Bíróné Bondor Katalin 2009. március Módszertani műhely Bíróné Bondor Katalin 2009. március

Miért van szükség módszertani megújulásra?

A kor kihívásai Hatékonyabbá kell tenni az oktatást. Ehhez egyéni fejlesztést szolgáló diagnosztizáló és fejlesztő módszerek, eszközök egyaránt szükségesek. Tudomásul kell venni a PISA nemzetközi mérésének tényeit, és reagálni kell a szövegértés, a matematika, a természettudományok, de különösen a gondolkodás-fejlesztés területein jelentkező problémákra, igényekre. Meg kell találni az egyre zavaróbb magatartási problémák tanórai kezelésének pedagógiai módszer- és eszközrendszerét, és fel kell kutatni a prevenció lehetőségeit is. Sürgető feladatokat ró a közoktatási rendszer valamennyi intézményére az a tény is, hogy a jelenleg 1–4. évfolyamos kisiskolások számára már 18 éves korig tart a tankötelezettség, sőt, nemcsak 12 évre szólóan, hanem az élethosszig tartó tanulásra kell megalapozni a tanulási képességeket.

MAG Adaptív tanulásszervezés, miért? …mert 100 7 éves gyerek közül csak 34 gyerek mentális kora azonos az életkorával, 66 gyereké ettől eltérő Mentális kor 4 5 6 7 8 9 10 Gyermekek száma 1 26 34 24

Egyéni fejlesztés 100 12 éves gyerek közül mindössze 20 gyermek kora azonos az életkorával, 80 gyereké ettől eltérő Men-tális kor 7 8 9 10 11 12 13 14 Gyer ekek szá-ma 1 4 19 24 20 2

Elvárható eredmények Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. Ennek eredményeként: Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma. Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak

Milyen módszertani elemeket határoz meg a program?

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Az integrációt elősegítő módszertani elemek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés kooperatív tanulásszervezés projektmódszer drámapedagógia

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva

Óvodai program elemei 3. Pedagógiai munka kiemelt területei 3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis) 3.2. Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) 3.3. Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) 3.4. Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) 3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése 3.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei)

Melyiket válasszuk?

Szempontok Az intézmény jellemzői A pedagógusok módszertani képzettsége Intézményi stratégia, célok Korábbi intézményi hagyományok Külső iskolahasználói igények Helyi tanterv, tananyag Pedagógusok választása

A módszerek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés: egyéni különbségekre figyelő kooperatív tanulásszervezés: együttműködési képesség fejlesztése, közös felelősség kialakítása Projektmódszer: indirekt tanulás, az ismeretszerzés folyamata a lényeg Drámapedagógia: közösségi helyzetek megoldása, kommunikációs képesség fejlesztése

A drámapedagógia az oktatásban drámapedagógia (Gavin Bolton) Játék: képzeletbeli világot, valós problémák, valós tudás és tapasztalatok Cselekvésbe ágyazott gondolkodás művészetpedagógiai tevékenység, a kreatív nevelés egyik ága Kommunikációs nevelés

A drámapedagógia az oktatásban téma - valódi élmény, élethelyzet saját gondolataik, ötleteik kifejezése és gyakorlati megvalósítása A tanár - tevékeny részese, kiszolgálója, illetve facilitátora a gyerekek ötleteinek Az identitás erősítése - a kultúra elemeinek beépítése az oktatásba

A drámapedagógia az oktatásban Cél: saját adottságainak kibontása: CSOPORTÉPÍTŐ ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ ELJÁRÁSOK érzelmi ráhangolódás, elmélyítés: ALKALMAZOTT DRÁMAJÁTÉKOK kommunikációs biztonság, kifejező közlés: KOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLATOK, BESZÉD- ÉS MOZGÁSGYAKORLATOK, DRAMATIKUS IMPROVIZÁCIÓ ÉS A SZÍNJÁTÉKOS GYAKORLATOK

Mit és hogyan? - A tanítási dráma elemei és tervezése Szempontok a tervezéshez A csoport és a cél egybevetése - mire képes a csoport, mennyi tapasztalatuk van dramatikus tevékenységekkel - lehetséges célok: közösségformálás, nyelvi fejlesztés, kommunikációs készségfejlesztés

Mit és hogyan? - A tanítási dráma elemei és tervezése A tanár céljai : - sztereotípiák, leegyszerűsítő vélemények megkérdőjelezése - egy adott történés jelentőségének kiemelése - a folyamat lassítása/gyorsítása - nyelvi/viselkedésbeli modellnyújtás - csoport-konszenzus kikezdése - fegyelmezés

Mit és hogyan? - A tanítási dráma elemei és tervezése A dráma hatására bekövetkező változások főbb területei: - megértés - attitűd - szociális viselkedés - nyelvi és egyéb kommunikációs tapasztalatok - mások szükségleteinek és szándékának fel- és elismerése

A drámát szabályozó elemek Tartalmak és technikák Bemelegítő gyakorlatok: lazító, légzés, koncentrációs gyakorlatok Mozgáskoordinációs, kommunikációs gyakorlatok Dramatikus improvizációk Színjáték gyakorlatok

példák www.drama.hu Szövegértés-szövegalkotás: Játékok tára www.sulinovaadatbank.hu Bagdy Emőke: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Gabnai Katalin: Drámajátékok Drámapedagógiai műhelygyakorlatok www.sulinovaadatbank.hu/index.php?akt_menu=4849

Szakirodalom Gabnai Katalin: Drámajátékok. 4. bővített kiadás. Helikon Kiadó, 2005. Drámapedagógiai olvasókönyv (Szerk.: Kaposi László). Színházi füzetek VII. Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp., l995. Add tovább! – drámajáték (gyűjt., szerk.: Előd Nóra). Candy Kiadó, Veszprém, l995. Játékkönyv (szerk.: Kaposi László). Gödöllői Művelődési Központ, 1995.

Mit jelent? Eltérésekhez való alkalmazkodást Differenciálás Mit jelent? Eltérésekhez való alkalmazkodást Tartalom Folyamat A produktum ≠ a képességek alapján való rétegbe sorolással!!

Szükségessége „MÁS” gyerek Más a felkészültség Más családi közegből Más a tanulási motiváció Más a munkatempó Más a képesség Frontális osztálymunka egységes tanulási feltételek mellett

Szükségessége? Miért változtassunk? Több munkával jár. Hogyan csináljam? Nincs rá idő. Nem biztos, hogy eredményesebb. Eddig is megtanítottam a gyereket. A változások miatt túlterheltek vagyunk. A kreativitás időt követel. Kinek van ideje rendszeresen készülni?

Mégis miért? Beszűkült kommunikációs lehetőségek Magasabb szintű gondolkodás, fejlettebb kommunikációs készség kialakítása Különbözőségek Nagyobb motiváció „nem a tananyagot, a gyereket kell tanítani”

A differenciálás pedagógiai értéke Mindenkit elvezet a célhoz,mindenkinek sikere lehet Sokszínűségével a képességek sokféleségét hozza mozgásba Sokféle tehetség megjelenésére ad alkalmat Mentesít a stressz hatása alól, erősíti az önbizalmat Ha választható, akkor önkéntes – motivál, kötelesség, felelősség Hosszabb ideig fenntartható a motiváció Lehetőség valamennyi tanuló bevonására az iskolai tevékenységbe, a tanulásba

A differenciálás típusai Tartalom szerint Érdeklődés szerint Tempó szerint Szint szerint Információszerzés elsődleges forrása szerint Eredmény szerint Sorrend szerint Szerkezet szerint Idő szerint A tanár stílusa szerint

Mi szükséges a differenciáláshoz? A tanuló megismerése: A tanulói személyiség működési jellemzői (kogníció, attitűdök, a tanulói motiváció) Előzetes tudás felmérése (diagnosztizáló mérések, megfigyelés)

Tudástérkép-hiánytérkép megy és fontos nem megy, de fontos megy, de nem olyan fontos nem megy, de nem is olyan fontos név: …………………………………………………….

A differenciált rétegmunka a tanulók bizonyos csoportjai azonos feladatokkal dolgoznak „mini” frontális tanulás (de hatékony- a csoport homogén) új rétegek (más szempont, más tanulási helyzet, más cél) Pedagógus minden réteggel közvetlenül is tanul (odafigyelés, törődés) Optimális terhelés a tanulónak

A differenciált tanulásszervezés lehetséges modelljei

Egyéni-csoport és pedagógus értékelés Minden feltétellel rendelkező réteg Változó feltételekkel rendelkező réteg Hiányos feltételekkel rendelkező réteg Önálló munka: egyéni, páros, kooperatív a fejlesztés céljainak és a feladatok tartalmának megfelelően- önellenőrzés A feladatok közös értelmezése, a megértés ellenőrzése, a tevékenységek megtervezése, a segítségnyújtás megszervezése- pedagógussal Önálló munka: egyéni, páros, kooperatív a fejlesztés céljainak és a feladatok tartalmának megfelelően Egyéni és csoportfejlesztés- a pedagógussal Egyéni-csoport és pedagógus értékelés

A differenciált rétegmunka típusai

Bloom gondolkodási szintjei Tudás Megértés Alkalmazás Elemzés Értékelés Szintézis

Gardner elmélete a többszörös intelligenciáról Verbális/nyelvi Vizuális/térbeli Logikai/matematikai Testi/kinesztéziás Interperszonális Intraperszonális Zenei Praktikus

Integrációs mátrix Tudás Megértés Alkalmazás Elemzés Értékelés Szintézis Verbális/nyelvi Vizuális/térbeli Logikai/matematikai Testi/kinesztéziás Interperszonális Intraperszonális Zenei Praktikus

Szakirodalom Kagan, Spencer : Kooperatív tanulás. Önkonet Kiadó, Budapest, 2004. Gereben Ferencné – Kereszty Zsuzsa (szerk.): Különböznek: Differenciálás kisiskolás korban. Budapesti TanítóképzőFőiskola, Budapest, 1996. Golnhofer Erzsébet – M. Nádasi Mária: A pedagógus tevékenysége az egyéni munka tervezésében és irányításában.Kézikönyv. Országos Oktatástechnikai Központ, Veszprém, 1980. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Oktatási Kiadó,Budapest, 2000. Lappints Árpád: Tanuláspedagógia. A tanulás tanításának alapjai. Comenius Bt., Pécs, 2002. Nádasi Mária: Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt., Pécs, 2001. Nádasi Mária: Egységesség és differenciáltság a tanítási órán. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986

Módszertani tapasztalatok az intézményekben Pedagógiai Program: az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai; a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatai; szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái Helyi tanterv: nem szakrendszerű oktatás értékelés tantárgyak tantervi részénél SZMSZ: munkacsoport IMIP: pedagógus teljesítményértékelés elégedettségi mérések egyéb mérések irányított önértékelés

Módszertani munkacsoport Munkaterv: helyzetelemzés, személyi feltételek, feladatterv Beszámoló Dokumentálás

Köszönöm a figyelmet! Bíróné Bondor Katalin deakig@deaksuli.sulinet.hu