Építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatban néhány gondolat… 191/2009.(IX.15.) Kormányrendeletből

FONTOSABB FOGALMAK Építmény: minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megvalósításával, beépítésével jön létre. Épület: Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül. Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági és építésügyi tevékenységek összessége. Építési tevékenység: Építmény megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése. Akadálymentes: Az az építmény, amely mindenki számára önállóan, biztonságosan és kényelmesen, korlátozás nélkül használható.

Építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helye. Építészeti-műszaki tervezési tevékenység: az előzőekkel összefüggésben a szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése ( a tervezői tevékenységhez is írásban kell szerződést kötni ). Többletmunka: a szerződéskötés alapját képező dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel. Pótmunka: A szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel. Bővítés: meglévő építmény építményszintjének vagy beépített térfogatának vízszintes, illetve függőleges irányú növelése érdekében végzett építési tevékenység.

AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG RÉSZTVEVŐI KÖZÜL 1.Az építtető: Feladatai közül:  A tervező kiválasztása  A hatósági engedélyek megszerzése  A jogerős tervdokumentációkban foglaltak betartatása  A műszaki ellenőr kiválasztása  A kivitelező kiválasztása  Szerződések megkötése, a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése  Az építőipari kivitelezés megkezdésének bejelentése az építési hatóságnál  Az építési tevékenység során keletkezett építési hulladékok szabályos kezelése, környezetben okozott károk helyreállítása (kivitelezővel együttes felelősség)  Használatbavételi engedély kérése

2. A tervező: Feladatai közül:  Az építészeti-műszaki tervek elkészítése  Jogszerűség, szakszerűség, megfelelő tartalom biztosítása 3. A kivitelező: Feladatai közül:  Csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet, amely tevékenységi körében szerepel, üzletszerű építőipari kivitelezési tevékenységet pedig csak az folytathat, aki vagy amely szervezet regisztráltatta magát a MKIK névjegyzékében  Szerződéskötés építtetővel az építési tevékenységre, az abban vállalt kötelezettségeinek betartása  Az építési napló vezetése  A jogerős építési dokumentációk szerinti kivitelezés  Jogszabályok betartása  Minimális munkavédelmi követelményekért felelősség  A keletkezett építési hulladék szabályos kezelése  Munka Törvénykönyvének betartása

 A műszaki átadás-átvétel eljárás lefolytatása  A kivitelezés befejezésével a szükséges kivitelezői nyilatkozatok megtétele  Az építési munkaterület átadása építetőnek 4. Felelős műszaki vezető: Feladatai közül:  Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát irányítja  A vonatkozó jogszabályok betartatása, a betartásuk ellenőrzése  Az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése  Az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ezekhez szükséges nyilatkozatok megtétele 5. A műszaki ellenőr: Feladatai közül:  Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását  Az építtető helyszíni képviselőjeként ellenőrzi az építési naplót, a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzését elvégzi, ellenőrzi a pénzügyi elszámolásokat, felméréseket, kiállítja a teljesítés igazolást

FONTOS!  Üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén az építési szerződést írásba kell foglalni Az építési szerződés minimálisan tartalmazza: -az építtető nevét, címét, elérhetőségét, adószámát, bankszámlaszámát, a képviseletében eljáró személy adatait - a vállalkozó kivitelező nevét, címét, elérhetőségét, adószámát, bankszámlaszámát, a képviseletében eljáró személy adatait -A szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység pontos megnevezését, munkaterület pontos körülírását - teljesítési szakaszokat, határidőket (kezdés, ép.n.megnyit.,befejezés) -Vállalkozói díj összege, elszámolásának módja -Fizetés módját, határidejét -Esetlegesen alvállalkozók igénybevételének rögzítését -Az építőipari kivitelezés során keletkezett hulladékok kezelésére kötelezett megnevezését -Építési műszaki ellenőr és felelős műszaki vezető megnevezését -Esetlegesen keletkező jogviták rendezésének módját -Építtető nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezési tevékenység ellenértékének fedezetével rendelkezik -Amennyiben előleg fizetésre sor kerül, annak meghatározását, elszámolásának módját -Garanciális feltételeket

FONTOS!  Az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni : -Építtető nevét -Építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját -Az építési engedély számát -Kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát -Tervező nevét -Építési műszaki ellenőr nevét, nyilvántartási számát -Ezen kívül, a támogatási szerződés keretében megvalósuló beruházások esetében a kötelezően előírt LOGO-kat,feliratokat

FONTOS! Az ÉPÍTÉSI NAPLÓ:  Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, valamint a Kbt. Hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni, illetve ha egyéb jogszabály, rendelet is előírja  Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció  Tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket  Az építési-szerelési munka mennyiségének folyamatos ellenőrzése céljából az építési napló mellékleteként a kivitelező felmérési naplót vezet, ha az építtetővel kötött szerződésben a felmérést tekintik az elvégzett munkák mennyiségének elszámolási alapjául

FONTOS! Teljesítésigazolás és műszaki átadás-átvétel: -Az építési beruházás építőipari kivitelezési tevékenységének befejezését követően műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni -Ezen eljárás célja annak megállapítása, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti építési szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, az építési- szerelési munka a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult -Ezen eljárásról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni (építtető, kivitelező részére és az építési naplóhoz)

FONTOS! Birtokbaadás, használatbavételi engedély : -Az építmény műszaki átadás-átvételét követően –a szerződés teljesítéseként- vállalkozó kivitelező(fővállalkozó) az építtető birtokába adja az építményt -Átadja: • A felelős műszaki vezetői nyilatkozatot • A hulladék-nyilvántartó lapot • A kivitelezési dokumentációt • Kezelési és karbantartási útmutatót • Energetikai tanúsítványt (adott esetben) • Minden olyan egyéb dokumentumot, igazolást, nyilatkozatot, amely az építtető számára a használatbavételi engedély megkéréséhez szükséges • Építtetőt megillető építési naplópéldányt, azok mellékleteit, a megvalósítási dokumentációt és a jótállási dokumentumokat - Az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válást követően az építésügyi hatóságtól használatbavételi engedélyt kér

FONTOS! -Építési célra anyagot, készterméket és berendezést csak megfelelőség-igazolással lehet forgalomba hozni vagy beépíteni -JÁTSZÓTÉR: az a külső vagy belső tér, amelyet játszótéri eszközök elhelyezésére, illetve azok használatára létesítették -JÁTSZÓTÉRI ESZKÖZ: játszótéren elhelyezett eszköz vagy építmény, ideértve annak szerkezeti elemeit is, amelyet gyermekek játék céljára egyedül vagy csoportosan használnak -Játszótéri eszköz akkor hozható forgalomba, telepíthető, illetve vehető használatba, ha megfelel a biztonságossági követelményeknek (megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik) -Megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező játszótéri eszközt a gyártó, az importáló vagy a forgalomba hozó köteles maradandó módon a következő felirattal ellátni: -„A BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELEL” -A játszótereknél az éves kötelező biztonsági ellenőrzést, felülvizsgálatot kötelező elvégezni, azt ellenőrzési jk-vel kell igazolni

Köszönöm figyelmüket! Sok sikert kívánok munkájukhoz és céljaik eléréséhez! 13