Mit jelent az elektronikus kormányzat az egészségügyi ágazatban Dr. Kincses Gyula MEDINFO

e- health: egészségügyi információs társadalom -2-

Az „informatika” dimenziói Ismeret-reprezentáció adatfeldolgozás („számítás-technika”) kommunikáció A három tengely közül a hangsúly időről időre eltolódik. A MEDINFO mindhárom dimenziót komolyan akarja venni. -3-

Az egészségügyi információs társadalom dimenziói e- egészségpolitika e- gyógyítás e- egészség -4-

e- egészségpolitika Az adat-alapú tervezés felértékelődése „evidence based Health Policy” A hatékonyság felértékelődése A minőségügyi kérdések felértékelődése A megosztott viszonyokra épülő, egyre bonyolultabb rendszerré váló egészségügy másként már nem követhető és nem ellenőrizhető -5-

e- gyógyítás- Az információs társadalom hatása az egészségügyi ellátókra, szolgáltatásokra főirány: a szolgáltatók kommunikációja, az orvos-orvos közötti kommunikáció, a telemedicina fejlesztése hálózatfejlesztés (VPN jelleggel) szabványfejlesztés technikai szabványok (CEN, HL7, stb.) szakmai szabályok az orvosi tudás kiterjesztése és globalizációja a szakmai tudás és szabályozás egységesülése IT alapú képzés, továbbképzés, szakképzés, tudás-ellenőrzés. -6-

e- egészség- Az információs társadalom hatása a lakosokra, betegekre Az információs társadalom hatása az egészségre: egészségtudatos magatartás, gondolkodás, az egészség értékszerepének visszaállítása életmód-kultúra segítése, öngyógyítás, önsegítés, laikus segítség fejlesztése Az információs társadalom hatása a tájékozott fogyasztói magatartás kialakulására szolgáltatók tudatos választásának segítése betegjogok, „garanciális szabályok” felértékelődésével kapcsolatos információk terjesztése -7-

ÁGAZATI informatika

Az ágazati informatika egységesítésének eszközrendszere Egységes (az ágazat egészét érintő) informatikai stratégia készítése és elfogadása. Az ágazati informatikai irányítás átszervezése, az Egészségügyi Informatikai Koordináló Tanács (EIKT) létrehozása Az ágazati informatika koordináló háttérintézetének (MEDINFO) megerősítése Bekapcsolódás a Kormányzat információs társadalom programjaiba. -9-

Az ágazati kommunikáció adatkapcsolati modellje primer adatgyűjtők ÁNTSz GYÓGYINFOK OEP Országos Intézetek KSH struktúra teljesítés / ráfordítás minőség szakmai adatok alapadatok környezet ellátórendszer egészségügyi lakosság demográfiai szociális, gazdasági Környezet-egészségügyi adatok nemzetközi adatszolgáltatás EU WHO OECD KVM SZOCSMI PM másodlagos adatgyűjtő központ Vezetői Információs Rendszer EüM évkönyvek, kiadványok, INTERNET -10-

Az ágazati kommunikáció adatkapcsolati modellje struktúra teljesítés / ráfordítás minőség szakmai adatok alapadatok primer adatgyűjtők környezet ellátórendszer egészségügyi lakosság demográfiai másodlagos adatgyűjtő központ ÁNTSz GYÓGYINFOK OEP Országos Intézetek szociális, gazdasági EüM Vezetői Információs Rendszer évkönyvek, kiadványok, INTERNET Környezet-egészségügyi adatok EU WHO OECD KSH EÜM KVM SZOCSMI KSH PM OM MÁK -11-

Várható fejlesztési irányok a magyar eü informatikában Az egészségügy alap-nyilvántartásainak korszerűsítése Az ágazati biztonságos kommunikáció megteremtése (VPN) Az ágazati „tudás-management” fejlesztése Piackonform megoldások az eü szolgáltatók fenntartható informatikai fejlesztésének segítéséhez. -12-

Az ágazati virtuális magánhálózat (VPN) célja és technikája Az egészségügy szereplői között (szolgáltató - finanszírozó -egészségügyi közigazgatás) megfelelő biztonságú, megfelelős sebességű, megfelelő (elérhető) árú kapcsolat létesítése A kapcsolatot vegyes technikával kell megteremteni: állandó, nagysebességű kapcsolat az egészségügy irányítása és a finanszírozó között vegyes (állandó vagy behívásos) kapcsolat az egészségügyi szolgáltatók felé -13-

Kapcsolódási lehetőség az ellátórendszer számára Az ágazat főbb szereplői számára (EüM, OEP, ÁNTSz, MEDINFO, GYÓGYINFOK, OVSZ, OMSZ) fix, védett, nagysebességű kapcsolat a VPN-en keresztül Az ellátórendszer számára: kórházaknak teljes körben vegyes megoldással járóbeteg-ellátás: fakultatív kapcsolat szabadon választott technikával csatlakozási lehetőség alternatívái: az intézmény kapcsolódik a VPN-hez, és Internet kijáratot kap (A VPN az alapszolgáltató) az intézmény megtartja a saját Internet szolgáltatóját, de bejárata van a VPN-be a szenzitív adatok továbbításához. -14-

Az ágazati VPN haszna I. (gyógyítás) A telemedicina fejlődésének megalapozása adatok, leletek, dokumentációk kérése, küldése, fogadása (univerzális -hang-kép-jel integrált- adat-kommunikáció) távkonzílium, távdiagnosztika, távérzékelés és távirányítás (a szaktudás transzferálása) Az e- alapú képzés, továbbképzés, tudásellenőrzés megalapozása képzési költségek csökkentése a tudás-bázis és a tudásszint egységesítése szakirodalom hozzáférésének egyenlő esélyű biztosítása (virtuális könyvtárak és adatbázisok) szakmai információk gyors és egységes eljuttatása (szakmai levelező listák, interaktív hírlevelek, stb.) -15-

Az ágazati VPN haszna II. (irányítás) Az ágazati irányítás főbb szereplőinek kommunikációs problémáinak megoldása (EüM, OEP, ÁNTSz, MEDINFO, GYÓGYINFOK) A beszámolási rend megújításának lehetősége, ami a szakmapolitika hatékonyságát növeli. A finanszírozási elszámolás javulása, az elszámolás- technikai idők lerövidülése (Megszűnik a floppy küldés!!!) Az ágazati kommunikáció javítása a költségek csökkenése mellett. -16-

Az ágazati VPN haszna III. (intézményi és szervezeti szinten) A kórházi (intézményi, szervezeti, egyesületi) kommunikációs költségek csökkenése Az ágazat belső kommunikációjának felgyorsulása, technikai költségek (posta, fénymásolás, stb.) csökkentése (egységes e-mail levelező rendszer, FTP és WEB szerverek, levelező listák, WEB felületen kezelt adatbázisok, stb.) A szervezetek (MOK, MKSZ, EGVE stb.) kommunikációs lehetőségeinek kitágulása a költségeinek csökkenése mellett -17-

Az információk keletkezése a közhiteles nyilvántartásokban Az egyes esemény informáci-óinak jog-szabályban meg-határozott előállítási folyamatai Az információt hivatalosan létrehozó szerv felelős személye, (az információ bejegyzője) Az eseményhez köthető információk A z a d a t k ö r é l e t c i k l u s e s e m é n y e i Egy személyhez kötött írási, és szabályozott olvasási jogosítvány az egyes információkhoz -18-

A közhiteles nyilvántartások adatmodellje Bejegyzés (létrehozás, módosítás, törlés) Publikus hozzáférés Célhozkötött Zártkörű Az eseményhez köthető információk A z a d a t k ö r é l e t c i k l u s e s e m é n y e i Hozzáférés Publikációs felületek -19-

A közhiteles nyilvántartások rendszerének előnyei egységesíti az adattartalmakat, minden szereplő azonos adatokkal dolgozik, mindenki számára a legfrissebb adatok elérhetőségét teszi lehetővé, feleslegessé teszi a párhuzamos adatszolgáltatásokat, adatgyűjtéseket, nyilvántartás-vezetéseket megoldja a közérdekű adatok széleskörű hozzáférésének kérdését segíti az információs társadalom kialakulását. -20-

A közhiteles nyilvántartások főbb területei humán-erőforrás nyilvántartás (orvos-nyilvántartás, szakdolgozói nyilvántartás, képzési nyilvántartások, intézmény-nyilvántartás (beleértve a magánintézményeket és a gyógyszertárakat is), termék-információs nyilvántartások gyógyszernyilvántartás, gyógyászati segédeszköz-nyilvántartás, engedélyezett eszközök és anyagok nyilvántartása, OEP szerződés-nyilvántartás, kódrendszerek nyilvántartása (BNO, OENO, HBCs), finanszírozási algoritmusok nyilvántartása (HBCs besorolási szabályok), -21-

Köszönöm a figyelmüket -22-