Mire jó a tudománynak a kommunikáció? Dr. Fábri György MTA kommunikációs igazgató

A tudományos kommunikáció gyakorlatának programja:

A tudomány-társadalom kommunikációja kutatásának fóruma:

A tudományos kommunikáció akadémiai programja:

A tudományos kommunikáció hasznossága: ► A tudástermékek értékjellege elfogadtatást igényel ► Köz- és magánforrásokhoz való hozzáférést segíti az elfogadottság ► Technológiai szkepticizmussal szembeni megerősítés ► Áltudományos piaccal (Magyarországon évi 8 Mrd Ft!) szembeni pozícionálás

I. Best Practices (jó lehet valamire, ha sokan csinálják…)

Public Understanding of Science

Hazai hagyományok ► Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ► Élet és Tudomány ► Televíziós ismeretterjesztés

Tudós, tudományos kutató Tudományszervező, tudomány-menedzser A tudomány kommunikátora A tudomány szereplői

II. Tudomány: új társadalmi pozícióban

A tudomány legitimációja: társadalmi-kulturális átrendeződés

Gyakorlati és elméleti konfliktusok a tudomány és társadalom viszonyában ► Egy meritokrata, nem-demokratikus intézményrendszer, értékvilág és működési mód találkozása a demokráciával… ► Tudományfilozófia a XX. század közepétől: egy önreflexív, önostorozó, kritikai, nyitott habitus téblábolása a szenvtelen politikai és pénzpiacon…

Ismeretelméleti horizont: Az autoritás fogalmának rehabilitálása kulcsfogalmak : ► információ és tudás ► információszerzés és tudásszerveződés ► hitelesség, megismerési sémák

III. Tudomány: új piaci pozícióban

Tudástermékek, információs ipar ► Az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág ► Főbb területei:  Média  Marketing  Innováció  Oktatás  Kommunikáció  Informatika ► Viszonylag alacsony „hardver”-szükséglet jellemzi ► Erőteljes kultúra-függés határozza meg a piacot

Tudástermékek új generációja ► Infotaintment ► Edutaintment ► Információs szolgáltatások ► Science-taintment

K+F eredmények: üzleti logika vagy klasszikus tudományművelés? ► Szabadalmaztatási kényszerek már az alapkutatásban is ► Nyilvánosság korlátozása ► Üzleti finanszírozók elvárásai az eredményességben ► Kollegialitás versus verseny

Tudás-motívum a marketingben ► K+F összetevő (kozmetikumok, egészségmegőrzés, technika) ► Innovációs hányad (vagy annak szimulálása…) növekszik ► Szaktudás, mint autoritás a branding-ben („ezt ajánlják…”; „…szakértői csapata”)

IV. Tudomány: új kommunikációs pozícióban

Tudomány iránti érdeklődés Forrás: Gallup, EUROBAROMETER 2002 október-november

Miért fontos a televíziós média a tudománynak? Forrás: Tudástársadalom Alapítvány, felmérés országos reprezentatív mintán április

Mely foglalkozások művelőit tiszteli leginkább?

Kutatói vélemények Forrás: MTA KSZI felmérés április

Párbeszéd fontossága a kutatók és a tudomány iránt érdeklődők között a lakosság szerint Forrás: Tudástársadalom Alapítvány, felmérés országos reprezentatív mintán április

Kinek a feladata a tudományos eredmények kockázataira való felhívás?

Public Understanding of Science Public Engagement with Science and Technology

V. Hogyan lehet jó kommunikációja a tudománynak?

A tudomány médiakommunikációjának konfliktusai: ► ► A tudósok számára provokálóak a professzionális médiajelenlét követelményei. ► ► A médiaipar számára provokáló az önértékkel bíró, önmagában is tekintélyes és értékelvű tudomány függetlensége. ► ► A hagyományos tudományos újságírás számára provokáló a marketing- és médiaorientált tudományos kommunikáció.

Társadalom és közönség sajátosságai a tudományos tartalomszolgáltatás szempontjából ► ► Társadalom és közönség : léteznek-e emberek, vagy csak (kereskedelmi) médiafogyasztók? ► ► Személyiségek, közösségek, hálózatok a média- realitáson kívül: a tudás, a tudomány ereje és méltósága képes működtetni mindezt.

Tudomány-kommunikátor ► ► Versenyben a médiasztárokkal ► ► Versenyben az impact-faktorokkal

Médiastratégia ► ► Konzervatív, meritokrata elvek alapján felépített tartalom ► ► A legnyitottabb médiajelenlét ► ► Versenyképes média-technológia ► ► Egydimenziós média-mérce meghaladása

► ► Konzervatív értékelvűség – médiakompatibilis megjelenítés ► ► A termék (a személy) önértéke ► ► Többdimenziós, osztott referencia-közeg ► ► A termék „visszabeszél”

Tudományos kommunikáció: egy konzervatív forradalom esélye ► ► Tudomány és laikusok viszonyának radikális átalakulása ► ► A tudomány-szkeptikus főáram mal szemben: ► ► Tudományos racionalitás új modellje: ► ► hálózatos tudományszervezet, ► ► kommunikációképes kutatás ► ► igazságérvényre igényt tartó tudományosság

A tudományos kommunikáció kutatásának és gyakorlatának programja:

Köszönöm a figyelmet! Budapest, március 31. Magyar Tudományos Akadémia