MTA Regionális Kutatások Központja A hálózati együttműködés lehetséges szervezeti és jogi keretei a Pozsonyi agglomerációban Somlyódyné Pfeil Edit „Közszolgáltatás-fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában” Dunakiliti, február 10.

MTA Regionális Kutatások Központja 2 A társadalomirányítás új eszköze a hálózat •A hálózati modellek a résztvevők laza kapcsolatát feltételezik, amelyben minden szereplő megtartja önállóságát. •Kiindulópontja a „ governance” fogalom (önigazgató kormányzás), mely egy együttműködési mintát takar: komplex irányítási és koordinációs struktúrákat jelent, átfogva az állami és nem állami szereplőket, a hierarchikus, kompetitív és kooperatív viszonyokat. •A hálózati modell lényege: a közvetítés, a kommunikáció és a lehetőségek megteremtése. •Irányultsága elsődlegesen funkcionális, nem pedig területi → problémaorientált és konfliktuskezelésre alkalmas.

MTA Regionális Kutatások Központja 3 A hálózatos együttműködés ismérve a rugalmasság •A hálózat működéséhez szükség van legalábbis egy minimális fokú intézményesítésre, ami megteremti a megbízhatóságot, az átláthatóságot és az eljárási szabályozottságot. •A szervezeti mag szolgáltatja az adminisztratív infrastruktúrát és a rögzített irányítási funkciót → külső és belső képviselet •Összességében egy részvételi mechanizmust testesít meg, amelyben a közigazgatási szervek/aktorok a különféle külső társadalmi és gazdasági szereplők által befolyásoltan működnek – ily módon a partnerség elvét valósítja meg

MTA Regionális Kutatások Központja 4 A hálózat kiépítésének lépcsőfokai •A kollektív cél definiálása – a célkitűzés leszűkítése az operacionalizálás érdekében •A partnerek beazonosítása – azoknak a társadalmi partnereknek a megtalálása, amelyeknek a célokra a legnagyobb befolyásuk van •Következésképp két partneri kör is kialakítható: 1.Stratégiai partnerek 2.Taktikai partnerek •Közös jövőkép, amitől a szereplők partnereknek érzik magukat (a nyereségek és veszteségek kiegyenlítése)!

MTA Regionális Kutatások Központja 5 További feladatok •A hálózat szervezeti keretének kiépítése, aminek alapját a célok és a megvalósításukhoz szükséges munkamegosztás adja –Két alapvető elemből kell állnia egy döntéshozó grémiumból és egy a közös megvalósítást végző menedzsment szervezetből → ezek tevékenységét át kell hatnia a transzparenciának és az erőteljes információcserének. •A hálózat feladatait alapjaiban három fő csoportba lehet sorolni: –Tervezés, finanszírozás, értékelés (egységes irányítás) –A közszolgáltatások megszervezése, biztosítása és koordinációja –Management és igazgatási feladatok (magát a hálózatot, valamint az állampolgárokat, ill. fogyasztókat érintően).

MTA Regionális Kutatások Központja 6 A közszolgáltatás-fejlesztési hálózat a szuburbanizáció hatásainak kezelésére A szlovák-magyar együttműködési hálózat specifikuma, hogy noha egy agglomeráció azonos érdekkel rendelkező önkormányzatait fogja tömöríteni, az nem lehet tipikus agglomeráció-igazgatási szerv. A szervezeti forma megválasztásakor mérlegelendő szempontok: –A kooperációban vezető szerepet betöltő tagok önkormányzatok –Magánjogi és civil szereplők bevonására való alkalmasság –A közös feladatkatalógus jellege – pl. közszolgáltatások megszervezése, közös gazdaságfejlesztési tevékenység és adópolitika, egyeztetett lakáspolitika, közlekedés, turizmusmarketing. Alapkérdés, hogy koordinatív típusú vagy a feladatok megvalósítására alkalmas szervet hoznak-e létre a partnerek.

MTA Regionális Kutatások Központja 7 Lehetséges szervezeti formák Magánjogi szervezeti forma alkalmazása esetén •Köz- és magánjogi alanyok integrálására egyaránt alkalmas, rugalmas szervezet létesíthető •A közigazgatási feladatok fogadására nem alkalmas. A szervezeti forma lehet •Gazdasági társaság •Nonprofit gazdasági társaság •Egyesület stb.

MTA Regionális Kutatások Központja 8 Közjogi együttműködési formák Az CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről lehetővé teszi közös döntéshozó szervvel rendelkező jogi személyiségű társulás alapítását (16. §), •melynek előnye, hogy saját vagyonnal rendelkezhet és önkormányzati feladat- és hatáskörök ruházhatók rá, továbbá intézményt alapíthat, kötelezettséget vállalhat •viszont hátránya, hogy kizárólag helyi önkormányzatok lehetnek a tagjai → alkalmas közszolgáltatások közös nyújtására, fejlesztésére.

MTA Regionális Kutatások Központja 9 Mérlegelendő egy kétszintű szervezet létrehozása I. Szükség lesz egy laza intézményesítettségű szervezetre, mely magának a hálózati együttműködésnek a keretét adja. Ez állhat –egy irányító testületből, melyben a hálózat minden érintett szereplője (közjogi és magánjogi szereplők) képviselve van –munkacsoportokból, melyek témaorientáltan dolgoznak és döntés előkészítő szerepet töltenek be (egyes tagokból és külső szakértőkből állnak) –egy operatív menedzsment szervezetből, mely adminisztratív kapacitásával támogatja a hálózat működését és végrehajtásra orientált → jogi formája lehet nonprofit kft. II. Szükség lesz egy önkormányzati társulásra a)az önkormányzatok által alapítandó jogi személyiségű társulásra a közös érdekű közjogi feladatok megoldása érdekében b)vagy esetleg megbízói típusú társulás létrehozására.

MTA Regionális Kutatások Központja 10 Következtetések •A hálózatok projekt- és gyakorlatorientált szervezetek, ezért amikor a célok megvalósításának fázisába kerülnek, feltétlenül igénylik a formalizált szervezetek megalapítását. •Végső soron megvizsgálandó, hogy a jövőkép, a célok és feladatok tükrében mód lenne-e az ún. Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozására (EGTC).

MTA Regionális Kutatások Központja 11 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!