Intézményi önértékelés indikátorok segítségével

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai- szakmai ellenőrzés rendszere
Advertisements

Az OH TÁMOP fejlesztései
„A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak támogatása /4. pillér/
Intézményi akkreditáció 2008 (hogy készüljünk?) MAB 2008 szeptember 19. Topár József.
Tanfelügyelet – A megújuló külső értékelési rendszer
Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai- szakmai ellenőrzés rendszere
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere – TÁMOP 3.1.8
Az IMIP-ek kötelező felülvizsgálata és kiegészítése
Dokumentációs rendszer
A Megyei Pedagógiai Intézet szolgáltatásai a 2011/2012-es tanévben Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Győr, augusztus 24. Készítette: Széles.
Az iskolai könyvtár állománya
A TISZK támogató szerepe a szakképzésben április 18. Szebenyiné Csóka Beáta szakmai vezető.
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS FOLYAMATA
Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény prezentációja 2009.
Győr, NYME Minőségbiztosítási Bizottság munkaértekezlete Az EFQM modell - rövid ismertetés- Vas Beatrix Minőségfejlesztési és Informatikai Központ.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
AaAa ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM Monitoring és értékelés.
Szervezetfejlesztési Program ÁROP November 12. Teljesítménymenedzsment fejlesztési módszertan Előadó: Tóth Dorottya.
KPSzTI Minőségfejlesztési munkacsoport
Minőségdíjak.
Készítette: Hegyesi- Németh Márta MPI Győr, április 29.
Magyar Controlling Egyesület Szolnok, október 29. MCE Konferencia 2009 A controlling gyakorlata Bepillantás az államigazgatási kontrolling gyakorlatába.
Ajánlás-változások Pedagógus-továbbképzés „Kongresszus után - a változások folyamatában” Konferencia Csillag Márta Budapest, május 27.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, 2007 január 17. Topár József.
Farkas Katalin – Vilmányi Márton június 15.
A TÁMOP-2.2.3/07/2-2F projekt megvalósítása Nógrád megyében
A szakképzés helyzete Magyarországon

Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
TÁMOP / „Integrációs bázisiskola a Jászságban”
TQM-ISO Minőségügyi kérdések a Pécsi Tudományegyetemen Szellőné Fábián Mária főigazgató-helyettes PTE Egyetemi Könyvtár Budapest december.
A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere
ÚMFT TÁMOP / „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” Kálózi Erika
Intézményi minőségfejlesztés (TÁMOP-3.1.8)
INTÉZMÉNYI KÖR NYILVÁNTARTÁS AKKREDITÁCIÓ ENGEDÉLYEZÉS.
Ugrás az első oldalra 1 Skaliczki Judit A teljes körű minőségirányítási rendszer bevezetésének lépései Debrecen, 2004.
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
2004. január 27. Hallgatói szolgáltatások szerepe a felsőoktatásban Szabó Imre Diákközpont igazgató.
Tanfelügyelet és intézményi önértékelés – a megújuló külső és belső értékelési rendszer (TÁMOP-3.1.8)
Minőségmenedzsment a felsőoktatásban UNI-EFQM Vas Beatrix ügyvivő szakértő Minőségfejlesztési és Informatikai Központ
TÁMOP /2-2F A projekt neve: A Berettyó-Körös Térségi Integrált Szakképző Központ modell létrehozása A projekt az Európai Unió támogatásával,
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
Önértékelési kézikönyv október 5-i módosítása alapján
A Nemzeti Pedagógus Kar Célok, eredmények, választás –
1 Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szint (SZÖM I.) 4. előadás 1.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
„Az utolsó csepp nem tehet róla, hogy éppen ő az utolsó csepp, hiszen amúgy semmiben sem különbözik az előző cseppektől.” Mérő László.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
Barlai Róbertné augusztus.
TÁMOP /2-2F FVM Dunántúli Agrár-szakképző Központ
Az SZMBK Modell alkalmazása az intézmény minőségirányítási rendszerek fejlesztésében 13. előadás 1.
Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN
Szakiskolai Fejlesztési Program I
Fenntarthatóság – eredmények hasznosulása 6.2. előadás
Minőségfejlesztési munkacsoport KPSZTI Április 17-
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 2. Önértékelési fázis 9. előadás
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÖNÉRTÉKELÉSI SZINTEK
SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 11. előadás
KÖZOKTATÁSI VEZETŐ III. szemeszter
Králik Tibor igazgató, minőségfejlesztési szakértő
KÖZÖS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (CQAF)  Szakképzési Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) 1.
Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szint ADOTTSÁGOK 4. 3
Az SZMBK Intézményi Modell
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadás másolata:

Intézményi önértékelés indikátorok segítségével Konzulens: Készítette: Dr. Dancsó Tünde Bihari Sándorné Kodolányi János Főiskola, Budapest 2011

„Mióta iskola van, értékelés is van” (Hercz M., 2007) Az oktatási intézmények érintettjei közötti értékelési folyamatok Kit értékel Ki értékel Tanuló Pedagógus Intézményi vezetők magatartás-, szorgalom-jegyek kialakításánál PER keretében elégedettség-mérés Szülő elégedettség-mérés, kommunikatív értékelés pedagógiai értékelés PER keretében PER keretében, munkahelyi klímamérés Intézményi vezetők (igazgató, ig. hely. munkaköz.vez.) Fenntartó jutalmazások, kitüntetések kapcsán PER keretében, ciklikus intézményértékelés keretében Oktatási irányítók, hatóságok (OH, MÁK, minisztérium, stb.) vizsgálatok eredményeként

Dolgozat felépítése, alkalmazott módszerek I. Elméleti bevezetés Az intézményértékelés nemzetközi és európai keretei – egységesítési törekvések Alk. módszerek: dokumentumelemzés, szakirodalom-elemzés Hazai törvényi előírások vizsgálata Alk. módszerek: dokumentumelemzés, értelmezés, összehasonlítás Magyarországon alkalmazott főbb minőségmodellek bemutatása, összehasonlítása (KMD, ESZÖM ) Alk. Módszerek: dokumentumelemzés, értelmezés, összehasonlítás II. Empirikus munka Önértékelés ESZÖM I. segítségével. Indikátorok kiválasztása, számítása Alk. módszerek: dokumentumelemzés, kvantitatív kutatás, adatgyűjtés, interjúk, megfigyelések, indikátorszámítások, adatelemzés

Felhasznált szakirodalom 1. Értékelés, önértékelés szakirodalma (Halász Gábor, Cseh Györgyi) 2. Az egységesített intézményértékelési törekvések uniós és hazai szakirodalma (uniós jogforrások, hazai törvények, elméleti kutatások) Indikátorkutatások (Imre Anna) 3. ESZÖM szakirodalma (Molnárné Stadler Katalin és Králik Tibor)

Elméleti összefoglalás Intézményértékelési egységesítési törekvések Nemzetközi szinten: OECD CERI kutatások indikátorok segítségével  oktatási rendszerek összehasonlíthatósága indikátorokkal  Education at a Glance

Elméleti összefoglalás Intézményértékelési egységesítési törekvések Európai Uniós szinten 1992 Maastrichtminőségi oktatás 1998 Bécsi ajánlásajánlott intézményi önértékelés 2001 EU Parlamenti ajánlásszükséges önértékelés, összehasonlíthatóság 2002 Koppenhágai megállapodás (Közös Minőségbiztosítási Keretrendszert )(The Common Quality Assurance Framework, CQAF)) 2009. EU Parlamenti ajánlás (Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszert (EQARF)SZÖM

Elméleti összefoglalás Intézményértékelési egységesítési törekvések Magyarországon Megfigyelt szempont Közoktatási törvény Nevelési-oktatási int. működési rendelete Minőségirányításról szóló rendelet Közoktatási törvény tervezet minőség fogalma igen minőségirányítás, fejlesztés fogalma nem IMIP fogalma igen, annak nyilvánosságáról szól 8. §, (1), (2) intézményi értékelés az intézményértékelés tartalma 40.§ (12) előírja, hogy az IMIP-ben rögzíteni kell „a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszereit” 29. § (4) b) előírja, hogy az IMIP-ben rögzíteni kell „a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszereit” 5. § IMIP végrehajtásáról szóló elemzést említi, annak tartalmára vonatkozóan tesz előírásokat

A KMD modell és az ESZÖM összehasonlítása ESZÖM Modell   Vezetés Vezetés-irányítás ADOTTSÁGOK Stratégia Intézményi stratégia Emberi erőforrások Emberi erőforrások menedzselése Közvetett partnerkapcsolatok Közvetett partnerkapcsolatok irányítása, erőforrásokkal való gazdálkodás Folyamatok A szakképző intézmény folyamatai Közvetlen partnerekkel kapcsolatos eredmények Közvetlen partneri eredmények EREDMÉNYEK Munkatársakkal kapcsolatos eredmények Munkatársi eredmények Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények Társadalmi hatás eredményei Kulcsfontosságú eredmények

Az ESZÖM indikátorai Kötelező kulcsindikátorok (K): Alapindikátorok Mérése kötelező Alapfolyamatok eredményességéhez elengedhetetlen Minőségbiztosítási Rendszerből (MBR) elérhető Az EQARF magyar megfelelői Ajánlott kulcsindikátorok (AK): Fontos indikátorok Gyűjtése, meghatározása az intézmény feladata Meghatározásukat segítheti az MBR Benchmarking indikátorok (B): Intézményi döntés eredményeképpen számíthatóak Számításuk, használatuk nem kötelező

Iskolám rövid bemutatása V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Közgazdasági és informatikai szakmacsoportos képzés+szakképzés (középfokú és felsőfokú) Kb. 500 tanuló A vizsgálat időpontjában helyi önkormányzat által fenntartott intézmény 2003-2009 ISO 9001-es múlt

Az intézményi önértékelési munkám menete Az adottságoknál az ESZÖM I-ben rögzített kritériumok, alkritériumok és megfigyelési szempontok 1. szisztematikus vizsgálata, ténymegállapítások 2. összefoglaló készítése az egyes alkritériumokhoz 3. javaslatok megfogalmazása az alkritériumra vonatkozóan Az eredményeknél mindez kiegészült az indikátorok meghatározásával

AZ ESZÖM vizsgálati rendszere 3. EMBERI ERŐFORRÁSOK MENEDZSELÉSE Az intézmény hogyan tervezi meg, irányítja és fejleszti a munkatársakkal kapcsolatos tevékenységeit pedagógiai programjának, képzési programjának, valamint folyamatainak támogatása és hatékony működtetése érdekében? 3. e A munkatársak teljesítményének értékelése és elismerése, valamint gondoskodás a munkatársakról 1. Hogyan alakították ki, működtetik és ismertetik meg az intézményben a munkatársak értékelési/teljesítményértékelési rendszerét? (I+F, vonatkozó jellemzők)

Összefoglalás Megfogalmazott főbb javaslatok (továbblépés feladatai) a stratégiai tervezésben, és a visszacsatolási fázisban PP felülvizsgálata , stratégiai dokumentumok koherenciája egyéb, oktató-nevelő munkát szabályozó dokumentumok teljes felülvizsgálata, koherenciájának megteremtése egységes, átdolgozott minőségirányítási rendszer bevezetését az intézményben a közvetett partnerekkel történő tartalmas kapcsolatkialakítást

Összefoglalás Az ESZÖM-mel kapcsolatos kritikai észrevételeim: Erőteljesen a SZAKMA programban kidolgozott SZÖM-re támaszkodó rendszerszakiskola orientált Az érettségi eredményei, versenyeredmények kimaradtak az értékelésből Különböző indikátorok megállapításánál gondot jelent a számítás alapjának értelmezése Túlreprezentáltnak tartom a stratégiai tervezés és annak dokumentumainak vizsgálatát (5.d.2, 5.b.2, 2.c 2.b.6, stb.)

Összefoglalás Az ESZÖM intézményi alkalmazásával kapcsolatban bevezetéséhez szükséges: a folyamatleltárt készíteni, a hiányzó folyamatszabályozó eljárásokat kidolgozni Indikátorok számításához szükséges információs bázis megteremtése Az önértékelés rendszerének kidolgozása Az ajánlott benchmarking indikátorok mellé saját intézményi indikátorok megállapítása és számításának előkészítése, adatgyűjtési folyamat kidolgozásaleíró statisztikai vizsgálatok

"Uram! Adj elég erőt, hogy megváltoztassam, a megváltoztathatót. Adj elég türelmet, hogy elviseljem, amit nem tudok megváltoztatni. És kérlek Uram, adj elég bölcsességet, hogy ezt a kettőt mindig meg tudjam különböztetni!„ KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!