ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME Szerző Dr. Mikó Zoltán címzetes egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Az épített és természeti környezet védelme 2. Tanegység Az épített és természeti környezet védelme

A tantárgy tematikai egységei Rész: Ingatlanok állami nyilvántartása, kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok Rész: Agrár és vidékfejlesztési igazgatással kapcsolatos szakigazgatási feladatok Rész: A természeti környezet védelme, a vízügyi igazgatás rendje Rész: Építésügyi hatósági feladatok, és a kulturális örökségvédelem igazgatása

I. rész: Ingatlanok állami nyilvántartása, kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok Tematika: Ingatlan-nyilvántartás A földhasználati nyilvántartás A földmérési és térképészeti tevékenység A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje

Ingatlan-nyilvántartás Ingatlanügyi hatóságok A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás Az ingatlan-nyilvántartás tartalma Az ingatlan-nyilvántartás elvei Az ingatlan-nyilvántartás tárgya Az ingatlan-nyilvántartás részei Az ingatlan-nyilvántartás módja Az ingatlan-nyilvántartási eljárás Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása

Ingatlanügyi hatóságok a megyei földhivatalok Budapesten a fővárosi földhivatal a járási földhivatalok Budapesten a Budapesti 1. Számú Földhivatal és a Budapesti 2. Számú Földhivatal és a földhivatali kirendeltségek a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI)

A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás Az adatbázist kezelő számítástechnikai eszköz képernyőjén az ingatlan-nyilvántartás teljes tartalma változatlan adattartalommal jelenik meg. Díj fizetése mellett a TAKARNET rendszeren keresztül is hozzáférhető a külső felhasználók számára.

Az ingatlan-nyilvántartás tartalma Településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanát, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket a jogosultak személyazonosító és lakcím adatait. Az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvénnyel lehet elrendelni!

Az ingatlan-nyilvántartás elvei bejegyzés elve nyilvánosság elve közhitelesség elve kérelemhez kötöttség elve rangsor elve okirat elve.

Az ingatlan-nyilvántartás tárgya Jogi értelemben vett önálló ingatlan: földrészlet egyéb önálló ingatlan. Saját helyrajzi számmal jelölik meg.

Az ingatlan-nyilvántartás tartalma Településenként tartalmazza az önálló ingatlanok adatait, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket: az ingatlan adatai, a jogosultak adatai, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok köre, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények.

Az ingatlan-nyilvántartás részei Az ingatlan-nyilvántartás a számítógépes formában megjeleníthető: tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzékéből, ingatlan-nyilvántartási térképből és okirattárból áll.

Az ingatlan-nyilvántartás módja Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) Minden ingatlant külön tulajdoni lapon A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni. A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló föld művelési ága: szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani, továbbá művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás Az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás. Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre , megkeresésre, bejelentésre, vagy hivatalból kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban bejegyzés alapjául elfogadható egyes okiratokhoz különleges alakszerűségi feltételek szükségesek.

Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, terület elszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá a hatósági határozatokban – a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat kivéve – az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelezően kell használni.

A földhasználati nyilvántartás A használat megkezdésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak, mulasztás esetén bírság Számítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető földhasználati lapból, továbbá okirattárból áll. Minden földhasználó számára, földhivatalonként külön földhasználati lapot kell nyitni, amelyen a földhivatal nevét is fel kell tüntetni.

A földmérési és térképészeti tevékenység A földmérési és térképészeti tevékenység fogalma Földmérési és térképészeti hatóságok

A földmérési és térképészeti tevékenység fogalma Az ország egész területére kiterjed, érinti valamennyi földrészlet tulajdonosát, Gondoskodik az állami szervek, az önkormányzatok, a térinformatikai rendszerek térképellátásáról. (Állami alapmunka)   Állami alapfeladat: Az ország teljes területére vonatkozó állami térképek készítése, tárolása, adat karbantartása, kezelése és szolgáltatása, valamint a honvédelem térképellátása állami alapfeladat. Az állam az ország térképellátását az állami alapadatok, térképi adatbázisok készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével, tárolásával és szolgáltatásával biztosítja.

A kisajátítás A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere Közérdekű kisajátítási célok és feltételek A kisajátítási eljárás

A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere Az Állam általi egyoldalú, de megfelelő jogi és eljárási garanciákkal védett intézkedést feltételez. A kisajátításra vonatkozó alapvető szabályok megtalálhatók: Magyarország Alaptörvényében, a Ptk-ban, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényben, a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXV. Törvényben a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet

Közérdekű kisajátítási célok és feltételek Törvény tételesen felsorolja, mint pl.: honvédelmi feladatok ellátása, terület- és településrendezési célból, közlekedési infrastruktúra fejlesztése céljából. Feltétel: a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy egyébként az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel – egyes esetekben csere – útján nem lehetséges. Kisajátítás esetén a kisajátítást kérő megszerzi az ingatlan tehermentes tulajdonát. Teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás!

A kisajátítási eljárás Csak ha az ingatlan tulajdonosával az adásvétel vagy a csere ügyében nem sikerült egyezséget kötni. A kérelem az eljárás megindításának alapdokumentuma. A kormányhivatal határozatban rendelkezik a kisajátításról és az annak fejében járó kártalanítás megállapításáról. A kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni, feltéve, hogy a kártalanítási összeget megfizették vagy a csereingatlant birtokba adták.

A birtokvédelem A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje Igazgatási Birtokvédelem

A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje Birtoklás tényén alapuló birtokvédelem: az eljárásban nem vizsgálják azt, hogy a birtokvédelmet kérő személy az adott dolgot milyen jogcímen birtokolja A jegyző hatáskörébe tartozik A birtoklás jogalapján alapuló birtokvédelem: vizsgálni lehet, hogy aki a birtokvédelmet kérte, jogszerű birtokosnak tekinthető-e a bíróság hatáskörébe tartozik.

Az igazgatási birtokvédelem Jegyzői birtokvédelmi eljárás. Egy éven belül indítható Az ügyfél kérelmére indul, és a bizonyítást is az ügyfél kérelmére kell lebonyolítani. A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja A jegyző határozatot hozhat a hasznok, károk és költségek kérdésében is. A birtokvédelmi eljárás során hozott végzés elleni fellebbezést a fővárosi és megyei kormányhivatal bírálja el. A jegyző által a birtokvédelem kérdésében hozott határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthat keresetet.

II. rész: Agrár és vidékfejlesztési igazgatással kapcsolatos szakigazgatási feladatok A termőföld védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok Az erdő védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok Az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos szakigazgatási tevékenység A föld használatához kapcsolódó közösségi támogatások rendszere és feltételei, a kölcsönös megfeleltetés A részarány földkiadási eljárás

A termőföld védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok A termőföld mennyiségi védelme A termőtalaj védelme A földminősítés A föld-, illetve a talajvédelmi feladatokat ellátó hatóságok

A termőföld mennyiségi védelme A termőföld olyan speciális tulajdoni tárgy, amely esetében a tulajdonnal való szabad rendelkezés joga részben korlátozható. Eszközök: hasznosítási kötelezettség mellékhasznosítási kötelezettség újrahasznosítási kötelezettség művelési ág megváltoztatására irányuló eljárás a termőföld más célú hasznosításának engedélyhez kötése földvédelmi járulék földvédelmi bírság A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.

A termőtalaj védelme A földhasználó alapvető kötelezettsége, a termőföldet védő művelési mód alkalmazása. Eszközök: A talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges az egyes beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez talajvédelmi bírság talajvédelmi terv

A földminősítés Földminősítési eljárás: a termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra kerül. A kataszteri tiszta jövedelem az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki. A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét a minőségi osztály, a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni.

A föld-, illetve a talajvédelmi feladatokat ellátó hatóságok Földvédelem: Első fok: a termőföld fekvése szerint illetékes járási földhivatal Másod fok: megyei földhivatal jár el. Talajvédelem: Első fok: megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerveként a növény- és talajvédelmi igazgatósága Másod fok: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), egyben mint szakmai irányító szerv

Az erdő védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok A fenntartható erdőgazdálkodás és a közérdek hatósági eszközökkel való érvényesítése Az erdő és az erdőhöz kapcsolódó létesítmények Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása Az erdőgazdálkodó jogai, kötelezettségei Az erdőgazdálkodási haszonbérlet Az erdei haszonvételek tervszerű gyakorlása Az erdészeti igazgatás  

A fenntartható erdőgazdálkodás és a közérdek hatósági eszközökkel való érvényesítése Az erdő alapfunkciói: környezeti gazdasági és társadalmi Az erdészeti jogi szabályozás meghatározó eleme a közérdek jogi és hatósági eszközökkel való érvényesítése. Cél: a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek a megteremtése. A hasznosítás módja egyben megalapozza a sajátos szakmai szabályozás alkalmazását is.

Az erdő és az erdőhöz kapcsolódó létesítmények Erdő : melyet az erdészeti hatóság az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként tart nyilván, függetlenül attól, hogy a földrészletet adott időpontban faállomány borítja vagy valamely élő vagy élettelen alkotóelem átmenetileg hiányzik. Szabad rendelkezésű erdő: külön engedéllyel telepített erdő Fásítás: egyes fa, fasor (max. 20 m. széles), facsoport (0,5 ha-ig), fás legelő Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek: gazdálkodási és erdővédelmi szempontból az erdővel szerves egységet alkotnak, így osztják az erdőre vonatkozó jogi korlátokat Erdészeti létesítmények: az erdőgazdálkodást és az erdő más funkcióinak megvalósulását is egyaránt szolgálják (erdészeti magánút, erdei vasút, műtárgyak)

Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása Az erdészeti igazgatási egységek kialakítása: az erdő térbeli rendjének meghatározása a tervezés, erdőgazdálkodás és ellenőrzés elsődleges feltétele. Erdészeti igazgatási egységek: erdőtervezési körzetek erdőtagok erdőrészletek Az erdészeti igazgatás sajátos térbeli rendje alapvetően az erdőgazdálkodással kapcsolatos szakmai szempontok figyelembe vételével került kialakításra, rendszere alapvetően eltér a tulajdoni rendet földrészletenként nyilvántartó ingatlan-nyilvántartástól.

Az erdőgazdálkodó jogai, kötelezettségei Az erdőgazdálkodói nyilvántartás a tervszerű és fenntartható erdőgazdálkodás megvalósításának előfeltétele. Erdőgazdálkodóként csak az a személy vehető nyilvántartásba, aki dologi vagy kötelmi jogcímen az erdő használatára jogosult. A társult erdőgazdálkodás legjellemzőbb szervezeti formája az 1994. évi XLIX. törvény szerint működő erdőbirtokossági társulat.

Az erdőgazdálkodási haszonbérlet Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adására lehet kötni Tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többséggel dönthetnek a tulajdonosok Erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület használatát a szerződés hatálybalépésétől számított 30 napon belül a szerződés benyújtásával az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.

Az erdei haszonvételek tervszerű gyakorlása Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket csak a törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja. Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja meg, melyet erdőrészletként kell meghatározni. Az erdő rendeltetései : védelmi közjóléti gazdasági Az erdő rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. Tervszerűség: körzeti erdőgazdálkodási és tervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadása( erdőtervrendelet), hosszú távra – legalább tíz évre – szóló körzeti erdőterv Országos Erdőállomány Adattár működtetése és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználása erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési rendszere

Az erdészeti igazgatás Első fok: megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága Másodfok: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani. Szankció: erdőgazdálkodási bírság erdővédelmi bírság (ismételten kiszabható)

Az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos szakigazgatási tevékenység Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei  Élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos állami feladatok Az élelmiszerlánc felügyelettel kapcsolatos sajátos eljárási szabályok A járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai Jogkövetkezmények A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága Élelmiszerlánc hatóságok

Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei A fogyasztókat kell szolgálnia A szántóföldtől az asztalig elv: áru nyomon követhetősége az alapanyag előállítójától a fogyasztóig Szennyezettségi határérték: termőföld, élelmiszer, élelmezés-egészségügyi várakozási idő Állat tartás: nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet, állattartó hely bejelentése. Élelmiszer-vállalkozás létesítése, működtetése: jogszabályban írt feltételek Nyomon követhetőségi eljárás kötelező alkalmazása Méhész: vándoroltatását be kell jelenteni a letelepedés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél. Állattartó bejelentési kötelezettsége: betegség, fertőzés, elhullás Szennyező fizet elv Állat tartós jelölése

Élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos állami feladatok Élelmiszerlánc felügyeleti szerv : élelmiszerlánccal kapcsolatos ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel kapcsolatos feladatok Egészségügyi államigazgatási szerv: az élelmezés és táplálkozás-egészségügyi hatósági feladatok Magán-állatorvos, mint jogosult állatorvos: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó egyes állami feladatok Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szervezési, irányítási, felügyeleti, hatósági ellenőrzési, nyilvántartási illetve engedélyezési feladatokat lát el mely tevékenysége során együttműködik az érintett szervekkel.

Az élelmiszerlánc felügyelettel kapcsolatos sajátos eljárási szabályok Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv védekezést és járványügyi intézkedést elrendelő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű védekezést elrendelő határozat hirdetmény útján közölhető akkor is, ha a termelő ismeretlen. Az állami védekezést, járványügyi intézkedést elrendelő határozat hirdetmény útján is közölhető nagyszámú ügyfél érintettsége esetén, továbbá, ha az intézkedés célját a kézbesítésből adódó késedelem veszélyeztetné. Egyes esetekben a közzétett határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági eljárása során próbavásárlást (ideértve az interneten történő vásárlást is) végezhet.

A járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai Állami védekezés: zárlati károsítók megjelenése miatt termelőn kívül álló okból előállt jelentős veszély elhárítás Közérdekű védekezés: a föld használója - annak hiányában tulajdonosa - védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget (parlagfű elleni közérdekű védekezés) . A személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti. Járványügyi intézkedések: földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevételének, és a gazdálkodó szervezetek közreműködésre kötelezése Magánállatorvos köteles: járványos állatbetegség gyanúja esetén szükséges intézkedéseket megtenni, a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni. Kártalanítási összeg: nem terjed ki az elmaradt haszonra.

Jogkövetkezmények intézkedést hozhat : korlátozza a gazdasági tevékenységet bírság: növényvédelmi bírság takarmány-ellenőrzési bírság élelmiszer-ellenőrzési bírság élelmiszerlánc-felügyeleti bírság jogi személy vezető tisztségviselője is felel a jogi személyt terhelő bírság megfizetéséért Figyelmeztet

A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet tájékoztatási kötelezettség terheli élelmiszerláncban bekövetkezett események, illetve jogsértések esetén. A jogsértő vállalkozás cégneve és címe is nyilvánosságra hozható. Amennyiben egy vállalkozó tevékenységét intézkedésként felfüggesztették, akkor a hatóság e körülményről a felhasználókat kérelemre tájékoztatja.

Élelmiszerlánc hatóságok A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH): országos illetékességgel jár el. szakmai irányítását, felügyeletét az országos főállatorvos látja el szakmailag irányítja és felügyeli a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei által ellátandó szakigazgatási feladatokat járványveszély elhárításához szükséges járványügyi intézkedések megtétele. Országos főállatorvos: a NÉBIH útján elrendelheti a kormánytisztviselők NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti kirendelését, az eszközök NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti átcsoportosítását. fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság növény- és talajvédelmi igazgatóság kerületi hivatal (járási hivatal) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi ügyben első fok

A föld használatához kapcsolódó közösségi támogatások rendszere és feltételei, a kölcsönös megfeleltetés A Közös Agrárpolitika támogatási rendszere A kölcsönös megfeleltetés rendszere, a földhasználatot érintő rendelkezései

A Közös Agrárpolitika támogatási rendszere Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) részeként kerülnek megfogalmazásra az állat-, illetve növényegészségügyre, illetve az élelmiszerekre vonatkozó szabályok. KAP két pillérének a pénzügyi forrása: Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). A pénzügyi alapok kifizetéseit akkreditált kifizető ügynökségen (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) keresztül kell teljesíteni. A kárenyhítési rendszer a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön bekövetkezett jégeső-, aszály-, belvíz- és fagykárra mint elemi kárra terjed ki.

A kölcsönös megfeleltetés rendszere, a földhasználatot érintő rendelkezései Olyan minőségi, szakmai előírásokat tartalmaz, amelyek az európai kultúrához tartozó élelmiszerminőség és élelmiszerbiztonság, valamint a környezettudatos gazdálkodás szavatolásának alapfeltételei. Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények: köz-, állat- és növényegészségügy, környezet állatjóllét Jó mezőgazdasági és környezeti állapot: tagállamoknak kell biztosítaniuk, hogy valamennyi mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapota fennmaradjon

A részarány földkiadási eljárás A mezőgazdasági igazgatási szerv hatáskörébe tartozik Eljárás: egyezség sorsolás A földek egyedi kiméréséhez az állam támogatást nyújt. Az ingatlanügyi hatóság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz. Új földrészletek kitűzése, helyszíni birtokbaadása (járási földhivatal látja el Akik önálló földrészlet kedvezményes kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.

III. rész: A természeti környezet védelme, a vízügyi igazgatás rendje A természet védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok A víz védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok

A természet védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok Védett természeti területek, védett természeti értékek A természetvédelmi igazgatás rendszere Felelősség a természeti területekben, a természeti értékekben okozott károkért

Védett természeti területek, védett természeti értékek Elemei: természeti táj, természeti érték, természeti terület, védett természeti terület, az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területek (NATÚRA 2000 terület), Érzékeny Természeti Terület. Kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre: országos (NPI), helyi (önkormányzat) A törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Ingatlan-nyilvántartásba is fel kell jegyezni Sajátos gazdálkodási, hasznosítási szabályok jogszabályban Védett természeti terület: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék. Nyilvántartás: Védett Természeti Területek Törzskönyve , Védett Természeti Értékek Törzskönyve

A természetvédelmi igazgatás rendszere Természetvédelmi hatóságok: Természetvédelemért felelős miniszter (vidékfejlesztési miniszter) Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség fővárosi főjegyző (fővárosi védettség esetén) települési önkormányzat jegyzője (helyi védettség esetén ) Nemzeti park igazgatóságok: természetvédelmi őrszolgálat, szabálysértések

Felelősség a természeti területekben, a természeti értékekben okozott károkért Természetvédelmi őrszolgálat, polgári természetőrök Védett természeti érték és terület tulajdonjogának változásakor az államot elővásárlási jog illeti meg (nemzeti park igazgatóság képviseli), értékesítési tilalom A védett természeti területeken természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozás, illetve tilalom esetén a jogszerű használó tényleges kárát meg kell téríteni. Természetvédelmi bírság Természetvédelmi egyesületek közérdekű kereset indítási joga Aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzem működéséért való felelősségre vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni.

A víz védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok A vízgazdálkodás szabályozási rendje A vizek, vízi létesítmények tulajdona, működtetése Gazdálkodás a vízkészlettel A vizek kártételei elleni védekezés A vízügyi hatósági feladatokat ellátó intézmények A vízügyi igazgatási feladatokat ellátó intézmények

A vízgazdálkodás szabályozási rendje Az édesvízkészlet védelme, gazdasági kihasználása nemzetstratégiai érdek Állami feladatok: vízgazdálkodással kapcsolatos szabályozási, hatósági munka a vizek kártételei elleni védekezés Önkormányzati feladatok: a lakosság ivóvízzel való ellátása szennyvíz elvezetése egyes hatósági feladatok

A vizek, vízi létesítmények tulajdona, működtetése A vizek, vízi létesítmények jelentőségüknek megfelelően az állam, a települési önkormányzatok, illetve az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában lehetnek. Az állami tulajdonban lévő természetvédelmi szempontból védett, fokozottan védett, illetve védelemre tervezett területeken lévő vizek forgalomképtelenek. Az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények fenntartásáról az állam saját szervei vagy a vizitársulatok útján a központi költségvetés terhére gondoskodik. A közérdek mértékét meghaladó vízimunka, vízilétesítmény építésének többletköltségeit az igénylők kötelesek megtéríteni.

Gazdálkodás a vízkészlettel Elsődleges cél a vízbázis védelem. Eszközök: tulajdoni korlátozás használati korlátozás Vízkészlet biztonságban tartása Szennyvíz elvezetési kötelezettség Amennyiben a rendelkezésre álló vízkészlet minden igény kielégítésére nem elegendő, a vízigényeket előre meghatározott sorrendben kell kielégíteni. A vízhasználónak a lekötött, illetve a ténylegesen felhasznált vízmennyiség után mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat kell fizetnie.

A vizek kártételei elleni védekezés Az állam a vízügyi igazgatási szervek útján A helyi önkormányzatok védművek létesítése, fenntartása a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzéséhez szükséges intézkedések megtétele. Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása a vízügyi igazgatásért felelős miniszter ( belügyminiszter) feladata. A vizek kártételei elleni védekezés az ingatlan mindenkori tulajdonosát, használóját is kötelezi. Közérdekből a tulajdonnal való rendelkezési jog, a használat korlátozható. A vízvezetési , vízhasználati szolgalmi jog

A vízügyi hatósági feladatokat ellátó intézmények Országos hatáskör: Első fok: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség másodfok: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Helyi jelentőségű vízgazdálkodási jogkörök: Első fok:jegyző Másodfok: megyei kormányhivatal Vízjogi engedély : létesítési engedély üzemeltetési engedély elvi vízjogi engedély. A vízügyi hatóság általi kötelezés Vízgazdálkodási bírság Vízikönyv, vízkészlet nyilvántartás Szakhatósági közreműködés

A vízügyi igazgatási feladatokat ellátó intézmények Országos Vízügyi Főigazgatóság vízügyi igazgatóságok Állami feladatok: vízgazdálkodási rendszerek, védművek fenntartása START munka program keretében a vízügyi közfoglalkoztatás a vizek kártétele elleni védekezés szervezése. Települési önkormányzat jegyzője: a helyi vízigények kielégítését szolgáló egyedi engedélyek kiadása helyi vízgazdálkodással összefüggő döntések meghozatala

IV. rész: Építésügyi hatósági feladatok, és a kulturális örökségvédelem igazgatása Az épített környezet védelmének igazgatási rendje A kulturális örökség védelme

Az épített környezet védelmének igazgatási rendje Az építésüggyel kapcsolatos állami, önkormányzati feladatok A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények Az építésügyi hatósági eljárások, és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartások Az építési tevékenység résztvevői Építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági tevékenység Az építészeti örökség védelmére vonatkozó külön szabályok

Az építésüggyel kapcsolatos állami, önkormányzati feladatok Állami feladat az építésügy: központi irányítása Összehangolása ellenőrzése Településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok Helyi építési szabályzat Fővárosi építési keretszabály Szabályozási tervek: településszerkezeti terv szabályozási terv helyi építési szabályzat (önkormányzati rendeletben teszik közzé)

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények Építési tevékenységet végezni csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad. A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében. A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok kisajátíthatók Településrendezési kötelezettség körében pl: beépítési kötelezettség helyrehozatali kötelezettség beültetési kötelezettség rendelhető el. A tulajdonost, haszonélvezőt a korlátozásért kártalanítás illeti meg.

Az építésügyi hatósági eljárások, és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartások 14 sajátos építésügyi hatósági eljárás Összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás Építési munka csak felelős műszaki vezető ellenőrzésével végezhető Építési engedély (jogszabályban meghatározott kivételekkel) Bontási engedély Új épület esetén épületfeltüntetési vázrajz Használatbavételi engedély alapján el ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés Nyilvántartások: földmérési alaptérképek belterületi közműnyilvántartás Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) az alapja az egyes kérelmek elektronikus ügyintézésének. ügyfélnek minősül az építtető, az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa. Építészeti-műszaki dokumentáció szükséges.

Az építési tevékenység résztvevői Építési tevékenység feltételei: jogerős építésügyi engedély Bejelentési kötelezettség teljesítése záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció kivitelezési dokumentáció Résztvevők: építtető tervellenőr építési, műszaki ellenőr felelős műszaki vezető beruházás-bonyolító energetikai tanúsító kivitelező fedezetkezelő. Hulladék elszállításért, környezeti károk megszüntetéséért az építtető és a kivitelező együttesen felel

Építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági tevékenység Általános építésügyi hatóság: járásszékhely települési önkormányzat jegyzője fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője Másodfok: építésügyi és örökségvédelmi hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége Kiemelt ügyek: járási építésügyi hivatal (járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal) Pl. helyi építészeti értékvédelem Sajátos ügyek: külön jogszabály (pl. kiemelt beruházások) Építésügyi Szolgáltatási Pont : kijelölt települési önkormányzat építésügyi szolgáltatási feladatokat lát el. Építésfelügyeleti hatóság: Első fok: járási építésügyi hivatal (járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal korm. rendeletben meghatározott illetékességgel másodfok: építésügyi és örökségvédelmi hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége Hatósági ellenőrző tevékenység: Építésfelügyeleti ellenőrzés Építésfelügyeleti hatósági intézkedés (pl. szabálytalan építés megszüntetése) Építésfelügyeleti bírság

Az építészeti örökség védelmére vonatkozó külön szabályok Építészeti örökség köre: műemlékek műemléki környezetek műemléki jelentőségű területek történeti tájak Védettség: nemzetközi (egyetemes) Világörökség jegyzék országos (nemzeti) helyi építészeti örökség A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt.

A kulturális örökség védelme A kulturális örökségvédelem céljai, szabályozási rendje A régészeti örökség védelme A műemlékek védelme Emlékhelyek védelme A kulturális örökségvédelem igazgatási rendje

A kulturális örökségvédelem céljai, szabályozási rendje A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény: a természetvédelem és az épített környezet védelme alá nem tartozó örökségek védelmére vonatkozó szabályokat állapítja meg felsorolja a „Világörökség Jegyzékben” szereplő helyszíneket. A kulturális örökség védelme olyan közérdek, amelynek megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati valamint más szervezetek, valamint az állampolgárok számára. A kulturális örökség védelme céljából kezdeményezhető az ingatlan kisajátítása. A Magyar Államot ingatlanok esetében elővásárlási jog illeti meg, feltéve, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja.

A régészeti örökség védelme Régészeti örökség védelem: felkutatás , értékelés, számbavétel , nyilvántartás a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározása, védetté nyilvánítása (miniszteri rendelet, határozat) a régészeti örökség megőrzése. A védetté nyilvánítás egyben tevékenységi korlátozást is jelent. Amennyiben földmunka közben régészeti emlék kerül elő, a munkálatokat haladéktalanul meg kell szakítani, és az illetékes hatóságot értesíteni kell.

A műemlékek védelme A műemléki értékek védetté nyilvánítása a kulturális örökségvédelmi hatóságnál kezdeményezhető. Az elővédelem céljából listára vett műemléki értéken tervezett építési engedélyköteles, telekhasznosítási és telekalakítási célú, valamint a hatóság a listára vételről szóló határozatában meghatározott beavatkozást annak megkezdése előtt 90 nappal a kulturális örökségvédelmi hatóságnál be kell jelenteni. Ideiglenes védelem: legfeljebb egy évre

Emlékhelyek védelme Az emlékhelyek: történeti kertek (Pl. Martonvásári kastélykert) Temetők, temetkezési helyek műemléki területek (Pl. Budai vár) Történeti táj (pl. Hegyalja) A védettségi kategóriákat a helyi építési szabályzatokon is át kell vezetni.

A kulturális örökségvédelem igazgatási rendje Kultúráért felelős miniszter Régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság Hatóságok: járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége (örökségvédelmi hatóság) : a régészeti örökség védelmével másodfokú örökségvédelmi hatóságként országos illetékességgel Fővárosi és megyei kormányhivatal: örökségvédelemmel kapcsolatos egyes területi feladatok Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ: vagyonkezelés szolgáltatás

Köszönöm a figyelmet!