1. A SZÁMVITEL FOGALMA

1-1 A SZÁMVITEL A számvitel olyan elszámolási és objektív információs rendszer, amely a gazdasági műveleteket (eseményeket): megfigyeli, méri, rendszerezetten feljegyzi. FOGALMA: CÉLJA, FUNKCIÓJA: A vagyon kimutatása. Eszközei: a leltár és a könyvviteli mérleg A vagyonváltozás (eredmény) kimutatása. Eszköze: az ered- ménykimutatás.

A TERMELÉSI FOLYAMAT VÁZLATA 1-2 A TERMELÉSI FOLYAMAT VÁZLATA TERMELŐ ESZKÖZÖK (épület, gép, anyag, állat stb.) BERUHÁZÁS BESZERZÉS, TERMELÉSI RÁFORDÍTÁS BEFEJEZETLEN TERMELÉS (költségek) Belső felhasználás F O R Á S SAJÁT IDEGEN PÉNZ Hozamok KÉSZTER- MÉKEK (búza, tej, zakó cipő stb.) Értékesítés

2. A VÁLLALKOZÓ VAGYONA, A VAGYON KIMUTATÁSA

Vagyon Eszköz = Forrás 2-1 A VÁLLALKOZÓ VAGYONA FOGALMA: a vagyon a vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő eszközök együttes értéke. A VAGYON CSOPORTOSÍTÁSÁNAK ISMÉRVEI: a vállalkozási tevékenységben betöltött szerepük, eredetük. ESZKÖZÖK A VAGYONT: A tevékenységben betöltött szerepük szerint csoportosítva -nek FORRÁSOK Eredetük szerint csoportosítva -nak nevezzük. Vagyon Forrás Eszköz =

2-2.1 A VAGYON CSOPORTOSÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGBEN BETÖLTÖTT SZEREPÜK SZERINT EREDETÜK SZERINT 2-2.1 A VAGYON CSOPORTOSÍTÁSA ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) D. SAJÁT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY VI. V. IV. III. II. I. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK TŐKETARTALÉK JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) JEGYZETT TŐKE B. FORGÓESZKÖZÖK IV. III. II. I. PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKPAPÍROK KÖVETELÉSEK KÉSZLETEK E. CÉLTARTALÉKOK KÖTELEZETTSÉGEK F. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK I. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK C. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G.

A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 2-2.2 A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Befektetett eszközként OLYAN ESZKÖZT szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy A TEVÉKENYSÉGET, A MŰKÖDÉST TARTÓSAN, LEGALÁBB EGY ÉVEN TÚL SZOLGÁLJA. FOGALMA CSOPORTOSÍTÁSA IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

2-2.3 AZ IMMATERIÁLIS JAVAK Immateriális jószágként azokat a nem anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan, legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Az immateriális javak között ki-mutatható az alapítás, átszerve-zés és a kísérleti fejlesztés akti-vált értéke is. FOGALMA CSOPORTOSÍTÁSA ALAPÍTÁS, ÁTSZERVEZÉS AKTIVÁLT ÉRTÉKE KÍSÉRLETI FEJLESZTÉS AKTIVÁLT ÉRTÉKE VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz SZELLEMI TERMÉKEK ÜZLETI VAGY CÉGÉRTÉK IMMATERIÁLIS JAVAKRA ADOTT ELŐLEG IMMATERIÁLIS JAVAK ÉRTÉKHELYESBÍTÉSE

2-2.4 TÁRGYI ESZKÖZÖK Olyan tárgyiasult (dologi) esz-közök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten, tartósan szolgálják, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre ke-rültek-e vagy sem. FOGALMA Ingatlanok és a kapcsolódó va- gyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszere- lések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyes- bítése CSOPORTOSÍTÁSA

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 2-2.5 BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK FOGALMA ÉRTÉKPAPÍROK AZOK AZ ESZKÖZÖK - • részesedés, értékpapír, adott kölcsön -, amelyeket a vállalkozó AZZAL A CÉLLAL FEKTETETT BE MÁS VÁLLALKOZÓNÁL, hogy ott TARTÓS JÖVEDELEMRE: osztalékra, részesedésre, ill. kamatra tegyen szert, befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő ér- tékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések.

2-2.6 FORGÓESZKÖZÖK A forgóeszközök a vállalkozási tevékenységet általában egy évnél rövidebb ideig szolgáló vagyontárgyak, követelések, értékpapírok és pénzeszközök. FOGALMA CSOPORTOSÍTÁSA KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK

2-2.7 KÉSZLETEK FOGALMA A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve – általában egy évnél rövidebb ideig – szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt, a termék előállítás, szolgáltatás nyújtás során kerülnek majd felhasználásra (ANYAGOK) a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (BEFEJEZETLEN TERME-LÉS, FÉLKÉSZTERMÉK) már elkészült termékek (KÉSZTERMÉKEK) értékesítési célból kerültek beszerzésre és az értékesítésig változatlan állapotban maradnak (ÁRUK, GÖNGYÖLEGEK, KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK). A készletek között kell kimutatni az eddig felsoroltakon túl használatba vételükig a SZERSZÁMOKAT, MŰSZERE-KET, BERENDEZÉSEKET, FELSZERELÉSEKET, MUNKA-RUHÁKAT stb. ha a vállalkozási tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálják, a NÖVENDÉK, HÍZÓ ÉS EGYÉB ÁLLATOKAT függetlenül a tartás idejétől, a BEFEKTETETT ESZKÖZÖK KÖZÜL AZ IDE ÁTSOROLT ESZ-KÖZÖKET. (A tartósan használaton kívüli eszközök)

2-2.8 KÉSZLETEK FAJTÁI VÁSÁROLT KÉSZLETEKRE ADOTT ELŐLEG SAJÁT TERMELÉSŰ ANYAGOK Alapanyagok Segéd, üzem és fűtő anya- gok Tartalék alkatrészek Fogyóeszkö- zök* Gyártóeszkö- ÁRUK Kereskedelmi készletek Közvetített szolgáltatások Betétdíjas göngyölegek * Egy évnél rövidebb élettartamúak KÉSZ- TERMÉKEK Ipari Mezőgazdasági NÖVENDÉK-, HÍZÓ- ÉS EGYÉB ÁLLATOK Növendék Hízó Egyéb BEFEJEZETLEN ÉS FÉLKÉSZ Építőipari

2-2.9 KÖVETELÉSEK AMELYEKET FOGALMA Azok a VALAMINT különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő, FOGALMA PÉNZFORMÁBAN KIFEJEZETT FIZETÉSI IGÉNYEK, AMELYEKET A VÁLLALKOZÁS MÁR TELJE- SÍTETT, A MÁSIK FÉL ÁLTAL ELFOGA- DOTT, ELISMERT TERMÉKÉRTÉKESÍTÉSHEZ, SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉ- SÉHEZ, ÉRTÉKPAPÍR ÉRTÉKESÍTÉS- HEZ, KÖLCSÖNNYÚJTÁSHOZ, ELŐLEGFIZETÉSHEZ, (ideért- ve az osztalékelőleget is) stb. KAPCSOLÓDNAK. VALAMINT - munkavállalói tartozás, - visszatérítendő adó, - igényelt, de még nem teljesített támogatás, TOVÁBBÁ - a vásárolt követelések, - a térítés nélkül és egyéb címen átvett követelé- sek.

KÖVETELÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA 2-2.10 KÖVETELÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA A MÉRLEGBEN KÖVETELÉSKÉNT KIMUTATOTT: Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállal- kozással szemben, Követelések egyéb részesedé- si viszonyban lévő vállalko- zással szemben, Váltókövetelések, Egyéb követelések. A MÉRLEGBEN MÁS ESZKÖZÖK KÖZÖTT KIMUTATOTT: Immateriális javakra adott előleg, Beruházásokra adott előleg, Tartósan adott kölcsön kap- csolt vállalkozásban, Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban, Egyéb tartósan adott kölcsön, Készletekre adott előleg, Bankbetétek, Bevételek aktív elhatárolása. A MÉRLEGBEN FORRÁST CSÖK- KENTŐ TÉTELKÉNT KIMUTATOTT : Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-).

2-2.11 PÉNZESZKÖZÖK Fizetési eszköz-ként felhasznál-ható tényleges pénz, elektroni-kus pénzeszköz és csekk Forint vagy deviza (valuta) Fogalma Készpénz Elektronikus pénzeszközök Csekk (azonnal pénzre váltható vevőtől kapott) Bankbetétek Nem lekötött Rövid lejáratra lekötött Fajtái

AZ IDŐBELI ELHATÁROLÁS 2-2.12 AZ IDŐBELI ELHATÁROLÁS ELVE Olyan gazdasági események kihatásait, amelyek KÉT vagy TÖBB ÉVET is érintenek az adott időszak BEVÉTELEI és KÖLTSÉGEI között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az ALAPUL SZOLGÁLÓ IDŐSZAK és az ELSZÁMOLÁSI IDŐSZAK között megoszlanak. FAJTÁI Aktív időbeli elhatárolások Passzív időbeli

2-2.13 SAJÁT TŐKE FOGALMA CSOPORTOSÍTÁSA A saját tőke olyan tőkerész, amelyet a TULAJDONOS (AZ ALAPÍTÓ) BOCSÁTOTT a vállalkozó rendelkezésére, AZ ADÓZOTT EREDMÉNYBŐL HAGYOTT a vállalkozónál. KIVÉTEL: jogszabály alapján a tőke-tartalékba, az eredmény-tartalékba helyezett átvett pénz- és egyéb eszköz, vala-mint az értékelési tartalék. JEGYZETT TŐKE (+) JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) TŐKETARTALÉK (+) EREDMÉNYTARTALÉK (±) LEKÖTÖTT TARTALÉK (+) ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK (+) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±).

2-2.14 CÉLTARTALÉK Az adózás előtti eredmény terhére a VÁRHATÓ KÖTELEZETTSÉ-GEKRE FOGALMA A KÉPZÉS MÓDSZERE KONKRÉT, MEGBÍZHATÓ ADATOK ALAPJÁN STATISZTIKAI BECSLÉS ÚTJÁN. IDŐSZAKONKÉNT ISMÉTLŐ- DŐ VÁRHATÓ KÖLTSÉGEKRE EGYÉB CÉLOKRA képzett for- rás. Így a bizonytalan, kétes ered- mény nem kerül kimutatásra.

2-2.15 KÖTELEZETTSÉGEK Amelyek a Azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb SZERZŐDÉSBŐL EREDŐ FOGALMA MEGSZŰNIK HA A VÁLLALKOZÓ kifizeti, váltót ad át, vagy a HITELEZŐ ELENGEDI. PÉNZFORMÁBAN TELJESÍTENDŐ, ELISMERT FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK Amelyek a szállító, vállalkozó, szolgáltató, hitelező, kölcsönző által már TELJESÍ- TETT, A VÁLLALKOZÓ ÁLTAL ELFOGADOTT, ELISMERT szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódik.

2-3 LELTÁR FOGALMA: a leltár olyan jegyzékszerű kimutatás, amely a valóságban meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben, tételesen (részletesen), ellenőrizhető módon egy adott időpontra vonatkoztatva mutatja ki. A LELTÁR KÉSZÜLHET:      leltározással, vagy     nyilvántartások alapján. mennyiségi felvétel, mérés, egyeztetés. A LELTÁROZÁS MÓDJA :

2-4.1 A KÖNYVVITELI MÉRLEG FOGALMA A mérleg olyan – kétoldalú, vagy egyoldalú – kimutatás, amely a vállalkozó tartalmazza. VAGYONÁT A vállalkozási tevékenységben betöltött szerepük szerint csoportosítva: ESZKÖZÖK Eredetük szerint csoportosítva: FORRÁSOK ÖSSZEVONTAN, PÉNZÉRTÉKBEN, ADOTT IDŐPONTBAN.

2-4.2 A MÉRLEG SZERKEZETE „A” változat A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁ- ROLÁSOK ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Eszközök összesen D. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. CÉLTARTALÉKOK F. KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁ- ROLÁSOK FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) Források összesen

A MÉRLEG ELŐÍRT TAGOLÁSA 2-4.3.1 A MÉRLEG ELŐÍRT TAGOLÁSA „A” változat I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti, vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A. Befektetett eszközök III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszony- ban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt meg- testesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi esz- közök értékhelyesbítése

B. Forgóeszközök 2-4.3.2 Eszközök összesen I. KÉSZLETEK 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések B. Forgóeszközök III. ÉRTÉKPAPÍROK 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. PÉNZESZKÖZÖK 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) 2-4.3.3 JEGYZETT TŐKE Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) TŐKETARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK (±) LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±) FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) D. Saját tőke Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék E. Céltartalékok

2-4.3.4 Források összesen F. Kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szem- ben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ Hosszú lejáratra kapott köl- csönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsá- tásból Beruházási és fejlesztési hi- telek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kap- csolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötele-zettségek F. Kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök ebből:az átváltoztatható köt-vények Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötele-zettségek Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek G. Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

A MÉRLEG ELŐÍRT TAGOLÁSA 2-4.5 A MÉRLEG ELŐÍRT TAGOLÁSA „B” változat IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezett- ségek levonása után (A+F) F. Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B+C-D-E) D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek C. Aktív időbeli elhatárolások E. Passzív időbeli elhatárolások HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK JEGYZETT TŐKE JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) TŐKETARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK (±) LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±) H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek J. Saját tőke I. Céltartalékok

A GAZDASÁGI MŰVELETEK ÉS HATÁSUK A VAGYONRA

A GAZDASÁGI FOLYAMAT FOGALMA A GAZDASÁGI FOLYAMATOK CSOPORTOSÍTÁSA 3-1 A GAZDASÁGI FOLYAMAT FOGALMA A vállalkozásban lezajló gazdasági mozgások összességét gazdasági folyamatnak nevezik. A GAZDASÁGI FOLYAMATOK CSOPORTOSÍTÁSA REÁL beszerzés, készletezés, termelés, késztermék- raktározás, értékesítés. NOMINÁL pénzbevonás hitelfelvétel, alaptőke emelés, kamatfelvétel stb. pénzkezelés, pénzkivonás hiteltörlesztés, kamatfizetés stb.

A GAZDASÁGI MŰVELET (ESEMÉNY) 3-2 A GAZDASÁGI MŰVELET (ESEMÉNY) A gazdasági művelet a gazda- sági folyamat egy mozzanata, eleme.  FOGALMA  A gazdasági művelet hatásának mérésére alkalmazható A MENNYISÉG SZERINTI MÉ- RÉSMÓD (tömeg, térfogat, terület stb.) A PÉNZBENI MÉRÉSMÓD.  A gazdasági műveletek számokban történő mérését nevezik SZÁMVITELI MÉRÉS- MÓDNAK.  A számvitelben azt mérik, hogy a gazdasági művelet hatására, HOGYAN VÁLTOZIK A VÁLLAL- KOZÓ VAGYONA. A számvitelben ez utóbbi az általános, mert ezzel a külön- böző gazdasági események kö- zös nevezőre hozhatók.

A GAZDASÁGI MŰVELETEK HATÁSA A VAGYONRA 3-3 A GAZDASÁGI MŰVELETEK HATÁSA A VAGYONRA  A vállalkozó induló vagyona a mérlegben kerül kimutatásra.  A VAGYONT növelik, vagy csökkentik, vagy az eszközök, vagy a források szerkezetét változtatják meg.  A gazdasági műveletek (ese- mények) sokfélék, de közvetlenül, vagy közvetetten (az eredmény- kimutatáson keresztül) min- dig hatással vannak a vagyonra (a mérlegre). A gazdasági műveleteket a mérlegre gyakorolt hatásuk alapján négy alaptípus és két összetett típus valamelyikébe be lehet sorolni.

A GAZDASÁGI MŰVELETEK ALAPTÍPUSAI ÉS 3-4 A GAZDASÁGI MŰVELETEK ALAPTÍPUSAI ÉS HATÁSUK A VAGYONRA A = P Eszközök bevonása: A + x = P + x Eszközök kivonása: A – x = P – x Eszközök körforgása: A + x – x = P Források változása: A = P + x - x A = eszközök P = források x = a változás mértéke

AZ ÖSSZETETT GAZDASÁGI MŰVELETEK TÍPUSAI 3-5 AZ ÖSSZETETT GAZDASÁGI MŰVELETEK TÍPUSAI ÉS HATÁSUK A VAGYONRA A = P Eszközök körforgásával egyidejű eszközbevonás (x > y) A + x – y = P + (x –y) 2. Eszközök körforgásával egyidejű eszközkivonás (x < y) A + x – y = P - (y - x) A = eszközök P = források x, y = a változás mértéke

A MÉRLEG VÁLTOZÁSA A GAZDASÁGI MŰVELETEK HATÁSÁRA 3-6.1 A MÉRLEG VÁLTOZÁSA A GAZDASÁGI MŰVELETEK HATÁSÁRA AKTÍVÁK NYITÓ MÉRLEG* PASSZÍVÁK A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 100 40 60 300 50 590 10 D. SAJÁT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK VII. VI. V. IV. III. II. I. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK TŐKETARTALÉK JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) JEGYZETT TŐKE 100 200 50 800 B. FORGÓESZKÖZÖK IV. III. II. I. PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKPAPÍROK KÖVETELÉSEK KÉSZLETEK E. CÉLTARTALÉKOK KÖTELEZETTSÉGEK F. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK I. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK C. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. 1150 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1150 FORRÁSOK ÖSSZESEN * Az adatok eFt-ban.

(ESZKÖZ BEVONÁSA UTÁN*) PASSZÍVÁK (ESZKÖZ BEVONÁSA UTÁN*) AKTÍVÁK 3-6.2 MÉRLEG A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK D. SAJÁT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK 10 VII. VI. V. IV. III. II. I. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK TŐKETARTALÉK JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) JEGYZETT TŐKE 800 590 50 B. FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK (300+20) 320 II. KÖVETELÉSEK 60 III. ÉRTÉKPAPÍROK 40 IV. PÉNZESZKÖZÖK 100 E. CÉLTARTALÉKOK 50 KÖTELEZETTSÉGEK F. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 200 III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (100+20) 120 C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. 1170 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1170 FORRÁSOK ÖSSZESEN * A vállalkozó 20 e Ft-ért anyagot vásárolt.

(ESZKÖZÖK KIVONÁSA UTÁN*) PASSZÍVÁK (ESZKÖZÖK KIVONÁSA UTÁN*) AKTÍVÁK 3-6.3 MÉRLEG A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK D. SAJÁT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK 10 VII. VI. V. IV. III. II. I. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK TŐKETARTALÉK JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) JEGYZETT TŐKE 800 590 50 B. FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK 320 II. KÖVETELÉSEK 60 III. ÉRTÉKPAPÍROK 40 IV. PÉNZESZKÖZÖK (100-30) 70 E. CÉLTARTALÉKOK 50 KÖTELEZETTSÉGEK F. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (200-30) 170 III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 120 C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. 1140 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1140 FORRÁSOK ÖSSZESEN * A vállalkozó 30 e Ft hosszú lejáratú hitelt törlesztett.

(ESZKÖZÖK KÖRFORGÁSA UTÁN*) PASSZÍVÁK (ESZKÖZÖK KÖRFORGÁSA UTÁN*) AKTÍVÁK 3-6.4 MÉRLEG A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK D. SAJÁT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK 10 VII. VI. V. IV. III. II. I. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK TŐKETARTALÉK JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) JEGYZETT TŐKE 800 590 50 B. FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK 320 II. KÖVETELÉSEK (60-40) 20 III. ÉRTÉKPAPÍROK 40 IV. PÉNZESZKÖZÖK (70+40) 110 E. CÉLTARTALÉKOK 50 KÖTELEZETTSÉGEK F. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 170 III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 120 C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. 1140 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1140 FORRÁSOK ÖSSZESEN * A vállalkozó 40 eFt-ot megkapott a követeléséből.

(FORRÁSOK VÁLTOZÁSA UTÁN*) PASSZÍVÁK (FORRÁSOK VÁLTOZÁSA UTÁN*) AKTÍVÁK 3-6.5 MÉRLEG A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK D. SAJÁT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK 10 VII. VI. V. IV. III. II. I. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK TŐKETARTALÉK JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) JEGYZETT TŐKE 800 590 50 B. FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK 320 II. KÖVETELÉSEK 20 III. ÉRTÉKPAPÍROK 40 IV. PÉNZESZKÖZÖK 110 E. CÉLTARTALÉKOK 50 KÖTELEZETTSÉGEK F. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (170+20) 190 III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (120-20) 100 C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. 1140 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1140 FORRÁSOK ÖSSZESEN * A vállalkozó a szállítóval szembeni kötelezettségéből 20 e Ft-ot hosszú lejáratú hitelből fizetett ki.

(ESZKÖZÖK KÖRFORGÁSÁVAL EGYIDEJŰ PASSZÍVÁK (ESZKÖZÖK KÖRFORGÁSÁVAL EGYIDEJŰ ESZKÖZBEVONÁS UTÁN*) AKTÍVÁK 3-6.6 MÉRLEG A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK D. SAJÁT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK 10 I. JEGYZETT TŐKE 800 590 II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) 50 III. TŐKETARTALÉK B. FORGÓESZKÖZÖK IV. EREDMÉNYTARTALÉK I. KÉSZLETEK (320-10) 310 V. LEKÖTÖTT TARTALÉK II. KÖVETELÉSEK (20+15) 35 VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK III. ÉRTÉKPAPÍROK 40 5 VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (0+5) IV. PÉNZESZKÖZÖK 110 E. CÉLTARTALÉKOK 50 KÖTELEZETTSÉGEK F. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 190 III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 100 C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. 1145 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1145 FORRÁSOK ÖSSZESEN * A vállalkozó 10 e Ft értékben kimutatott készletet 15 e Ft-ért eladott.

(ESZKÖZÖK KÖRFORGÁSÁVAL EGYIDEJŰ PASSZÍVÁK (ESZKÖZÖK KÖRFORGÁSÁVAL EGYIDEJŰ ESZKÖZKIVONÁS UTÁN*) AKTÍVÁK 3-6.7 MÉRLEG A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK D. SAJÁT TŐKE III. II. I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK 10 I. JEGYZETT TŐKE 800 590 II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) 50 III. TŐKETARTALÉK B. FORGÓESZKÖZÖK IV. EREDMÉNYTARTALÉK I. KÉSZLETEK (310-50) 260 V. LEKÖTÖTT TARTALÉK II. KÖVETELÉSEK (35+48) 83 VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK III. ÉRTÉKPAPÍROK 40 3 VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (5-2) IV. PÉNZESZKÖZÖK 110 E. CÉLTARTALÉKOK 50 KÖTELEZETTSÉGEK F. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 190 III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 100 C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. 1143 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1143 FORRÁSOK ÖSSZESEN * A vállalkozó 50 e Ft értékben kimutatott készletet 48 e Ft-ért eladott.

4. AZ EREDMÉNY FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA, KIMUTATÁSA

A vállalkozó tulajdonában, kezelésében lévő eszközök együttes értéke* 4-1 VAGYON EREDMÉNY FOGALMA: A vállalkozó tulajdonában, kezelésében lévő eszközök együttes értéke* FOGALMA: A saját vagyon változásának összege** CSOPORTOSÍTÁSA Saját vagyon Idegen vagyon (kötelezettség) CSOPORTOSÍTÁSA Nyereség Veszteség Nyereség A saját vagyon növekedése. Saját vagyon (saját tőke) Vagyon - Kötelezettség = Veszteség A saját vagyon csökkenése. * EGY IDŐPONTBAN (Pl. az üzleti év végén) ** EGY IDŐSZAK ALATT (Pl. egy üzleti évben)

AZ EREDMÉNY LEVEZETÉSE A GAZDASÁGI FOLYAMATBÓL* 4-2 AZ EREDMÉNY LEVEZETÉSE A GAZDASÁGI FOLYAMATBÓL* = ÖSSZES HOZAM – ÖSSZES KÖLTSÉG (RÁFORDÍTÁS). EREDMÉNY** EREDMÉNY** = BEVÉTEL – AZ ÉRTÉKESÍTETT ESZKÖZÖK (SZOLGÁLTATÁSOK) KÖLTSÉGE, RÁFORDÍTÁSOK. ÖSSZES HOZAM = BEVÉTEL ± SAJÁT ELŐÁLLÍTÁSÚ ESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA. az értékesített eszközök és szolgáltatások ellen-értéke (a kapott pénz, vagy a vevő által elismert követelés). BEVÉTEL: * Minden adat azonos időszakra vonatkozik. ** Mind a két módszerrel azonos eredményt kapunk. a felhasz-nált élő és holt munka pénzben kifejezett, tényleges bekerülési értéke. ÖSSZES KÖLTSÉG:

4-3 AZ EREDMÉNY FAJTÁI* PÉNZÜGYILEG IS REALIZÁLT EREDMÉNY = PÉNZÜGYILEG IS REALIZÁLT BEVÉTEL (befolyt pénzbevétel) – AZ ÉRTÉKESÍTETT ESZKÖZÖK (szolgáltatások) KÖLTSÉGE, RÁ-FORDÍTÁSOK. = TERMELÉSI ÉRTÉK – TERMELÉSI KÖLTSÉG. „SZÁMÍTOTT EREDMÉNY” TERMELÉSI ÉRTÉK: az előállí-tott eszközök és a teljesített szolgáltatások piaci áron számí-tott értéke. TERMELÉSI KÖLTSÉG: a fel-használt élő és holt munka pénzben kifejezett értéke. = BEVÉTEL – AZ ÉRTÉKESÍTETT ESZKÖZÖK (SZOLGÁLTATÁSOK) KÖLTSÉGE, RÁFORDÍTÁSOK. REALIZÁLT EREDMÉNY * Minden adat azonos időszakra vonatkozik.

A BEVÉTELEK CSOPORTOSÍTÁSA RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK: 4-4 A BEVÉTELEK CSOPORTOSÍTÁSA AZ ÉRTÉKE- SÍTETT KÉSZLETEK ÉS SZOL- GÁLTATÁSOK ELLENÉRTÉKE. Készpénzben kifizetett, vagy a vevő által elfogadott, áfa-t nem tartalmazó összeg. ÁRBEVÉTEL: EGYÉB BEVÉTEL: AZ ÁRBE- VÉTEL RÉSZÉT NEM KÉPEZŐ BEVÉTELEK, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, nem minősülnek - sem pénzügyi, - sem rendkívüli bevételnek. A PÉNZÜGYI MŰVELETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL. Kapott osztalék, árfolyamnyereség, ka- pott kamat stb. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELE: A SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI TE- VÉKENYSÉGGEL NEM ÁLLNAK KÖZVETLEN KAPCSOLATBAN. (Pl. térítés nélkül kapott eszkö- zök, kapott támogatás). RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK:

4-5 EREDMÉNYKATEGÓRIÁK HA A JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, MÉRLEG SZERINTI ERED-MÉNY (±) JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS (-) VAGY (0) ADÓZOTT EREDMÉNY ADÓFIZETÉSI KÖTELE-ZETTSÉG ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±) RENDKÍVÜLI EREDMÉNY SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±) PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (0) VAGY (-) JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS (-) ADÓZOTT EREDMÉNY (+) IGÉNYBE VETT EREDMÉNY- TARTALÉK (+) HA A JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS > ADÓZOTT EREDMÉNY

AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS MÓDJA 4-6.1 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS MÓDJA ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL FORGALMI KÖLTSÉG „A” változat Lépcsőzetes elrendezés „B” változat Mérlegszerű elrendezés „B” változat Mérlegszerű elrendezés „A” változat Lépcsőzetes elrendezés

AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KÉT MÓDJA FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁS 4-6.2 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KÉT MÓDJA KÖZÖTTI ELTÉRÉS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁS FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁS ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSGÉG EREDMÉNYE (±) + ± - ÖSSZES HOZAM: Árbevétel Aktivált saját teljesít- mények értéke Egyéb bevétel ÖSSZES KÖLTSÉG: Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások + - ÖSSZES BEVÉTEL: Árbevétel Egyéb bevétel FORGALMI KÖLTSÉG: Értékesítés közvetlen költségei közvetett költségei Egyéb ráfordítások A TOVÁBBIAKBAN A KÉT MÓDSZER AZONOS

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 4-6.3 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KÉT MÓDJA KÖZÖTTI AZONOSSÁG ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁS FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁS + - Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (±) (±) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY [üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, pénzügyi műveletek eredménye] (±) RENDKÍVÜLI EREDMÉNY + - Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások (±) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (Szokásos vállalkozási eredmény, rendkívüli eredmény) (±) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY - Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY (+) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés

Eredmény  Veszteség  (B < R) Nyereség  (B > R) ± Eredmény I. 4-6.4 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KÉT VÁLTOZATA KÖZÖTTI ELTÉRÉS „A” változat (lépcsőzetes elrendezés) ± Eredmény I. + - Bevételek II. Ráfordítások II. Eredmény II. . Eredmény  Bevételek I. Ráfordítások I. B = bevételek R = ráfordítások „B” változat (mérlegszerű elrendezés) Veszteség  (B < R) Nyereség  (B > R) Veszteség II. Nyereség II. Veszteség I. Nyereség I. Bevételek II. Ráfordítások II. . Bevételek I. Ráfordítások I.

AZ ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYÉNEK LEVEZETÉSÉRE 4-7 PÉLDA AZ ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYÉNEK LEVEZETÉSÉRE Az üzleti év: e Ft árbevétele 1000 aktivált saját teljesítmények értéke 300 összes költsége 900 az értékesítés költsége (900-300) 600 egyéb bevétele 200 egyéb ráfordítása 170 ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL FORGALMI KÖLTSÉG + 1000 Árbevétel Összes költség - 900 - 600 Értékesítés költsége Aktivált saját teljesít- mények értéke + 300 - 170 Egyéb ráfordítások + 200 Egyéb bevételek + 430 ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

EREDMÉNYKIMUTATÁS ELŐÍRT TAGOLÁSA ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL 4-8.1 EREDMÉNYKIMUTATÁS ELŐÍRT TAGOLÁSA ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL „A” változat Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (01+02) Saját termelésű készletek állomány- változása Saját előállítású eszközök aktivált értéke AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE (±03+04) EGYÉB BEVÉTELEK Ebből: Visszaírt értékvesztés 01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgál- tatások értéke IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (05+06+07+08+09) 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍ- TÁSOK (10+11+12) VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS VII.EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Ebből: értékvesztés A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I±II+III-IV-V-VI-VII)

4-8.2 B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX) Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfo- lyamnyeresége Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI (13+14+15+16+17) árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Részesedések, értékpapírok, bank- betétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítá- sai PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁ- SAI(18+19±20+21) 13. 14. 15. 16. 17. VIII. 18. 19. 20. 21. IX. X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK XI.RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B) D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI) E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C±D) F. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XII) G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+22-23)

EREDMÉNYKIMUTATÁS ELŐÍRT TAGOLÁSA FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL 4-9 EREDMÉNYKIMUTATÁS ELŐÍRT TAGOLÁSA FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL „A” változat III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ ERED- MÉNYE (I-II) 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (01+02) 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLT- SÉGEI (03+04+05) 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI (06+07+08) V. EGYÉB BEVÉTELEK Ebből: visszaírt értékvesztés VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Ebből: értékvesztés A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (±III-IV+V-VI) A következő sorok értelemszerűen megegyeznek az összköltség eljárás „A” változat 13-23. és VIII-XII., valamint a B-G. soraival. (4-8.2 vázlat)

5. KÖNYVVITELI ALAPFOGALMAK

A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) FOGALMA 5-1 A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) FOGALMA KÖNYVVEZETÉS AZ A TEVÉKENYSÉG, amelynek keretében a GAZDÁLKODÓ A TEVÉKENYSÉGE SORÁN FELMERÜLŐ vagyonra, jövedelemre ható GAZDASÁGI ESEMÉNYEKRŐL (a számviteli törvény-ben rögzített szabályok szerint) - ZÁRT RENDSZERBEN, FOLYAMATOSAN NYILVÁNTARTÁST VEZET, és azt az üzleti év végén lezárja.

5-2 A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK (MŰVELETEK) CSOPORTOSÍTÁSA Bevételeket nem érintő Pl. - Hitelfelvétel, hiteltörlesztés, munkabér kifizetés, vásárlás készpénzért stb. PÉNZMOZGÁSSAL JÁRÓ Pl. - A munkabér elszámolása, értékesítés utólagos fizetés mellett, az értékcsökkenési leírás elszámolása stb. PÉNZMOZGÁSSAL NEM JÁRÓ Bevételeket érintő Pl. - Értékesítés készpénzért, kamatbevétel, osztalék felvétel stb.

KÖNYVVEZETÉSI RENDSZEREK FOGALMA 5-3 KÖNYVVEZETÉSI RENDSZEREK FOGALMA KETTŐS KÖNYVVITEL Valamennyi gaz-dasági esemény (művelet) feljegy-zése zárt rend-szerben EGYSZERES KÖNYVVITEL Csak a pénzmoz-gással járó gazda-sági műveletek feljegyzése zárt rendszerben BEVÉTELEKRŐL VEZETETT NYILVÁNTARTÁS A pénzügyileg is realizált (befolyt) bevételek feljegy-zése idősorrend-ben

A KÖNYVVEZETÉS SORÁN HASZNÁLT NYILVÁNTARTÁSOK 5-4 A KÖNYVVEZETÉS SORÁN HASZNÁLT NYILVÁNTARTÁSOK A KETTŐS KÖNYVVITELBEN NAPLÓ, KÖNYVVITELI (FŐKÖNYVI) SZÁM-LA, FŐKÖNYVI KIVO-NAT, ANALITIKUS SZÁMLA, FOLYÓSZÁMLA. AZ EGYSZERES KÖNYVVITELBEN NAPLÓFŐKÖNYV, vagy PÉNZTÁRKÖNYV, vagy NAPLÓ ÉS FŐKÖNY-VI SZÁMLA, ANALITIKUS SZÁM-LA. BEVÉTELEKRŐL VEZETETT NYILVÁNTARTÁSBAN IDŐSOROS FELJEGYZÉST BIZTOSÍTÓ NYILVÁNTARTÁS.

A KÖNYVVITELI SZÁMLA LEVEZETÉSE A MÉRLEGBŐL 5-5 A KÖNYVVITELI SZÁMLA LEVEZETÉSE A MÉRLEGBŐL  A számvitel célja a vagyon és a va-gyonváltozás kimutatása.  Egy-egy gazdasági esemény két, vagy három mérlegsort érint. Ezért – hogy ne kelljen minden gazdasági esemény után újabb mérleget készíteni - célszerű a mérleg sorait külön-külön nyilvántartásokban rögzíteni és a változásokat e nyilvántar-tásokban feljegyezni.  A vagyon (eszközök és források) kimutatására szolgál a könyv-viteli mérleg.  A gazdasági események hatására a vagyon folyamatosan változik. Ezért a gazdasági események hatásának rögzítése érdekében minden egyes gazdasági esemény után újabb és újabb mérleget kell készíteni. Amint ez látható a 3-6.1 – 3-6.7 vázlatokon.  Ezeket a nyilvántartásokat nevezik könyvviteli számlák-nak.  A leírtakból jól látható, hogy a mérlegből levezetett könyv-viteli számlák egy-egy mérleg-sort tartalmaznak.

5-6.1 A KÖNYVVITELI SZÁMLA I.  A könyvviteli számla olyan KÉTOLDALÚ NYILVÁNTARTÁS, amelynek EGYIK OLDALÁN A NÖVEKEDÉSEKET, A MÁSIK OLDALÁN A CSÖKKENÉSEKET jegyzik fel. FOGALMA:  A SZÁMLA bal oldalát TARTOZIK (T), jobb oldalát KÖVETEL (K) oldalnak nevezik.  A FELJEGYZÉSEK ELNEVEZÉSE: ha a számla TARTOZIK oldalára könyvelnek, akkor azt a számla MEGTERHELÉSÉNEK (terhére írásnak) nevezik. ha a számla KÖVETEL oldalára elismerésének (javára írásnak) nevezik.  A SZÁMLA NEVE A SZÁMLA TAR-TALMÁT FEJEZI KI. Pl. VEVŐK számla a vevőkkel szembeni követelést tartalmazza, az egyik oldalon a követelés növekedését, a másik oldalon a csökkenését.

A KÖNYVVITELI SZÁMLA II. 5-6.2 A KÖNYVVITELI SZÁMLA II.  A KÖNYVVITELI SZÁMLA TARTOZIK oldalára írt tételek együttes összegét TARTOZIK FŐ- ÖSSZEGNEK, a - Ha a TARTOZIK FŐÖSSZEG A NAGYOBB, akkor a számlának TARTOZIK EGYENLEGE VAN, - Ha a KÖVETEL FŐÖSSZEG A NAGYOBB, akkor a számlának KÖVETEL EGYENLEGE VAN. KÖVETEL oldalára írt tételek együttes összegét KÖVETEL FŐ- ÖSSZEGNEK nevezik.  A számla TARTOZIK oldalára rögzített együttes összege a TARTOZIK FORGALOM, a változások  A két főösszeg közötti különbözet az EGYENLEG (SALDÓ).  Az egyenleg TARTOZIK vagy KÖVETEL jellegű. Az egyenleg jelle-gét a főösszeg határozza meg: - KÖVETEL oldalára rögzített együttes összege a KÖVETEL FORGALOM. változások

A MÉRLEG ÉS A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK KAPCSOLATA 5-7.1 A MÉRLEG ÉS A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK KAPCSOLATA  A könyvviteli számlákon – többek között – a vagyon (eszközök és források) állományát és annak vál-tozását rögzítik.  A vagyon rögzítésére, a változások folyamatos feljegy-zésére szolgáló számlákat a mérlegből vezetik le, a mérleg egy-egy sora alkot egy-egy könyvviteli számlát.  A vállalkozó vagyona (az eszközök és források) az alapításkor és minden üzleti év első és utolsó napján a könyvviteli mérlegben kerül kimutatásra.  A mérlegből levezetett számlák nyitó egyenlege a mérlegben kimutatott eszközök és források értéke. Év közben az azt növelő és csökkentő tételek kerülnek feljegyzésre.

5-7.2 A MÉRLEG ÉS A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK KAPCSOLATÁNAK SÉMÁJA Befektetett eszközök 60 Forgóeszközök 40 Saját tőke 70 Kötelezettségek 30 AKTÍVÁK MÉRLEG PASSZÍVÁK T Befektetett eszköz számla K T Forgóeszköz számla K 60 40 Eszköz számlák T Saját tőke számla K T Kötelezettségek számla K 70 30 Forrás számlák

5-8.1 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK Csoportosítása tartalmuk szerint Jellege  Az ESZKÖZ SZÁMLÁK oldalára írják a nyitó egyenleget és a növekedést, ezeket a számlákat számláknak nevezik. TARTOZIK AKTÍV  A mérleg tételeit tartalmazó számlákat MÉRLEG SZÁMLÁK-nak nevezik.  A MÉRLEG SZÁMLÁKAT - ha az eszközöket tartalmazzák ESZKÖZ SZÁMLÁK-nak,  A FORRÁS SZÁMLÁK oldalára írják a nyitó egyenleget és a növekedést, ezeket a számlákat számláknak nevezik. KÖVETEL PASSZÍV - ha a forrásokat tartalmazzák FORRÁS SZÁMLÁKNAK-nak nevezik.

5-8.2 AZ AKTÍV ÉS A PASSZÍV SZÁMLÁK ÁLTALÁNOS SÉMÁJA  Minden olyan számlát, melynek a TARTOZIK oldalára jegyzik fel a növekedést vagy számlának neveznek. AKTÍV AKTÍV JELLEGŰ  Minden olyan számlát, melynek a KÖVETEL oldalára jegyzik fel a növekedést vagy számlának neveznek. PASSZÍV PASSZÍV JELLEGŰ Nyitó egyenleg Növekedés AKTÍV, AKTÍV JELLEGŰ T SZÁMLÁK K Csökkenés Záró egyenleg PASSZÍV, PASSZÍV JELLEGŰ T SZÁMLÁK K Csökkenés Záró egyenleg Nyitó egyenleg Növekedés

5-9.1 A KETTŐS KÖNYVVITEL LÉNYEGE HÁRMAS SZABÁLYA  A vagyont a számvitel kettős vetületben * (- eszközök, - források) veszi számba, rögzíti a könyv-viteli számlákon.  Minden gazdasági eseményt két számlán kell feljegyezni. az egyik számla TARTOZIK, egy másik számla KÖVETEL oldalán.  Azonos összegben.  A kettős könyvvitelben a vagyonra ható valamennyi gazdasági esemény feljegyzésre kerül.  Egymással kölcsönös összefüg-gésben (az egyik változás meghatározza a másikat). Ez a szabály biztosítja, hogy a kettős könyvvitel egy önmagá-ban számszerűen ellenőrző zárt rendszer. * A vagyon lényegét és csoporto- sítását tartalmazza a 2-1, 2-2.1 vázlat.

A KETTŐS (FELJEGYZÉS) KÖNYVVITEL 5-9.2 A KETTŐS (FELJEGYZÉS) KÖNYVVITEL Alapja Például: ha a vállalkozó anyagot vásárol készpénzért, akkor NŐ az anyagai értéke és CSÖKKEN a pénze,  A vállalkozó vagyonát két szempont – a vállalkozási tevé-kenységben betöltött szerepük és eredetük (ESZKÖZÖK és FORRÁ-SOK) – szerint indokolt, a szám-vitelben kötelező csoportosítani. Az ESZKÖZÖKET és a FORRÁ-SOKAT külön-külön is ki kell mutatni. ha a vállalkozó anyagot vásárol hitelben (utólagos fize- és mellett), akkor NŐ az anyagai értéke és NŐ a kötelezettsége.  Minden gazdasági eseménynek kettős hatása van. A vállalkozó vagyonának teljes körű, pontos kimutatása. Célja

KÖNYVELÉS A KETTŐS KÖNYVVITEL HÁRMAS SZABÁLYA SZERINT 5-9.3 KÖNYVELÉS A KETTŐS KÖNYVVITEL HÁRMAS SZABÁLYA SZERINT A mérleg számlák megnyitása* Nyitó egyenleg X T ESZKÖZ SZÁMLÁK K T NYITÓMÉRLEG SZÁMLA K Az eszközök nyitóértéke X Nyitó egyenleg Y T FORRÁS SZÁMLÁK K A források nyitóértéke Y X = Y * A számlák nyitása nem gazdasági esemény, nincs kettős hatása, a szabály betartását egy technikai számla szolgálja.

AZ ALAPVETŐ GAZDASÁGI MŰVELETEK 5-9.4 AZ ALAPVETŐ GAZDASÁGI MŰVELETEK SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEI T Eszköz számla K Eszközök bevonása + T Forrás számla K T Eszköz számla K + Eszközök körforgása - Eszközök kivonása - + Források változása - T Forrás számla K

5-9.5 ÖSSZETETT GAZDASÁGI MŰVELETEK SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEI T Eszköz számla K y Eszközök körforgásával + x egyidejű eszközbevonás Eszközök körforgásával egyidejű eszközkivonás -(x-y) + Y - X T Forrás számla K +(x-y) X > Y

A MÉRLEG SZÁMLÁK ZÁRÁSA 5-9.6 A MÉRLEG SZÁMLÁK ZÁRÁSA T Eszköz számlák K Záró egyenleg T Zárómérleg számla K Az eszközök záróértéke T Forrás számlák K Záró egyenleg A források záróértéke

A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK CSOPORTOSÍTÁSA ALAKILAG 5-10.1 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK CSOPORTOSÍTÁSA ALAKILAG  Az eddigi vázlatokon ( a mérlegben és a könyviteli számlákon) az AKTÍVÁKAT (ESZKÖZÖKET) és a PASSZÍVÁKAT (FORRÁSOKAT) egyetlen értéken mutattuk ki. A gyakorlatban többször előfordul, hogy az eszközöket és a forrásokat többféle értéken kell kimutatni, vagy lehetőséget kell biztosítani a különböző értékek megállapítására.  Ezért a gyakorlatban az ALAPVETŐ AKTÍV és PASSZÍV számlák mellett szükség van RENDSZEREZŐ számlákra is. A rendszerező számlák kapcso-lódnak valamely alapvető számlához, azokkal összefügg-nek.  A RENDSZEREZŐ SZÁMLÁK CSOPORTOSÍTÁSA: HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK KONTRAAKTÍV, KONRTRAPASSZÍV számlák, - KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLÁK AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ, PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ számlák. Közismert igény A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK BRUTTÓ és NETTÓ ÉRTÉKÉNEK KIMUTATÁSA.

+ - - + + - 5-10.2 AZ ALAPVETŐ ÉS A RENDSZEREZŐ SZÁMLÁK SEMATIKUS BEMUTATÁSA Alapvető számlák T Aktív számlák K + - T Passzív számlák K Rendszerező számlák Helyesbítő számlák T Kontraaktív számlák K - + T Kontrapasszív számlák K T Aktív kiegészítő számlák K + - T Passzív kiegészítő számlák K Kiegészítő számlák

PÉLDA A KONTRAAKTÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 5-10.3 PÉLDA A KONTRAAKTÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 100 T Épületek K BRUTTÓ ÉRTÉK = 100 Aktív számla 40 T Épületek értékcsökkenése K ÉRTÉKCSÖKKENÉS = 40 NETTÓ ÉRTÉK = 60 Kontra aktív számla

PÉLDA A KONTRAPASSZÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 5-10.4 PÉLDA A KONTRAPASSZÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 100 T Jegyzett tőke K BEJEGYZETT TŐKE = 100 Passzív számla 20 T Jegyzett, de még be nem K fizetett tőke MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE = 20 MŰKÖDŐ TŐKE* = 80 Kontra passzív számla * A működő tőke meghatározásánál esetenként még más tételt is le kell vonni.

PÉLDA AZ AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 5-10.5 PÉLDA AZ AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 100 T Anyagok K ANYAGOK ÉRTÉKE VÉTELÁRON = 100 Aktív számla 8 T Anyagok szállítási költsége K ANYAGOK ÉRTÉKÉT NÖVELŐ SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG = 8 AZ ANYAGOK ÉRTÉKE BESZERZÉSI ÁRON = 108 Aktív kiegészítő számla

PÉLDA A PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 5-10.6 PÉLDA A PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA 100 T Eredménytartalék K AZ ELŐZŐ ÉVEK MÉG FEL NEM HASZNÁLT EREDMÉNYE = 100 Passzív számla 4 T Mérleg szerinti eredmény K A TÁRGYÉV EREDMÉNYE = 4 RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ EREDMÉNY = 104 Passzív kiegészítő számla

A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK TARTALMA 5-11.1 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK TARTALMA  A számvitel célja a vagyon és a vagyonváltozás kimutatása. A vagyon kimutatását szolgáló eszköz és forrás számlák fogalmát, csoportosítását az előző vázlatok tartalmazzák.  A bevételek és a költségek közötti különbség az EREDMÉNY. Ezért a költség (ráfordítás) számlákat együttesen nevezik. Eredményszámláknak  A megalapozott döntésekhez ismerni kell a vagyon változását (az eredmény alakulását) előidéző gazdasági eseményeket. A tevé-kenység költségeit (ráfordításait) és bevételeit.  Tehát az EREDMÉNYSZÁMLÁK KÖLTSÉGEKET (RÁFORDÍTÁ- SOKAT), BEVÉTELEKET (HOZAMOKAT) tartalmaznak.

5-11.2 AZ EREDMÉNYSZÁMLÁK LEVEZETÉSE A MÉRLEGSZÁMLÁKBÓL I.  A termelés érdekében felhasznált élő és holt munka értéke a befejezetlen termelés értékét növeli. Ezért a BEFEJEZETLEN TERMELÉS SZÁMLA TARTO-ZIK OLDALÁN, mint eszközt növelő tétel a TERMELÉ-SI KÖLTSÉG szerepel.  A termelési folyamat végén elkészült késztermék a termelés hozama és ez csökkenti a befejezetlen termelés értékét, így a BEFEJEZETLEN TERMELÉS SZÁMLA KÖVETEL OLDALÁN, mint csökkentő tétel a raktárra vett HOZAM van.  A BEFEJEZETLEN TERMELÉS számla felbontásával kapjuk a TERMELÉSI KÖLTSÉG és a HOZAM számlát. T Befejezetlen termelés számla K T Hozam számla K T Termelési költség számla K + Termelési költség A termelt termék értéke - Hozam

5-11.3 EREDMÉNYSZÁMLÁK LEVEZETÉSE A MÉRLEGSZÁMLÁKBÓL II.  Az eredmény – elméletileg – levezethető egyetlen forrás számlán is, amit EREDMÉNY számlának neveznek. A számla KÖVETEL oldalára kerül feljegyzésre az eredményt növelő tétel (BEVÉTEL). A TARTOZIK oldalára az eredményt csök-kentő tétel (KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS). Az ilyen módon vezetett EREDMÉNY számla felbontásával lehet eljutni a RÁFORDÍTÁS és a BEVÉTEL számlákhoz. T Ráfordítások számla K + T Bevételek számla K T Eredmény számla K Ráfordítások Bevételek

AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET EREDMÉNY (TŐKE VÁLTOZÁS) 5-12 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNY (TŐKE VÁLTOZÁS) SZÁMLÁK TARTALMILAG ESZKÖZ SZÁMLÁK FORRÁS KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS SZÁMLÁK ÁRBEVÉTEL, BEVÉTEL AKTÍV ALAKILAG PASSZÍV

AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET 5-13.1 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET  Az egységes számlakeretet a szám-viteli törvényben fogalmazták meg.  Az egységes számlakeret FOGALMA: a könyvviteli számlák csopor- tosítása tartalmuk és jellegük szerint, a gazdasági műveletek össze- függéseinek kijelölése, a könyvelés szabályainak ki- jelölése, a könyvviteli számlák egységes számozásának és elnevezésé- nek biztosítása.  Az egységes számlakeret CÉLJA, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatá-sainak egységes rendszerbe foglalásával SEGÍTSÉGET ADJON a gazdálkodó SZÁM-VITELÉNEK MEGSZERVE-ZÉSÉHEZ, BIZTOSÍTSA a számviteli törvény szerinti BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉ-SÉHEZ SZÜKSÉGES ALAP-INFORMÁCIÓKAT.  A számviteli törvény tíz számla-osztályt határozott meg: 1-4. MÉRLEGSZÁMLÁK, 5., 8-9. EREDMÉNYSZÁMLÁK, 6-7. SZABADON HASZNÁL- HATÓ SZÁMLÁK, 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK.

AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET FELÉPÍTÉSE 5-13.2 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET FELÉPÍTÉSE A SZÁMLAOSZTÁLY ADATOKAT BIZTOSÍT SZÁ-MA NEVE JELLEGE TARTALMA 1. Befektetett eszközök Aktív Eszköz A mérleghez 2. Készletek 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások 4. Források Passzív Forrás 5. Költségnemek Aktív Költség Az eredmény- kimutatáshoz 6. Szabadon használható Tartalomtól függő Vezetői döntéstől függő A vezetői információhoz 7. 8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások Aktív Költség Az eredmény- kimutatáshoz 9. Értékesítés árbevétele és bevételek Passzív Árbevétel, bevétel 0. Nyilvántartási számlák - Eszköz, Forrás, Költség, Bevétel A vezetői információhoz, mérlegbeszá- molóhoz

5-13-3 SZÁMLAREND  A kettős könyvvitelt vezető gazdál-kodó az egységes számlakeret elő-írásainak figyelembevételével OLYAN SZÁMLARENDET KÖTELES KÉSZÍTENI, amely szerint könyvel-ve a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradékta-lanul biztosítja.  A SZÁMLAREND TARTALMAZZA: Minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és meg- nevezését, a számla tartalmát, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlával való kapcso- latát, a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, a bizonylati rendet.  A SZÁMLAREND ÖSSZEÁLLÍ-TÁSÁÉRT, annak folyamatos KARBANTARTÁSÁÉRT, a NAP-RAKÉSZ KÖNYVVEZETÉS HE-LYESSÉGÉÉRT A GAZDÁLKO-DÓ KÉPVISELETÉRE JOGO-SULT SZEMÉLY A FELELŐS.  A vállalkozó a megalakulástól számított 90 NAPON BELÜL köteles a számlarendet elkészíteni.

A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁMOZÁSA 5-13-4 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁMOZÁSA  A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁ-MOZÁSA A TÍZES SZÁMREND-SZERBEN TÖRTÉNIK. AZ ELSŐ számjegy jelöli a SZÁMLAOSZTÁLYT.  PÉLDÁUL: 1. Számlaosztály: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. Számlacsoport: IMMATERIÁLIS . JAVAK . A MÁSODIK számjegy a SZÁMLACSOPORTOT, 12. Számlacsoport: INGATLANOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK A HARMADIK számjegy a SZÁMLÁT, 123. Számla: ÉPÜLETEK, ÉPÜ- LETRÉSZEK, TU- LAJDONI HÁNYADOK A NEGYEDIK számjegy az ALSZÁMLÁT. 1231. Alszámla: RAKTÁRAK

A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS 5-13.5 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A MÉRLEG KAPCSOLATA Számlaosztály, számlacsoport száma Aktívák MÉRLEG Passzívák 1.  A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK D. SAJÁT TŐKE  41. 2-3.  B. FORGÓESZKÖZÖK E. CÉLTARTALÉKOK  42. 2.  I. KÉSZLETEK 31-36.  II. KÖVETELÉSEK F. KÖTELEZETTSÉGEK  43-47. 37.  III. ÉRTÉKPAPÍROK 38.  IV. PÉNZESZKÖZÖK 39 .  C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. PASSZÍV IDŐBELI  48. ELHATÁROLÁSOK

ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 58. II. 5-13.6 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I. Számlaosztály, számlacsoport száma Az eredmény összetevői 91-94.  I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 58. II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE 96. III. EGYÉB BEVÉTELEK 81. IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 82. V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 83. VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 86. VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 87. IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI 5-13.7 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I. Számlaosztály, számlacsoport száma Az eredmény összetevői 97.  VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 87. IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 98. X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK 88. XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 89. XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG F. ADÓZOTT EREDMÉNY 413. 22. EREDMÉNYTARTALÉK IGÉNYBEVÉTELE OSZTALÉKRA, RÉSZESEDÉSRE 47. 23. JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS 419. G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 81-84.* II. 5-13.8 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA Számlaosztály, számlacsoport száma Az eredmény összetevői 91-94.  I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 81-84.* II. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGE III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE 85. IV. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI 96. V. EGYÉB BEVÉTELEK 86. VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a 5-13.7 vázlaton szereplő tételekkel. * A 81-84-es számlák neve és tartalma eltérő forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén.

A NÉGY SZÁMLASOROS (KÉT-KÉT ELLENTÉTES 5-14 A NÉGY SZÁMLASOROS (KÉT-KÉT ELLENTÉTES SZÁMLASOROS) SZÁMLAELMÉLET SÉMÁJA MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNYSZÁMLÁK Eszköz- számlák (E) Egyenleg T 400 Költség, (ráfordítás) számlák (K) Egyenleg T 650 Bevétel- számlák (B) Egyenleg K 700 Forrás- számlák (F) Egyenleg K 350 MÉRLEG SZÁMLÁK ÖSSZEVONT EGYENLEGE T 50 EREDMÉNYSZÁMLÁK K 50 Mérleg Eszközök 400 Források 350 Nyereség 50 Főösszeg 400 Főösszeg 400 Eredménykimutatás Költségek (ráf.) 650 Bevételek 700 Nyereség 50 Összesen 700 Összesen 700 Képlete: E – F = B – K vagy E + K = F + B

6. SZÁMVITELI MUNKA SZAKASZAI

A SZÁMVITELI MUNKA SZAKASZAI 6-1.1 A SZÁMVITELI MUNKA SZAKASZAI  A számvitel, olyan elszámolási és információs rendszer, amely a GAZDASÁGI ESEMÉNYEKET MEGFIGYELI, MÉRI ÉS RENDSZEREZETTEN feljegyzi.  A vagyon változását a gazdasági események idézik elő.  A vagyon változását a számvi-tel a könyvviteli számlákon jegyzi fel. Ezért a számviteli munka első szakasza: a számlák megnyitása a mérleg alapján és a gazdasági események elsőd- leges feljegyzése a bizonylato- kon.  A számvitel CÉLJA a vagyon és a vagyonváltozás kimutatása  Az alapításkor, illetve az üzleti év első napján a vagyont a nyitó mérleg és a leltár tartalmazza.  A számviteli munka szakaszai a nyitómérlegtől és a gazdasági eseményektől az üzleti év végén készítendő mérlegig, illetve beszámolóig vezet.  A számviteli munka során a nyitó mérlegben kimutatott vagyon változását jegyzik fel.

A SZÁMVITELI MUNKA SZAKASZAINAK SEMATIKUS ÁBRÁZOLÁSA 6-1.2 A SZÁMVITELI MUNKA SZAKASZAINAK SEMATIKUS ÁBRÁZOLÁSA Szigorú egymásra épülés Kötelező kapcsolat Nem mindig kötelező kapcsolat Beszá- moló (Mérleg, Eredmény- kimutatás) Nyilvántartások természetes egységben Analitikus nyilvántartások Szintetikus Gazdasági események Bizonylatok Induló vagyon Mérleg, leltár

A SZÁMVITELI BIZONYLAT FOGALMA 6-2 A SZÁMVITELI BIZONYLAT FOGALMA  Számviteli bizonylat-nak minősül a gazdasági esemény elsődleges, hitelt érdemlő feljegy-zése. TÖMÖREN - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, AMELYET A GAZDASÁGI ESEMÉNY SZÁMVITELI NYILVÁNTAR- TÁSA CÉLJÁRA KÉSZÍTET- TEK, és amely RENDELKEZIK A SZÁMVI- TELI TÖRVÉNYBEN MEG- HATÁROZOTT ÁLTALÁNOS ALAKI ÉS TARTALMI KEL- LÉKEKKEL.  SZÁMVITELI BIZONYLAT MINDEN OLYAN A GAZDÁLKODÓ ÁLTAL KÉSZÍ- TETT, illetve a A SZÁMVITELI TÖRVÉNY MEGFO- GALMAZÁSA SZERINT GAZDÁLKODÓVAL üzleti vagy egyéb KAPCSOLATBAN ÁLLÓ természetes személy vagy más gazdálkodó által készített okmány (számla, számlát helyet- tesítő okmány, szerződés, meg-állapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogsza-bályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat)

A BIZONYLATI ELV FOGALMA 6-3 A BIZONYLATI ELV FOGALMA  A BIZONYLATI ELV LÉNYEGE: MINDEN GAZDASÁGI ESEMÉNY- RŐL BIZONYLATOT KELL KIÁL- LÍTANI, TÖMÖREN A gazdasági műveletek (esemé- nyek) folyamatát tükröző ÖSSZES BIZONYLAT ADATAIT A KÖNYVVITELI NYILVÁNTAR- TÁSOKBAN RÖGZÍTENI KELL. MINDEN BIZONYLATON SZEREP- LŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYT EL KELL KÖNYVELNI, A SZÁMVITELI (KÖNYVVITELI) NYILVÁNTARTÁSOKBA CSAK SZABÁLYSZERŰEN KIÁLLÍTOTT BIZONYLAT ALAPJÁN SZABAD ADATOKAT BEJEGYEZNI. KÖNYVELNI CSAK SZABÁLYSZE- RŰEN KIÁLLÍTOTT BIZONYLAT ALAPJÁN SZABAD.  MINDEN GAZDASÁGI műveletről, ESEMÉNYRŐL, amely az eszkö- zök, illetve az eszközök forrásai- nak állományát, vagy összetéte- lét megváltoztatják BIZONYLA- TOT KELL KIÁLLÍTANI (készíteni). A SZÁMVITELI TÖRVÉNY MEGFOGAL- MAZÁSA SZERINT RÉSZLETESEN

A SZABÁLYSZERŰ BIZONYLAT 6-4 A SZABÁLYSZERŰ BIZONYLAT KÖVETELMÉNYE Az utalványozási elv azt jelenti, hogy a gazdasági események egy részét (pl. az eszközök átadását, a pénz kifizetését, munkavég-zést) csak előzetesen írásban rögzített engedély alapján szabad végrehajtani. UTALVÁNYOZÁSI ELV  SZABÁLYSZERŰ AZ A BIZONYLAT, AMELY az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a KÖNYVVITELBEN RÖGZÍTENDŐ ÉS A MÁS JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRT ADATOKAT a VALÓSÁGNAK MEGFELELŐEN, HIÁNYTALANUL TARTALMAZZA, MEGFELEL a BIZONYLAT általá- nos ALAKI ÉS TARTALMI követelményei- nek is, és amelyet – hiba esetén – ELŐÍRÁSSZERŰEN JAVÍTOTTAK.

A BIZONYLAT ÁLTALÁNOS ALAKI ÉS TARTALMI KELLÉKEI 6-5 A BIZONYLAT ÁLTALÁNOS ALAKI ÉS TARTALMI KELLÉKEI  A bizonylat MEGNEVEZÉSE és SORSZÁMA, vagy egyéb más azonosítója. okozta VÁLTOZÁSOK MENNYI-SÉGI, MINŐSÉGI ÉS ÉRTÉKBENI ADATAI.  A bizonylatot KIÁLLÍTÓ GAZDÁL-KODÓ (ezen belül szervezeti egység) MEGNEVEZÉSE.  A KÜLSŐ BIZONYLAT esetében a bizonylatnak TARTALMAZNI KELL többek között: A KIÁLLÍTÓ GAZDÁLKODÓ NEVÉT, - CÍMÉT stb.  A gazdasági műveletet ELRENDE-LŐ SZEMÉLY, vagy szervezet MEGJELÖLÉSE, AZ UTALVÁNYOZÓ, és a RENDELKEZÉS VÉGREHAJTÁSÁT IGAZOLÓ személy, valamint az ELLENŐR ALÁÍRÁSA. A készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az ÁTVEVŐ, az ellennyugtákon a BEFIZETŐ ALÁÍRÁSA.  ÖSSZESÍTŐ BIZONYLATOKON rögzíteni kell az ÖSSZESÍTÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ BIZONY-LATOK körét, valamint az időszakot, amire az összesítés vonatkozik.  A KÖNYVELÉS MÓDJÁRA, AZ ÉRINTETT KÖNYVVITELI SZÁM-LÁKRA VALÓ HIVATKOZÁS.  A bizonylat KIÁLLÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA. Kivételesen annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatai vonatkoznak.  A könyvviteli NYILVÁNTARTÁ-SOKBAN TÖRTÉNT RÖGZÍTÉS IDŐPONTJA, IGAZOLÁSA.  A gazdasági művelet TARTAL-MÁNAK LEÍRÁSA, vagy meg-jelölése, a gazdasági művelet  TOVÁBBÁ minden olyan adat, amelyet JOGSZABÁLY ELŐÍR.

A BIZONYLATOK CSOPORTOSÍTÁSA 6-6 A BIZONYLATOK CSOPORTOSÍTÁSA  TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK SZERINT: a befektetett eszközök bizonylatai, a készletek bizonylatai, az állattartás bizonylatai, a munka- és munkabér-elszámolás bizonylatai, a pénzügyi elszámolások bizony- latai, a termeléssel kapcsolatos bizony- latok, az értékesítéssel kapcsolatos bizonylatok, a leltározás bizonylatai, az ügyviteli, pénzforgalmi, könyvelési bizonylatok.  KELETKEZÉSI HELYÜK SZERINT: belső bizonylatok, külső bizonylatok.  JELLEGÜK SZERINT: elsődleges vagy alap, másodlagos, összesítő bizonylatok.  TARTALMUK SZERINT: egyszerű, összetett bizonylatok.

A BIZONYLATOKRA VONATKOZÓ SZIGORÚ SZÁMADÁSI 6-7 A BIZONYLATOKRA VONATKOZÓ SZIGORÚ SZÁMADÁSI KÖTELEZETTSÉG  Szigorú számadási kötelezettség alá tartoznak azok a BIZONYLATOK (NYOMTATVÁNYOK), amelyek AZ ILLETÉKTELEN FELHASZNÁ- LÓKNAK MEGKÖNNYÍTIK A CSA- LÁST, ILYENEK A PÉNZKEZELÉS, SZÁMLÁZÁS STB. BIZONYLATAI,  A SZIGORÚ SZÁMADÁS ALÁ VONT BIZONYLATOKRÓL, nyomtatványokról a kezelé-sükkel megbízott, vagy a ki-bocsátásukra jogosult személy-nek OLYAN NYILVÁNTARTÁST KELL VEZETNI, AMELY BIZTO-SÍTJA AZOK ELSZÁMOLTA-TÁSÁT. amelyekért a nyomtatvány értékénél nagyobb összeget kell fizetni (pl. ajándékutalvány, ét- kezési jegy, belépő jegy) .  A szigorú számadási kötele-zettség a bizonylatot, a nyom-tatványt kibocsátót terheli.

A BIZONYLAT KIÁLLÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI I. 6-8.1 A BIZONYLAT KIÁLLÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI I.  A BIZONYLAT SZERKESZTÉSEKOR a VILÁGOSSÁG ELVÉT szem előtt kell tartani.  A KÜLFÖLDI SZÁLLÍTÓ, szolgál-tató SZÁMLÁJÁN – AZOKAT AZ ADATOKAT, megjelöléseket KELL – a feldolgozás előtt – MA-GYARUL IS FELTÜNTETNI, AMELYEK A BIZONYLAT HI-TELESSÉGÉHEZ, A MEGBÍZ-HATÓ, A VALÓSÁGNAK MEGFE-LELŐ ADATRÖGZÍTÉSHEZ, könyveléshez, UTÓLAGOS ELLENŐRZÉSHEZ FELTÉTLEN SZÜKSÉGESEK.  A SZÁMVITELI BIZONYLAT ADATAINAK alakilag és tartal-milag HITELESNEK, MEGBÍZHA-TÓNAK ÉS HELYTÁLLÓNAK KELL LENNIE.  A számviteli BIZONYLATOT a GAZDASÁGI ESEMÉNY MEGTÖR-TÉNTÉNEK, illetve a gazdasági INTÉZKEDÉS MEGTÉTELÉNEK, vagy végrehajtásának IDŐPONT-JÁBAN MAGYAR nyelven KELL KIÁLLÍTANI.  Az adatokat időtálló módon kell rögzíteni.  A bizonylatokat a szükséges példányban (minimum két pél-dányban) kell elkészíteni. KÜLFÖLDI MEGRENDELŐNEK küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a megrendelő nyelvén is fel-tüntethetők.

A BIZONYLAT KIÁLLÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI II. 6-8.2 A BIZONYLAT KIÁLLÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI II.  A SZÁMLA, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi HITE-LESSÉGÉT, MEGBÍZHATÓSÁGÁT – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a GAZDÁLKODÓ KÉPVISELETÉRE JOGOSULT SZEMÉLY a gazdálkodó adatai-nak feltüntetésével és ALÁÍRÁ-SÁVAL KÖTELES IGAZOLNI.  TÉVES BEJEGYZÉS esetén az UTÓLAGOS MÓDOSÍTÁST – minden példányon – ÚGY KELL VÉGREHAJTANI, hogy AZ EREDETI ADATOK IS OLVAS-HATÓK LEGYENEK. A téves adatot ferde vékony vonallal át kell húzni és a JÓ ADATOKAT FÖLÉ KELL ÍRNI. Feltüntetve a JAVÍTÁS IDŐPONTJÁT. A JAVÍTÁST VÉGZŐ ALÁÍRÁSÁ-VAL igazolja az indokolt javítás tényét.  Ha a könyvviteli nyilvántartás, mint számviteli bizonylat tech-nikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani kell: az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak – szükség esetén – a késedelem nélküli kiírását, az egyértelmű azonosítás érde- kében a kódjegyzéket.  Pénztári és bankbizonylatokat nem szabad javítani. Hibás kiállítás esetén át kell húzni, ráírni, hogy rontott (és a tömb-ben marad), új bizonylatot kell kiállítani.

A termék vagy szolgáltatás áthárított áfa összege 6-8.3 SZÁMLA Száma:………………………. A számlakibocsátó neve, címe: Adóigazgatási azonosító száma: A vevő neve, címe: A fizetés módja: A teljesítés időpontja: A számla kelte: A fizetés határideje: A termék vagy szolgáltatás megnevezése, besorolási száma, egyéb jellemzői mennyiségi egysége mennyisége egységára (áfa nélkül) értéke áfa kulcsa áthárított áfa összege (áfával együtt) Számlaérték részletezése: Áfa-kulcsok AM Összesen: 0% 12% 25% Számlaérték áfa nélkül: Az áfa összege: Számlaérték áfával: Átvevő aláírása: Számlakibocsátó aláírása: 3 pédányos számla 1. példánya

A BIZONYLATOK FELDOLGOZÁSÁNAK ELŐÍRÁSAI 6-9 A BIZONYLATOK FELDOLGOZÁSÁNAK ELŐÍRÁSAI  A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ELŐÍRJA, HOGY A PÉNZESZKÖZÖKET ÉRINTŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK BIZONY- LATAINAK ADATAIT KÉSEDELM NÉLKÜL AZ EGYÉB GAZDASÁGI ESEMÉNYEK BIZONYLATAINAK ADATAIT a gazdasági művelet megtörténte után, LEGKÉSŐBB NEGYEDÉVENKÉNT – a számvi-teli politikában meghatározott időpontig, – DE LEGKÉSŐBB A TÁRGYNEGYEDÉVET KÖVETŐ HÓ VÉGÉIG kell a könyvekben rögzíteni. KÉSZPÉNZFORGALOM ESETÉN A PÉNZMOZGÁSSAL EGYIDE- JŰLEG, BANSZKÁMLA FORGALOMNÁL A HITELINTÉZETI ÉRTESÍTÉS MEGÉRKEZÉSEKOR,  A FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS, AZ ANALITIKUS NYILVÁNTARTÁ-SOK ÉS A BIZONYLATOK ADATAI KÖZÖTTI EGYEZTE-TÉS ÉS ELLENŐRZÉS LEHETŐ-SÉGÉT – függetlenül a techni-kai megoldásoktól – LOGIKAI-LAG ZÁRT RENDSZERREL BIZTOSÍTANI KELL. AZ EGYÉB PÉNZESZKÖZÖKET érintő tételeket legkésőbb a TÁRGYHÓT KÖVETŐ HÓ 15-IG a könyvekben rögzíteni kell.

A BIZONYLAT ÚTJÁNAK leggyakoribb ÁLLOMÁSAI: 6-10 A BIZONYLAT ÚTJA  A BIZONYLAT A KIÁLLÍTÁS-TÓL különböző feldolgozási fázisok után jut el az IRATTÁRIG. Ezt az utat nevezik a bizonylat útjá-nak.  A BIZONYLAT ÚTJÁNAK leggyakoribb ÁLLOMÁSAI: KIÁLLÍTÁS, UTALVÁNYOZÁS, ÁTADÁS-ÁTVÉTEL, ELLENŐRZÉS, SZÁMLAKIJELÖLÉS (KON- TÍROZÁS), KÖNYVELÉS, MEGŐRZÉS (IRATTÁROZÁS).

A BIZONYLATOK MEGŐRZÉSE 6-11 A BIZONYLATOK MEGŐRZÉSE  A GAZDÁLKODÓ AZ ÜZLETI ÉVRŐL KÉSZÍTETT BESZÁMOLÓT (mérleg, eredmény- kimutatás, kiegészítő melléklet), az azt alátámasztó LELTÁRT, ÉRTÉKELÉST, FŐKÖNYVI KIVONATOT, NAPLÓFŐKÖNYVET, valamint MÁS a számviteli törvénynek megfelelő NYILVÁNTARTÁST, Az egyszerűsített beszámolót alátámasztó LELTÁRT és a RÉSZLETEZŐ NYILVÁNTARTÁST OLVASHATÓ FORMÁBAN, vala- mint  A KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁST közvetlenül és közvetve ALÁ-TÁMASZTÓ BIZONYLATOKAT (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus nyilvántartásokat is) legalább 8 ÉVIG KELL OLVASHATÓ FORMÁBAN, visszakereshető módon MEGŐRIZNI.  FOLYÓSZÁMLÁKNÁL AZ ELÉ-VÜLÉSI IDŐ A FOLYÓSZÁMLA MEGSZŰNÉSÉNEK IDŐPONT-JÁVAL KEZDŐDIK.  A SZIGORÚ SZÁMADÁSÚ BI-ZONYLATOK RONTOTT PÉLDÁ-NYAIT IS MEG KELL ŐRIZNI. AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁNÁL ALKALMAZOTT, MŰKÖDŐKÉPES ÁLLAPOTBAN TÁROLT SZÁMÍTÓ-GÉPES PROGRAMOT legalább 10 ÉVIG KÖTELES MEGŐRIZNI.  SZERVEZETI VÁLTOZÁS (ide- értve a jogutód nélküli meg-szűnést is) VÉGREHAJTÁ-SAKOR INTÉZKEDNI KELL A BIZONYLATOK MEGŐRZÉSÉ-RŐL.

A BIZONYLATI REND SZABÁLYOZÁSA 6-12 A BIZONYLATI REND SZABÁLYOZÁSA  A számviteli törvény előírása sze-rint a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó számlarendet köteles készíteni, amelynek tartalmaznia kell A BIZONYLATI RENDET. A MÁS VÁLLALKOZÓTÓL, SZERVTŐL ÉRKEZŐ BIZONYLA-TOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉT. A BIZONYLATOK ÚTJÁT, A FELDOLGOZÁS MÓDJÁT.  A BIZONYLATI RENDBEN A KÖVETKEZŐKET KELL MEGHA-TÁROZNI: A BIZONYLATOK SZÁMOZÁSI, (kódolási), MEGJELÖLÉSI RENDSZERÉT. A SZIGORÚ SZÁMADÁSI KÖ-TELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ NYOMTATVÁNYOK FELSORO-LÁSÁT. A VÁLLALKOZÓNÁL A GAZDA- SÁGI MŰVELETEK RÖGZÍTÉSÉ- RE ELŐÍRT BIZONYLATOK célját, kiállításának helyét, a kiállítás időpontját és módját, a kiállítandó példányszámot, a kiállítást végző munka- körét. A BIZONYLATOK MEGŐRZÉ-SÉNEK MÓDJÁT, HELYÉT ÉS IDŐTARTAMÁT. A vállalkozónál használt bi-zonylatokból, nyomtatványok-ból BIZONYLATI GYŰJTE-MÉNYT (ALBUMOT) CÉLSZERŰ ÖSSZEÁLLÍTANI.

FONTOSABB NYILVÁNTARTÁSOK 6-13 NYILVÁNTARTÁS A bizonylatok alapján általában mennyiségi mértékegységben veze-tett elsődleges össze-sítés, kimutatás. FOGALMA raktárkönyv, raktári nyilvántartó lap, állatnyilvántartási könyv, tejkönyv, munkalap-összesítő, műhelynapló, stb. A GYAKRABBAN VEZETETT FONTOSABB NYILVÁNTARTÁSOK Az eszközök kezelésé-nek, tárolásának, az állatok tartásának, a munkák végzésének helye. VEZETÉSÉNEK HELYSZÍNE

ANALITIKUS (RÉSZLETEZŐ) KÖNYVELÉS, 6-14 ANALITIKUS (RÉSZLETEZŐ) KÖNYVELÉS, NYILVÁNTARTÁS A tárgyi eszközök és az imma-teriális javak analitikus köny-velése. AZ ANALITIKUS KÖNYVELÉS TERÜLETEI  Bizonylatok alapján MENNYISÉG-BEN ÉS ÉRTÉKBEN vezetett rész-letező nyilvántartás. FOGALMA Az analitikus nyilvántartások (analitikus számlák) egy-egy csoportja egy megfelelő főköny-vi számlához kapcsolódik. A készletek analitikus nyilván-tartása (Nem kötelező a nyilván-tartás vezetése). A munkabér analitikus könyve-lése. PÉLDÁUL: A munkabérről dolgozónként vezetett analitikus számlák adatairól havonként készített összesítő kimutatás (feladás) alapján könyvelik el a JÖVEDELEM ELSZÁMOLÁSI fő-könyvi számlán a vállalkozás havi munkabér fizetési kötele-zettségét. A vevők, szállítók analitikus könyvelése ( a folyószámlák ve-zetése) stb.

A GYAKORLATBAN ALKAL-MAZZÁK AZ: 6-15 IDŐSOROS KÖNYVELÉS  A gazdasági műveletek megtör-téntük sorrendjében történő feljegyzése. FOGALMA  A GYAKORLATBAN ALKAL-MAZZÁK AZ: egy naplós és a több naplós eljárást. FORMÁJA a könyvviteli napló   A TÖBB NAPLÓS ELJÁRÁS ESETÉN VEZETETT NAPLÓK: Nyitónapló, Pénztár napló, Elszámolási betétszámla naplója, Beérkezett számlák naplója, Kimenő számlák naplója, Vegyes napló, Zárónapló.  SZEREPE, hogy biztosítja: a könyvelés folyamatosságát, teljességét, ellenőrizhetőségét és a számszerű egyeztetés lehe- tőségét.  A NAPLÓ TARTALMAZZA: a hivatkozási számot (bizony- lat száma, számla száma), a bizonylat keltét, a művelet megnevezését, a T és K összeget.

SZÁMLASOROS KÖNYVELÉS 6-16 SZÁMLASOROS KÖNYVELÉS  A gazdasági műveletek főkönyvi számlákon történő feljegyzése. FOGALMA  A KÖNYVELÉSI TÉTEL RÉSZEI: a könyvelés kelte, a bizonylat száma, a gazdasági művelet megnevezése, a könyvelendő összeg (T vagy K), az ellenszámla száma. FORMÁJA a könyvviteli számla   SZEREPE, hogy a gazdasági műveleteket tartalmuk szerint csopor- tosítja, a könyvelési tételek össze- függéseit áttekinthetővé teszi. A KÉTOSZLOPOS SZÁMLA FORMÁJA K T Számlaszám (ellenszámla) Összeg Szöveg (művelet) Bizonylat száma Kelet

Egy-egy naptári időszak (hónap, negyedév, év) vé-gén a 6-17 A KÖNYVVITELI ZÁRLAT Egy-egy naptári időszak (hónap, negyedév, év) vé-gén a folyamatos könyvelés teljessé és ellenőrizhe- tőbbé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munka, és év végén a számlák technikai lezá- rása. FOGALMA  A könyvviteli számlák tartalmi teljességének biztosítása, olyan FŐ-KÖNYVI KIVONAT el-készítése, melynek ada-taira támaszkodva az éves BESZÁMOLÓ: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet összeállítható. AZ ÉVES ZÁRLAT CÉLJA 

ANALITIKUS SZÁMLAKIVONATOK 6-18 ANALITIKUS SZÁMLAKIVONATOK Egy-egy főkönyvi számlához kapcsolódó analitikus számlák értékadatait összesítik. FOGALMA  AZ ANALITIKUS SZÁMLA-KIVONAT TARTOZIK ÉS KÖVETEL FŐÖSSZEGE, va-lamint a tartozik, illetve követel EGYENLEGE MEG KELL, hogy EGYEZZEN a MEGFELELŐ FŐKÖNYVI SZÁMLA TARTOZIK ÉS KÖVETEL FŐÖSSZEGÉVEL, valamint a tartozik, illetve követel EGYENLEGÉVEL. AZ ANALITIKUS SZÁMLA- KIVONAT EGYEZŐSÉGE  az ANALITIKUS ANYAG- SZÁMLÁK KIVONATA AZ ANYAGOK FŐKÖNYVI SZÁM- LA főösszegét és egyenlegét tartalmazza anyagféleségen- ként. a VEVŐK FOLYÓSZÁMLA KIVONATA a VEVŐK FŐ- KÖNYVI SZÁMLA főösszegét és egyenlegét tartalmazza konkrét vevőnként. PÉLDÁUL 

6-19.1 FŐKÖNYVI KIVONAT     A főkönyvi számlákból készített összesítő, ellenőrző kimutatás. FOGALMA  Tartozik főösszeg = Követel főösszeg Tartozik egyenleg = Követel egyenleg A FŐKÖNYVI KIVONAT EGYEZŐSÉGEI  Egy olyan amely tartalmazza valamennyi főkönyvi számla nevét és számát, tartozik és követel főösszegét, tartozik, illetve követel egyenlegét. KÉT HASÁBOS KIMUTATÁS,  A kettős könyvvitel hármas szabálya alapján végzett könyvviteli elszámolás. (Lásd az 5-9.1 vázlatot) AZ EGYEZŐSÉG ALAPJA 

A FŐKÖNYVI KIVONAT SÉMÁJA 6-19.2 A FŐKÖNYVI KIVONAT SÉMÁJA FŐKÖNYVI KIVONAT 2001. DECEMBER 31. Me.: e Ft Sor-szám A SZÁMLA FŐÖSSZEG EGYENLEG száma megnevezése TARTOZIK KÖVETEL 1. 12 INGATLANOK 3100 350 2750 . 34. 381 PÉNZTÁR 50 48 2 40. 411 JEGYZETT TŐKE 6000 43. 454 SZÁLLÍTÓK 150 200 ÖSSZESEN: 10356 8250

A főkönyvi számlákból ké-szített összesítő, ellenőrző kimutatás. 6-20.1 FORGALMI KIMUTATÁS A főkönyvi számlákból ké-szített összesítő, ellenőrző kimutatás. FOGALMA  A forgalmi kimutatás az adott időszak FORGALMÁT IS BEMUTATJA.  Egy olyan amely tartalmazza vala-mennyi főkönyvi számla nevét és számát, nyitó egyenlegét, tartozik és követel forgalmát, záró egyenlegét. HÁROM HASÁBOS KIMUTATÁS,  A zárókimutatás egyező-sége és az egyezőség alapja a főkönyvi kivonatnál leír-takkal elveiben megegye-zik. 

A FORGALMI KIMUTATÁS SÉMÁJA 6-20.2 A FORGALMI KIMUTATÁS SÉMÁJA FORGALMI KIMUTATÁS 2001. DECEMBER 31. Me.: e Ft Sor-szám A SZÁMLA NYITÓ EGYENLEG FORGALOM ZÁRÓ EGYENLEG száma megnevezése TARTOZIK KÖVETEL 1. 12 INGATLANOK 3000 - 100 350 2750 . 34. 381 PÉNZTÁR 1 49 48 2 40. 411 JEGYZETT TŐKE 6000 43. 454 SZÁLLÍTÓK 20 150 180 50 ÖSSZESEN: 8356 2000 8250

6-21.1 ZÁRÓKIMUTATÁS A főkönyvi számlákból ké-szített összesítő, ellenőrző kimutatás. FOGALMA  A ZÁRÓKIMUTATÁS EGYEZŐ-SÉGEI: Tartozik főösszeg = Követel főösszeg Tartozik egyenleg = Követel egyenleg Egy olyan amely tartalmazza valamennyi főkönyvi számla nevét és számát, tartozik és követel fő- összegét, tartozik és követel egyenlegét, NÉGY HASÁBOS KIMUTATÁS,  Eszközök – Források egyenle- gének különbsége = Költségek (ráfordítások) – Bevételek egyenlegének különbsége, ELLENTÉTES ELŐJELLEL. a mérleg (eszköz és forrás) számlák egyenlegét az eredmény (költség, rá- fordítás és bevétel) szám- lák egyenlegét.

A ZÁRÓKIMUTATÁS SÉMÁJA 6-21.2 A ZÁRÓKIMUTATÁS SÉMÁJA ZÁRÓKIMUTATÁS 2001. DECEMBER 31. Me.: e Ft SZÁMLA FŐÖSSZEG EGYENLEG MÉRLEG EREDMÉNY Száma Neve T K Költség (ráford.) Bevétel 1-4 Mérleg számlák . 8, 9 Eredmény számlák ÖSSZESEN 3000 1000 430 400 570 600 30 MINDÖSSZESEN

PÉLDA A KÖNYVVEZETÉS, VALAMINT A MÉRLEG ÉS AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATÁNAK BEMUTATÁSÁRA

EGY KFT VAGYONÁT AZ ÜZLETI ÉV ELEJÉN A KÖVETKEZŐ MÉRLEG TARTALMAZZA 7-1 EGY KFT VAGYONÁT AZ ÜZLETI ÉV ELEJÉN A KÖVETKEZŐ MÉRLEG TARTALMAZZA AKTÍVÁK MÉRLEG, 2001. 01. 01. PASSZÍVÁK A tétel megnevezése Összeg eFt BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 10000 D. SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE 15000 FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK 6000 F. KÖTELEZETTSÉGEK 5000 IV. PÉNZESZKÖZÖK 4000 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 20000 FORRÁSOK ÖSSZESEN

AZ ÜZLETI ÉV GAZDASÁGI ESEMÉNYEI eFt-ban I. 7-2.1 AZ ÜZLETI ÉV GAZDASÁGI ESEMÉNYEI eFt-ban I. Anyagfelhasználás (Költség NŐ. Készlet CSÖKKEN.) 2000 Munkabér elszámolása (Költség NŐ. Kötelezettség NŐ.) 1000 3. Társadalombiztosítási járulék 300 4. Értékcsökkenési leírás (Költség NŐ. Befektetett eszköz CSÖKKEN.) 800 5. Helyi adó elszámolása (Egyéb ráfordítás NŐ. Kötelezettség NŐ.) 100 6. Kamatfizetés (Pénzügyi műveletek ráfordítása NŐ. Pénzeszköz CSÖKKEN.) 200 7. Befektetett eszköz átadása térítés nélkül (Rendkívüli ráfordítás NŐ. Befektetett eszköz CSÖKKEN.) 400

AZ ÜZLETI ÉV GAZDASÁGI ESEMÉNYEI eFt-ban II. 7-2.2 AZ ÜZLETI ÉV GAZDASÁGI ESEMÉNYEI eFt-ban II. Saját termelésű készletet értékesített, a fizetésre később kerül sor. (Követelés NŐ. Árbevétel NŐ.) 5000 Kártérítést kapott. (Pénzeszköz NŐ. Egyéb bevétel NŐ.) 600 10. Kamatot kapott. (Pénzeszköz NŐ. Pénzügyi műveletek bevétele NŐ. ) 50 Elévült kötelezettség elszámolása. (Kötelezettség CSÖKKEN. Rendkívüli bevétel NŐ.) 100 Saját termelésű készletek állománya összessé-gében nőtt az év során. Elszámolás év végén. (Készletek NŐ. Aktivált saját teljesítmények értéke NŐ.) 400

KIVONAT A KFT SZÁMVITELI POLITI- KÁJÁBÓL ÉS A SZÁMLARENDJÉBŐL 7-3.1 KIVONAT A KFT SZÁMVITELI POLITI- KÁJÁBÓL ÉS A SZÁMLARENDJÉBŐL  AZ EGYSZERŰSÍTÉS ÉRDE-KÉBEN: Az általános forgalmi adó elszámolásától eltekintünk. A munkabérből nem vonják le a dolgozót terhelő járu- lékokat. A befektetett eszközök számlája a nettó értéket tartalmazza, nincs külön számlája az elszámolt értékcsökkenésnek.  A társasági adó mértéke a jövedelem 18%-a (nincs adóalapot módosító tétel)  A Kft 307 eFt osztalékot fizet. MEGJEGYZÉSEK  A vállalkozó a SZÁMVITELI POLITIKÁBAN és a SZÁMLA-RENDBEN köteles rögzíteni a kialakított számviteli rendet, szabályokat.  A KFT-ben az eredménykimutatást összköltség eljárással készítik, a saját termelésű készletek változását csak év végén könyvelik.

A FELADAT MEGOLDÁSÁNAK LÉPÉSEI I. 7-3.2 A FELADAT MEGOLDÁSÁNAK LÉPÉSEI I. A mérlegszámlák nyitása a naplóban (7-4 vázlat) A mérlegszámlák megnyitása a főkönyvi számlákon (7-6.1 vázlat) A gazdasági események rögzítése a naplóban (7-5 vázlat) A gazdasági események elkönyvelése a főkönyvi számlákon ( 7-6.1, 7-6.2, 7-6.3 vázlat) A költségszámlák zárása a naplóban (7-7 vázlat) A költségszámlák zárása a főkönyvi számlákon (7-6.2, 7-6.3 vázlat) Főkönyvi kivonat elkészítése (7-8 vázlat) Eredményszámlák zárása a naplóban (7-9 vázlat) Az eredményszámlák lezárása a főkönyvi számlákon, az egyenleg átvezetése a 493. Adózott eredmény elszámolása számlára (7-6.2, 7-6.3 vázlat)

A FELADAT MEGOLDÁSÁNAK LÉPÉSEI II. 7-3.3 A FELADAT MEGOLDÁSÁNAK LÉPÉSEI II. Az eredménykimutatás elkészítése, a fizetendő társasági adó összegének kiszámítása (7-10 vázlat) Az adózás előtti eredmény elszámolásának rögzítése a naplóban (7-11 vázlat) Az adó, részesedés, mérleg-szerinti eredmény elszámo-lása a főkönyvi számlákon (7-6.1, 7-6.2, 7-6.3 vázlat) 13. A mérlegszámlák zárása a naplóban (7-12 vázlat) 14. A mérlegszámlák zárása a számlavázlatokon (7-6.1, 7-6.2 vázlat) 15. A mérleg összeállítása a mérlegszámlák záróegyen-legéből az üzleti év végén. (7-13 vázlat)

A SZÁMLÁK NYITÁSA A NAPLÓBAN 7-4 A SZÁMLÁK NYITÁSA A NAPLÓBAN VEGYES NAPLÓ, 2001. 01. 01. – 12. 31. 1. oldal Sor- szám Gazdasági esemény Számla Összeg Tartozik Követel I. Eszköz számlák nyitása 1. Befektetett eszközök 10000 2. Készletek 6000 38. Pénzeszközök 4000 491. Nyitómérleg számla 20000 II. Forrás számlák 411. Saját tőke (induló tőke) 15000 45-47. Kötelezett- ségek 5000 Átvitel: 40000

A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RÖGZÍTÉSE NAPLÓBAN 7-5 A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RÖGZÍTÉSE NAPLÓBAN VEGYES NAPLÓ, 2001. 01. 01. – 12. 31. 2. oldal Sor- szám Gazdasági esemény Számla Összeg Tartozik Követel Áthozat: 40000 1. Anyagfelhasználás 51. Anyagköltségek 2. Készletek 2000 2. Munkabér elszámolása 54. Bérköltségek 45-47. Kötelezettségek 1000 3. Tb járulék 56. Bérjárulékok 300 4. Écs leírás 57. Écs leírás 1. Befektetett eszközök 800 5. Helyi adó elszámolása 86. Egyéb ráfordítá- sok 100 6. Kamatfizetés 87. Pénzügyi műve- letek ráfordításai 38. Pénzeszközök 200 7. Térítés nélküli átadás 88. Rendkívüli ráfordítások 1. Befektetett eszközök 400 8. Saját termelésű készlet értékesítése 31. Vevők 91. Árbevétel 5000 9. Kapott kártérítés 96. Egyéb bevételek 600 10. Kapott kamat 97. Pénzügyi műve-letek bevételei 50 11. Elévült kötele-zettség elszámolása 98. Rendkívüli bevételek 12. Saját termelésű készlet növekedése 58. Aktivált saját teljesítmények Átvitel: 50950

A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RÖGZÍTÉSE 419. Mérleg szerinti eredmény 7-6.1 A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RÖGZÍTÉSE A FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON I. 1. Befektetett eszközök 10000 800 400 8800 I 7 4 III 2. Készletek 6000 400 2000 4400 6400 I 1 III 31. Köv. áruszáll. (Vevők) 5000 8 III 12 419. Mérleg szerinti eredmény 800 IV 30 38. Pénzeszközök 4000 600 50 200 4450 4650 I 6 III 9 10 411. Jegyzett tőke 15000 IV II 45-47. Kötelezettségek 6950 11 II 100 6850 5000 1000 300 243 307 IV 2 3 5 27 29 491. Nyitómérleg számla 20000 II I 492. Zárómérleg számla 22650 III IV

7-6.2 A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RÖGZÍTÉSE A FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON II. 493. Adózott eredmény elszámolása 6150 17 16 2000 1300 18 23 400 5000 600 50 100 24 25 26 800 200 243 307 21 22 28 29 30 19 20 51. Anyagköltség 2000 1 13 54. Bérköltség 1000 2 14 56. Bérjárulékok 300 3 14 57. Értékcsökkenési leírás 800 4 15 58. Aktivált saját teljesítmények értéke 400 16 12 81. Anyagjellegű ráfordítások 2000 13 17 82. Személyi jellegű ráfordítások 1300 14 18 1000 300

7-6.3 A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RÖGZÍTÉSE A FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON III. 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 200 6 21 83. Értékcsökkenési leírás 800 15 19 86. Egyéb ráfordítások 100 5 20 88. Rendkívüli ráfordítások 400 7 22 89. Nyereséget terhelő adók 243 27 28 91. Árbevétel 5000 23 8 97. Pénzügyi műveletek bevételei 50 25 10 96. Egyéb bevételek 600 24 9 98. Rendkívüli bevételek 26 100 11 100

A KÖLTSÉGSZÁMLÁK ZÁRÁSA A NAPLÓBAN 7-7 A KÖLTSÉGSZÁMLÁK ZÁRÁSA A NAPLÓBAN VEGYES NAPLÓ, 2001. 01. 01. – 12. 31. 3. oldal Sor- szám Gazdasági esemény Számla Összeg Tartozik Követel Áthozat: 50950 13. Anyagköltség átvezetése 81. Anyagjellegű ráfordítások 51. Anyagköltségek 2000 14. Bérköltségek és bér-járulékok átvezetése 82. Személyi jellegű 54. Bérköltségek 56. Bérjárulékok 1300 1000 300 15. Értékcsökkenés átvezetése 83. Értékcsökkené- si leírás 57. Értékcsökkené- 800 Átvitel: 55050

7-8 FŐKÖNYVI KIVONAT, 2001. 12. 31. Számla Főösszeg Egyenleg Sor- szám Számla Főösszeg Egyenleg száma megnevezése Tartozik Követel 1. Befektetett eszközök 10000 1200 8800 2. Készletek 6400 2000 4400 3. 31. Követelések áruszáll. és szolg. (Vevők) 5000 4. 38. Pénzeszközök 4650 200 4450 5. 411. Jegyzett tőke 15000 6. 45-47. Kötelezettségek 100 6300 7. 491. Nyitómérleg számla 20000 Mérlegszámlák összesen 46150 44800 22650 21300 8. 51. Anyagköltség 9. 54. Bérköltség 1000 10. 56. Bérjárulékok 300 11. 57. Értékcsökkenési leírás 800 12. 58. Aktivált saját teljesítmények értéke 400 13. 81. Anyagjellegű ráfordítások 14. 82. Személyi jellegű ráfordítások 1300 15. 83. 16. 86. Egyéb ráfordítások 17. 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 18. 88. Rendkívüli ráfordítások 19. 91. Árbevétel 20. 96. Egyéb bevételek 600 21. 97. Pénzügyi műveletek bevételei 50 22. 98. Rendkívüli bevételek Eredményszámlák összesen 8900 10250 4800 6150 Mindösszesen 55050 27450

AZ EREDMÉNYSZÁMLÁK ZÁRÁSA A NAPLÓBAN 7-9 AZ EREDMÉNYSZÁMLÁK ZÁRÁSA A NAPLÓBAN VEGYES NAPLÓ, 2001. 01. 01. – 12. 31. 4. oldal Sor- szám Gazdasági esemény Számla Összeg Tartozik Követel Áthozat: 55050 16. Aktivált saját teljesítmények 58. Aktivált saját teljesítmények ért. 493. Adózott ered-mény elszámolása 400 17. Ráfordítások 493. Adózott ered- mény elszámolása 81. Anyagjellegű ráfordítások 2000 18. 82. Személyi jellegű 1300 19. 83. Értékcsökkené- si leírás 800 20. 86. Egyéb ráfordítások 100 21. 87. Pénzügyi műve- letek ráfordításai 200 22. 88. Rendkívüli ráfordítások 23. Bevételek 91. Árbevétel 5000 24. 96. Egyéb bevételek 600 25. 97. Pénzügyi műve-letek bevételei 50 26. 98. Rendkívüli bevételek Átvitel: 66000

EREDMÉNYKIMUTATÁS, 2001. 12. 31. 7-10 A tétel megnevezése I. Összeg eFt I. Értékesítés nettó árbevétele 5000 II. Aktivált saját teljesítmények értéke 400 III. Egyéb bevételek 600 IV. Anyagjellegű ráfordítások 2000 V. Személyi jellegű ráfordítások 1300 VI. Értékcsökkenési leírás 800 VII. Egyéb ráfordítások 100 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII) 1800 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 50 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 200 B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) -150 C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) 1650 X. Rendkívüli bevételek 100 XI. Rendkívüli ráfordítások 400 D. Rendkívüli eredmény (X-XI) -300 E. Adózás előtti eredmény (±C ±D) 1350 XII. Adófizetési kötelezettség [(1350x18):100=243] 243 F. Adózott eredmény (E-XII) 1107 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre - 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 307 G. Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23) 800

AZ ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ELSZÁMOLÁSÁNAK 7-11 AZ ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ELSZÁMOLÁSÁNAK RÖGZÍTÉSE A NAPLÓBAN VEGYES NAPLÓ, 2001. 01. 01. – 12. 31. 5. oldal Sor- szám Gazdasági esemény Számla Összeg Tartozik Követel Áthozat: 66000 27. Adófizetési kötelezettség 89. Nyereséget ter- helő adók 45-47. Kötelezett-ségek 243 28. Ráfordítás számla zárása 493. Adózott ered- mény elszámolása 29. Részesedés elszámo-lása 307 30. A mérleg szerinti eredmény kimutatása 419. Mérleg szerinti eredmény 800 Átvitel: 67593

A MÉRLEGSZÁMLÁK ZÁRÁSA A NAPLÓBAN 7-12 A MÉRLEGSZÁMLÁK ZÁRÁSA A NAPLÓBAN VEGYES NAPLÓ, 2001. 01. 01. - 12. 31. 6. oldal Sor- szám Gazdasági esemény Számla Összeg Tartozik Követel Áthozat: 67593 III. Eszköz számlák zárása 492. Zárómérleg számla 22650 1. Befektetett eszközök 8800 2. Készletek 4400 31. Köv. áruszáll. (Vevők) 5000 38. Pénzeszközök 4450 IV. Forrás számlák 411. Saját tőke (induló tőke) 15000 419. Mérleg sze-rinti eredmény 800 45-47. Kötelezett- ségek 6850 ÖSSZESEN: 112893

AKTÍVÁK MÉRLEG, 2001. 12. 31. PASSZÍVÁK 7-13 AKTÍVÁK MÉRLEG, 2001. 12. 31. PASSZÍVÁK A tétel megnevezése Összeg eFt BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 8800 D. SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE 15000 B. FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK 4400 VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 800 II. KÖVETELÉSEK Vevők 5000 F. KÖTELEZETTSÉGEK 6850 IV. PÉNZESZKÖZÖK 4450 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 22650 FORRÁSOK ÖSSZESEN

BESZÁMOLÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS

BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG 8-1 BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG A BESZÁMOLÓ TARTALMA MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A GAZDÁLKODÓ A MŰKÖDÉSÉRŐL, VAGYONI, PÉNZÜGYI és JÖVEDELMI HELYZETÉRŐL, AZ ÜZLETI ÉV KÖNYVEINEK LEZÁRÁSÁT KÖVETŐEN, KÖNYVVEZETÉSSEL ALÁTÁ-MASZTOTT BESZÁMOLÓT KÖ-TELES – MAGYAR NYELVEN – KÉSZÍTENI. FELELŐSSÉG A mérleget, az eredmény-kimutatást és a kiegészítő mellékletet A VÁLLALKOZÁS KÉPVISELETÉRE JOGOSULT SZEMÉLY KÖTELES ALÁÍRNI.

8-2 KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG FELELŐSSÉG A számlarend összeállításá- ért, annak folyamatos kar- bantartásáért, a könyvvezetés helyessé- géért a GAZDÁLKODÓ KÉP- VISELETÉRE JOGOSULT SZEMÉLY A FELELŐS. A KÖNYVVEZETÉS AZ A TEVÉ- KENYSÉG, AMELYNEK KERETÉ- BEN A GAZDÁLKODÓ A VAGYONI, PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZETÉRE HATÓ GAZDASÁGI ESEMÉNYEKRŐL A KETTŐS KÖNYVVITEL VAGY AZ EGYSZERES KÖNYVVITEL SZABÁLYAI SZERINT FOLYAMATOS NYILVÁNTAR- TÁST VEZET ÉS AZT AZ ÜZLETI ÉV VÉGÉVEL LEZÁRJA.

BESZÁMOLÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 8-3 BESZÁMOLÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FORMÁJA KÖNYVVEZE-TÉSI KÖTE- LEZETTSÉG A BESZÁMOLÓ FORMÁJÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK ÉVES BESZÁMOLÓ KETTŐS KÖNYVVITEL KÉT EGYMÁST KÖVETŐ ÉVBEN A KÖVETKE-ZŐ HÁROM MUTATÓBÓL LEGALÁBB KETTŐ: MÉRLEGFŐÖSSZEG > 500 M Ft ÉVES NETTÓ ÁRBEVÉTEL > 1000 M Ft ÁTLAGOSAN FOGLALKOZ- TATOTTAK SZÁMA > 50 FŐ EGYSZERŰ-SÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ KÉT EGYMÁST KÖVETŐ ÉVBEN A KÖVETKE-ZŐ HÁROM MUTATÓBÓL LEGALÁBB KETTŐ: MÉRLEGFŐÖSSZEG < 500 M Ft ÉVES NETTÓ ÁRBEVÉTEL < 1000 M Ft ÁTLAGOSAN FOGLALKOZ- TATOTTAK SZÁMA < 50 FŐ EGYSZERŰSÍ-TETT BESZÁMOLÓ EGYSZERES KÖNYVVITEL A NETTÓ ÁRBEVÉTEL KÉT EGYMÁST KÖVETŐ ÉVBEN NEM HALADJA MEG AZ 50 MILLIÓ Ft-OT ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ KETTŐS KÖNYVVITEL TÖBBSÉGI RÉSZESEDÉSE VAN

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL 8-4 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL A CÉGJEGYZÉKBE BEJEGYZETT VÁLLALKOZÓ KÖTELES a jóváhagyott, könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó BESZÁMOLÓT, VALAMINT AZ ADÓZOTT EREDMÉNY FELHASZ- NÁLÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁ- ROZATOT AZ ADOTT ÜZLETI ÉV MÉRLEGFORDULÓNAPJÁTÓL SZÁMÍTOTT 150 NAPON BELÜL A LETÉTBE HELYEZNI. LETÉTBE HELYEZÉS CÉGBÍRÓSÁGNÁL KÖZZÉTÉTEL MINDEN KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ VÁLLALKOZÁS KÖTELES A BESZÁMOLÓT KÖZZÉTENNI. E kötelezettségének azzal tesz ele-get, ha a beszámolót – a letétbe helyezéssel egyidejűleg – megküldi az IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉG- NYILVÁNTARTÁSI ÉS CÉGINFORMÁ- CIÓS SZOLGÁLATÁNAK.

8-5 KÖNYVVIZSGÁLAT A vállalkozástól független könyv-vizsgáló feladata A MÉRLEG, ERED-MÉNYKIMUTATÁS, KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET valódiságának, szabályszerűségének, a számviteli törvény, a társasági szerződés (alapszabály) BETARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE, az éves beszámoló vélemé- nyezése, a mérleg hitelesítése HITE- LESÍTŐ ZÁRADÉKKAL VALÓ ELLÁTÁSA. HA a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy a beszámoló NEM FE- LEL MEG A SZÁMVITELI TÖR-VÉNY ÉS EGYÉB JOGSZABÁLYOK ELŐÍRÁSAINAK, VALAMINT A VA- LÓDISÁGNAK, akkor a hitelesítő záradék helyett ELUTASÍTÓ, vagy KORLÁTOZOTT ZÁRADÉKOT ad, a korlátozás, vagy a megtaga- dás okainak feltüntetésével.

SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS 8-6 SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS  Számviteli szolgáltatás a Szt.-ben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érde-kében elvégzendő feladatok összessége, együtt: valamint a FOGALMA könyvviteli szolgáltatás, könyvvizsgálói tevékenység.  A számviteli törvény elő-írásainak megfelelően, a VÁLLALKOZÓ VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZETÉRŐL, MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉ-NYÉRŐL megbízható és va-lós összképet adó BESZÁ-MOLÓ KÉSZÍTŐINEK, illet-ve FELÜLVIZSGÁLÓINAK az ILYEN TEVÉKENYSÉG-RE JOGOSÍTÓ ENGEDÉLY-LYEL KELL RENDELKEZ-NIÜK.

A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁSOK KÖRÉBE TARTOZÓ TEVÉKENYSÉGEK 8-7 A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁSOK KÖRÉBE TARTOZÓ TEVÉKENYSÉGEK  A SZÁMVITELI POLITIKA, a KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁS, a BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS RENDSZERÉNEK, MÓDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSÁVAL (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is),  AZ ELSZÁMOLÁSOK, A BE-SZÁMOLÓBAN SZEREPLŐ ADATOK JOGSZERŰSÉGÉNEK, SZABÁLYSZERŰSÉGÉNEK, MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK, BIZONYLATOKKAL VALÓ ALÁ- TÁMASZTOTTSÁGÁNAK, A SZÁMVITELI ALAPELVEK KÖ- VETELMÉNYEI MEGTARTÁSÁ- NAK BIZTOSÍTÁSÁVAL, A VALÓSÁGNAK MEGFELELŐ BELSŐ ÉS KÜLSŐ INFORMÁCIÓK ELŐÁLLÍTÁSA, SZOLGÁLTATÁSA.  a SZÁMLAREND, a könyvvezetés-hez, a beszámolókészítéshez SZÜKSÉGES SZABÁLYZATOK EL-KÉSZÍTÉSÉVEL, rendszeres kar-bantartásával KAPCSOLATOS FELADATOK ELLÁTÁSA.  A FŐKÖNYVI NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE, az összesítő feladatok készítése, a BESZÁMOLÓ ÖSSZE-ÁLLÍTÁSA.  A BESZÁMOLÓBAN, a könyvviteli nyilvántartásokban SZEREPLŐ ADATOK ELEMZÉSE, a GAZDASÁGI DÖNTÉSEKET MEGALAPOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK LEVONÁSA.

A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁSOK MEGOLDÁSÁNAK 8-8 A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁSOK MEGOLDÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI  A VÁLLAKOZÓNÁL A KÖNYV-VITELI SZOLGÁLTATÁSOK KÖRÉBE TARTOZÓ FELADA-TOK IRÁNYÍTÁSÁT, VEZETÉSÉT, az ÉVES BESZÁMOLÓ EL- KÉSZÍTÉSÉT vagy RENDELKEZŐ természetes személy köteles végezni alkalmazottként, tagként, vagy egyéni vállalkozóként. okleveles könyvvizsgálói, mérlegképes könyvelői képesítéssel  A VÁLLALKOZÓ a könyvviteli szolgáltatások megoldásával OLYAN TÁRSASÁGOT is MEGBÍZHAT, amelynek a fela-dat elvégzésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelke-zik a szükséges képesítéssel.