Határidős termékek árazása

Az azonnali és a határidős ár konvergenciája

Az azonnali és a határidős ár konvergenciája Decemberi határidős ár és az azonnali ár különbsége

A határidős árfolyam a következő tényezők függvénye: Az alaptermék azonnali ára A alaptermékhez kapcsolódó lejáratig esedékes pénzáramlás A lejáratig hátralevő idő A kockázatmentes kamatláb

Példa - részvény Tegyük fel, hogy pontosan 6 hónap múlva esedékes nagy összegű bevételünk, melynek egy részét majd 1000 db Mol részvény megvásárlására szeretnénk fordítani.A Mol papírok jelenlegi ára 4000 forint, a piaci kamatláb éves szinten 10% és a társaság nem fizet osztalékot az adott időszakig. Nem szeretnénk kockáztatni, ezért olyan megoldást keresünk, hogy ne legyünk kitéve annak a veszélynek hogy a papír árfolyama időközben megemelkedik.

Példa - részvény Megvesszük a részvényeket a határidős piacon, így rögzítjük a fizetendő árat. 1. lehetőség Hitelt veszünk fel hat hónapos lejáratra és ebből azonnal megvesszük a részvényeket, majd hat hónap múlva visszafizetjük a hitelt. 2. lehetőség Mivel a két lehetőség ugyan azt a kimenetet eredményezi ezért a részvények megszerzésének mindkét esetben ugyan annyiba kell kerülniük. Hat hónap múlva fizetendő: 1000 darab Mol határidős ára = 1000×4000×1,05 Mol 6 hónapos határidős ára = 4200

Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk! Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 4300 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk! Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 4100 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

Példa - részvény Összefoglalva: F= S×(1+r×t) ha t<=1 ez csak akkor igaz, ha az azonnali és a lejáratkori termék azonos! (nincs pl. osztalékfizetés, tárolási költség stb.) Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

Példa - részvény Összefoglalva: F=S×(1+r)t ha t>1 ez csak akkor igaz, ha az azonnali és a lejáratkori termék azonos! (nincs pl. osztalékfizetés, tárolási költség stb.) Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

Példa - részvény Tegyük fel, hogy pontosan 6 hónap múlva esedékes nagy összegű bevételünk, melynek egy részét majd 1000 db Mol részvény megvásárlására szeretnénk fordítani.A Mol papírok jelenlegi ára 4000 forint, a piaci kamatláb éves szinten 10% és a társaság 500 forint osztalékot fizet egy nappal a hat hónapos lejárat előtt. Nem szeretnénk kockáztatni, ezért olyan megoldást keresünk, hogy ne legyünk kitéve annak a veszélynek hogy a papír árfolyama időközben megemelkedik.

Példa - részvény Megvesszük a részvényeket a határidős piacon, így rögzítjük a fizetendő árat. 1. lehetőség Hitelt veszünk fel hat hónapos lejáratra és ebből azonnal megvesszük a részvényeket, majd hat hónap múlva visszafizetjük a hitelt, miközben a részvények után osztalékbevételünk is keletkezik. 2. lehetőség A két lehetőség annyiban különbözik, hogy a második esetben hat hónap múlva nem csak a részvények lesznek a birtokunkban, hanem időközben az osztalék is a tulajdonunkba kerül. 1000 darab Mol határidős ára = 1000×4000×1,05-1000×500 Mol 6 hónapos határidős ára = 3700

Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk! Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 3800 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk! Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 3600 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

F= S×(1+r×t) - pénzáramlás jövőértéke Példa - részvény Összefoglalva: amennyiben a termékhez tartozik pénzáramlás (pl. osztalékfizetés) a lejárat előtt, akkor F= S×(1+r×t) - pénzáramlás jövőértéke ha t<=1 Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

F= S×(1+r)t - pénzáramlás jövőértéke Példa - részvény Összefoglalva: amennyiben a termékhez tartozik pénzáramlás (pl. osztalékfizetés) a lejárat előtt, akkor F= S×(1+r)t - pénzáramlás jövőértéke ha t>1 Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

Példa - kötvény Ha olyan papírokat akarunk venni határidőre, melyek már most is forgalomban vannak (van piaci áruk), akkor ezek árazása ugyan úgy történik, mint a részvények esetében (osztalék helyett kamatfizetés). Amennyiben azonban csak a jövőben kibocsátandó kötvényeket akarunk megvenni, úgy az árazás a következő.

Példa - kötvény Tegyük fel, hogy a 9 hónapos pénzpiaci kamatláb évi 12%, míg a 12 hónapos pénzpiaci kamatláb évi 13%. Mennyibe kerül most egy 9 hónap múlva kibocsátandó 3 hónapos diszkont-kincstárjegy? ×1,13 100.000 113.000 12 hónap ×(1+0,12×9/12) 100.000 109.000 113.000 3 hónap 9 hónap 109.000 = 0,9646 113.000

Példa - deviza Tegyük fel, hogy pontosan egy hónap múlva 10.000 dollárt kell fizetnünk egy külföldről beszerzett gépért. Félve attól, hogy az amerikai fizetőeszköz árfolyama időközben megemelkedik , előre szeretnénk biztosítani a kifizetendő forintösszeget. A dollár jelenleg 300 forintot ér, a dollárkamatláb 5%, a forintkamatláb 10%.

Példa - deviza Két lehetőségünk van: Vásárolunk annyi dollárt, hogy bankban tartva egy hónap múlva pontosan 10.000 dollárunk legyen. Megvesszük határidőre a dollárt, miközben annyi pénzt tartunk egy hónapos forintbetétben, hogy 10.000 dollárt a rögzített áron meg tudjunk vásárolni.

Példa - deviza ×(1+rUSD×t) 9.958,5 USD 10.000 USD × 1,004167 ÷ S ÷ 300 ÷ F ÷ 301,2448 ×(1+rHUF×t) 2.987.552 HUF 3.012.448 HUF × 1,008333

Példa - deviza S×(1+rhazai×t) F= ha t < 1 év 1+rkülföldi×t Összefoglalva: S×(1+rhazai×t) F= ha t < 1 év 1+rkülföldi×t A kamatparitást az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

Példa - deviza S×(1+rhazai)t F= ha t > 1 év (1+rkülföldi)t Összefoglalva: S×(1+rhazai)t F= ha t > 1 év (1+rkülföldi)t A kamatparitást az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

Az elméleti és a tényleges határidős ár

Spread ügylet Általános értelemben: bármilyen eszközök árának különbözetére kötött ügylet pl: A Borsodchemet túlárazottnak gondoljuk a TVK-hoz képest, vagyis a két árfolyam közti különbséget soknak tartjuk. Határidős piacon: adott termék különböző lejáratainak árkülönbözetére történő üzletkötés Megvalósítása: long spread = közelebbi lejárat vásárlása + távolabbi lejárat eladása

Spread ügylet Példa: BUX júniusi lejárata 7500 pont, a decemberi lejárata 8000 pont, a különbözet -500pont. Egy hónap múlva a júniusi lejárat 7600, a decemberi 8200 pont. A különbözet -600 pont. Akkor jártunk jól, ha short spread pozíciónk volt (közelebbi lejáratot eladtuk, a távolabbit megvettük), hiszen a különbözet értéke csökkent. Nyereség = (7500-7600)+(8200-8000)=-500-(-600)=100 pont

BÉT határidős termékei

Bevezető Mit jelent az, hogy a tőzsdei határidős kereskedés szabványosított? Az üzletet kötő feleknek, nem kell egyedileg megállapodniuk a teljesítés idejében és módjában, mert az adott tőzsde meghatározza a tőzsdei kereskedelemben szereplő termékek jellemzőit. Pl: A BÉT-en nem lehet bármilyen lejáratú termékeket megvásárolni és eladni.

Termékskála Egyedi részvény és részvény index alapú határidős termékek: Mol Matáv OTP Richter Borsodchem TVK BUX Kamat alapú határidős termékek 3 hónapos DKJ 12 hónapos DKJ 3 éves államkötvény (notional bond) 1 hónapos BUBOR 3 hónapos BUBOR Deviza alapú határidős termékek USD EUR JPY GBP CHF

Termék jellemzők I. A kötelezettség teljesítése az egyedi részvény alapú határidős termékek és a notional bond esetén fizikai szállítással, míg az index alapú határidős termékek, az egyéb kamattermékek és a devizák esetén készpénzes elszámolással történik.

Termék jellemzők II. Kontraktusméret Az egyedi részvény alapú termékek esetén egy kontraktus : 1000 db Matáv 100 db Mol 100 db OTP 100 db Borsodchem 100 db Richter 100 db TVK részvényre szól.

Termék jellemzők II. Kontraktusméret Az index alapú határidős termékek esetén egy kontraktus értéke a kötési ár pontban kifejezve szorozva 100 Ft-tal. Pl: 2001 júniusi lejáratra vásároltunk 1 kontraktus BUX indexet 7000 ponton. A pozíciónk értéke 7000×100×1 kontraktus = 700.000 forint

Termék jellemzők II. Kontraktusméret A deviza alapú határidős termékek esetén egy kontraktus : 1000 USD 1000 EUR 1000 CHF 1000 GBP 100.000 JPY

Termék jellemzők II. Kontraktusméret A kamat alapú határidős termékek esetén egy kontraktus : 10.000.000 névértékű 12 hónapos DKJ 1.000.000 névértékű 3 hónapos DKJ 1.000.000 névértékű 3 éves államkötvény 10.000.000 tőkeösszegű 1 hónapos bankközi hitel hozama 10.000.000 tőkeösszegű 3 hónapos bankközi hitel hozama

Termék jellemzők III. Lejárati hónapok BUX a március, június, szeptember, december negyedéves ciklus hónapjai a második legközelebbi június és december a fentieken kívüli két legközelebbi hónap

Termék jellemzők III. Lejárati hónapok Egyedi részvények, JPY, USD, EUR, 1 hónapos BUBOR, 3 hónapos BUBOR, 3 hónapos DKJ a március, június, szeptember, december negyedéves ciklus hónapjai a fentieken kívüli két legközelebbi hónap

Termék jellemzők III. Lejárati hónapok CHF, GBP, 3 éve államkötvény (notional), 12 hónapos DKJ a március, június, szeptember, december negyedéves ciklus hónapjai

Spread kontraktusok BUX a legközelebbi június és decemberi lejáratok között a negyedéves ciklus két legközelebbi hónapja között a közelebbi és a távolabbi december között Mol Matáv OTP Richter Borsodchem TVK a legközelebbi június és decemberi lejáratok között a negyedéves ciklus két legközelebbi hónapja között

Határidős termékek kijelzése A tőzsdei termékek kijelzése ún. ticker kóddal történik A határidős termékek ticker kódja: MAT 01 03 Alaptermék Lejárati hónap Lejárat éve