Az elemzés és tervezés módszertana A projekt ütemezése, időábrázolás

A projekt ütemezése A tervezési módszerekkel átfogó képet kapunk a projekt megvalósításához szükséges feladatokról. Ezután konkrétan meg kell határozni a végrehajtás egyes lépéseit és el kell helyezni őket időben  ütemterv El kell dönteni, mely tevékenységek végezhetőek párhuzamosan, és melyek csak szigorúan egymás után

A projekt ütemezése Időtervezési szempontok: Tevékenységek meghatározása (projekt alapja) Altevékenységekre bontás (WBS, azaz a tevékenységfelbontási szerkezet létrehozása) WBS-szerkezet létrejöttekor definiálhatók az egyes tevékenységekhez szükséges idő-és erőforráskorlátok Mérföldkövek kijelölése: fontos tevékenységek, döntések, ellenőrzések kiemelése (nyomon követéshez – általában 0 hosszúságú, de lehet időtartammal rendelkező tevékenység is)

A projekt ütemezése Logikai kapcsolat felderítése (párhuzamosan végezhető, egymást követkő tev.) Időtartam meghatározása A WBS-szerkezetet feladatlistának is nevezik, mivel a projekt összes feladatát tartalmazza. Ez alapján meghatározhatóak a határkörök, a szabályozási folyamatok, és az erőforrás-, költség- és időhozzárendelések.

A projekt ütemezése A mérföldkő: segíti a projekt átláthatóságát ellenőrzési pontok létrehozására ad lehetőséget döntéshozás jelzésére is alkalmazzák nincs időtartama, bár előfordulhat időtartammal rendelkező tevékenységnél is nem kapcsolódik hozzá munkavégzés

Időtervezés ábrázolás-technikái Nagyméretű projekteknél nem könnyű áttekinteni az összefüggéseket, így grafikus, szemléletes ábrázolási módszerekre is szükség volt. Az időtervezés ábrázolás-technikái: Gantt-diagram Hisztogram Hálótervezés

Gantt-diagram Az 1910-es években Henry Laurence Gantt által kidolgozott vonalas ütemterv, melynek tengelyein az időt és a tevékenységeket találjuk. Ez a legrégebbi ábrázolási technika Előnyei: egyszerű elkészítés áttekinthető

Gantt-diagram Hátrányai: Lépései: Nem tükrözi a folyamat időfelbontásából adódó kapcsolatokat, nem ábrázolja a logikai függést Nem látszik az altevékenységek csúszása, és hogy ez hogyan hat a többi tevékenységre Lépései: tevékenységek meghatározása tevékenységek logikai sorrendjének meghatározása idő hozzárendelése a tevékenységekhez a diagram elkészítése

Hisztogram Hisztogrammal jól ábrázolható a különböző források igénybevételének mértéke a projekt különböző fázisaiban PM láthatja, milyen szakemberre vagy más erőforrásra van szükség Ma már elektronikus úton készül, MS Project programmal

Hálótervezés Amikor a Gantt-diagram még kézzel készült, szükségessé vált egy olyan technika kidolgozása, amely rendszerszemléletű képes feltárni a logikai kapcsolatokat és összefüggéseket rugalmas könnyen áttekinthető, szemléletes számítógéppel megvalósítható Ezeknek tesz eleget az 1960-as években megjelenő új módszer, a hálótervezési-szervezési technika

Hálótervezés (folyt.) Először az USA haditengerészeténél használták 1957-ben A hálótervezés különböző módszerei gyorsan elterjedtek: CPM (Critical Path Method): Kritikus út módszere MPM (Metra Potencial Method) PERT (Program Evaluation and Review Technique): Program kiértékelő és beszámoló technika

CPM – Kritikus út módszere 1957-ben fejlesztették ki Jellemzői: tevékenységtípusú (-központú) eljárás határozott időtartamú: a megvalósulási idő meghatározott feladatorientált: egy háló egy feladat költségoptimalizálásra alkalmas manuálisan is könnyen kezelhető

CPM (folyt.) A hálótervezés egy komplex folyamat részekre bontott munkatervének grafikus folyamatábrája. Ehhez különböző technikákat alkalmaz: gráfelmélet ábrázolástechnika

CPM (folyt.) A háló egy speciális gráf, melynek tulajdonságai: véges (1 kezdet, 1 vég) irányított aszimmetrikus hurokmentes a tevékenységek csomópontban is összefuthatnak, illetve csomópontból is indulhatnak összefüggő

CPM (folyt.) A háló szerkesztése előtt ki kell választani a hálótervezési eljárást a követezők közül: tevékenységtípusú háló: nyilak jelentik a tevékenységeket eseménytípusú háló: hangsúly az eseményeken tevékenység-csomópont felépítésű háló: a nyíl csak a kapcsolatot jelenti

CPM – tevékenységtípusú háló Jellemzői: a tevékenység jele a nyíl Létezik látszattevékenység, melynek jele a szaggatott nyíl (logikai okokból használjuk, ideje általában 0) A tevékenységek lehetnek egymástól függetlenek vagy egymástól függők (egyidejű, megelőző, követő) A CPM és PERT típusú hálóknál az a feltételezés, hogy az egyik tevékenység befejezése után kezdődik a következő (BK=0 nap)

CPM – tevékenységtípusú háló Minden tevékenységet egy kezdő és egy befejező pont határol, melyet egy-egy körrel jelöljünk, ez az esemény (kezdő esemény jele i, befejezőé j) Az eseményeket számozzuk, a nyíl mindig a kisebbtől a nagyobb felé mutat (ehhez balról jobbra, majd fentről lefelé kell elvégezni a számozást, az első esemény sorszáma a 0) Tevékenység sorszáma vagy ideje i j

CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés A hálótervezés folyamata: Logikai tervezés: a folyamatot elemeire bontjuk és meghatározzuk a logikai kapcsolatot Szintek meghatározása: agregált, durva hálóterv koordinációs, irányító háló operatív, finom háló Logikai kapcsolatok meghatározása befejezés-kezdés (BK) kezdés-kezdés (KK) kezdés, befejezés (KB) befejezés-befejezés (BB)

CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés Hálódiagram szerkesztése A feladatokat listaszerűen felsoroljuk, a következő oszlopba a logikai kapcsolatokat határozzuk meg Hálószerkesztés főbb elvei: elölről hátra (progresszív) tervezés, az első eseménytől haladunk a célesemény felé hátulról visszafelé haladó tervezés (retrográd): a céltól visszafelé haladunk hátra és előrehaladó tervezés: először progresszív főhálót készítünk, majd ellenőrizzük retrográd módszerrel

CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés Időtervezés és elemzés Idő hozzárendelés a tevékenységhez Tevékenységek időtartamának meghatározása: legkorábbi kezdés legkorábbi befejezés: (legkorábbi kezdés + időtartam) legkésőbbi kezdés legkésőbbi befejezés: (legkésőbbi kezdés + időtartam)

CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés Tevékenységek időtartamának meghatározása (folyt): legkorábbi bekövetkezés: max(előző esemény legkorábbi kezdése + tervezett időtartam) A progresszív időtervezésnél, a tevékenység legkorábbi kezdési időpontjához hozzáadjuk a tervezett időtartamát, így kapjuk a legkorábbi befejezési időpontját. Ha elvégezzük valamennyi tevékenységre a számításokat, megkapjuk a teljes feladatrendszerre vonatkozó megvalósítási időszükségletet

CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés Tevékenységek időtartamának meghatározása (folyt): legkésőbbi bekövetkezés: min(legkésőbbi kezdés–tervezett időtartam) Retrográd időtervezésnél a céleseményekből kiindulva, a tervezett időtartamokat ezekből kivonva végezzük a számításokat. A vizsgált esemény után következő esemény időpontjából le kell vonni az „oda vezető” tevékenység időpontját, így kapjuk meg a legkésőbbi időpontot.

CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés Kritikus út meghatározása kritikus út = a legkisebb tartalékidővel rendelkező tevékenységek sorozata kritikus tevékenység = csúszása (teljes tartalékideje) nullával egyenlő A kritikus út a leghosszabb út, a PM-nek oda kell figyelnie az ezen az úton lévő folyamatokat végző munkatársakra, és motiválnia kell őket. Ha a kritikus út bármely folyamata csúszik, akkor az egész projekt eltolódik időben.

CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés Tartalékidők : 3-féle tartalékidő létezik teljes tartalékidő: az az időtartam, amelyen belül a munkafolyamat időtartamát anélkül lehet növelni, hogy változna a kritikus út szabad tartalékidő: megmutatja, hogy a tevékenység idejét mennyire lehet megnyújtani úgy, hogy az érintett és a soron következő tevékenységek legkorábbi kezdése biztosítva legyen független tartalékidő: a megelőző tevékenység legkésőbbi befejezése, és a következő tevékenység legkorábbi kezdése közti különbség (nagyobb, mint a tevékenység időtartama)

CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés Kapacitástervezés Időhöz tartozó kapacitások leírása és összegzése Költségtervezés Költségigények felmérése és összegzése

Metra Potenciál Módszer (MPM) A hálótervezés ezen módszerét 1958-ban, Franciaországban publikálták először. Jellemzői: Átlapolt, késleltetett kapcsolatokat is kezel, viszont számításoknál mindegyiket kezdés-kezdés (KK) időre át kell számolni Négyféle időt különböztet meg: Kezdés-Kezdés kapcsolat (KK) Kezdés-Befejezés (KB) Befejezés-Befejezés (BB) Befejezés-Kezdés (BK)

MPM (folyt.) Kezdés-Kezdés idő: „A” tevékenység kezdetétől a „B” tevékenység kezdetéig eltelt időt jelenti. Kezdés-Befejzés kapcsolatnál a tevékenység ideje: „A” tevékenység kezdetétől a „B” tevékenység végéig eltelt időt jelenti. Befejezés-Kezdés kapcsolat: „A” tevékenység végétől a „B” tevékenység kezdéséig eltelt időt jelenti. Befejezés-Befejezés kapcsolat: „A” tevékenység végétől a „B” tevékenység végéig eltelt időt jelenti. Technológiai függések, különleges logikai összefüggések kapcsolatonkénti értelmezése

MPM (folyt.) Számítása: Határozott időtartamú módszer Kapacitástervezésre alkalmas Számítógépes modell Rugalmas Számítása: Kezd-Kezd kapcsolati idők meghatározása A bal felső sarokba a tevé- kenység sorszámának beírása Háló felrajzolása, az össze- kötő nyilakra a kezd-kezd idők ráírása, az utolsó nyi- lakra a tényleges kapcsolati idő kerül Tev. sorszáma Tartalék-idő Tervezett időtartam (yij) Legkorábbi kezdés (ti0) ti0 + yij Legkésőbbi befejezés (tj1) tj1 + yij

MPM (folyt.) Jobb felső sarokba az idő beírása Legkorábbi kezdés kiszámítása a nyilakról vett időkkel (max(előző tevékenységgel Kezd-Kezd idő)) Legkésőbbi kezdés meghatározása (legkorábbi kezdés + tervezett időtartam) Legkorábbi befejezés: visszafelé haladva (min(legkésőbbi befejezés – Kezd-Kezd idő)) Legkésőbbi befejezés: legkésőbbi befejezés + tervezett időtartam Tartalékidő, mely kiszámolható, ha a 7-5 lépést vagy a 8-6 lépést elvégezzük. Ha értéke 0, akkor kritikus.