TANULÓSZERZŐDÉSSEL A MUNKA VILÁGÁBAN Bihall Tamás A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke Szakképzési Tanévnyitó Konferencia Budapest, 2007. október 3.

Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsga-delegálás Mestervizsga Gyakorlati képzőhely ellenőrzés, akkreditáció Szakképzés Nemzeti- Fejlesztési Kezdeményezés 16 szakma szakmai- és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, feladatbank létrehozása Szintvizsgáztatás

Szakképzési problémafa Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a 15-19 éves korosztály száma negyedével csökken Szakmák társadalmi leértékelődése egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése; Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget 9-10 osztályban a gyakorlati képzés arányának növelése Szakmunkás életpálya modell kialakítása

Válaszok és beavatkozások Szakképzés társadalmi támogatottságának a növelése Tényleges együttműködés, új kooperációs kultúra kialakítása Projekttípusú és hálózatszerű együttműködési formák előtérbe kerülése Gazdaság és szakképzés: folyamatos párbeszéd, kommunikáció: gazdasági folyamatok, szükségletek, trendek, konjunktúra Gazdaság szerepvállalásának növelése a szakképzésben: OSZEB, egységes arculat, egységes fellépés Szakmunkás életpálya modell: zsákutcás modell helyett

Minisztérium – kamara együttműködése Szociális és Munkaügyi Minisztérium-al keret-megállapodás megkötése 2006. december 8: Átadott 16 szakmákban vizsgaelnöki kinevezés 2007. áprilistól Újabb szakmák átadása: 11 hiány, vagy keresett szakma KKV-k körében munkaerő piaci felmérések, közös kutatások Felnőttképzésben a gyakorlati képzés szabályozása NFT II. projektek: kamarai részvétel (TISZK, vizsgaközpontok, pályaválasztás); mesterképzés megújítása Szakmai-tanulmányi versenyek szervezése 16 szakmában

A tanulószerződés intézményrendszere Önszabályozó mechanizmus, amely a munkaerő – piaci igényeket közvetíti a szakképző iskolák felé Hosszú távú elkötelezettség A tanuló mint potenciális munkaerő, munkaviszony jellegű kapcsolat: munka világa, foglakoztatási rendszerbe beemelés A piaci kihívásokhoz és a technológiai változásokhoz gyorsan alkalmazkodó gyakorlati képzés A képzés költségeit a gazdaság vállalja állami támogatások igénybevételével Tanulói munkabér, mint a tanulói teljesítmény elismerése és pénzügyi támogatás A tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyei jobbak, szakképzés vonzereje, munka világába történő átmenet

Célrendszer Fő cél: a tanulószerződéses gyakorlati képzés általánossá tétele, a hatékonyság és a minőségi követelmények emelése önálló munkavégzés, munkakultúra, munkafegyelem, gyakorlati használhatóság Rész célok: A szakképzési iskolákkal és gazdálkodó szervezetekkel a tanulószerződés jogi intézményének megismertetése, a benne rejlő lehetőségek bemutatása A tanuló, a szülő, a gazdaság érdeke, hogy a speciális képzés a gazdálkodónál legyen Javítani kell az egységes szakmai követelményeken alapuló oktatás szervezettségét és eredményességét: gyakorlati szintvizsga

A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján) Hiányosságok-problémák OKJ szakképzettséggel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Érettségi nélkül Érettségivel Önálló munkavégzés képességének hiánya 1. 2. Gyenge szakmai gyakorlati jártasság 4. Munkafegyelmi problémák 3. 3-4. 7. Munkakultúra hiányosságai általában 5-6. 6. Gyenge szakmai elméleti alapok 5. 9. Rossz együttműködési készség 8. Gazdasági ismeretek hiánya 11. Számítógépes ismeretek hiánya 12. Idegennyelv-tudás hiánya 13.

Konkrét feladatok Segítőszándékú tanácsadás és ellenőrzés célja hogy: a szakképzési törvényben előírt dokumentumokkal minden gazdálkodó szervezet rendelkezzen és azokat naprakészen vezesse: tanulószerződés, díjazás kifizetési jegyzéke, felelősségbiztosítás, munkaruha és védőfelszerelések számlái, étkezési bizonylatok, munkavédelmi napló, tanulói munkanapló, foglalkozási napló, gyakorlati oktatás központi programja, eszközjegyzék, gyakorlati oktatás helyi programja (csak csoportos képzés esetén), szakmai és vizsgáztatási követelmények; egészségügyi törzslap Tanulószerződéssel kapcsolatos joganyag összeállítása és népszerűsítő, ismeretterjesztő szóróanyagok sokszorosítása: „Röviden a tanulószerződésről”, „Amit a gyakorlati képzőhelyekre vonatkozó törvényi előírásokról tudni kell”, „Felhasználás lehetőségei”

A szakképzés haszna, mint megtérülő beruházás Direkt haszon Indirekt haszon Bevételek (alkalomszerű) Kézzelfogható termelési teljesítmény, amelyet a „vevő” megfizet A személyi költségek csökkentése A bér- és fizetési struktúra stabilizálása Egyéb teljesítmények A betanítási költségek megspórolása Produktív együttműködés a szakrészlegben, amelyeket kalkulálva értékelnek Munkába állás során keletkező hibás döntések és a velejáró költségek minimalizálása A fluktuációs költségek csökkentése A vállalatról alkotott pozitív kép erősítése

Német duális gyakorlatorientált szakképzés Szakmunkás tanulók Gyakorlati képzés Iskolai képzés Vállalatok Szakképző iskolák 4 nap hetente 1 – 1,5 nap hetente gyakorlat orientált képzés általános műveltség gyakorlati jártasság és szakelméleti tréning szakmára vonatkozó elméleti, gyakorlati képzés képzési szerződés a vállalat tanulói munkabért fizet nincs ösztöndíj Kereskedő és ipari szakember

A alternáló gyakornoki képzés előnyei A fiatal tanonc szempontjából nézve: · A szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés · Gyakorlatorientált minőségi képzés · Cégek részére hozzáértő, azonnal működőképes munkaerő ·  Tanulószerződés: Munkaszerződés és munkabér · Szociális státusz és anyagi függetlenség A cég szempontjából nézve: ·   A cég versenyképességének javítása ·   A foglalkoztatás színvonalának és minőségének javítása · A cég kvalifikációs és kompetencia igényeinek megfelelő képzés ·  A betaníttatás költségeinek megspórolása · A téves foglalkoztatás veszélyének minimalizálása

élelmiszer vegyiárukereskedő Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországban és Magyarországon óraszám élelmiszer vegyiárukereskedő fémforgácsoló kőműves

Új Magyarország Fejlesztési Tervben vállalható kamarai feladatok: a kkv-k képzési támogatása (jó példa a ROP 3.4 program) független vizsga- és kompetenciaközpontok kialakítása felnőttképzési szakmaszerkezet megújítása felsőfokú szakképzés támogatása

További javaslatok 2+2-es, képzési rendszer átalakítása (pl. 1+1+2) Gyakornoki rendszer kialakítása Élethosszig tartó tanulás pályaívének kialakítása Gyakorlati oktatás erősítése Vállalkozói érdekeltség növelése Regionális Szakképzési Modell Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés K+F együttműködés (pl. pályakövetési rendszer kialakítása) Szakképzési Alap decentralizált pályázatainak kamarai lebonyolítása

Köszönöm a figyelmüket!