15. .Témakör: Az új gazdasági és társadalmi világrend Tétel: A tudományos- technikai fejlődés hatása a társadalomra Fogalmak: posztindusztriális társadalom, információs társadalom, kommunikáció, személyek közötti érintkezés, modern informatikai és távközlési rendszerek, humán-infrastruktúra, a szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció közötti összefüggések

Az emberi társadalmak története Daniel Bell – 1973 Az emberi társadalmak története Domináns erőforrás agrár társadalom termőföld Indusztriális(ipari) társadalom nyersanyagok (szén, vas) posztindusztriális társadalom információ Jellemezd a posztindusztriális társadalmat!

Posztindusztriális társadalom • A fogalom Daniel Bell amerikai szociológustól származik (1973,The Coming of Post-Industrial Society ) • a II. VH után rohamosan növekedett a szolgáltatási szektor (közlekedés, közművek, pénzügyi szolgáltatások, egészségügy, oktatás, vendéglátás, tudományos kutatás stb.) súlya az ipari termelés rovására, és a könyv megírásakor már a munkaerő kb. 50%-át adta • Bell szerint ebben a változásban különösen nagy szerep jutott és jut a természettudományos kutatásnak, és a társadalomtudományokra épülő kormányzati tervezésnek • Ez a tudósok és a technokraták befolyásának megnövekedéséhez vezet a gyáriparosok és vállalkozók hatalmának a rovására: a hatalom fő forrása az elméleti tudás (theoretical knowledge) lesz„az információ hatalom”, Tudás társadalom : a közgazdasági értelemben vett tudásipar ( kutatás, fejlesztés, oktatás, IT stb. ) Az „érvényes tudás” felezési ideje feleződik => élethosszig tartó tanulás Robbanásszerűen megnőtt a szabad választás tere, legyen szó akár kábeles csatornákról, olcsó üzletekről, vagy az interneten szerezhető barátokról A posztindusztriális társadalom kifejldésének kései szakaszában a globalizáció dominál a fejlett világban

Technológiai forradalmak Neolitikus forradalom Mezőgazdasági forradalom klasszikus ipari forradalom (1780–1850):gőzenergia, a gépesítés, a tömegtermelés és a gyárak kialakulása Második ipari forradalom (1860–1914) :új iparágak; elektromos és vegyipar, gépkocsigyártás A vállalatok finanszírozzák a tudományos kutatásokat az ipari forradalom 3. szakasza (1918–39) jellemzője: a tartós fogyasztási cikkek tömegtermelése; autó, telefon, rádió elterjedése, a szolgáltató ágazatok fejlődése Tudományos-technikai forradalom (1945-től napjainkig), azon belül jelen korunkban: digitális forradalom Globalizáció: a gazdasági és a pénzügyi rendszerek, a fogyasztói szokások, a szellemi élet egységesülése, világrendszerekké válási folyamata, melyet főképen az információ áramlás, a tudományos technika fejlődés, a termelő erővé váló tudás koncentrációja, a tőke és az áruk szabad mozgása szolgál.

gömböc http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_106.html

Problémák ·biotechnologia,géntechnológia · humángenetika; · nuklearis technológiák kutatása es alkalmazása; · elektronikus adatátvitel es információs hálózatok

Francis Fukuyama: Poszthumán jövendőnk (Európa, 2004) a technológiák ellenőrzése - egyes technológiák annyira veszélyesek, hogy kezdettől fogva politikai ellenőrzés alá vonták pl.a nukleáris technológiával magánszemélyek nem kísérletezhetnek, 1968. atomsorompó egyezmény, de pl. Indiában és Pakisztánban a 90-es években kipróbálták az atomfegyvereket, a világ 6. és 7. nukleáris nagyhatalmává váltak – számos ország képes lett volna rá, de nem tette meg, nem is vetették be az IT – információtechnológia árnyoldalai nem világrengetően nagy problémák a PC-k - demokratikusabbá tették az információhoz való hozzáférést, - a kormányok arra kényszerültek, hogy átláthatóbbá tegyék a politikájukat árnyoldalai: - információs szakadék (az információtechnológiához való hozzáférés egyenlőtlenségei) - a magánszféra veszélyeztetettsége korlátozható? - pl. nagyon költségessé tenni a nem kívánatos weblapok látogatását

biotechnológia génsebészet – gyógyítani lehet pl. cukorbetegséget különbség az emberiség jólétét segítő és az emberi méltóságot veszélyeztető tudományos eredmények a biotechnológiáról folyó vita (mesterséges megtermékenyítés, őssejtkutatás, génmanipulált termények, ember klónozása) libertárius felfogás: nem szabad korlátozni a technikai fejlődést - tudósok - biotechnológiai ipar urai - szabad piac hívei Aggályokat fogalmaznak meg : - vallási csoportok - környezetvédők a biotechnológia ipar szabályozásának nehézségei: - verseny - pl. Nagy-Britanniában 2000. törvény a terápiás és kutatású célú klónozás engedélyezéséről, ua. No.-ban tilos - a reproduktív klónozás (emberi csecsemő) tilalma – 1998. az Európa Tanács kiegészítette az emberi jogokról és méltóságról szóló jegyzőkönyvet , megtiltva az ember klónozását (a tanács 43 tagállama közül 24 szentesítette)- nemzetközi egyetértés kell - ua. az ázsiai országokat kevésbé aggasztják a génmanipuláció kérdései kulturális okok:nincs nyugati értelemben vett (transzcendentális istenség kinyilatkoztatásán nyugvó) vallás és a buddhizmus, taoizmus, sintoizmus nem tesznek olyan éles különbséget az ember és a többi élőlény között, nagyobb együttérzést mutatnak az állatok iránt → kevésbé szent az emberi élet – Kína pl. engedélyezte a kivégzett bűnözők szerveinek transzplantációját, - Szingapúr vagy Dél-Kórea jelentős kutatási infrasruktúrával rendelkezik - angolszász államok – liberális hagyomány – a technika elkerülhetetlenül az egyéni szabadság és a személyes gyarapodás előmozdítója

ua. Angliában a legerősebb a környezetvédő mozgalom – a kergemarhakór itt szedte a legtöbb áldozatát de pl. a gyógyszergyártás nemzetközi szabályozásában már eredmények – EU jogharmonizációja – Európai Gyógyszerértékelő Hivatal (1995) emberi embriók felhasználásával kapcsolatos problémák abortusz, mesterséges megtermékenyítés, nem szerinti szelekció, reprodukciós klónozás, csíravonal-kísérletek Mo.-on pl. elismerik az embriók élethez való jogát preimplantációs diagnosztizálás – születési rendellenességek szűrése de – lehetséges a nem, külső, bőrszín, szexuális orientáció stb. alapján való szűrés is- ha valaki nem felel meg a társadali elvárásoknak, szülei rossz génválasztását okolja csíravonal-manipuláció – gyakorlatilag az összes genetikai eredetű tulajdonság megváltoztatása lehetővé válik kimérák létrehozása (emberi gének felhasználásával hibrid lények)– kutatók indítványozták – érdemes lenne megpróbálkozni nők gorillaembriók béranyaságára, sikeresen ültettek emberi DNS-t egy szarvasmarha petesejtjébe – megsemmisítették új pszichotrop gyógyszerek Hol a határ? - gyógyítás – jó - szelekció tökéletesítés-rossz pl. helyes növekedési hormont adni egy törpenövésűnek – de miért ne lehetne egy normálisnak is pl. Ritalin – USA – figyelemzavaros hiperaktivitás gyógyszere – terápiás céllal lehet, tökéletesítés céllal tilos

Feladat: Milyen etikai és jogi prblémákat vetnek fel a tudományos-technikai kutatás ú eredményei? Szinte ugyanazon a napon jelent meg két neves amerikai tudós, az UCLA-en dolgozó Gregory Stock, illetve Francis Fukuyama a genetika és a biotechnológia távlatait (azaz a "poszthumán jövőt") elemző, ellentétes konklúziójú kötete. Stock könyve az Újratervezni az embert: hogyan értelmezi át a technológia az emberi alakot és jellemet, Fukuyamáé pedig a Poszthumán jövőnk: a biotechnológiai forradalom következményei címet viseli.. Túllépve a napi aktualitáson, mindkét mű a biotechnológia hosszútávú következményeit vizsgálja: mennyiben változtatja meg az embert, s etikailag elfogadható-e, hogy gyermekeink, vagy (inkább) gyermekeink gyermekei - már születésük előtt - "homo perfectusokká" váljanak? . Designer baby cyborgok helyett Igen - hangzik Stock válasza. Mert nem az a probléma, hogy az adott embrión módosíthatunk, hanem inkább az, milyen messzire mehetünk el. A génmanipuláció célja a hosszabb élettartam (kb. százötven év), örökletes és egyéb betegségek leküzdése, tökéletes utódok létrehozása. S ugyan ki ellenezné mindezt, ha adottak lennének a lehetőségek? - így az érvelés. Az utóbbi néhány év és a közeljövő egyik fontos szemléletbeli változása kristályosodik ki Stock művében: míg korábban az evolúció következő állomásaként - poszthumán állapotként? - ember-gép hibrideket (kibernetikus organizmusokat, cyborgokat) képzeltünk el, manapság viszont a genetikus úton megtervezett, "felerősített" homo sapiens (a designer baby) a trendi.

Francis Fukuyama Fukuyama ellenérvei …a jeles politológus, társadalomtudós Fukuyama szintén az ellentáborhoz tartozik. Elsősorban morális érvekből indul ki, két kedvenc fiatalkori könyvének egyikére, a Szép új világra hivatkozva. (Az 1984 a másik.) Merthogy a génmanipuláció - és a poszthumán lét, úgy általában - az emberi méltóságon, az emberi természeten üt mély sebeket. Az emberi méltóság ugyanúgy nem adható meg paraméterekben, mint ahogy az emberi természet sem - vetik a szemére. Utóbbit a következőkben definiálja: "a homo sapiens fajtára jellemző - inkább a genetikai örökségből, és nem a környezeti tényezőkből kialakuló - viselkedés és jellemvonások összessége." (Forrás: Index)

Ökoplasztika A génsebészet nagyon leegyszerűsítve: az ember igényeinek megfelelő növények és állatok létrehozása az örökítőanyagba történő beavatkozás által. A génmanipuláció vagy genetikai módosítás célja a génállomány megváltoztatása új, idegen gének "beépítésével".  A génmódosítás rendkívül vitatott tevékenységének támogatói a pozitív célokat és a hasznot emelik ki, az ellenzők viszont a veszélyeket és a felelősséget firtatják. Pillanatnyilag egyik oldal sem rendelkezik annyi bizonyítékkal, hogy eloszlassa a kétségeket.  A pozitív oldalhoz sorolható például, hogy az inzulin és a növekedési hormon előállításánál génmódosított baktériumok által termelt enzimeket használnak fel, sőt a mosóporok bioaktív enzimjeit is így nyerik. Megjegyzendő azonban, hogy ezekben az esetekben zárt rendszerben folyik a termelés, és a végtermék nem tartalmazza az előállító élőlényt, így gént sem.  A negatív oldalon az ökológiai katasztrófa veszélye a legjelentősebb, mely a genetikailag megváltoztatott tulajdonságú élőlények és "hagyományos", mezei társaik kereszteződésével léphet fel. Így a megváltozott tulajdonságaikat továbbadva a természet átveheti az irányítást az emberiség kezéből. Fokozza a veszélyt, hogy az ilyen növények többségét idegen fajok, például vírusok vagy baktériumok génállományából szerzett "alkatrésszel" egészítik ki, hogy fokozzák a kártevőkkel szembeni ellenálló képességüket. Az ilyen jelleg? fajátlépésnek köszönhetően létrejöhetnek "szupergyomok", vagy kedvenc takarmánynövényünk válhat egyeduralkodóvá a környék szántóföldjein, de az ártalmatlan rovarok is áldozatává válhatnak a gyilkos toxinnal felfegyverzett növénynek.  A fajátlépés a keveredésen kívül más veszélyt is hordoz magában. A növényi és állati gének összemontírozásával például fenyőfánkat genetikai úton karácsonyfává változtathatjuk, ehhez a szentjánosbogárhoz kötődő baktérium világításért felelős génjét kell "beültetnünk".  

Génmanipuláció-ellenes akció Kölnben. Nem vagyunk istenek Fotó: Reuters

Fluoreszkált az első génmódosított emberi embrió Index 2008. május 14., szerda 09:30 | Frissítve: 2008. május 14. New Yorkban módosított gént ültettek egy humán embrióba, amelyet öt nap elteltével el kellett pusztítani, mert a tudósoknak nem volt engedélyük további kísérletezésre. A britek hamarosan rendszeresen kísérletezhetnek ehhez hasonló genetikai beavatkozásokkal. Nikica Zaninovic és munkatársai exta gént ültettek be egy mesterséges megtermékenyítés során megmaradt embrióba, és ezzel a világon elsőként hoztak létre mesterséges génekkel felvértezett humán magzatot. A beültetett protein zölden fluoreszkált, írta a Times Online. A Cornell egyetem kutatói az első sejtek fejlődését és a betegségek akarták tanulmányozni, de az embriót öt nap elteltével el kellett pusztítaniuk, mert nem volt engedélyük életben tartani. Mivel nem növeszthették tovább a magzatot, Zaninovic nem tudott meggyőződni arról, hogy valóban sikerült-e a génmódosítás. Nagy Britanniában hamarosan lehetőség lesz ehhez hasonló kísérletek elvégzésére, de a módosított magzatokat nem lehet majd elhelyezni anyaméhben, mert az rengeteg etikai kérdést felvet. Az embrió génkészletének megváltoztatása maradandó, az új gének a test összes sejtjét befolyásolják, és tovább öröklődnek. Bár ezzel a technológiával elméletileg kijavíthatók a betegséget - vérzékenységet vagy rákot - okozó gének, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a későbbiekben az utód számos fontos tulajdonsága, például a magassága, intelligenciája vagy a haja színe is módosíthatóvá válna.

Néhány éve már nemcsak bankműveleteinket, bevásárlásainkat vagy randevúinkat bonyolíthatjuk le az interneten, hanem apát, sőt béranyát is választhatunk leendő gyermekünknek a világhálóról. Az utódra vágyó nőknek elég felkeresni a spermabankok honlapjait, és némi adminisztráció után gyorsan és ma már nem is túl drágán hozzájuthatnak a papapótló, szexpótló, szerelempótló fiolához.   Éva egy sikeres kommunikációs cég ügyvezető igazgatója. Öntudatos, egyedül élő, 29 éves, karrierfüggő nő. Életét kitölti a munkája, napi 10-14 órát dolgozik, a pasikra nem figyel oda különösebben, ha pedig éppen tudna időt szakítani rájuk, akkor pasik nincsenek a láthatáron. Legalábbis olyanok, akik megfelelnének az elvárásainak. Éva ugyanis maximalista, rátarti. Ismerve a válási statisztikákat, környezetének kudarcos tapasztalatait, családot már nem feltétlenül, de gyereket néhány múlva (33-35 éves korában) mindenképpen szeretne. De neki e téren is különleges igényei vannak. Ha rajta múlhat, akkor gyermekből is „márkásat” szeretne. S lehetőleg fiút! Szépet, tökéleteset, tehetségeset, egészségeset. Valakilyent! S persze ha már megteheti, akkor nem bízná a dolgot a véletlenre. Azt mondja, hogy ha nem talál magához való férfit, akkor egy spermabankhoz, s talán genetikusokhoz fordul. Szerinte 2010-ben már lesz olyan szinten az orvostudomány, hogy nemcsak kiválaszthatja az igényeinek megfelelő utód apját, de a genetikusok segítségével a születendő babát is „dizájnoltathatja” magának. Tud az eljárással kapcsolatos fenntartásokról, az etikai megfontolásokról, de az aggályoskodók nem érdeklik. Ez az ő élete, az ő választása, mondja, s ha nem lehetséges az eljárás itthon, akkor majd külföldön „dolgoztat”.  Neki ez minden pénzt megér! A gyerek számára nemcsak egy kedves lény, hanem biológiai befektetés. Ő nem önző – állítja -, a gyermek érdekét is szolgálja, amikor a legjobbat szeretné!  Ezért Sszilárd elhatározása, hogy nem bízza ezt a „kényes kérdést” a természetre, „ha már jobbat is tudunk nála”!