Az antik művészet. Görög művészet – „A nagy ébredés”

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az Akropolisz 5/B.
Advertisements

„Ha még Athént nem láttad, tuskó vagy csupán; ha láttad és nem tetszett meg neked – szamár, s öszvér, ha tetszett és mégis tovább szaladsz.”
A képek és a szövegrészek forrása:
AZ ÓKORI GÖRÖG KULTÚRA.
Ókori Görögország i.e.VIII-i.e.I.sz.
RENESZÁNSZ – ‘újjászületés’
Görög művészet.
Az ókori görög művészet
A képek és a szövegrészek forrása:
Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
Az ókori görögország művészete Pukkai Judit. Építészet Knosszosz, Mükéné, Athén Knosszosz, Mükéné, Athén Paloták pl. knosszoszi Paloták pl. knosszoszi.
Művészetek az ókorban (egyiptomi-görög-római)
4. A Római Birodalom fénykora, Kr. u. 1. sz. közepe – 3. sz. közepe
4. A Római Birodalom fénykora, Kr. u. 1. sz. közepe – 3. sz. közepe
Az ókori Hellász.
Az antikvitás akropolisz.
A görög templom – a görög dór oszloprend
Kνωσός Knósszosz.
A görög történelem kezdetei
Egyiptomi kultúra Készítette: Engárt Zsuzsanna
A művészettörténet kiemelkedő alkotásainak megközelítése:
Akropolisz Athén fellegvára.
T.
Az ókori görög építészet
Az égei civilizáció.
AZ ÓKORI HELLÁSZ Összefoglaló óra 5.z osztály.
AZ ÓKORI RÓMA KULTÚRÁJA
Az ókor művészete i.e i.sz.476 RÓMA Készítette: Ecseri István.
Építészet, szobrászat, festészet
B arokk, mint művészettörténeti stílus
Az ókori Róma építészete
Az ókori Hellász építészete
M Ű V É S Z E T.
Ókori Görögország A perzsa háborúktól a hellenizmus koráig
Az egyiptomi építészet művészi feladatai
Nevelés az ókorban Egyiptom Róma Görögország.
Ókori görög kultúra.
Az ókori görögök 1. KRÉTA ÉS MÜKÉNÉ.
Művészetterápia Válaszutak a művészettörténetben vizsga 2004
műelemzés ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK
Kréta-Mükéné művészete
RÓMA i.e i.sz.476.
Róma Róma.
Az antikvitás Művészeti ágak.
Kréta és az ókori Görögorszég művészete
NAGY SÁNDOR ÉS A HELLÉNIZMUS KORA
GÖRÖG MŰVÉSZET Az ókor művészete I.e – i.sz. 476
ROMÁN KOR A középkor művészete Készítette: Ecseri István.
Az antikvitás görög művészete II
Az Ókori Róma MŰVÉSZETE
AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG MŰVÉSZETE
ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. VIZUÁLIS KULTÚRA ISMERETANYAG 45.dia.
Az antikvitás görög művészete II. A városállamok fényes korszakától a Mediterraneumba való kirajzásig Az archaikus előzmények >>> A klasszikus kor ideje.
Az antikvitás görög művészete II. A városállamok fényes korszakától a Mediterraneumba való kirajzásig Az archaikus előzmények >>> A klasszikus kor ideje.
A GÖRÖG ÉPÍTÉSZET Rövid prezentáció Háttérben a Parthenon (Készült: Kr.e ) Athén.
Görög művészet.
Az ókori Róma művészete. 1. Róma történetének szakaszolása az államformák szerint Királyság (i. e. 8. sz.- i. e. 6. sz.) Köztársaság (i. e. 6. sz.- i.
Szelinusz (Selinunte) alaprajza (Kr. e. 628 – 409)
Készítette: Doránt Zsanett
Ház vagy templom agyagmodellje Argosz, Héra-szentély, Kr. e. 700 körül
5. évfolyam – 3. téma Ókori Görögország.
Athéna Niké temploma, Kr. e. 425 k.
Az ókori görög építészet
A KLASSZIKUS KOR.
Az athéni demokrácia intézményei és működése
Azon diakockák, amelyeken a „Ø” jelzés
Az ókori görög kultúra
Az ókori Róma művészete
A KULTURÁLIS TURIZMUS KÍNÁLATA
Előadás másolata:

Az antik művészet. Görög művészet – „A nagy ébredés” Sumer szobor. Kr.e. 2150 k. Papnő. Egyiptom, Újbirodalom, Kr.e. 1200 k. Marathóni ifjú. Kr.e. 340 k.

TÖRTÉNETI ÉS MŰVÉSZETI KORSZAKOK Kr. e. IV – III. évezred krétai–égei civilizáció Kr e. II. évezred közepe – akhájok; Kr. e. 1100 mükénéi bronzkori kultúra Kr. e. VIII. sz.: a hellén poliszrendszer kiépülése, az ókori görög kultúra és művészet felvirágzása Művészeti korszakolás: Kr. e. 1100 – Kr. e. 700: geometrikus kor Kr. e. 700 – Kr. e. 480 az archaikus művészet korszaka Kr. e. 480 – Kr. e. 323: klasszikus művészet (Athén Periklész korában) Kr. e. IV. sz. végétől. hellenisztikus kor (K r. e. II. sz. közepe: római hódítás) A hellén kultúra elterjedése a Mediterráneumban

A krétai művészet Kr. e. 1700 – 1400 Freskótöredékek a knósszoszi palotából

Geometrikus stílus (Kr. e. 1100 – Kr. e. 700)

A klasszikus dór templom (Kr. e. V. sz.)

A dór oszloprend Tümpanon /oromzat arányrendszer : a vallásfilozófiai HARMÓNIA-tan művészi megvalósítása Szerkezeti és formai méretek egységes, matematikailag meghatározott arányrendbe illeszkednek Az arányrend alapja: az oszlop, az oszlop alsó keresztmetszetének sugara. gör. embatész lat. modulus ( a kannelurák éleit érintő kör sugara) – az egész templom méretarányainak alapegysége. párkány Fríz: triglif és metopé architráv Oszlopfő: Abakusz ekhinusz modul

A görög oszloprendek: dór, ión, korinthoszi

Dór peripterosz (6 x 13 oszlop) A görög templom ikonográfiai programja Olümpia, Zeusz-templom Kr. e. 470 – 456 Dór peripterosz (6 x 13 oszlop)

Olümpia, Zeusz-templom tümpanonjai Oinomaos és Pelops kocsiversenye A kentaurok és lapithák harca

Olümpia, Zeusz templom ny.-i tümpanon Apollón és egy kentaur.

Az olümpiai Zeusz templom belső tere, rekonstrukciós rajz

A görög szobrászat változásai Kr.e. VI – IV. sz. között Archaikus – klasszikus – hellenisztikus stílus

Archaikus – fogalmi (konceptuális) művészet Klasszikus ábrázoló művészet – „az elbeszélés homéroszi szabadsága” Gombrich Frontális alakformálás Kontraposzt testhelyzet Anavüsszoszi Kurosz, sírszobor, Attika, Kr. e. 530 Polükleitosz: Lándzsavivő Kr. e. 450 k. (római másolat)

Aiginai bronzszobrok, Kr.e. V. sz. közepe Poszeidón (?) Kocsihajtó, részlet (Kr.e. 470 k.)

A periklészi „aranykor” szobrászata – a klasszikus görög művészet Szandálkötő Niké – Athéné-Niké templom márvány mellvéd domborműve Mürón: Diszkoszvető Kr.e. 450. k. (másolat)

Térábrázolás a görög festészetben Szobrászműhely. Görög tál, Kr.e. 480. k.

Antik festészet (görög festmények, római másolatok) Perszephoné és Dionüszosz. Vörös alakos görög váza, Kr.e. 5. sz. Gráciák. Görög eredeti után készült Pompeji freskó (Nápoly)

A „tudott” és a „látott” dolgok képi megjelenítése Egyiptomi festmény (Tó) Két dimenzió Síkhatás Legnagyobb felületek törvénye „Konceptuális művészet” (Gombrich): a látvánnyal kapcsolatos tudás ábrázolása A Tó című egyiptomi festmény „átfogalmazása” (Artner Tivadar) Három dimenzió Térhatás Takarásban, rövidülésben való ábrázolás Látványcentrikus ábrázolás Az ábrázolási hagyományok változása: történetileg alakuló, konkrét funkcióhoz kapcsolódó folyamat nem „fejlődéstörténet”. Ld. Platón esztétikai ítélete (Az állam 598b)

Athén, Parthenón, Kr.e. 447- 432 az oszlopok alsó átmérője: kb. 1,905 m (modul: 1 m; oszlopmagasság 11 modul) építészek: Iktinosz, Kallikratész; szobrászati munkák: Pheidiász

Athén, Akropolisz, Periklész-kor A Parthenón (‘a Szűz helye’), az Athéné kultusz központja 8 / 17 oszlopos peripterosz alaprajz: 31m x 70 m téglalap

Athén, Parthenón, szobrászati díszítés Poszeidón, Apollón és Artemisz a Parthenón nagy frízén

Athén, Parthenón, szobrászati díszítés Nyugati fríz, a lovasok menete

Praxitelész: Hermész és Késő-klasszikus és a hellenisztikus stílus Kr.e. IV. sz. makedón hódítás: a görög művészet és kultúra szétterjedése: hellénizmus Praxitelész: Hermész és Dionüszosz. Kr. e. IV. sz. Belvedere-i Apollón; Milói Vénusz (Kr. e. IV. sz. közepén készült görög szobrok római másolatai)

Hellenisztikus szobrászat Piacra igyekvő öregasszony. Kr.e. 2. sz-i római másolat Libával játszó kisfiú. Kr.e. 2. sz-i bronzszobor római másolata

Laokoón szoborcsoport. Kr.e. 1. sz. A hellenisztikus művészet stílusjegyei: mozgalmasság, szenvedély érzékeltetése Rhodoszi iskola Laokoón szoborcsoport. Kr.e. 1. sz. Farnese bika. Kr.e. 1. sz.

Pergamoni Zeusz-oltár Kr.e. 180 Gigantomachia. Dombormű-részlet a Pergamoni oltárról

Róma, Fórum Romanum rekonstrukciós rajz

Római templomépítészet Augustus temploma, Nimes, Kr. e. 16

Róma, Colosseum

Pont du Gard vízvezeték – az építéstechnológia csúcsteljesítményei; máig álló kőépületek – boltozási technika alkalmazása (nagy terek áthidalása) Trier, 2-3 sz-i római erőd Pont du Gard vízvezeték

Római portrészobrászat – élethűségre való törekvés – a személyes arcvonások pontos, valósághű, realisztikus visszaadása Barberini patricius ősei portréival. Kr. e. 1. sz. Kr. e. 3., 2. sz.

Római portrészobrászat Caracalla portréja. 3. sz. eleje Pompeius Magnus. Kr.e. 1. sz. Vespasianus császár portréja szobra 1. sz. vége

Marcus Aurelius lovasszobra. 170 k. Római szobrászat Augustus, 1. sz. eleje Marcus Aurelius lovasszobra. 170 k.

Római freskófestészet Herculaneumi freskó, I. sz. (Bacchus) Római freskó

Róma, Pantheon, 170 k.

A Pantheon tér- és tömegalakítása (alaprajz és metszet)

Késő római építészet Maxentius bazilikája. 4. század eleje Constantius bazilikája, Aula palatina. Trier, 300