Tartalom Időbeosztás Téma

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanulást és a megértést segítő módszerek alkalmazása
Advertisements

Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
Van-e „Fazekas titok”?.  1911 – ben Bárczy István f ő polgármester alapította  1948 – tól óvoda, általános iskola és módszertani központ egy épületben.
„Tanulás az, ha rájövünk arra, amit már tudunk. Cselekvés az, ha megmutatjuk, hogy tudjuk. Tanítás az, ha másokat emlékeztetünk arra, hogy ő k is éppolyan.
Korai fejlesztés a bölcsődénkben
A közoktatás és a tudás (Csapó Benő: A tanulás és tanítás tudományos megalapozása) Elmúlt évszázad: az iskolázás gyors expanziója → Kimerült! Tartalék:
Differenciált tanulásszervezés 3. Szervezési módok, munkaformák
Tisztelt Látogatóink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni az általános iskolában megvalósuló új tanulásszervezési eljárásokról és azok tartalmáról a TÁMOP.
„Ezt egy életen át kell játszani”
Így tanítom az erkölcstant… 1.osztályban
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
Számítógép az oktatásban Készítette: Halász Rita Tanár- informatikatanár MA 2010/2011.
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
A fiatalkorúak képzési, fejlesztési lehetőségeinek módszertani kihívásai Hegedűs Judit – Lénárd Sándor, ELTE PPK.
Angol nyelvi kompetencia
Sajátos nevelési gyerekek a többségi iskolákban
Gyerekek a Biztos Kezdet Gyerekházban
A TÁMOP pályázat bemutatása. A támogatás célja -A befogadó közoktatási rendszer megteremtése -A sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók sikeres.
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
Összeállította: Gyulainé Bukovics Ildikó MEGELŐZÉS – ALKALMAZKODÁS - GONDOSKODÁS NKI Árpád Fejedelem Általános Iskola Interakció - Autonómia.
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
A kooperatív Tanulás ( Tanítva tanulás)
Kompetencia alapú oktatás bevezetése az alsó tagozaton
TANTÁRGY-ORIENTÁLT IDEGEN NYELV OKTATÁS Istvánffy Miklós Általános Iskola.
Nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a képességek fejlettsége
A „Storyline” - módszer alkalmazása a tanulásban akadályozott gyermekek ismeretszerzésében Szakál Judit Siteri Anikó Bárczi Gusztáv EGYMI Debrecen.
Játék.... KISISKOLÁSOK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ Készítette: Nagy Erzsébet Mátis Katalin Bóné Orsolya.
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat
A fejlesztő értékelés.
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
1 Óvodapedagógiai konferencia Sopron, május.
A szövegértés tanítása II.
TERVEZET.
Testi és szellemi fogyatékos gyermekek ápolása
Az SNI tanulók státuszhelyzete a jogszabályváltozások tükrében
Mit gondolunk arról, mi a tanulás és hogyan szervezzük meg ?
Pályaorientációs program SNI tanulók számára Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pécs.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Befogadó iskolák, befogadó pedagógus-közösségek
A fejlesztőpedagógus szerepe a Családok Átmeneti Otthonában
Integráló iskolák a közoktatásban
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
Az iskoláskor küszöbén
Inkluzív pedagógia Előadó: Török Mária.
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Kooperatív oktatással a befogadás támogatásáért
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
A beiskolázás előkészítése
Inklúzív nevelés Magyarországon
Integráció és inklúzió
Miért nem fejlődnek a kompetenciák?
Speciális gyermekvédelem
A szövegértés-szövegalkotás programcsomag jellemzői
Matematikai projektek és jó gyakorlatok
Út a sikeres tanuláshoz
Út a sikeres tanuláshoz A tanítás és a tanulás módszertana
A virtuális víz nyomában. A témaválasztás indoklása: A környezetért érzett felelősség Ökoetika Vízkészlet végessége környezeti, társadalmi és szellemi.
Sajátos nevelési igényű tanulók a szakiskolai programban Kapcsáné Németi Júlia.
Nagyné Heidenwolf Erzsébet Hallássérült gyermekek integrált oktatásának segítése.
A korai felismerés és a státuszdiagnózis jelentősége és konzekvenciái a nyelv- és beszédfejlődési zavarral küzdő gyermekek logopédiai terápiájában Konzulens:
Készítette: Tóthné Babó Szilvia
A nyelvi tudatosság fejlesztése Meixner Iskola, Szakmai nap
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Óvodából iskolába Iskolás lesz a gyermekünk Az iskolaérettség kérdései
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

Tartalom Időbeosztás Téma 10.00 - 11.30 A sajátos nevelési igény és a differenciálás esetei 11. 45- 13. 15 Differenciálási technikák bemutatása 13. 45 - 14.30 Szakmai kompetenciafejlesztés Időbeosztás Téma 10.00 - 11.30 A magatartás rendellenességei, differenciáldiagnosztikája 11. 45- 13. 15 A magatartási rendellenességek kezelésének technikái 13. 45 - 14.30 A magatartászavar mérése

A differenciálás pedagógiája az iskolában Kiket differenciálunk? A differenciálás pedagógiája az iskolában

A tartós pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek: testi-mozgásszervi fogyatékos hallássérült látássérült értelmi fogyatékos beszédfogyatékos autista halmozottan fogyatékos tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott szelektív mutista hiperaktív

Mi az, hogy integrált osztály? A többségi tanulókkal együtt vannak a SNI gyerekek, tanulók. Minden órán, vagy csak meghatározott órákon. Gyógypedagógus végzi az egyéni fejlesztésüket. Fejlesztő pedagógus végzi az egyéni fejlesztésüket. Az órai fejlesztés a többségi pedagógus dolga. Ahány SNI, annyi speciális tervezési sajátosság.

Testi, mozgásszervi fogyatékosság Komolyabb tárgyi és személyi feltételek kellenek. Bizonyos funkciók nem, vagy rendellenessé válnak. Kognitív funkciókban nem olyan sajátos, mint az érzékszervi vagy az értelmi fogyatékosoknál, ebből a szempontból integrálásuk egyszerű. Továbbtanulás: erősen beszűkült lehetőségek a speciális eszközigény és a közlekedés nehézségei miatt. Felmentése a fogyatékosság tudatát is fokozza. Nincs leutánozható minta. A fogyatékosság realizálása: Óvodáskor: elfogadja, természetesnek tartja. Kisiskoláskor: A külső krízis ideje. Serdülőkor: belső krízis ideje. Ifjúkor: szembenéz korlátaival, magára talál. http://www.youtube.com/watch?v=6mL9oc32d3M

Hasznos tanácsok a mozgássérültek integrációjához: Bátorítani a mozgáskorlátozott tanulót a beszédre. Beszéltetni olyanról, ami érdekli őt, hagyni neki időt, hogy elmondhassa mondandóját. Soha ne szenteljünk túlzott figyelmet hibáinak. Speciális eszközök: a könyvtartó, a sorkövető vonalzó, a fehér kartonlap, a könyvjelző. A lapozás segítése fóliával, kartonnal. A ceruza szivacslabdába helyezése vagy speciális fogantyú használata. Javasolt írásalátét, továbbá puha ceruza használata. A füzet és könyv alá helyezzünk csúszásgátló fóliát. Az akaratlan mozgások esetén ennek használata megakadályozza az elcsúszást, a leesést. A táblánál való írást csak abban az esetben alkalmazzuk, ha a lassú járás, írás nem zavarja az osztály többi tagját, és nem kínos a mozgáskorlátozott tanulónak sem. Túlmozgásos, gyermeknek ne adjunk másolási feladatot a tábláról. Nekik a másolandó szöveget külön lapon a padjukra kell tenni, onnan másoljanak.

Fokozatai: Enyhén nagyothalló (30-40 dB) Közepesen nagyothalló (40-60 dB) Súlyosan nagyothalló (60-70 dB) Siket (70- dB) mindenki integrálható?

A hallásfogyatékosság Külső: erőteljesebb mimika és gesztikulálás. Érzékelés: látásuk sokkal kifinomultabb, eidetikus. A szájról olvasáshoz sok apró eltérést kell megkülönböztetniük. Emlékezet: a vizuális és a motoros képzetekből áll össze. A gondolkodás megelőzi a beszéd fejlődését. A beszédfejlődés sajátos nehézségei.

A beszédfejlődés sajátosságai: Szűk, szegényes és differenciátlan szókincs A kiejtés hibái Beszédtempó, dallam Grammatikai hibák, időtartam Keveset kérdeznek, kimarad a „miért” korszak Beszédértés: szótöredék, félreértés Szájról olvasás A hallókészülékek típusai

A halló környezet = fejlesztő környezet A sikeres integráció feltételei: Nagyon jó korai és előkészítő nevelést kapnak Érzelmileg stabilak, jó szociális kapcsolataik vannak halló társaikkal Nincs egyéb fogyatékosságuk, ami a beszédfejlődést gátolná Korai hangos beszéd nevelés, beszédük érthető Modern hallókészülékek rendszeres használata Legalább általános intelligencia Szakemberek elérhetősége, akik támogatják a szülőket, gyereket és a pedagógust A halló környezet = fejlesztő környezet

Amire figyelnünk kell: A tanuló általános igényeit / beilleszkedés a az iskola normális életébe / és speciális szükségleteit /nyelv és beszéd területén / kell egyszerre figyelemben vennünk. Arcra irányult ,érthető beszéd Fontos információk táblára írása,amit a hallássérült tanuló lemásol Tanulópár-rendszer kialakítása, délután segítséget kap a hallássérült tanuló Pontosan kell ismernie nehézségeit és szükség esetén segítséget kell kérnie, a befogadó pedagógusnak is ezt kell erősíteni benne A téma előzetes bejelentése, mielőtt foglalkoznak vele A szülői nevelés igen fontos segítséget ad Fejleszteni kell a szociális integrációt: szituációk, amelyek segítik a halló és hallássérült gyerekek kooperációját Önértékelés fejlesztése:a hallássérültek figyelmét egyéni erősségük és gyengéik felé fordítani http://www.youtube.com/watch?v=bY2accRVFww

Oktatás Erősen igénylik, a spontán beszédtanulás csekély. Minden tárgynál nehézséget okoz a tartalom. Történelem: a jelentől nem tud elszakadni. Feladatok: ültetés, világítás, vázlatadás, fogalom magyarázat.

Látásfogyatékosság Ha csak kicsi is a látásmaradvány, nincs lényegi különbség a látókkal szemben. A hallás és a tapintás kifinomultabb, mások a küszöbértékek. A verbális emlékezet az állandó használat miatt jobb. A verbalizmus veszélye. Tárgyészlelés: a kétdimenziós érthetetlen. A részektől halad az egész felé, nincs globális észlelés. Más világban élnek, a taktilis, akusztikus szaglási és ízbeli benyomásokat bővebb tartalommal éli meg. http://www.youtube.com/watch?v=6fSRgDT-Kco

Pontírásos, adaptált munkafüzetek használata A sikeres integráció feltételei: Alkalmazkodni kell a sajátos információszerzési módhoz, teremtsünk minél több lehetőséget egyéb érzékszervvel történő információszerzésre/hallás, tapintás, szaglás/ Pontírásos, adaptált munkafüzetek használata Egyéb speciális eszközök használata pl. domború térképek, tapintható, szemléltető és mérőeszközök Fontos az optimális osztálybeli helyének kijelölése Táblára íráskor a szöveget kimondjuk Használjunk auditív információhordozót, ami a délutáni tanulást segíti /magnós tanulás/ Nagyobb méretű betű, ábra, szükség esetén a közelebbről való szemlélődés biztosítása

Asperger autizmus Az autizmusnak széles sprektuma van Szociális interakció:közönyösség, magány Érzelmi élet: gesztus, Játék, fantázia: változások, Tanulás: esetleg kimagasló Kommunikáció: konkrétizmus, kényszertémák Félelem: Az autizmusnak széles sprektuma van Erővel kell kihúzni saját csigaházukból Végzettségük és társas kapcsolataik szélsőségei http://www.youtube.com/watch?v=zDcyKEPjvuE

Amire figyelnünk kell: Vizuálisan mindig jobbak, mint akusztikusan Verbális memóriájuk kiemelkedő szintje kényszerességből is fakadhat Félnek a hirtelen változásoktól, emberi reakcióktól Hajlamosak rátapadni valakire Kényszereiket engedjük, de szabályozzuk Érdeklődési területeikhez kapcsoljuk az új ismeretet Keressük meg az agresszió okát, ne megnyugtassuk Legyenek szabályok, de ne legyenek bemerevült szokások Figyeljük meg szomatikus igényeiket Monotónia helyett óvatos kreativitás

Szelektív (elektív) mutizmus Csak intim környezetben beszél, első közösségbe lépve megnémul. Otthon mindenről beszámol, zsarnok. Nonverbális tevékenységben átlagos, vagy jobb. Tolmácsot választ. A környezetváltás önmagában terápia. Laikus hozzáállással mélyítjük. Annak kell megszólaltatnia, aki foglalkozik vele.

Teremtsük meg a nonverbális kommunikáció változatos formáit. Amire figyelnünk kell: szelektív m Ne kérjünk verbális kommunikációt, vegyük természetesnek, hogy nem beszél. Teremtsük meg a nonverbális kommunikáció változatos formáit. Tanulópár-rendszer kialakítása, akit elfogad. Drámapedagógiai, vizuális, motoros lehetőségek adása. Ne kérjünk tőle szemkontaktust. Érdeklődési területének megtalálása, ott foglalkoztatás. A szülői nevelés igen fontos segítséget ad Önértékelés fejlesztése:a egyéni erősségük kiemelése.

Az értelmi fogyatékosság fokozatai

Tanulási akadályozottság, enyhén értelmi fogyatékosság Az idegrendszer kimutatható / nem kimutatható, biológiai / genetikai sérülése. Egyenletes / egyenletlen képességstruktúra az átlagos értelmi szint alatt. Általános, kiterjedt, tartós zavar. A kedvezőtlen környezeti hatás elsődleges / másodlagos ok lehet. Kísérheti tanulási zavar. Az integráció szempontjai.

Beszéd: A megértés és a nyelvhasználat lassabban alakul ki, kifejezési nehézség felnőtt korban is. Elhúzódó “mi ez” korszak. Aktív/passzív szókincs szűkebb. Egyféle módon értelmez, Következetlen hangcserék.

Figyelem: Szűk terjedelem, kevésbé tartós, felületes, fáradékony. Csapongó, szétszórt, hullámzó. A mennyiségi teljesítménnyel együtt növekszik a hibaszám, hiányozhat a megosztásra való képesség. Lassabban történik a releváns inger szelekciója, az egész tanulási folyamat lelassul.

Konkrét fogalmakat használó, kevés információjú, érthető beszéd Amire figyelnünk kell: A tanuló általános igényeit / beilleszkedés a az iskola normális életébe / és speciális szükségleteit /nyelv és beszéd területén / kell egyszerre figyelemben vennünk. Konkrét fogalmakat használó, kevés információjú, érthető beszéd Többszörös megerősítés elve Fontos információk megismétlése, visszakérdése Tanulópár-rendszer kialakítása,egyéni segítséget kap a tanuló Pontosan kell ismernie nehézségeit és szükség esetén segítséget kell kérnie, a befogadó pedagógusnak is ezt kell erősíteni benne Legyen más területeken sikerélménye, kibontakozási lehetősége Fejleszteni kell a szociális integrációt: szituációk, amelyek segítik a többségi és a tanulásban ak. gyerekek kooperációját.

Az átlagosan fejlődő gyermekek Az iskolába lépő gyermekek között 1-3 éves eltérések vannak. Az általános iskolát elhagyók között az eltérés 3-6 év. (Nagy József)

Hagyományos tanulásszervezés Frontális osztálymunka A tanár az információ hordozója, átadója Kevés lehetőség a tanulók bevonására Diák=passzív befogadó Főként verbális közlés csekély interakcióval Önálló munka Ugyanazt a feladatot végzi minden tanuló A tanulók személyiség és képességbeli különbségei nem feltétlenül dominálnak a feladat kiválasztásában.

A pedagógusi feladatok jellege a tanítási folyamatban Szempontok Frontális óra Kooperatív óra Felkészülés jellege A tananyag átnézése: Egy logikus gondolatmenetű óravázlat elkészítése szemléltető eszközök várható kérdések, válaszok az óra logikai menetének végiggondolása Egy szálon futó interakció megtervezése A tananyag átnézése, hogyan lehet kooperatívvá tenni: Milyen részei vannak, amik önállóan feldolgozhatóak Szövegek írása, Eszközök elkészítése Fénymásolás Több szálon futó interakció megtervezése

Szempontok Frontális óra Kooperatív óra Felkészülési idő Valószínűleg kevesebb Valószínűleg több További felhasználhatóság Valószínűleg egy az egyben újra lehet használni Az óra kezdete Motiváció: tanári motiváció, a figyelem felkeltése valamilyen módon Teremrendezés Csoportalakítás Motiváció: előzetes tudás aktiválása, felelősök kiválasztása stb. Az óra alatti segítés Magyarázat, kérdés-felelet frontálisan Kiscsoportok segítése, egyéni vagy kiscsoportos segítségadás, személyes jellegű A tanár mozgása Behatárolt: olyan helyen, hogy mindenki lássa Járkál a csoportok között, odahajol stb. A tanár hangereje Hangos, hogy mindenki hallja Halk, személyes

Szempontok Frontális óra Kooperatív óra Téri távolság Hivatalos Bizalmas vagy társasági Leginkább szükséges tanári tulajdonságok Jó beszédkészség Hatásos kommunikáció, hogy le tudja kötni a gyerekeket fegyelmezési készség pontosság érthetőség jó magyarázási készség állandó koncentráció Jó szervezőkészség határozottság az idő pontos bemérése, betartása jó kapcsolatteremtési készség megosztott figyelem Alkalmazkodási készség Nyitottság Kreativitás Értékelésnél Az egyének munkájának értékelése felelettel, teszttel Az egész osztály magatartásának értékelése Csoportok érékelése Egyéni és csoportos értékelés Módszerek váltakoztatása Szociális készség fejlesztése

A differenciálás három alaptípusa 1. Tartalmi differenciálás: különböző tananyagok kínálata, elsődleges az érdeklődés 2. Követelmények differenciálása: különböző szinteken folyik az oktatás → pedagógiai hozzáadott érték 3. Módszertani differenciálás: ugyanaz a tartalom más-más megközelítésű utakon

Differenciálás a tevékenységek szintjén Eszközhasználat választás lehetősége Tankönyvek, munkalapok Auditív, vizuális, audiovizuális eszközök Szemléltetés Saját készítésű eszközök (tanár, tanuló) Csak verbális úton oldják meg

Differenciálás a szociális keretek szintjén A könyvnyomtatás történetének feldolgozása (írás, olvasás, technika, rajz, matematika) Mindenki válassza ki, melyik feladatlappal dolgozik (ugyanaz a tartalom, eltérő mennyiséggel) Mindenki válasszon magának posztot a csoportban! (moderátor, hangulatfelelős, időfelelős, anyaggyűjtő) Individualizált tanulás Páros munka Csoportmunka Projektmunka Differenciált rétegmunka Kooperatív csoportmunka 4 1 6

Differenciálás a szociális keretek szintjén Beszéljétek meg egymás között a feladat feldolgozás módját! Az azonos jelet kapók keressék meg az asztalukat! Beszéljétek meg a feladatot a helyeteken! Individualizált tanulás Páros munka Csoportmunka Projektmunka Differenciált rétegmunka Kooperatív csoportmunka 2 5 3

Differenciálás a tanulási stílus szerint Auditív csatorna Vizuális csatorna Motoros-taktilis csatorna Reflektív-impulzív Csendben-zajban Egyedül-másokkal kombinációk Figyeljetek! Zsákbamacska játék (pl. betűfelismerés) Mindenki egyszerre/csoportokban A szemléltetés előnye és nehézségei Hangosan gondolkodás 1 3 6 2 4

Ami még vissza van: Differenciálás a módszerválasztásban Differenciálás a tanítás szervezési módjában Differenciálás a szemléltetésben, speciális eszközökben Differenciálás az értékelésben