A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei

Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról      15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

Gyermekvédelmi törvény alapelvei Gyermek érdekeinek előtérbe helyezése Család önállóságának fokozása Célszerűség az ellátásokban Legkisebb kényszer elve Hátrányos megkülönböztetés, visszaélés tilalma

Gyermeki jogok A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.

A gyermek kötelessége Gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, Képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, Tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától.

Ellátási formák 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermektartásdíj megelőlegezése, az otthonteremtési támogatás, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása.

Ellátási formák 2. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: az otthont nyújtó ellátás, az utógondozói ellátás, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a védelembe vétel, a családbafogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, az átmeneti nevelésbe vétel, a tartós nevelésbe vétel, a nevelési felügyelet elrendelése, az utógondozás elrendelése,

Ellátási formák Alapellátás Szakellátás Gyermekek átmeneti gondozása (helyettes szülő, gyermekek illetve családok átmeneti otthona Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, óvoda, napközi, házi gyermekfelügyelet) Gyermekjóléti szolgáltatás Szakellátás

Gyermekjóléti alapellátás célja A gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének elősegítése A családban történő nevelésének elősegítéséhez Veszélyeztetettség megelőzése A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése A gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése A jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani.

Amit fontos kiemelni A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT NEM HATÓSÁG Történetiség Gyámhatóság-belügyminisztérium Gyámhivatal és gyámhatóság-jegyző A védelembevétel kérdése Jogi döntések hierarchiája

A Gyermekjóléti szolgáltatás célja A gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése Veszélyeztetettség megelőzése illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése Családban történő nevelés elősegítése, a kiemelés megelőzése Visszagondozás

Gyermekjóléti szolgálatok feladata A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében Tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, Családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, Szabadidős programok szervezése, Hivatalos ügyek intézésének segítése.

Gyermekjóléti szolgálatok feladata A veszélyeztetettség megelőzése érdekében A veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, Együttműködés megszervezése, tevékenységek összehangolása, Tájékoztatás

Jelzőrendszer Egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, A közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, Rendőrség, Ügyészség, Bíróság, Pártfogó felügyelői szolgálat, Áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, Menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

Gyermekjóléti szolgálatok feladata A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében A gyermekkel és családjával végzett családgondozás a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása Családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében Az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése Javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.

Gyermekjóléti szolgálatok feladata A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében Családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához Utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.

A családgondozás protokollja A problémajelzés fogadása Jelzőrendszer-a „megrendelő” személye Reagálás 15 napon belül Kapcsolatfelvétel  Család, gyerek Intézmények Iskola, óvoda, bölcsőde, védőnői hálózat, szakrendelés (orvos, pszichológus)

A családgondozás protokollja Gondozási-nevelési akcióterv kidolgozása és működtetése Család és az érintett szakemberek bevonása Feladatok részletes leírása Vállalások feltérképezése Folyamatos kapcsolattartás Értékelés, utánkövetés Önkéntesség vagy hatósági intézkedés kezdeményezése (védelembevétel, szakellátás)

Együttműködés lehetőségei, nehézségei Túlterheltség Ellátó rendszer kapcsolatának szabályozatlansága Nehéz esetek-okkeresés Ismeretlenség Bizalmatlanság Sértettség Szemléletkülönbségek Ingroup-outgroup Közös esetek mentén kapcsolatfelvétel Esetkonferenciák Team munka A másik szakma megértése, elfogadása Beépített emberek Közös képzések

Tapasztalatok az együttműködésről

Köszönöm a figyelmet