Tantervi műfajok, a tanterv történeti fejlődése Dr. Horváth H. Attila 2012. 02. 21.

Tantervi műfajok sillabusz tantervi rendszer curriculum alaptanterv

A sillabusz (gör – lat. ‘jegyzék, vázlat’) A célokat és a tananyagot röviden leíró ttv. A központi ttv. kezdeti időszakára jellemző Nem tartalmazza (hiány=√): a követelményt, az oktatás és követelményeinek részletes struktúráját ↓ A tankönyvekben kapnak helyet

A tantervi rendszer Az oktatási célok és a tananyag kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának összefüggései állnak az előtérben.

A curriculum Az oktatás folyamatát a céloktól – az eredményekig átfogja.

Az alaptanterv /”core-curriculum”/ Az oktatás központilag meghatározott, a személyiség- és képességfejlesztést szolgáló, mindenütt érvényesítendő központi tartalmának lényegét adja meg. Alapja a taneszközök, az ellenőrzések, értékelések; a helyi, iskolai tantervek kialakításának.

A tanterv és az osztálytermi munka összekapcsolása Forrás: Ballér Endre: Tantervelméletek Magyarországon a XIX-XX. Században. OKI, 1996. 15.o.

A fogalmak meghatározása Forrás: Ballér Endre: Tantervelméletek Magyarországon a XIX-XX. században. OKI, 1996. 15.o

A fogalmak meghatározása 2.

Tyler curriculum-elmélete Tyler-racionálé A tananyag kiválasztás forrásai (sources) A tananyag kiválasztás szűrői (screens) 1. A tanuló tanulási szükségletei, érdeklődései, aspirációi, stb. I. A társadalomról, a nevelésről szóló általános filozófiai nézetek 2. A kortárs társadalom igényei az iskola, a műveltség tekintetében II. A tanuláspszichológia által feltárt fejlesztési lehetőségek 3. A szaktudományok által relevánsnak tartott tudások köre. Forrás: Tyler R. W.: Basic Principles of Curriculum and Instruction. 1949. Chicago. In. Báthory Z.: Tanulók, iskolák, különbségek. 2000. Bp., 131. o.

B. Bloom curriculum-elmélete Követelménytaxonómiák rsz-e (1956, 1964) Tantervi értékelés kézikönyve (1971) Differenciált, individualizált tanítási-tanulási folyamat (1976) ↑ Kritika Taxonómiák értéksemlegessége Mérésre összpontosító célok leegyszerűsítései Összetettebb, rugalmasabb, az előre nem látható, tervezhető folyamatokra több figyelmet fordító tartalmi szabályozást kívántak

Újabb tendenciák Kétpólusú modellben Tantervek szerepváltozása (megalapozzák a fő tényezők közötti együttműködést; a tartalmi szabályozási rendszer középpontjában: az alaptanterv) Az „egyénre szabhatóság” szempontja A tanulási tartalom szélesebb folyamatba illeszkedése (formális, nem formális, informális tanulás) Tudástartalmak, ismeretanyagok integrációja