Hálótervezés Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor 7.7.

Az előadások a következő témára: "Hálótervezés Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor 7.7."— Előadás másolata:

1 Hálótervezés Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor kzst@almos.vein.hu kzst@vision.vein.hu http://vision.vein.hu/~kzst/oktatas/halo/index.htm 7.7.

2 Hálók aktualizálása

3

4 Részletesség szintje a hálótervezésben •A részletesség szintje függ: –A projekt méretétől, –időtartamától, –a tervezés időegységétől, –a már rendelkezésre álló apróbb részletek mennyiségétől és –a háló céljától.

5 Részletesség szintje a hálótervezésben •Irányelvek: –Azokat a munkákat, amelyek a teljes átfutási idő szempontjából rövidek, általában nem érdemes külön tevékenységként feltüntetni, különösen akkor nem, ha erőforrás- szükségletük nulla. –Fontos mérföldkő eseményeket, tevékenységeket nem vonhatunk össze. –Egyetlen tevékenység sem lehet annyira nagy, hogy ne lehessen egyetlen részleg, vagy menedzser irányítása és ellenőrzése alá rendelni.

6 Részletesség szintje a hálótervezésben •Irányelvek: –A tevékenységeknek olyan műveleteket kell ábrázolniuk, amelyeknek egyértelműen meghatározható a kezdete és a vége. –Egy tevékenység eleje és vége közötti intervallum nem lehet túlságosan hosszú a projekt többi tevékenységének lefutási idejéhez képest, mert csak így lehet biztosítani a feladat rendszeres ellenőrzését és a megvalósítás folyamatának a tervezett időpontokkal való összevetését.

7 Dinamikus programozás alkalmazása hálótervezésben •Mikor lehet használni? –Ha érvényesül a Belmann féle optimalitási elv. •Mikor célszerű? –Ha az algoritmus lefutása lassabb mint O(n) •Milyen sebességnövekedést érhetünk el legjobb esetben? –Szekvenciális feldolgozás esetén O(n) –Párhuzamos feldolgozás esetén elméletileg O(1)

8 Párhuzamos feldolgozás, részhálók, hálók összekapcsolása •A párhuzamos feldolgozás akkor lehet fontos, ha: –Számítógép segítségével értékeljük ki a projekt tervet. –Egyes tevékenységek ellenőrzését külön részlegek, külön menedzserek végzik. –Az áttekinthetőség miatt a felsőbb vezetésnek egy „összevontabb” hálót, míg a részlegek vezetőinek az adott tevékenységekről egy részletesebb esetleg más időléptékű hálódiagramra van szüksége.

9 Párhuzamos hálók összefűzése

10 Párhuzamos feldolgozás, részhálók, hálók összekapcsolása •Hogyan vonjunk össze több tevékenységet? –Ügyelnünk kell arra, hogy mind az összevont, mind pedig az egyes tevékenységeket részletesen kifejtő hálódiagramok kielégítsék a háló definíciójában előírtakat. –Az összevont hálóban a tevékenység lefutási ideje a hozzá tartozó részháló átfutási ideje lesz. –Az részhálóban a kezdő esemény bekövetkezése (legkorábbi, legkésőbbi) az összevont hálóban a tevékenység kezdése (legkorábbi, legkésőbbi) és a hozzá tartozó esemény bekövetkezése (legkorábbi, legkésőbbi) lesz.

11 Párhuzamos feldolgozás, részhálók, hálók összekapcsolása •Hogyan vonjunk össze több tevékenységet? –Az részhálóban a befejező esemény bekövetkezése (legkorábbi, legkésőbbi) az összevont hálóban a tevékenység befejezése (legkorábbi, legkésőbbi) és a hozzá tartozó esemény bekövetkezése (legkorábbi, legkésőbbi) lesz.

12 Párhuzamos feldolgozás, részhálók, hálók összekapcsolása

13

14 Tevékenység-nyíl hálók átrajzolása tevékenység-csomópontú hálókká 1.Minden tevékenységből (kivéve a látszattevékenységet), melyet a tevékenység-nyíl hálókban a nyilakon szerepeltettünk, most csomópontokként reprezentáljuk. 2.A tevékenységeket a logikai kapcsolataik szerint kapcsoljuk össze.

15 Tevékenység-nyíl háló => tevékenység csomópontú háló

16 7.7.