Felkészülés a 2011. évi népszámlálásra Tájékoztató az MTA Statisztikai és Demográfiai Bizottságának ülésére 2009. március 9. Waffenschmidt Jánosné főosztályvezető Központi Statisztikai Hivatal, Népességstatisztikai főosztály

Tartalom A népszámlálás előkészítésének hazai és nemzetközi körülményei, feltételei A 2008. évi próbafelvétel eredményei A népszámlálási törvényben szabályozandó kérdések

Kiindulópontok, a népszámlálás jellemzői A következő népszámlálás éve: 2011. Magyarországon 1869 óta ez lesz a 15. népszámlálás. Az első, amit az Európai Unió tagjaként hajtunk végre. Jellemzők a statisztikai szolgálat legdrágább programja jelentős adatszolgáltatói terhet ró a lakosságra Mindezt szem előtt kell tartani a következő népszámlálás tervezésénél.

Az ENSZ és az Európai Unió népszámlálási rendelkezései - Az ENSZ 2010-es világprogramja: minden ország készítsen részletes népesség- és lakásstatisztikát legalább egyszer a 2005-2014 közötti periódusban - ENSZ-EGB-Eurostat európai regionális ajánlás (2006): - leírja a lehetséges módszereket, technológiákat, - meghatározza az ismérvek definícióit, az osztályozásokat - felsorolja az alapvető és nem alapvető témákat.

Az ENSZ és az Európai Unió népszámlálási rendelkezései (folyt.) - Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008. sz. rendelete a nép- és lakásszámlálásról (2001-ben: Gentleman’s agreement) Tartalma: a következő népszámlálások általános alapjául szolgál rögzíti az első referenciaévet: 2011, előírja az adattartalmat, az adatok területi részletezettségét, meghatározza a minőségre vonatkozó követelményeket, határidőt szab az eredmények továbbítására, 27 hónap, nem írja elő a végrehajtás módját.

A kötelező adattartalom az uniós rendelettervezet szerint A NÉPESSÉGRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK KÖZÜL: Településenként kötelező a tényleges lakóhely, a nem, az életkor, a jogi értelemben vett családi állapot, a születési hely, az állampolgárság, az előző tényleges lakóhely és a jelenlegi lakóhelyre érkezés időpontja vagy a népszámlálás időpontját egy évvel megelőző tényleges lakóhely, a háztartás tagjai közötti kapcsolatok.

A kötelező adattartalom az uniós rendelettervezet szerint (folyt.) Régiónként kötelező az előbbieken felül: a gazdasági aktivitás, a foglalkozás, a nemzetgazdasági ágazat, a foglalkozási viszony, a munkahely települése, az iskolai végzettség, az országba való érkezés éve (ha korábban külföldön lakott).

A kötelező adattartalom az uniós rendelettervezet szerint (folyt.) A LAKÁSOKRA VONATKOZÓ JELLEMZŐK KÖZÜL Településenként kötelező: a lakás típusa, a lakás földrajzi elhelyezkedése, a lakás lakottsága, a lakók száma, a lakás alapterülete és/vagy szobaszáma, a lakás az épület típusa szerint, a lakás az épület építési időszaka szerint.

A kötelező adattartalom az uniós rendelettervezet szerint (folyt.) Régiónként kötelező az előbbieken felül: a lakás tulajdoni jellege, a lakhatási formák (pl. lakás, intézet, hajléktalan), a vízellátás, a WC-vel való ellátottság, a fürdési lehetőség, a fűtés típusa.

Az uniós adattartalom és a hagyományos magyar témakörök Az uniós rendelet szerint csak régiónként kell a gazdasági aktivitás, foglalkozás, az iskolázottság, az ingázási jellemzők megállapításához szükséges adatokat felvenni. A magyar népszámlálásokban ezek eddig mind településenként felvett jellemzők voltak.

A népszámlálás módszere KÖVETELMÉNYEK: - költségtakarékos legyen, - a lakossági terhelés méltányos maradjon, - az EU adatigényeket kielégítse, - a hazai felhasználók igényeit minél jobban kielégítse. Az első két követelmény miatt az adatfelvételi szakasz korszerűsítését, esetleg kiváltásának lehetőségét célozta az előkészítés első szakasza.

A népszámlálás módszere Nemzetközi kitekintés: Teljes körű lakossági összeírás nélkül, nyilvántartások alapján hajtották végre a 2001. évi népszámlálást: skandináv országok, Németország és Hollandia (regiszteres népszámlálás) 2011-ben tér át erre a módszerre: Ausztria, Szlovénia Gördülő népszámlálás: Franciaország

Európai országok jelenleg ismert tervei a végrehajtás módjáról Hagyományos népszámlálás 9 Hagyományos népszámlálás kiegészítő felvétellel és/vagy adminisztratív adatok felhasználásával 7 Regiszteralapú népszámlálás 7 Regiszteralapú népszámlálás kiegészítő felvétellel 4 Gördülő típusú népszámlálás 1 ÖSSZESEN 28

A regiszterek alkalmazásának lehetősége Magyarországon, a népesség nyilvántartás felhasználásának próbája - A hivatalos nyilvántartások a hagyományos adattartalom 40 %-át tartalmazzák, az összekapcsolás jogi feltételei nem adottak - A népesség nyilvántartás a népesség alapvető demográfiai jellemzőit tartalmazza, minőségének megítélésére 2007-ben végeztünk egy lakcímalapú összekapcsolást, amit a KSH Címregisztere tett lehetővé

A KSH Címregisztere A 2001. évi népszámlálás, a lakásépítések és megszűnések címadatai, valamint a közigazgatási változásokról szóló statisztika alapján valamennyi magyarországi lakcímet aktualizálva tartalmaz. A 2011. évi népszámlálás adatfelvételi szakaszának új, minőségjavító eleme lesz.

A 2008. évi próbafelvétel eredményei Célja: - a KSH címregiszterében és a KEK KH lakcím nyilvántartásában szereplő cím- és demográfiai adatok pontosságának megállapítása - technikai próba annak felmérésére, hogy a lakosság a válaszadás milyen módjait preferálja - ennek keretében a KSH-ban először internetes lakossági felvétel próbája. A minta: hat településen 25 ezer lakcím Helyszínek: Budapest XI., Lágymányos; Hajdúböszörmény, Tapolca központi belterületének egy része; Deszk; Hőgyész; Sóskút

A KSH címregiszterében szereplő lakcímek pontossága a próbafelvétel alapján

Címelemenkénti egyezőségi arány az adatfelvétel során nyert címadatok és a KEK KH-lakcímnyilvántartás adatai között A címek 14,9 %-a csak ajtószámban különbözik.

A népesség számának és összetételének egyezősége az összeírt és a KEK KH állományban A KEK KH Budapest kivételével a minta minden településén nagyobb lakónépességet mutat ki, mint ami a próbaszámlálás alapján megállapítható. Budapesten jelentős összeírási többlet mutatkozott, az adatfelvétel kérdéseire adott válaszokból megállapítható, hogy Lágymányoson a népesség 14,3%-a bejelentés nélkül él. A demográfiai jellemzők közül a nem, a családi állapot és az állampolgárság szerinti összetételt hasonlítottuk össze. Kiugró különbségek nincsenek, de az eltérések nem elhanyagolható mértékűek.

A felvételtechnikai próba eredményei Az önkitöltéses adatszolgáltatásról kétféle módon nyertünk információkat: egyrészt a próbafelvétel keretében teszteltük a módszer különféle változatait, másrészt a kérdőíven megkérdeztük az adatszolgáltatóktól, milyen módon kívánják 2011-ben a népszámlálási kérdőívet kitölteni.

A felvételtechnikai próba eredményei - önkitöltés 1. A válaszadás módja a próbafelvételkor Az önkitöltéses próbafelvételből összesen 2 223 háztartás kérdőíveit kaptunk vissza. A válaszadó három lehetőség közül választhatott: a kitöltött kérdőív postai úton történő visszaküldése, telefonon történő adatbemondás és internetes válaszadás. A kérdőívek megoszlása a válaszadás módja szerint Terület Telefon Internet Posta Összesen 4,8 9,0 86,2 100,0 Ezen belül: Budapest, XI. 7,7 13,9 78,3

A felvételtechnikai próba eredményei - önkitöltés 2. A 2011-ben preferált válaszadási mód (31401 kérdőív alapján) A személyes interjúval történő adatszolgáltatást a megkérdezettek valamivel több mint 62%-a, ezen belül az időskorúak háromnegyede választaná. Budapesten valamennyi korcsoportban kevesebben jelölték az interjút, mint a többi településen. Kérdezőbiztos jelenléte nélkül, önkitöltéssel válaszolna a megkérdezettek 35 %-a. Nyilvántartásokból való adatátvételt javasolt a megkérdezettek 3 %-a Az önkitöltést választók több, mint fele (55 %) az internetes válaszadást jelölte meg, a települések közül Budapesten, az egyes korcsoportok közül a 30 évesnél fiatalabbaknál az átlagnál nagyobb arányban.

A felvételtechnikai próba eredményei – önkitöltés 3. Internetes lakossági adatgyűjtés A KSH első alkalommal teremtette meg lakossági internetes adatfelvétel háttérfeltételeit. A próba szervezési tanulságai az alábbiak: A minta települései közül a szokásosan legkisebb arányban válaszoló budapesti adatszolgáltatók éltek a legnagyobb arányban az internetes lehetőséggel. Feltételezhető tehát, hogy az internetes kitöltés lehetősége a rosszabb adatszolgáltatási hajlandóságú területek válaszolási arányát javítani tudja. A kérdőív internetes formájának kialakítása külön munkaszakasz, amelyben statisztikusoknak, informatikusoknak és adatszolgáltatóknak is részt kell venniük. Nagy mennyiségű internetes kérdőív esetén is a próbához hasonlóan stabil, üzembiztos működést kell biztosítani, ennek követelményeit vizsgálni szükséges.

A felvételtechnikai próba eredményei - összefoglalás Összefoglalóan megállapítható, hogy az önkitöltést preferálók aránya olyan mértékű, hogy 2011-ben nem hagyható figyelmen kívül. Különösen aláhúzza az önkitöltési lehetőség biztosítását az a körülmény, hogy az interjúval nehezen elérhető, nehezen válaszoló csoportok, a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek – főként Budapesten – nagyobb arányban teljesítenék ilyen módon az adatszolgáltatást.

A módszertani előkészítés eredményeinek összegzése A vizsgálatok alapján a tisztán nyilvántartásokra épülő népszámlálás 2011-ben még nem látszik járható útnak. A népesség nyilvántartási adatok átvételének nagyobb a realitása, minőségjavító fejlesztések után. Ebben az esetben a hiányzó adatok pótlására mintavételes felvétel szükséges. Teljes körű lakossági felvétel esetén a lakosság számára kényelmes adatszolgáltatási módokat kell alkalmazni.

Kormány előterjesztés a 2011 Kormány előterjesztés a 2011. évi népszámlálás megvalósításának módjáról (2008. május 26.) Két változatot tartalmazott: 1. Alapadatok biztosítása a KEK KH személyi adat- és lakcímnyilvántartása és a KSH címregisztere alapján, kiegészítő adatok biztosítása reprezentatív lakossági összeírással 2. Teljes körű összeírás önkitöltési lehetőséggel A kormány 2008. október 1-jén a 2. változat, a teljes körű összeírás mellett döntött.

A döntés következményei Valamennyi, az EU-rendelet által előírt jellemzőt településenként tudjuk biztosítani, tehát azokat is, amelyeket az EU csak régiónként kér. Az előkészítés iránya konkretizálódott, a feladatok és azok sorrendje és ütemezése meghatározható. Következő feladat a népszámlálási törvény előkészítése (2009 év eleje)

Népszámlálási törvény előkészítése A népszámlálásról szóló törvénynek tartalmaznia kell az adatfelvétel vonatkozási (eszmei) időpontját, az adatfelvétel végrehajtásának módját és időtartamát, az adatszolgáltatás kötelező jellegét, az adatszolgáltatásra kötelezettek és a gyűjtendő adatok körét, meg kell határoznia a népszámlálás szakmai felelősét és a végrehajtásban közreműködő szervezeteket és azok feladatait.

Javaslataink a törvényben szabályozandó kérdésekre Eszmei időpont: 2011. október 1. Befolyásoló tényezők: A hagyományos január 1-jei időpont nem megfelelő, mert az előkészítés legfontosabb része a decemberi ünnepekre esne, tehát az időpont éven belüli lesz. 2010 tavaszán parlamenti, őszén önkormányzati választások lesznek. Az önkormányzati választások után már stabilizálódott hivatali apparátus tudja sikeresen elvégezni a pluszfeladatot.

Javaslataink a törvényben szabályozandó kérdésekre A KSH területi apparátusának leterheltsége első félévben magasabb, mint a második félévben. A népszámlálás területi előkészítési és adatfelvételi időszaka három hónap. Szeptembertől november végéig a területi feladatok lezajlanak. Az EUROSTAT adatszolgáltatási határidő független az eszmei időponttól (2014. március 31.) A költségvetési forrásigény egy része (adatelőkészítés, feldolgozás) 2012-re húzódik át, csökkentve a 2011. évi kiugró költségigényt.

Javaslataink a törvényben szabályozandó kérdésekre Az adatfelvétel időtartama: 2 hónap Az adatfelvétel módja: önkitöltés és interjú Gyűjtendő adatkör: kiindulópont: az EU-rendelet szerinti kötelező jellemzők véglegesítés: a törvény előkészítés (közigazgatási egyeztetés) szakaszában, a felhasználók véleményének megkérdezésével Fontos kérdés, hogy szenzitív adatok bekerülnek-e a programba. A végrehajtásban közreműködők munkamegosztása: szakmai felelős a KSH, a végrehajtás területi feladatait az önkormányzatok végzik.

Köszönöm a figyelmet!