm. rendelet a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről 196/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról

A jogszabály-módosítás indokai építőipari piaci átláthatóság és biztonság megerősítése, alvállalkozói érdekek védelme lánctartozások kialakulásának visszaszorítása egyértelmű és szakszerű döntéshozatal gazdaságélénkítő hatás feketemunka kifehérítése

Legfontosabb változások generális forma- és minimális tartalomkényszer megjelenése az építési szerződések körében kötelező építtetői fedezetkezelő bevezetése („biztos kéz” intézménye) elektronikus alvállalkozói nyilvántartás

Az építési szerződésekre vonatkozó megújult szabályozás az építtető és a fővállalkozó valamennyi üzletszerűen végzett építési (kivitelezési) szerződést köteles írásba foglalni a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt meghaladó beruházások esetében ügyvéd, vagy jogtanácsos általi ellenjegyzés is szükséges az Új Kivitelezési Kódex részletesen meghatározza a szerződések tartalmi elemeit

Az építési, tervezési szerződések minimális kötelező tartalmi elemei (1) az építési szerződésben – az általánosan bevett és a felek által specifikusan meghatározott tartalmon túl – rögzíteni kell: - az építtető és a vállalkozó elérhetőségének részletes adatait, - a szerződés tárgyát, munkaterület meghatározását, mennyiségi és minőségi mutatók meghatározását - a kivitelezéssel kapcsolatban vállalt teljesítési szakaszokat és határidőket, - a vállalkozói díj elszámolásának formáját, a fizetés módját és határidejét, illetve szakaszait,

Az építési, tervezési szerződések minimális kötelező tartalmi elemei (2) - a kivitelezési dokumentáció szolgáltatásával kapcsolatos megállapodás elemeit - a keletkező hulladékok elszállítására kötelezett adatait - a fővállalkozó által nyújtott garanciális és teljesítési biztosítékok körét - az építtető hozzájárul-e alvállalkozó igénybevételéhez, a szerződés teljesítésében a fővállalkozó kivitelező igénybe vesz-e alvállalkozó kivitelezőt, illetve a fővállalkozó kivitelező hozzájárul-e alvállalkozója további alvállalkozói igénybevételéhez - az építtető nyilatkozatát az építés pénzügyi fedezetéről - építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető megnevezés

Következmény, ha ezen elemek bármelyike kimarad az Új Kivitelezési Kódex nem fűz jogkövetkezményt jogszabály nem pótolhatja a felek konszenzusának hiányát Ptk. 205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre (2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges jogszabály által lényegesnek minősített elemek = megegyezés hiányában létre nem jött megállapodás

Külföldi jog kikötése megoldás? 593/2008 EK Rendelet, 2009. december 17-től hatályos 3. cikk Jogválasztás szabadsága: „Amennyiben a jogválasztás időpontjában valamennyi, a jogviszonyra vonatkozó egyéb lényeges tényállási elem más országhoz kapcsolódik, mint amelynek jogát választották, a felek választása nem sértheti a másik állam azon jogszabályi rendelkezéseinek alkalmazását, amelyektől megállapodás útján eltérni nem lehet.”

Egyéb lényeges tartalmi változások (1) pótmunka, többletmunka fogalmának rögzítése építési napló tartalma: - pótmunka szükségessége, igénye itt (is) rögzítendő, - legalább 10 naponként kötelező a bejegyzés, - részét képezi a fedezetkezelő által vezetett alvállalkozói nyilvántartás, - felmérési napló melléklet, ha a mennyiség az elszámolás alapja építési szereplők, feladatkörük meghatározása (építtető, beruházáslebonyolító, tervező, tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, építési műszaki vezető

Egyéb lényeges tartalmi változások (2) teljesítés leigazolása a műszaki ellenőr és az építési felelős műszaki vezető feladata alvállalkozói szerződésekben rögzített fizetési határidő nem lehet hosszabb, mint a megrendelő és a kivitelező szerződésében meghatározott végszámlát megrendelő csak akkor fizetheti ki, ha vállalkozó igazolta valamennyi alvállalkozó kifizetését függetlenül a tényleges esedékességi időponttól műszaki átadás-átvétel, birtokbaadás: birtokbaadásra csak a műszaki átadás-átvétel során rögzített hibák kijavítását követően kerülhet sor; műszaki megvalósulási dokumentáció előzetes megküldéséről rendelkezni szervizkönyv megjelenése

Az építtetői fedezetkezelés (1) hatálya: 2010. április 1. után indult építkezések esetén célja: a kivitelezési munkák szerződés szerinti ellenértékének megfelelő fedezet rendelkezésre bocsátása, hogy a fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álljon alkalmazási köre: - a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás - a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő (5.150.000 euró, kb. 1.4 milliárd forint) értékű építőipari kivitelezési tevékenység

Az építtetői fedezetkezelés (2) értékhatár számításánál egybe kell számítani az azonos építtető által több év alatt megvalósuló, összefüggő vagy egymáshoz kapcsolódó földterületen azonos rendeltetésű és a rendeltetésében egymáshoz szorosan kacsolódó új építmények vagy meglévő építményen végzett építőipari kivitelezési tevékenység értékét nem alkalmazandó: - PPP - építési koncesszió

Fedezetkezelő személye építtetői fedezetkezelői feladatok ellátására jogosult: - a Kbt. hatálya alá tartozó beruházások esetében a Magyar Államkincstár, - 5.2 millió eurós összeghatárt meghaladó beruházás esetén az építtető és fővállalkozó kivitelező választása szerint fizetési számla vezetésére jogosult a Magyar Államkincstár vagy pénzforgalmi szolgáltató a fedezetkezelő megbízatása az építési szerződés hatályba lépésétől az építmény birtokba adásáig vagy a kivitelezési tevékenység befejezését követő elszámolás lezárásáig terjed

Fedezet forrásának biztosítása (1) „előfinanszírozás”: az építési szerződés hatályának beálltakor a fedezetnek igazolhatóan rendelkezésére kell állnia fedezet forrása: saját erő, hitel vagy pénzkölcsön, pályázati támogatás, valamint költségvetési előirányzat lehet; az építési szerződésben a hitel vagy pénzkölcsön összegét hitel- vagy kölcsönszerződéssel, illetve a pályázati támogatás összegét támogatási döntéssel szükséges igazolni az egyes kivitelezési szakaszok megkezdéséig az adott ellenértéket a fedezetkezelői számlára kell utalni, illetve a pénzügyi eszközt át kell adni

Fedezet forrásának biztosítása (2) pénzeszköz lehet: - az Európai Unió valamely tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapír - a tőke és hozamgarantált átruházható értékpapír - olyan pénzügyi eszköz, amely esetében a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet szerinti kockázati súly 0% - az építőipari kivitelezés megvalósítására biztosított költségvetési előirányzat - uniós vagy hazai forrásból származó pályázati támogatás, vagy - hitel- vagy kölcsönszerződés alapján adott kivitelezési szakaszra meghatározott, visszavonhatatlan folyósítást biztosító hitel- vagy kölcsönösszeg

Fedezetkezelői szerződés (1) írásbeli szerződés az építtető és a fedezetkezelő között a szerződés tartalmazza: - az építtető, fedezetkezelő adatait, - műszaki ellenőr adatait, - az építési beruházás meghatározását, helyét, a beruházás ellenértékét, a kivitelezés várható kezdő és befejezési időpontját, a kivitelezés szakaszolása esetén a szakaszok meghatározását - az építtetői fedezetkezelőnek az építési szerződés teljesítéséhez kapcsolódó feladatait és jogait

Fedezetkezelői szerződés (2) - a fedezetkezelői számlaszámot, valamint az építtető részéről annak igazolását, hogy a fedezetkezelői számla felett biztosította az építtetői fedezetkezelő rendelkezési jogát - a fővállalkozó kivitelező által nyújtott - az építési szerződésben meghatározott - biztosítékok mértékét, módját, rendeltetésének célját, felhasználási lehetőségét - a fedezetkezelés díját (min. 100.000 Ft), fizetési módját és határidejét - annak feltételét, hogy az építtetői fedezetkezelő milyen esetekben vehet igénybe építési műszaki szakértőt az e rendeletben meghatározott tevékenysége ellátása érdekében

Fedezetkezelői szerződés (3) - az építtető által adott nyilatkozatot, melyben az építtető kijelenti, hogy az e rendeletben meghatározottak szerint elfogadja az építési műszaki ellenőr által kiadott teljesítésigazolást és az ez alapján - számla ellenében - a fővállalkozónak (alvállalkozónak) történő pénzügyi teljesítést - az építtetői fedezetkezelő által okozott kár megtérítésének szabályait - annak szabályait, hogy nem megfelelően dokumentált teljesítés vagy jogszabályba ütköző számviteli bizonylat benyújtása esetén az építtetői fedezetkezelő nem köteles a teljesítést elfogadni, és az építtető ebből származó káráért az építtetői fedezetkezelő nem felel

Fedezetkezelői szerződés (4) - az építtetői fedezetkezelő és az építtető közötti adatszolgáltatás és elszámolás szabályait, ideértve az építési műszaki ellenőrrel való együttműködési kötelezettségből származó szabályokat is - az építtető által rendelkezésre bocsátott dokumentumok felsorolását - a szerződés hatályát - az építtető által biztosított fedezetek megnevezését és azok rendelkezésre bocsátásának ütemét - a fedezetként rendelkezésre álló mobilizálható pénzeszközözök elfogadhatóságára vonatkozó szabályokat, minősítését, számszerűsítését, értékét

Az építtetői fedezetkezelő feladatai és jogosultságai a fedezetkezelői számla vezetése és kezelése kifizetések teljesítése a teljesítésigazolásban elismert ellenértéknek megfelelő összegben az építtető és a fővállalkozó kivitelező tájékoztatása a fedezetkezelői szerződés alapján rendelkezése alá helyezett fedezet mértékének változásáról internetes alapú alvállalkozói nyilvántartás működtetése a nyilvántartott összes alvállalkozó haladéktalan értesítése amennyiben az építtető nem helyezi határidőre a (rész)teljesítés szerződés szerint fedezetét a fedezetkezelő rendelkezése alá

Teljesítésigazolás és kifizetések teljesítése (1) építtetői fedezetkezelő bevonása esetén a vállalkozó kivitelező a számla benyújtásának időpontjáig köteles a vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező teljesítésének pénzügyi elszámolását elvégezni ha a fővállalkozó az alvállalkozókat kifizette, műszaki ellenőr igazolása alapján kifizetés a fővállalkozónak ha az alvállalkozók nem kerültek kifizetésre: alvállalkozói készre jelentés  közös helyszíni bejárás  teljesítési összesítő átadása a fővállalkozó felelős műszaki vezetőjének

Teljesítésigazolás és kifizetések teljesítése (2)  a teljesítési összesítő alapján a fővállalkozó műszaki vezetője ellenőrzést követően  teljesítésigazolás kiállítása  javaslat tétele az alvállalkozói számlára- esedékes, fővállalkozó által ki nem fizetett alvállalkozói követelés kifizetése ha az alvállalkozó a teljesítési igazolást vitatja: harminc napra fel kell függeszteni a szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező által vitatott rész kifizetését, ezalatt pert indíthat az alvállalkozó vagy megegyezhetnek a felek. Per estén letéti őrzés, pernyertesnek kifizetés

Fővállalkozói biztosíték, annak felhasználása (1) vállalkozói biztosíték fajtái: a) Kbt esetén - a fedezetkezelői számlára történő befizetés - a bankgarancia biztosítása, a fedezetkezelői számlára, mint jogosult részére történő utalás megjelölésével, vagy - a biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény, a fedezetkezelői számlára, mint jogosult részére történő utalás megjelölésével - az építtető által meghatározott egyéb biztosíték, a fedezetkezelői számlára történő utalás megjelölésével

Fővállalkozói biztosíték, annak felhasználása (2) b) Kbt-n kívül az építési szerződésben meghatározott biztosítéknak a fedezetkezelői számlára történő utalás megjelölésével - visszatartás nem szerepel a felsorolt biztosítékok között - műszaki ellenőr igazolása alapján az igazolt kiadások kiegyenlítésére használható fel - csak hibás teljesítésből eredő szavatosságot biztosít? - kötbérigény? - késedelemmel okozott kár tekintetében jogosult lesz a műszaki ellenőr igazolást kiállítani?

Az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás (1) az adott beruházás elkülönített alvállalkozói nyilvántartásának internet alapú működtetését az építtetői fedezetkezelő köteles biztosítani, valamint elektronikusan rögzíteni az építési szerződés adatait a Magyar Államkincstár kezelésében működő internetes felületet - http://e-fedkez.allamkincstar.gov.hu - 2010. április 1-től közösen használják a fedezetkezelők

Vállalkozó kivitelezői névjegyzék (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység üzletszerű gazdasági tevékenységként történő folytatásának feltételei: - az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel - a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik - rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy - vele tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - ilyen szakképesítésű szakmunkással, és

Vállalkozó kivitelezői névjegyzék (2) - alkalmaz olyan személyt, aki a csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult - kivitelezői tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentése a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának

Vállakozó kivitelezői bejelentés tartalma (1) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának bejelentése során az alábbi speciális adatokat köteles szolgáltatni a bejelentő: - az építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkásainak számát tevékenységi körönként (megjelölve személyenként, hogy vele tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll) - a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult alkalmazottainak számát (megjelölve személyenként, hogy vele munkaviszonyban, tagsági vagy megbízási jogviszonyban áll, továbbá azokat a kivitelezési tevékenységeket, amelyek tekintetében legalább egyikük felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult

Vállakozó kivitelezői bejelentés tartalma (2) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - a bejelentő részére nyilvántartási számot ad ki, vezeti a kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét, - ellenőrzi a vállalkozói építőipari tevékenység folytatására való jogosultságot

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!