Otthonápolás és az intézeti rehabilitáció együttműködési lehetőségei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mit lehet tudni a célcsoportról?
Advertisements

A rehabilitációs járadékban részesülő személyek (re)integrációs esélyeinek növelése a munkaügyi központok segítségével Vincze Györgyné Pécs, április.
Egészségügy a beteg szemszögéből Jogszabályi útmutató.
GKV - kötelező egészségbiztosítás (előre meghatározott szolgáltatások előre meghatározott önrésszel) A kötelező egészségbiztosítás alapelve: minden biztosítottnak.
Az ORSZI minősítési rendszerének változásai és tervezett fejlesztései előadó Dr. Benkovics László.
10 ÉVES AZ OTTHONI SZAKÁPOLÁS
BIZTONSÁG ÉS PARTNERSÉG Lépésváltás az egészségügy korszerűsítésében.
Az ápolás minősége és az ápolási dokumentáció
FOREVER GURULÓ Infokommunikációs fejlesztések, támogató technikai eszközök RECIKLI , Nyíregyháza, február 13.szeptember 27. Kogon Mihály igazgató.
Rehabilitáció és dementia
Egészségügy a beteg szemszögéből Jogszabályi útmutató.
Szakfelügyelet a fizioterápiában
A komplex minősítés tapasztalatai az ORSZI Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságánál előadó Dr. Benkovics László.
Otthoni hospice ellátás tapasztalatai
közös finanszírozás vagy ellátásszervezés
Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat  Azonosító szám:TÁMOP /
Minőség az egészségügyben Szubjektív fogalom (nézőpont kérdése) Különböző emberek (betegek), különböző fogalmak (kifizetem!) Szituáció függő:  Mi az igény?
Az egészségügyi rendszer Az egészségügy "piac" sajátosságai
Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő
A foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások összekapcsolása
Dr. Hermann Csaba, Töreki Andrea, Dr. Dávid Gyula
Az otthoni szakápolás és a rehabilitáció kapcsolata
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDSZERE MAGYARORSZÁGON
Pest Megyei Orvosnapok 2006 Hogyan lássam el a beteget? Járó-, vagy fekvőbetegként? Dr. Domján Gyula.
A pszichiátriai ellátás szervezeti keretei
Egységes egészségügyi információrendszer
1)A szakszerű egészségügyi ellátás biztosításához jutás szükségességének felismerése – Mikor, milyen esetekben hívjunk orvost? 2)A beteg gyermek ellátásával.
Kompetenciák a sürgősségi betegellátásban
Ápolóeszköz kölcsönzés Négy hónap tapasztalatai Dr Pusztai Erzsébet.
Az OEP lehetséges szerepe az ellátási hibák felismerésében és megelőzésében „(Elkerülhető) ellátási hibák az egészségügyben” országos konferencia, Budapest,
Dr. Szilágyi Klára Szent István Egyetem
A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései
Az esetmenedzser munkája és szerepe az egynapos sebészet ellátásban
Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű.
Területi gyermekellátás szakfőorvosi beszámolója és aktuális kérdései Csecsemő- és gyermekgyógyász Szakfőorvosok Országos Értekezlete Budapest november.
Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége Szövetségi Tanácsülés április 10. A Nemzeti Egészségügyi Programok és a Népegészségügyi Program.
Ápolási-Gondozás a bentlakásos intézményekben
Közösségi ellátók mint facilitátorok
A mozgás élettani hatásai
A komplex rehabilitáció a kárfelelősség tükrében
Szakfelügyeleti kihívások az alapellátás területén
ÁPOLÁS SZAKFELÜGYELET MÓDSZERTANA
gyógyszerszedés legfontosabb szabályai,
AZ OTTHONI SZAKÁPOLÁS.
A Veszprém megyei pszichiátriai ellátó rendszer ismertetése
Családorvos Nikla, Táska, Csömend
Bentlakásos intézményi ellátás elkerülését célzó szolgáltatások TÁMOP /1. Marcali Kistérségi Többcélú Társulás Együtt az alapszolgáltatások fejlesztéséért.
AZ ÁPOLÁS ÉS AZ ÁPOLÓ.
„REHABILITÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN” ÉAOP-4.1.2/C Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Debrecen, 2013.
„REHABILITÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN” ÉAOP-4.1.2/C Debrecen, június 3.
A betegellátás keretei és rendszere
Magyarország egészségügyi ellátórendszere
Családtámogató ellátások
Idősek gondozása-ápolása
Bodnárné Takács Mária gyógytornász
Gerincvelősérültek rehabilitációja Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest október 5. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest 2015.
Koncepció a demenciával élő idősek gondozásáról Demens betegek ellátásának kihívásai az egészségügyi és szociális ellátórendszerben szakmai tanácskozás,
Polytraumatizáltak rehabilitációja
Szociális ellátást igénybevevők szükségletei – és szolgáltatásai „Eszköztár és kapcsolati háló” Szakmai konferencia Rehabilitációs és Szociális Igazgatóság.
Az ápoló tanulók/ hallgatók gyakorlati oktatásának tapasztalatai
A BMSZki szakmai irányainak tervezett változásairól, vázlatosan
II. Kerületi PSZSZ Honfiné Nagy Andrea Gál Nóra
Egészségügyi szervezetek az egészségügyről
Mozgásszervi rehabilitáció
Ágazatközi együttműködés
„FÜGGŐSÉG ÉS/VAGY MUNKAKÉPESSÉG” konferencia
Mozgásszervi rehabilitáció
A Csurgói Egészségügyi Centrum első éve a betegellátásban
Ferencsik Mária, Zöllei Magdolna SZTE ÁOK I sz. Belgyógyászati klinika
A légzőszervi betegségben szenvedők ismeretei a gyógyszerhasználatról és a rehabilitációs programokról CSMÖ MELLKASI BETEGSÉGEK SZAKKÓRHÁZA, DESZK Farkas.
Előadás másolata:

Otthonápolás és az intézeti rehabilitáció együttműködési lehetőségei Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann e.boros@rehabint.hu FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence

Téma fontossága Rehabilitáció – folyamat Ellátás minősége – folyamatosság, egyenletes színvonal Gazdaságosság – felesleges kontra szükséges ellátás Feltételek – humánerőforrás, információ

Kórházi rehabilitációs team beteg orvos ápoló Ortopéd műszerész Segédeszköz forgalmazó dietetikus ergoterapeuta szociális munkás hozzátartozó logopédus pszichológus gyógytornász fizikoterápiás asszisztens

Rehabilitációs team jellemzői a fekvőbeteg ellátásban Teljes (többnyire) Összeszokott csapatmunka Rehabilitációs célok – intézetben tartózkodás idejére Folyamatos tevékenység (minden nap) Intenzív - egyidejűleg többféle program Kapcsolat a házi ápoló szolgálatokkal?

Rehabilitációs team jellemzői a járóbeteg ellátásban Változó színvonal Rehabilitációs osztályok szakambulanciái Kistérségi ellátóközpontok - kialakulóban Hiányos összetételű team –kontakt személy: szakorvos Heti 2-3 alkalom Team-tagok között laza kapcsolat (ha egyáltalán van) Kapcsolat a házi ápoló szolgálatokkal?

Házi ápolás – jogszabály 20/1996. (VII Házi ápolás – jogszabály 20/1996. (VII.26) NM rendelet: az otthoni szakápolási tevékenységről Az otthoni szakápolás a jogszabályi definíció alapján a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. Az otthoni szakápolás célja, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Ezzel az ellátási formával a kórházi kezelések száma csökkenthető, illetve időtartama lerövidíthető. Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota – orvosi végzettséghez nem kötött – komplex kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel. A kezelőorvos a szolgáltatás elrendelésekor határozza meg a támogatott ellátási körből a betegnél alkalmazható ellátásokat Az otthoni szakápolás keretében a térítésmentesen nyújtott ellátás naponta egy, három órát meg nem haladó vizit. Egyszerre legfeljebb 14 vizit (napi 1) rendelhető, Egy naptári éven belül összesen folyamatos ápolást a kezelőorvos 56 vizit mértékéig Ezt meghaladó ellátást regionális egészségbiztosítási pénztár ellenőrző főorvosának egyetértésével egyedileg meghatározott további vizitszám rendelhető el.

Házi ápolás - szolgáltatások Szondatáplálás, katéterezés, trachea kanül ellátása, intravénás folyadékpótlás, sebkezelés, gyógyszerelés, fájdalomcsillapítás, ápolás, higiéné biztosítása, diétás gondozás, tanácsadás, szociális segítség szervezése Rehabilitációs jellegű tevékenységek -betegség következményeként átmenetileg vagy véglegesen kiesett vagy csökkent funkciók helyreállításához, fejlesztéséhez vagy pótlásához kapcsolódó ápolás keretében: gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának tanítása, mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása, hely- és helyzetváltoztatás segítése.

Házi ápolás - szolgáltatások beszédterápia a beteg állapotától függően gyógytorna elektroterápia

Rehabilitációs „team” jellemzői otthoni szakápolás keretében A beteg otthonában működik Szűkebb team (gyakran csak 1-2 fő) Teamtagok egymástól elkülönülten dolgoznak Kontakt személy: háziorvos Egy személy többféle tevékenységet is végez (kompetenciáján kívülit is) Nehézkesebb információáramlás

Házi ápolás - valóság Humánerőforrás hiány (logopédus, pszichológus szinte sosem, gyakran gyógytornász sem) Kompetencián kívüli tevékenységek (szakápoló, asszisztens végez egyidejűleg többféle szakmai tevékenységet) Korlátozott időkeret (2x14 alkalom, alkalmanként változó időtartam) Túlterheltség – nehéz terepviszonyok (90 lépcső) Kontrollálása nincs (csak az OEP ellenőrzi – a foglalkozások megtörténtét)

Problémák az együttműködés terén Fekvőbeteg osztály – beteg kapcsolata megszűnik Háziorvos rehabilitációs ismeretei (?) Intézeti rehabilitációs team és a házi szakápolás team közötti kapcsolat esetleges Humánerőforrás elégtelensége Dokumentáció a beteg állapotának teljes megismeréséhez nem mindig elégséges (záróvélemények különböző teamtagoktól) Ellátás folyamatossága?

Lehetséges eszközök az együttműködés javítására Kibővített team Háziorvosi team beteg orvos ápoló Ortopéd műszerész Segédeszköz forgalmazó dietetikus ergoterapeuta szociális munkás hozzátartozó logopédus pszichológus gyógytornász Járó beteg szakellátás Otthoni szakápolási team

A kibővített team jelentősége a rehabilitáció folyamatában A rehabilitáció folyamatának biztosítása a korábbi tapasztalatok felhasználásával (az otthoni program az intézeti szerves folytatása legyen) Rehabilitációs team javaslatainak figyelembevétele (ortézisek elhagyása, járási segédeszközök korai „száműzése” stb.) Megfelelő rehabilitációs eszközök szükségessége Fekvőbeteg rehabilitáció szükségességének felismerése Otthoni szakellátás írott formában is jelenjen meg (pl: gyógytorna) Probléma megoldás, jó működés feltétele: konzultáció

Házi ápolás lehetőségei a segédeszköz ellátásban Gyakran a szükséglet felismerésének egyetlen lehetősége (akut osztályról haza) Háziorvos – legtöbb segédeszköz felírására nem kompetens Kapcsolatfelvétel járóbeteg ellátással – konzultáció nélkül Rp-felíratás (családtag, gyógytornász stb.) Kapcsolatfelvétel rehabilitációs ambulanciával – jobb megoldás – konzultáció, állapotfelmérés Kölcsönzés?

Javaslatok együttműködés javítására Kórházi zárójelentés: pontos állapotleírás és javaslat Hosszabb távú, reális célok kitűzése (kórházon túli életre) Szorosabb együttműködés a rehabilitációs színterek között - kommunikáció javítása – telefon, email Zárójelentésen a szakdolgozók elérhetőségének feltüntetése Közös skálák alkalmazása Rendszeres szakmai találkozók szervezése területen – közös betegkövetés – osztályok szerepe a régiókban! KEZDEMÉNYEZÉS!! Irányelvek, akkreditáció ?

Várható hatások A beteg mindig a szükségleteinek megfelelő ellátást kap A rehabilitáció folyamata nem törik meg Az információ nem vész el Gazdaságosabb működés A beteg elégedett – azonos információkat kap, ellátása folyamatos, konzekvens = állapota stabil /fejlődik

Köszönöm a figyelmet !