A HÁROM ARANYEMBER Jókai Mór regényének három filmváltozata

„Be kell vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem „Be kell vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem. Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve: ezt fordították le a legtöbb nyelvre: angolul két kiadásban is megjelent: a londoni fordításban mint „Timars two worlds” (Timár két világa), a New York-iban mint „Modern Midas”. (Az a Midás, aki-nek a kezében minden arannyá válik.) Németországban pör is folyt miatta két kiadó cég között a tulajdonjog miatt. Színdarabot is írtam belőle, s ez az egyetlen színművem, mely húsz éven át fenntartotta magát, s német színpadokon is sikert aratott. De egyéb is van, amiért szeretem ezt a művemet. Ennek az alakjai mind olyan jó ismerőseim nekem: ki korábbrul, ki későbbrül.” Dr. Jókai Mór - 1896

Jókai regényét először Korda Sándor filmesítette meg 1918-ban Jókai regényét először Korda Sándor filmesítette meg 1918-ban. A felvételek eredeti helyszíneken Komáromban, az Al-Dunán, Vaska-punál készültek. A film első változata három részes és ötezer méter hosszú volt, melyet a külföldi forgalmazás számára lerövidítettek. A film első részének plakátja, mely Bednár János grafikusművész mun-kája, az Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtat-ványtárában maradt fenn. (Raktári jelzet: PKG.1918/18; diaszám: 7683). A plakát digitális másolatát a Magyar Digitális Képkönyvtár honlapjáról töltöttük le.

A film német forgalmazásra szánt, Der rote Halbmond című, rövidített verziója a nyolcvanas években Koblenzből került a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményébe. 1995-ben, a Lumière Alapítvány támo-gatásával, Londonban készült el a restaurált kópia. A film második részének plakátja, mely Bíró Mihály grafikusművész munkája, az Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtat-ványtárában maradt fenn. (Raktári jelzet: PKG.1918/18/1/a; diaszám: 7666). A plakát digitális másolatát a Magyar Digitális Képkönyvtár honlapjáról töltöttük le.

Gaál Béla 1936-ban Hevesi Sándor forgatókönyve alapján készítette el Jókai regényének első hangos filmváltozatát. A fekete-fehér nyersanyagra készült és alacsony költségvetése miatt főleg stúdióban forgatott verzió Eiben István színvonalas operatőri munkájának köszönhetően látványosság szem-pontjából éppúgy kiállja a versenyt a másik két adaptációval, mint a regény atmoszférájának hiteles megteremtése tekintetében, sőt Tí-már Mihály jellemének összetett-ségét, lelkiismereti válságát, belső drámáját ez a változat adja vissza legmeggyőzőbben. A film plakátja a Magyar Nemzeti Filmarchívum Plakáttárában maradt fenn.

Jókai regényét 1962-ben Gertler Viktor ismét megfilme-sítette Jókai regényét 1962-ben Gertler Viktor ismét megfilme-sítette. A hatvanas évek magyar filmgyártásának szuperpro-dukcióját, a regény színes, szélesvásznú változatát Kordá-éhoz hasonlóan eredeti helyszíneken, kalandos körülmé-nyek között forgatták, s a stáb jó néhányszor megtapasztalta Vas-kapunál a Jókai által leírt al-dunai szélviharok erejét. Az aranyembert karácsonyi ajándékul szánták a kalandos, romantikus történeteket kedvelő, s ezekre kiéhezett magyar közönség számára. A film sikere nyomán sorra készültek a filmadaptációk Jókai regényeiből (A kőszívű ember fiai 1965., Egy magyar nábob 1966., Kártpáthy Zoltán 1966., Fekete gyémántok 1977.). Ezeket Várkonyi Zoltán rendezte. A film plakátjai a Magyar Nemzeti Filmarchívum Plakáttárában maradtak fenn.

1918. rendező: Korda Sándor (a német forgalmi kópia főcíme) 1936. rendező: Gaál Béla 1962. rendező: Gertler Viktor

„Történetünk idejében még nem jártak a Dunán gőzhajók „Történetünk idejében még nem jártak a Dunán gőzhajók. Galactól elkezdve fel a Majna-csatornáig kilencezer ló járta a partokat, a hajók felvontatásával fáradva.” 1918 1936 1962

Szent Borbála 1918 1936 1962

„A hajóbiztos neve Timár Mihály.” 1918. Beregi Oszkár 1936. Kiss Ferenc 1962. Csorba András

„A kormányost Fabula Jánosnak híják.” 1918. Kürthy József 1936. Rózsahegyi Kálmán 1962. Basilides Zoltán

„Ez az úr Trikalisz Euthym név alatt van bejegyezve a hajókönyvbe, s a hajóteher tulajdonosa. A hajó maga Brazovics Athanáz, komáromi kereskedő sajátja.” 1918. Szöreghy Gyula 1936. Petheő Attila 1962. Szabó Ernő

Szent Borbálát 24 evezős török ágyúnaszád követi. 1918 1936 1962

„Ez arc nem halavány, de fehér; a márvány, a kristály önerejű fehérsége az, olyan jogos sajátja a fehér szín, mint az abyssininak a fekete, a malájinak a sárga… A lány neve Timéa.” 1918. Makay Margit 1936. Kormos Márta 1962. Béres Ilona

A „Senki” szigete 1918. Fáy Szeréna, Makay Margit, Szöreghy Gyula 1936. Kiss Ferenc 1962. Béres Ilona, Basilises Zoltán, Csorba András

Noémi 1918. Lenkeffy Ica 1936. Egry Mária 1962. Pécsi Ildikó

Krisztyán Tódor 1918. Rajnay Gábor 1936. Uray Tivadar 1962. Latinovits Zoltán

„– Ő fizetett kém. Amellett rossz-szívű ember… Ő tudja azt, hogy én leányommal együtt ezt a szigetet csak bitorlom: semmi emberi jogom nincsen hozzá. Ennek a titoknak a birtokában zsarol, bosszant, kínoz mind a kettőnket.” 1918. Fáy Szeréna, Beregi Oszkár 1936. Kiss Ferenc, Füzess Anna 1962. Komlós Juci, Csorba András

„– Nekem pénzt teremts akárhonnan „– Nekem pénzt teremts akárhonnan! Különben ha egy szót szólok ott, ahol kell, akkor tudod, hogy semmivé vagy téve!” 1918. Fáy Szeréna, Rajnay Gábor 1936. Füzess Anna, Uray Tivadar 1962. Latinovits Zoltán, Komlós Juci

„– Mérget vettem be. Ne csinálj zajt „– Mérget vettem be. Ne csinálj zajt. Ülj le mellém, és hallgasd végig, amit beszélek.” 1918. Beregi Oszkár, Szöreghy Gyula 1936. Kiss Ferenc, Petheő Attila 1962. Csorba András, Szabó Ernő

„Brazovics úr hirtelen átnyalábolva Timéát, két csókot nyomott fehér orcáira: hangos, bűzös és nyirkos csókot, amin a leány nagyon elcsodálkozott.” 1918. Makay Margit, K. Demjén Mari, Horváth Jenő, Beregi Oszkár 1936. Kormos Márta, Csortos Gyula 1962. Béres Ilona, Greguss Zoltán, Gobbi Hilda, Krencsey Marianne, Bárány Frigyes

„Brazovics úr és Zsófia asszony megegyeztek abban a középútban, hogy Timéa nem fog ugyan a közönséges cselédek sorába számíttatni, hanem megáll a fogadott leány rang-lépcsőjén. Az asztalnál a családdal fog együtt enni, de a felszolgálásnál segíteni fog…” 1918. K. Demjén Mari, Makay Margit 1936. Básti Lajos, Kormos Márta, Sziklay Szeréna 1962. Béres Ilona, Krencsey Marianne

„Ahol a többinél az a kerék volt az öt küllővel, ott volt ezen a kereskedelmi billog: a félhold, cinóberral festve. Timárnak egész teste összeborzadt. Lelke, teste, szíve fázott. Ez volt az! Ezt értette a haldokló utolsó szavával.” 1918. Beregi Oszkár 1936. 1962. Csorba András

„Egész füzérek szíjra húzott gyűrűkből, miknek kövei brilliantok, zafírok, smaragdok… Egy kincs volt ott. Egy milliónyi érték!” 1918. Beregi Oszkár 1936 1962

„Azt mondták róla, hogy „arany ember „Azt mondták róla, hogy „arany ember!” Amihez hozzányúl, az arannyá válik! amit ő megkezd, az aranybánya.” 1918. Beregi Oszkár 1936. Kiss Ferenc 1962. Csorba András

„Én jártam ide azért, hogy meglássam, mint bánnak önök a kezükre bízott szegény gyermekkel. Cudarul bánnak önök vele, Brazovics uram, cudarul!…Ön elsinkófálta az árvának minden vagyonát!…S önnek az egész családja átkozott gúnyt űz a szegény gyermekből…. Megveri önöket az Isten! „ 1918. Horváth Jenő, Beregi Oszkár 1936. Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Sziklay Szeréna 1962. Csorba András, Greguss Zoltán

Athalie esküvője 1918. Berky Lili, Vándory Gusztáv 1936. Sziklay Szeréna, Mezey Mária, Básti Lajos 1962. Bárány Frigyes, Krencsey Marianne, Béres Ilona

„– Brazovics úr meghalt „– Brazovics úr meghalt!… S a menyasszonyi hímzett öltöny helyett jött a gyászruha.” 1918. Horváth Jenő 1936. Csortos Gyula 1962. Greguss Zoltán

„– Timéa kisasszony, kegyed mától fogva ennek a háznak, az úrnője… S ha volna az ön szívében számomra egy kis menedék, s ha kezemet ön meg nem vetné, úgy én végtelenül boldog lennék…” 1918. Beregi Oszkár, Makay Margit 1936. Kiss Ferenc, Kormos Márta 1962. Gobbi Holda, Krencsey Marianne, Béres Ilona, Csorba András

„– Nem érzesz hozzám szerelmet? – eseng a férj epedő sóhajjal. – Ön nekem uram. És én mindig tenni fogom azt, amit ön kíván, amit ön parancsol.” 1918. Berky Lili, Makay Margit, Beregi Oszkár 1936. Kormos Márta, Kiss Ferenc 1962. Béres Ilona, Csorba András

„– Ah, Timár úr! Milyen régen láttuk önt!” 1918. Lenkeffy Ica, Fáy Szeréna, Beregi Oszkár 1936. Füzess Anna, Egry Mária, Kiss Ferenc 1962. Pécsi Ildikó, Komlós Juci, Csorba András

„– Mármost uram, Krisztyán Tódor úr – szólt Mihály – láthatja ön, hogy kilencven esztendeig önnek ezen a szigeten semmi keresnivalója nincsen.” 1918. Lenkeffy Ica, Beregi Oszkár, Rajnai Gábor 1936. Kiss Ferenc, Uray Tivadar 1962. Lantinovits Zoltán, Csorba András

„Nem tudta, szabad-e. istenek, emberek engedik-e „Nem tudta, szabad-e? istenek, emberek engedik-e? öröm vagy bánat lesz-e belőle? csak szeretett…Ez volt Noémi.” 1918. Lenkeffy Ica, Beregi Oszkár 1936. Kiss Ferenc, Egry Mária 1962. Pécsi Ildikó, Csorba András

„Tolvaj vagy. Te ellopod az ártatlan szívet, s cserében nem hagyod érte a magadét. Te őrült vagy, vagy őrültté fogsz lenni! Menekülj innen!” 1918. Beregi Oszkár 1936. Kiss Ferenc 1962. Pécsi Ildikó, Csorba András

„– Ön meg akart engem ölni, – nekem biztosítanom kell az életemet „– Ön meg akart engem ölni, – nekem biztosítanom kell az életemet. Meg nem ölhetem önt, mert azt nem veszi a lelkem magára. Jó embert kell önből csinálnom. Ez az önvédelmem. Ha ön boldog ember lesz, én is nyugodtan járhatok az erdőben…Én tudok egy igen jó állomást az ön számára Brazíliában.” 1918. Beregi Oszkár, Rajnai Gábor 1918. Kiss Ferenc, Uray Tivadar 1962. Latinovits Zoltán, Csorba András

„Kétfelé kell osztanod életedet. Hazugsággal töltened meg mind a kettőt. Két helyre akarod-e lekötni a sorsodat? Akárhonnan eltávozol, a féltékenységet hordani magaddal? Egyik helyen félteni a szerelmedet, másik helyen félteni a becsületedet. ” 1918. Beregi Oszkár 1936. Kiss Ferenc 1962. Csorba András

„Mihály megcsókolta Timéa kezét „Mihály megcsókolta Timéa kezét. Az a keresztbe fogott toll nem invitálta őt, hogy még az ajkát is csókolja meg... – Itt van, uram, az ön üzletének állása azon idő óta, hogy ön annak vezetését rám bízta.” 1918. Makay Margit, Beregi Oszkár 1936. Kormos Márta, Kiss Ferenc 1962. Béres Ilona, Csorba András

„Boldog hetek és boldog hónapok „Boldog hetek és boldog hónapok! Számlálatlan napjai a panasztalan örömnek. A senki szigete Timárnak otthona lett. Ott talált magának munkát és nyugalmat.” 1918. Beregi Oszkár, Lenkeffy Ica 1936. Egry Mária, Kiss Ferenc 1962. Pécsi Ildikó,. Csorba András, Füzess Anna

„– No hát én megmutatom önöknek, hogy ez az ember, ez a Levetinczy, harmadnapra, amikor én rátalálok, szökni fog innen, szökni fog a házától, a szép feleségétől, szökni az országától, szökni fog Európából, és soha hírét nem fogják hallani többet!” 1936. Uray Tivadar, Básti Lajos 1918. Rajnay Gábor, Vándory Gusztáv 1962. Bárány Frigyes, Latinovits Zoltán

„– Timéa hűtlen-e? – Ha ön holnap eltávozik hazulról, s aztán mikor a jeladást meghallja, visszajön, s rejtekhelyét elfoglalja, mindent meg fog ön tudni, amit tudni akart.”” 1918. Beregi Oszkár, Berky Lili 1936. Kiss Ferenc, Mezey Mária 1962. Krencsey Marianne, Csorba András

„Timár ott volt a rejtett üregben. Kém a saját házában.” 1918. Beregi Oszkár 1936. Mezey Mária, Kiss Ferenc 1962. Csorba András

„Én váljak meg attól az embertől, akinek rajtam kívül nincs senkije, akit szeressen; akire nézve egy egész világ vagyok, az egyetlen lény, mely őt az élethez köti; az egyetlen arc, melynek láttára búskomor arca felderül?” 1918. Vándory Gusztáv, Makay Margit 1936. Básti Lajos, Kormos Márta 1962. Béres Ilona, Bárány Frigyes

„– Legyen ön átkozott. És átkozott legyen ez a ház „– Legyen ön átkozott! És átkozott legyen ez a ház! És átkozott legyen annak a hamva, aki ezt építette!” 1918. Beregi Oszkár, Berky Lili 1936. Kiss Ferenc, Mezey Mária 1962. Csorba András, Krencsey Marianne

„– No hát üljünk le még egyszer. S kezdjük megint elöl „– No hát üljünk le még egyszer. S kezdjük megint elöl. Tehát legelőször is ideadod a senki szigetét. „ 1918. Rajnay Gábor, Beregi Oszkár 1936. Uray Tivadar, Kiss Ferenc 1962. Csorba András, Latinovits Zoltán

„… Abban a percben Timár Mihály egy ülő helyéből, mint a jaguár, egy szökéssel odaveté magát a kalandorra, s mielőtt az a fegyvert használhatta volna, megragadta őt a két karjánál fogva, egyet rántott rajta előre, egyet taszított rajta hátra, s ettől a lódítástól az ember kirepült a nyitott ajtón keresztül a folyosóra….” 1918. Rajnay Gábor, Beregi Oszkár 1936. Uray Tivadar, Kiss Ferenc 1962. Csorba András, Latinovits Zoltán

„E rémséges éjjeli zene közepett úgy tetszik Timárnak, mintha a távolból egy ijedelmes ordítás üvöltene a szélzúgás közé. Olyan ordítás, amilyenre csak emberajk képes…” 1918. Beregi Oszkár 1936. Kiss Ferenc 1962. Csorba András

„Az olvadó jég között a halászok egy hullát találtak… „Az olvadó jég között a halászok egy hullát találtak….A hullán megismerhetők az eltűnt Tímár Mihály öltönyei, asztrakán-prémes bekecse; inggombjai s a névelőbetűk az ingbe hímez-ve. Ismétlőórája ott van mellénye zsebében; azon egész neve van zománccal beégetve. De ami legjobban bizonyít azonos-sága felől, tárcája is ott van belső zsebében; a tárcában százas és ezeres bankjegyek, ahogy egy csomóban voltak, még jól felismerhető rajtuk a nyomtatás, s belsejében a gyöngyös hím-zés: hit, remény, szeretet, Timéa saját kézmunkája.”

„Ah, a léptek hangját most már megismeri mind a három. „Apa „Ah, a léptek hangját most már megismeri mind a három. „Apa!” kiált fel Dódi kacagva. Noémi az éles késsel kettévágja sietve az ajtót elzáró kötelet, s Almira feláll két lábára, és üdvözlő ugatása hangját hallatja még egyszer… Mihály odaszorítja mindkettőt szívéhez, s könnyei csorognak a szeretett arcokra.” 1918. 1936. 1962.

„– Ezzel kifizettem minden adósságomat. – monda Mihály „– Ezzel kifizettem minden adósságomat! – monda Mihály. – Timéa megkapta birtokomat, s megkapta szabadságát. A kalandor az én öltönyeimet viselte, tárcám is nála volt; azt helyettem fogják eltemetni, s Timéa özvegy lesz. Tehozzád pedig elhoztam a lelkemet, s te elfogadtad azt. – Most már ki van egyenlítve minden.” 1918. 1936. 1962.

„Timéa gyermeteg jókedvvel állt a tükör elé, s levette fejéről a gyászfőkötőt; aztán megint elkomorodott, ajkához emelte a gyászcsipkéket, s csendesen megcsókolta azt, halkan rebegve: „Szegény Mihályom!…” S azzal letette özvegysége utolsó jelvényét.„ 1918. Vándory Gusztáv, Makay Margit 1936. Kormos Márta, Básti Lajos 1962. Bárány Frigyes, Béres Ilona