Retrospektív és prospektív szavazás, elszámoltatás –és mandátumelmélet Készítette: Chemez Ágnes Grenitzer János Ondré Péter Palásti Tibor Sánta Orsolya Szabó Zsófia Virág Tibor

Értelmezési keret Racionális választás elmélete Demokratikus elitizmus Prospektív szavazás Retrospektív szavazás Demokratikus elitizmus Elszámoltatáselmélet Mandátumelmélet Felhatalmazáselmélet

Prospektív szavazás Döntés a jövőre fókuszál Racionális választás általános modelljei Feltételek: A kormány valóban követi a választók preferenciáit (mandátumelmélet) Anticipációs képesség

Retrospektív szavazás Döntés a múlt eseményeire reflektál Elszámoltatáselmélet Két típus (Fiorina): - Simple Retrospecitve Evaluations (SRE) - Mediated Retrospective Evaluations (MRE)

Mandátum –és felhatalmazáselmélet Közös előfeltevések Két szereplő: választók és politikusok A politikusok választás révén jutnak hatalomra A politikusok hivatalroientáltak A választók autonómiájának és racionalitásának feltételezése Közérdek léte

Mandátumelmélet Robert Dahl: Democracy and its critisc (1989), Poliarchy (1971) A demokrácia a nép önkormányzata Választók: világos preferenciák Politikusok: autonómia hiánya Hangsúly a választók mandátumérzékenységén Imperatív mandátumhoz áll közelebb

Mandátumelmélet Előfeltevések Informatív kampány Kiszámíthatóság Közérdek beteljesedése Stabil választói preferenciák Érdekharmónia

Elszámoltatáselmélet John Plamenatz (1971) A demokrácia nem a nép akarata szerinti, hanem sokkal inkább annak beleegyezésével történő kormányzás Autonóm politikusok Közérdek meghatározói a választottak és nem a választók

Elszámoltatáselmélet Előfeltevések Gyenge informáltság A kormány felelőssége A Friedrich-törvény Közérdek feltételezése

Kutatási kérdés Vajon a választók többségében az egyéni gazdasági helyzetüket, valamint a kormány ebben játszott szerepét vették-e leginkább figyelembe, amikor a 2010-es országgyűlési választásokon döntöttek? Először felolvasni a kutatási kérdést! Majd: A kutatási kérdésünk azért található múlt időben, mert a kutatást a választások után szeretnénk elvégezni. Ekkor ugyanis már rendelkezésünkre áll a választási eredmény, nem csupán a közvélemény-kutatások. Alapul vesszük, hogy a szocialisták az előző választásokhoz képest jelentősen rosszabb eredménnyel végeznek, míg nagy valószínűséggel a Fidesz nyeri a választásokat. Ezért a kutatásunkat annak fényében végezzük, hogy ismerjük ezt a választási eredményt, és arra vagyunk kíváncsiak, hogy a szavazók a kormányt miért büntették szavazatukkal? Mi ugyanis azt feltételezzük, hogy azért, mert ilyenkor egyéni gazdasági helyzetüket értékelik, és az abban bekövetkezett változásokat a kormánynak tulajdonítják. Ha ez beigazolódik, akkor retrospektív szavazásról beszélünk, tehát a kormány jutalmazásáról vagy büntetéséről - a vélt vagy valós pozitív vagy negatív intézkedései miatt, jelen esetben ennek is a gazdasági aspektusáról beszélünk. Tehát egyszerre beszélünk a gazdasági és a retrospektív szavazásról, ezek kombinációját feltételezzük. Természetesen nem arra gondolunk, hogy a választók 100%-ának viselkedése magyarázható ezzel a modellel, arra viszont kíváncsiak vagyunk, hogy összességében inkább magyarázza-e a választási eredményt a retrospektív gazdasági szavazás.

Hipotéziseink H1: A szavazók többsége úgy gondolja, hogy a gazdasági helyzete romlott az elmúlt ciklus alatt. H2: A 2010-es választásokon a választói magatartás a retrospektív szavazással írható le leginkább, annak is gazdasági aspektusával, azaz a szavazók saját gazd. helyzetük alapján büntetik vagy jutalmazzák a kormányt. Ezen a dián a kutatási hipotéziseinket láthatjátok. Először is azt feltételezzük, hogy a szavazók többsége úgy gondolja, hogy a gazdasági helyzete romlott az elmúlt ciklus alatt. Ez azért fontos, mert a gazdasági szavazás elmélete szerint ezzel szeretnénk magyarázni azt, hogy miért veszíti el az MSZP a választásokat. Hogyha a hipotézisünk nem igazolódna be, akkor az azt is jelentené egyben, hogy a választók egyéb, nem egyéni gazdasági okok miatt fordultak el a kormánytól. Ez persze nem zárná ki a retrospektív, azaz a múltra irányuló, a kormány múltbéli intézkedéseit büntető szavazást, de a hangsúly az egyéni gazdasági helyzetről más tényezőkre kerülne át. A kettes hipotézis lényege, hogy a elektorátus egésze retrospektív módon szavaz, nem csak a kormánytól elforduló egyének. Ezzel azt is szeretnénk feltételezni, hogy akik a kormány mellett kitartanak szavazatukkal, ők az egyéni gazdasági helyzetüket pozitívabban értékelik, mint korábban. Így ők is ugyanazt az egocentrikus, racionális szempontot veszik figyelembe, mint a nem MSZP-szavazók, csak éppen jutalmazzák a kormányt és nem büntetik. A kettes hipotézisünket csak részlegesen fogadjuk el igaznak, ha az MSZP-t támogató egyénekre nem igaz a megállapításunk.

Hipotéziseink Feltételezzük tehát, hogy az egyéni gazdasági helyzet és az adott pártra leadott voks között összefüggés van. Vagyis: minél rosszabb az anyagi, szociális helyzete, annál inkább hibáztatja a kormányt., így nagyobb valószínűséggel szavaz ellenzéki pártra. Ha elégedett a helyzetével, nagyobb eséllyel támogatja a kormánypártot.

Konceptualizáció Gazdasági helyzet Egyéni jólét Saját jövedelem, család egy főre jutó jövedelme, vagyon, nagyobb értékű ingóságok (pl. autó), bevételek-kiadások (egyéni/családi), adózás, hitelek, tartozások, foglalkoztatottság Egyéni jólét Szociális- és lakáshelyzet, életmód, szabadidő, közérzet, egészség, anyagi biztonságérzet v. annak hiánya A fentiekben bekövetkező változások Kutatásunk fókuszában a szavazók egyéni gazdasági helyzete áll, ezért elsőként az ezzel kapcsolatos fogalmakat határozzuk meg. Mivel egocentrikus egyéneket feltételezünk, akik a saját gazdasági helyzetükből indulnak ki, nem vizsgáljuk az országra jellemző (makro szintű) gazdasági mutatókat, csak az egyénekre jellemző mutatókat. A gazdasági jellemzőket két csoportba osztottuk. Egyrészt vizsgálhatjuk az egyén konkrét gazdasági helyzetét, ebbe a csoportba főként a számokkal mérhető adatok tartoznak, mint pl. bevételek, kiadások, jövedelmek, tartozások. Itt egyrészt rákérdezhetünk a konkrét számadatokra, de legalább annyira fontos, hogy megkérdezzük, hogy a válaszadó ezeket hogyan érzékeli, hogyan értékeli. Nem csak a jelenlegi állapot, hanem a korábbi helyzethez képest történt változások iránya és mértéke is fontos. Pl. változott-e a jövedelme az elmúlt időszakban, mire költ, miről kell lemondania, jövedelméből mennyi megy rezsire, stb-re, mennyire adósodott el bankok vagy magánszemélyek irányába, hogyan érintették az adózással kapcsolatos változások, milyen extra bevételekkel rendelkezik, stb? Ezen kívül ide tartozik a foglalkoztatottság is, ahol rákérdezhetünk a munkaszerződés típusára (mennyire biztos a munkahely), a foglalkoztatottság területén történt változásokra (elvesztette-e a munkahelyét, csökkent-e a fizetése, változott-e a beosztása) ill. a család többi tagjának foglalkoztatottságára (lett-e munkanélküli a családban, szülők esetében dolgozni kényszerülnek-e a gyerekek, stb.) Emellett egy másik csoportba osztottuk azokat a jellemzőket, amelyek kevésbé foghatók meg pénzbeli adatokkal. A szociális- és lakáshelyzet kapcsán elsősorban ezek változásaira vagyunk kíváncsiak. Az életmódban és a szabadidő minőségében, mennyiségében történt negatív változások is fontos meghatározói lehetnek a válaszadó egyéni helyzetének, így közvetve a kormány megítélésének is. Az egészségben történt változásokra is rákérdezünk, és azt is tudni szeretnék, hogy erre a válaszadó szerint hatással volt-e a kormány működése. Az anyagi biztonságérzetben történt változás is fontos indikátora lehet az egyéni jólét állapotának. A hangsúlyt mindig az adott jellemzőben történt változásokra, azok irányára, mértékére helyezzük, emellett kiemelt fontosságú, hogy a válaszadó hogyan éli meg, hogyan értékeli, milyennek érzi ezeket a változásokat.

Operacionalizáció Gazdasági helyzet Egyéni jólét Számszerű adatok (pl. jövedelme csökkent valahány százalékkal, hitele nőtt valahány Ft-tal, bevételének valahány százalékponttal nagyobb részét költi rezsire, stb.) Egyéni jólét Mérése problematikusabb (különböző megoldások: Likert-skálás és egyéb módszerek) A gazdasági helyzettel kapcsolatos mutatók általában számokkal, arányokkal, százalékokkal kifejezhetők. Ahol lehet, ilyen adatot kérünk, legalább nagyságrendileg behatárolva. Ahogy az előző diánál is szó esett róla, a változások tendenciáiból és a válaszadók személyes percepciójából tudunk leginkább következtetéseket levonni, így ezeket próbáljuk megnézni. Megnézzük tehát, hogy hány százalékkal nőtt vagy csökkent a jövedelme, hitele, stb, bevételeinek hány százalékát költi rezsire, ételre, szabadidőre, egy korábbi állapothoz képest stb. (fontos megjegyzés: úgy gondolhatjuk elsőre, hogy pl. ha az egy/két/négy évvel korábbinál a fizetésének nagyobb részét költi a rezsire, és kisebb részét a szabadidőre, akkor az anyagi helyzete romlott, de előbb nagyon fontos azt is megnézni, hogy a jövedelme hogyan változott, vagy milyen egyéb változás következett be, ami ezt okozhatta; elképzelhető pl. hogy nőtt a fizetése, ezért épített egy medencét, ami által nőtt a rezsije, és nem azért nőtt a rezsi, mert elszegényedett volna! Ezt ki kell szűrnünk a megfelelő kérdésekkel.) Az egyéni jóléthez sorolt jellemzők mérése problematikusabb, mert sokszor nem számadatokról van szó, hanem a válaszadó egyéni percepciójáról. Likert-skálával mérhetünk olyan kérdéseket, hogy pl. az anyagi biztonság érzete hogyan változott az 1/2/4 évvel korábbihoz képest. Persze, ahol van értelme, számszerű adatokra is rákérdezünk, pl. a lakáshelyzettel kapcsolatban, de itt is kíváncsiak vagyunk arra, hogy a személy hogyan érzékeli a helyzetét.

A módszer Survey-módszer (1000 -1500 fős minta) Időpont: választások 2. fordulója utáni 3. hét Rétegzett mintavétel a megfelelő reprezentativitás érdekében Személyes megkeresés, de önálló kitöltés (túl kényes, személyes kérdések) Kiegészítő (pl. mélyinterjús) módszer lehetséges, de nem szükséges Kutatásunk kérdőíves megkérdezésen alapszik. Ezer-ezerötszáz főt kérdezünk meg a választások 2. fordulója utáni 3. hét folyamán. Az időpont kiválasztásának oka, hogy még nem telt el sok idő a választások után, ezért a válaszadókban még intenzíven él a választás élménye, így talán nagyobb arányban válaszolnak. Valamint a kutatóknak is célja, hogy minél előbb megfelelő kutatási eredményekkel támaszthassák alá hipotéziseiket a 2010-es választásokkal kapcsolatban. A rétegzett mintavétel módszerét választottuk, hogy növeljük a reprezentativitást és csökkentsük a mintavételi hibát. A rétegzés arra szolgál, hogy a sokaságot viszonylag homogén részcsoportokra osszuk a megfelelő szocio-demográfiai tényezők (pl. nem, életkor, településtípus, iskolai végzettség) segítségével, és mindegyik részcsoportból megfelelő számú elemet válasszunk ki. Mivel rendkívül személyes, kényes kérdésekről van szó, fontos, hogy maximalizáljuk a válaszadási hajlandóságot. Ehhez meg kell találnunk a megfelelő módot a megkérdezésre. Úgy gondoltuk, hogy ha személyesen keresik fel kérdezőbiztosaink a kiválasztott minta tagjait, akkor ez ösztönzőleg hathat rájuk, különösen, hogyha nem szóban kell válaszolniuk, hanem önállóan, titkosan, írásban. Úgy képzeljük, hogy a biztos átadja a kérdőívet egy borítékban az adott személynek, és egy későbbi időpontban, pl. egy órával később visszamegy érte. Kutatásunkat kiegészítheti egy mélyinterjús módszer is, de úgy gondoljuk, hogy ez nem feltétlenül szükséges, hiszen, amire kíváncsiak vagyunk, kérdőíves formában is megkérdezhető. Ezért ebben a kutatási tervben csak a survey-nél maradunk.

A módszer/II. A mérés feltételei: Érvényesség: valóban azt mérjük, amit szeretnénk Megbízhatóság: a kutatás megismétlése során hasonló eredményeket kapunk Precizitás: a mérés eredménye a lehető legnagyobb pontossággal reprezentálja a valóságot. A kvantifikáció során információveszteséggel kell számolnunk, melyek az esetleges adatredukciós módszerekkel tovább csökkennek.

A kérdőív / I. 1. Szociodemográfiai adatok (Nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus, családi állapot, háztartásban élők száma.) 2. Párttagság - volt-e valaha tagja valamelyik pártnak?/most tagja-e? - van-e rokona, közeli ismerőse, barátja, aki tagja valamely pártnak? - részt vett-e valamelyik párt rendezvényén? - támogatta-e valamelyik pártot anyagilag/önkéntes vagy egyéb módon? Az alábbiakban a kérdőív egy lehetséges változatát fogjuk megnézni. Elsőként megkérdezzük az alapvető szociodemográfiai tényezőket, mint pl. nem, életkor, isk. végz., településtípus, családi állapot, háztartásban élők száma, stb. Ez után olyan kérdéseket teszünk fel, melyekkel azt próbáljuk kiszűrni, hogy a megkérdezett rendelkezik-e valamilyen személyes kötődéssel a pártok felé. Ha igen, akkor nyilvánvalóan nem érvényes rá a gazdasági szavazás. Megj.: ezek inkább példák csak (mármint a kérdések). Tehát ez nem szent írás, ezt el kell mondani. Ezek példák, hogy ezeket nagyjából így tudnánk megkérdezni. Ez igaz a többi kérdéses slide-ra is.

A kérdőív/II. 3. Egyéni gazdasági helyzet - Mennyi az ön havi nettó jövedelme jelenleg? - Mennyi az ön háztartásában az egy főre jutó nettó jövedelem jelenleg? - Hány százalékkal változott az ön havi nettó jövedelme az elmúlt 1/2/4 évben? Milyen irányban? - Kérem jelölje meg, hogy az alábbi kiadási kategóriákra a háztartás havi nettó bevételének hány százaléka megy el jelenleg! (Kategóriák: rezsi /víz, gáz, villany/, étel, iskola, benzin/autó, sport, szórakozás, hitel-törlesztőrészlet, egyéb, éspedig) - … 1/2/4 évvel ezelőtt? Amikor a jövedelemre kérdezünk rá, akkor fontos szem előtt tartani, hogy a válaszadók nem szívesen nyilatkoznak ilyesmiről. Éppen ezért megfontolandó, hogy a vagyoni helyzet vizsgálatához feltegyünk-e olyan kérdéseket,melyek az egyes javakkal való rendelkezést vizsgálják (pl. van-e televíziója, számítógépe, dvd-lejátszója, mobiltelefonja, mosógépe, mosogatógépe, stb?) Ezekből adatredukcióval készíthetünk olyan mérőszámokat, melyek segíthetnek az illető státuszának feltérképezésében.

A kérdőív / III. - Rendelkezik-e saját tulajdonú gépjárművel? (Gyártás éve, típusa, vásárlás éve) - Milyen saját tulajdonú ingatlanokkal rendelkezik? (Használat, méret, érték) - Vett-e fel (jelzálog)hitelt az elmúlt 1/2/4 évben? Mennyit? Miért? (nyílt kérdés) - Van-e pénzbeli tartozása magánszemélyek irányába? Mennyi? Mióta? (nyílt kérdés) - Mi az ön jelenlegi munkaerő-piaci státusza? (Alkalmazott, Vállalkozó, Önfoglalkoztató, Munkanélküli, Nappali tagozaton tanul, Gyesen, gyeden van, Háztartásbeli, Alkalmazott és nappalin tanul, Egyéb) Mióta? - Ön szerint a jelenlegi adójogszabályok ön számára… ? (Igen kedvezőek, inkább kedvezőek, semlegesek, inkább kedvezőtlenek, igen kedvezőtlenek)

A kérdőív / IV. - Ön a jelenlegi gazdasági helyzetét hol helyezi el az alábbi skálán? (Nagyon jó, inkább jó, elviselhető, inkább rossz, nagyon rossz) - Ön szerint az ön gazdasági helyzete az elmúlt 1/2/4 évben… ? (Nagy mértékben romlott, kissé romlott, nem változott, kissé javult, nagy mértékben javult.)

A kérdőív / V. III. Egyéni jólét - Jelenleg ön … szabadidővel rendelkezik, mint 1/2/4 éve? (sokkal kevesebb, kicsit kevesebb, ugyanannyi, kicsit több, sokkal több) - Az utóbbi hónapokban az ön általános közérzete… ? (nagyon rossz, rossz, közepes, jó, nagyon jó) - Az ön egészsége az elmúlt hónapokban… ? (sokat romlott, keveset romlott, nem változott, keveset javult, sokat javult) - Ön jelenleg mennyire érzi magát anyagi biztonságban? (egyáltalán nem, nem nagyon, közepesen, nagyjából, teljesen) - Ön hogy értékeli a jelenlegi lakhatási körülményeit az 1/2/4 évvel ezelőttihez képest? (sokkal rosszabb, inkább rosszabb, ugyanolyan, inkább jobb, sokkal jobb)

A kérdőív / VI. IV. Politikai jellegű kérdések - Ön melyik párt listájára szavazott (volna) a 2006-os választásokon? (pártok felsorolva tételesen + nem emlékszik, nem válaszol, nem tudja) - Ön melyik párt jelöltjére szavazott (volna) a 2006-os választásokon? (u.a.) - Ön melyik párt listájára szavazott a 2010-es választásokon? (u.a.) - Ön melyik párt jelöltjére szavazott a 2010-es választásokon? (u.a.)

A kérdőív/VII. Számozással jelölje, mely tényezők befolyásolták a döntését leginkább a 2006-os választás során? (u.ez 2010-re is) Pártszimpátia (pártprogram?) Gazdasági/szociális helyzettel való elégedettség/elégedetlenség (ígéretek?) A kormány munkájával való elégedetlenség/elégedettség Ismerősök/barátok hatása Választási kampány (ígéretek?) Média Új párt Egyéb tényező Amennyiben a gazdasági/szociális helyzettel való elégedetlenség miatti szavazást 1. vagy 2. helyre sorolja be a megkérdezett, illetve ha elégedett/elégedetlen a kormány munkájával, akkor retrospektív szavazónak tekintjük. A pártszimpátia esetén rákérdeznénk arra, milyen tényezők miatt szimpatikus neki a párt, hiszen elképzelhető, hogy egyetért a párt vállalásaival, elképzeléseivel-> prospektív szavazó. Az „új párt” opcióval mérhető a politikai elitből való kiábrándultság hatása.

Várt eredmények Hipotézisünket elfogadjuk, amennyiben a válaszadók több mint 50%-a gazdasági/szociális szempontokat figyelembe véve szavazott 2006-ban és/vagy 2010-ben. Retrospektív szavazó: aki mindkét esetben gazdasági szempontokat , a kormány tevékenységét figyelembe véve szavazott Aki csak az egyik esetben vette figyelembe a gazdasági/szociális szempontokat, vagy a kormány munkáját ,szintén retrospektív szavazó Aki egyik esetben sem a fentiek alapján voksolt, nem tekinthető retrospektív szavazónak. Ezt a csoportot a kérdéseink segítségével tudjuk kiszűrni, illetve egyéb adatredukciós technikákkal. Arra számítunk, hogy a felvett adatok alátámasztják a hipotéziseinket: -> Romlott az emberek helyzete, ennek fényében szavaznak. A legerősebb hatása a szavazás során az elmúlt évek szavazók általi értékelésének van.

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!