Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály Esélyek és lehetőségek az 50 év felettiek számára a közfoglalkoztatásban Szombathely , 2012. május 11. Lőrincz Leó főosztályvezető Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály Leo.lorincz@bm.gov.hu

Foglalkoztatási célkitűzés A kitűzött kormányzati cél: 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, 75%-os foglalkoztatási ráta elérése a 20-64 éves korcsoportban. Magyar Munka Terv: 2012-ben a közfoglalkoztatás és a privát szektor által teremtett munkahelyek közötti arány 80-20% 2015-re az arány a tervezettek szerint a versenyszféra munkahely-teremtési kapacitásainak megerősödésével kiegyenlítődik A foglalkoztatási célkitűzés  A foglalkoztatási ráta Magyarországon hagyományosan a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-n belül (60,5 százalék 2009-ben), és a régióba tartozó többi, hasonló fejlettségű országétól is elmarad. Az elmúlt évek tendenciái sem kedvezőek: a globális gazdasági válság Magyarországon is a foglalkoztatottság jelentős visszaesésével járt együtt, de a magyar foglalkoztatási ráta már a válságot megelőző években is csak stagnált. A magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai céljaként a foglalkoztatás bővítését fogalmazta meg, amely közvetve több célt is szolgál: élénkíti a gazdasági növekedést, javítja az államháztartás egyensúlyát, stabilizálja a nagy elosztó rendszerek finanszírozását, és elősegíti a leszakadó rétegek, társadalmi csoportok, térségek felzárkózását is. A fenti megfontolásokat figyelembe véve a magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai célja a munkahelyteremtés, a foglalkoztatási ráta növelése. Ezt tükrözi a kitűzött kormányzati cél is 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, ezáltal a 20-64 éves korcsoportban 75%-os foglalkoztatási ráta elérése. Ambiciózus céljaink megvalósításához szükségesek a megfelelő külső környezeti feltételek. A kormányzati cél elérésének feltétele többek között a dinamikus gazdasági növekedés, az, hogy a világgazdaságot elkerüljék a mostani válsághoz hasonló keresleti sokkok, valamint, hogy Magyarországon sor kerüljön a hazai versenyképességet és foglalkoztatottságot érdemben javító strukturális reformokra és intézkedésekre is.   Az EU2020 stratégiához kapcsolódó kormányzati vállalások, illetve azok gazdaságra gyakorolt hatásai terveink szerint gyökeresen átalakítják a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedésbe kódolt alappályát. Az új makrogazdasági pálya alapja az egymillió új munkahely megteremtése tíz év alatt: ebből 2015-ig terveink szerint már 400.000 teljesülhet. Az államigazgatás hatékonyságának növekedése, valamint a költségvetési fegyelem azt vonja maga után, hogy ezen foglalkoztatottság-bővülés teljes egészében a magánszektorban valósul meg. Mivel a 2011-es év még sok szempontból determinált, illetve a foglalkoztatottság-bővítéshez szükséges intézkedéseknek van átfutási idejük, az érdemi változás 2012-től várható. Tekintettel a kormányzati prioritásokra, illetve arra, hogy a kis- és középvállalkozásoknál nagyobb foglalkoztatás-növelésre van szükség a termelés növeléséhez, a KKV-knál számolunk kiemelten új munkahelyek létesítésével. Az állam feladata ezzel kapcsolatban a vállalkozások helyzetbe hozása, hogy egyre több embernek tudjanak munkát adni. Eszközök: *gazdaságpolitikai beavatkozások, új munkahelyek létesítése elsősorban a KKV-knál: a kilátások javulásával a vállalkozások beruházásainak növekedése és a foglalkoztatás bővítése *a szabályozási környezet fejlesztése, az adminisztráció csökkentése, *az adórendszer átalakítása 2011-ben, egyszerűsítés és adócsökkentés, *a támogatási rendszerek átalakítása, EU-források növekvő és hatékonyabb felhasználása, az ÚSZT elindítása. A foglalkoztatási célú támogatásoknak egy három pillérre épülő rendszere jön létre. Az első és legfontosabb pillér a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely szorosan összefügg a szociális ellátások rendszerének munkára ösztönző átalakításával, és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget.

2012 az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás éve Demográfiai változások: a következő évtizedekben folyamatosan nőni fog az idősek aránya problémát jelent az alacsony születésszám és a növekvő elvándorlás az idősek munkaerőpiacra bekerülésének aránya elmarad a létszámuk növekedésétől (emellett emelkedik a nyugdíjak és az idősek gondozásának terhe) EU 2020 Stratégia öt céljából kettőt az aktív idősödés támogatása nélkül nem lehet megvalósítani.

Idősek foglalkoztatása Forrás: KSH

Idősek foglalkoztatása Magyarországon az 50 év felettiek munkaerő-piaci szempontból hátrányban vannak a fiatalokkal szemben, szakképzettségük struktúrája nem egyezik meg a helyi munkaerőpiac igényeivel, szakmai ismereteik nem eléggé korszerűek. A munkáltatók körében bizonyos diszkrimináció tapasztalható irányukban. Az idősek képességeinek kihasználása növeli az őket alkalmazók versenyképességét is. Az aktív idősödés célja annak előmozdítása,hogy az idős emberek megőrizzék gazdasági, társadalmi-szociális és kulturális aktivitásukat. Az aktív idősödés lényege, hogy az évek előrehaladásával, egyre többet hozzunk ki magunkból, ne pedig kevesebbet.

Munkavállalást akadályozó tényezők 50 év felett alacsony iskolai végzettség, illetve elavult szakképzettség, idegen nyelvtudás és számítástechnikai ismeretek hiánya, kapcsolati háló kiépítéséhez szükséges képességek hiánya, önbizalomhiány (félelem a kudarctól), rossz egészségügyi állapot ( mentális betegségek kialakulása), mobilitás hiánya ( foglalkoztatásukat a lakhelyükhöz közel kell megoldani), előítélet (az életkoruk, nemük, származásuk, stb. miatt), motiváció, munkavállalási hajlandóság hiánya

Foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása Forrás: KSH

Területi különbségek a gazdaságilag aktív népesség megoszlásában Forrás: KSH

Közfoglalkoztatás Mit jelent a közfoglalkoztatás? Az állam átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akik a munkaerőpiacon egészségi állapotuk, képzetlenségük, életkoruk, vagy bármely más okból hátrányban vannak, és ezért az önálló álláskeresésük eredménytelen. A közfoglalkoztatás több célcsoport számára, az ország minden területén, a szezonalitást is figyelembe véve teszi lehetővé a munkavégzést. A közfoglalkoztatással megvalósuló tevékenység értéket teremt, hasznos mind az egyén, mind a köz számára. A közfoglalkoztatási jogviszony az Mt. hatálya alá tartozó speciális jogviszony, bizonyos elemeiben azonban eltérően szabályozott.

A közfoglalkoztatás funkciója a munkaügyi központok által a hátrányos helyzetű álláskeresők számára felkínált állások számát gyarapítja, lehetővé teszi a munkavállalási hajlandóság vizsgálatát (beindul a fekete gazdaság kifehérítése), lehetőséget ad a munkahelyi tapasztalatszerzésre, és ezáltal az egyéni elhelyezkedési esélyek növelésére, munkaalkalmat kínál azok számára, akiknek az elhelyezkedése normál (nem támogatott) állásokban kilátástalan, más lehetőség hiányában biztosítja a nyugdíjjogosultsághoz szükséges munkaviszony megszerzését, társadalombiztosítási ellátásra jogosít,

A közfoglalkoztatás funkciója a munkára képes tartósan munkanélküli személyek rendszeres munkajövedelemhez jutnak, az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti, a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatás ideje alatt a piaci igényeknek megfelelő alap - illetve továbbképzésben részesülnek, amely az elsődleges munkaerőpiacra való visszajutásukat segíti, a mentorok, oktatók közfoglalkoztatásban történő alkalmazása munkalehetőséget jelent a magasan képzett idősebb álláskeresők számára.

50 év feletti álláskeresők részvétele a közfoglalkoztatásban Forrás: NFSZ

Közfoglalkoztatásban résztvevők megoszlása nem és iskolai végzettség szerint Forrás: NFSZ

Kistérségi startmunka mintaprogramok A közfoglalkoztatásért felelős miniszter olyan mintaprogramokat indíthat el, amelyekben a beruházási és dologi költségek és kiadások teljes egészében támogathatók. A mintaprogramok nem csak az egyén számára hasznosak, hanem a kistérség, a település lakói számára is értéket teremtenek. A közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra történő visszakerülés egyik meghatározó feltétele, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek.

Kistérségi startmunka mintaprogramok 2012. évben 94 - a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján - hátrányos helyzetű kistérség településein valamint miniszteri egyedi döntés alapján további 3 kistérségben indulnak mintaprogramok. A tervezés során 19 megye 1816 települése lett megszólítva. Főbb tevékenységi területek: mezőgazdasági projekt, növénytermesztés állattenyésztés hagyományos tartósítás belvízelvezetés mezőgazdasági földutak rendbetétele bio- és megújuló energiafelhasználás közúthálózat javítása illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, valamint téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás.

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!