Városi járművek A egyéni rövid távú közlekedés eszközei

Kényszer szülte célszerűség •A II. Világháború után az újraépített országok népe olcsó járművekre vágyik •A „népautók” is nehezen megfizethetők sokak számára •Terjednek a motorkerékpárok •És megjelennek a törpeautók a kevésbé időjárásállóknak •Városi járművek?

A XX. Század ötvenes évei •Megjelennek a felcsapó víztől védett robogók, amelyeket sok országban akár évi 260 napon át is lehet kompromisszummentesen használni. •De mit tehet az ember a maradék 105 napon?

Az ötvenes évek az északibb országokban •Elvárás a természet hatásai ellen jobban védő szerkezet •Nagy számban és változatos formákban jelennek meg a törpeautók •Bár a cél nem azonos, ezek közvetlen elődei lehettek a mai városi járműveknek

Szokásos megoldások •Acél karosszéria, vagy acél csővázra épített műanyag karosszéria •Kétütemű, léghűtéses motor •Nyitható tető •Belülről indítható motor, gyakran elektromos megoldással •Teljes világítás •Egy- vagy kétszemélyes fülke •Gyakran csak három kerék

A szamárkordé ideje lejárt. •A mediterrán városok szűk utcáin nehézkes volt az áruszállítás, főleg állati erővel vontatott szekerekkel végezték. •Ezt a piaci szegmenst célozta meg a két legnagyobb olasz robogógyár

És aztán csend…. •A törpék legfőbb fegyvere a charme •A konkurenciát már olyan autók adják, mint a Fiat 500, így a sokkal korlátozottabban használható törpék háttérbe szorulnak

A hetvenes években... •Szokássá válik a második autó •Ismét fontos, hogy olcsó legyen a jármű, de nyújtson többet, mint egy motorkerékpár •Születik is néhány érdekes megoldás….

Igény szüli a járművet... •Több európai országban lehetővé teszik az 50 km/óránál alacsonyabb sebességre képes járművek vezetését a 16 éves fiataloknak •Az apáknak megtetszik a gyerek járgánya… •A mérnökök pedig minimális anyagi kockázatot vállalva próbálhatják ki új ötleteiket •Megszületnek a „bevásárlóautók”

Tervezési irányzatok a hetvenes és nyolcvanas években •Minimalista •Kicsi, egyszerű motor •Primitív futóműelemek •Sok készen kapható alkatrész, főleg robogókból •Kevés új ötlet, de ügyesen használják a régi tapasztalatokat •Az egyetlen fontos tényező az ár

Tervezési irányzatok a hetvenes és nyolcvanas években •Az újító •Új anyagok, feldolgozási technológiák használata •bátran használt designelemek •A piac miatt itt is fontos tényező az ár

Beszállnak a nagyok is egy rövid kirándulásra •Mi van a kezemben, kérdi egyik japán a másikat... •Hi-Fi torony. •Jó, de hány darab?

Előtérben a környezetvédelem •Aerodinamika •Gondosan tervezett hajtásláncok •Használható elektromos hajtások •Minimalizált tömeg •Hát, ez nem olcsó...

A statisztikák szerint •Európában egy autóban a csúcsforgalom idején átlagosan 1,2 ember ül •Magyarországon ez 1,4 •Az Egyesült Államokban kevesebb •Egy átlagos autó az élettartama 90%-át állva tölti. •Az átlagos autót rendszeresen 25 km-nél rövidebb távokon használják •Csúcsidőben a belvárosokban eltöltött idő 30%-a parkolóhelyet keresve telik

A városi jármű •Kisebb és kényelmetlenebb •Kevesebb tartalékkal bír •Gyengébb a motorja •kevésbé biztonságos •olcsó •keveset fogyaszt

Napjaink képekben