11. osztály Gazdálkodási ismeretek Költséggazdálkodás 11. osztály Gazdálkodási ismeretek
Kiadás→Ráfordítás→Költség Költség: Egy termelő által a termék előállításra, kereskedelmi forgalmára fordított élő- és holtmunka értékének pénzben kifejezett összege. Ráfordítás: Tágabb kategória az előzőnél, ugyanis olyan eszközök felhasználását is magában foglalja, melyek a vállalkozás nyilvántartásában nem jelennek meg költségként, csak az értékcsökkenés elszámolásakor. Például: beruházási ráfordítás, autóvásárlás. Kiadás: Pénzügyi forgalom, az értékesítéshez szükséges feltételek ellenértékeként a vállalkozás által kifizetett pénzösszeg.
A költségek csoportosítása 1 Költségnemek szerint: (a számviteli törvény bontása alapján) anyagjellegű ráfordítások: ( anyag- és eszközbeszerzések, valamint az igénybe vett szolgáltatások díjai) személyi jellegű ráfordítások: (az élőmunka felhasználásához kapcsolódó ráfordítások összessége) értékcsökkenési leírás (écs; a tárgyi eszközök, immateriális javak elhasználódásának, kopásának pénzben kifejezett értéke) egyéb: (minden olyan költség, amely nem sorolható az előző háromba)
A költségek csoportosítása 2 Műveletek szerint: a technológiai folyamat mely részében merülnek fel Kereskedelem technológiai folyamata: áruforgalmi tevékenység ( az áru változatlan formában történő továbbadása) vesz → (készletezés) → elad Beszerzéshez kapcsolódó költségek Készletezéshez kapcsolódó költségek Az értékesítéshez kapcsolódó költségek
A költségek csoportosítása 3 Költséghely- költségviselő szerint: a tevékenységre, termékre történő elszámolhatóság alapján 1. Közvetlen költségek: az adott költség közvetlenül kapcsolható egy adott termékhez (pl. ELÁBÉ) 2. Közvetett költségek: az adott költség helyhez, funkcióhoz köthető, nem bontható le egy adott termékre (pl. világítás, fűtés…)
A költségek csoportosítása 4 A forgalomhoz való viszony szerint: A forgalom változásával a költségek is változnak Állandó költségek: függetlenek a forgalomtól, mindig jelen vannak állandó mértékben (pl. bérleti díj, fűtés,…) 2. Változó költségek: a forgalom változásával együtt változnak lineárisan változó költségek: azonos ütemű változás progresszív költségek: a forgalomnál nagyobb mértékben változik degresszív költségek: a forgalomnál kisebb ütemben változik
Költségekre ható tényezők A forgalom nagysága A forgalom összetétele Az árukészlet nagysága, összetétele A hálózat nagysága A munkaszervezés A költségtényezők árának alakulása (a költségtényezők ára = költségtarifa)
A költséggazdálkodás Fogalma: a vállalkozás működéséhez szükséges ráfordítások biztosítása, elemzése, tervezése, nyilvántartása. Célja : az erőforrások felhasználásának optimalizálása Alapelve: ésszerűség - racionalitás
A költségelemzéshez használt mutatatók 1 Abszolút mutatók A költségek dinamikája: időbeli összehasonlítás ( azt mutatja meg, hogy egyik időszakról a másikra hogyan változtak a költségek) A költségek tervfeladat- viszonyszáma: A költség tervteljesítési viszonyszáma: A költségek dinamikája változatlan tarifákon: 5. A költségek megoszlása: ( a költségek összetételét, belső arányait mutatja meg) Vd = (tktg : bktg) · 100 (%) Vtf = (tervezett ktg : bktg) · 100 (%) Vtt = (tkgt : tervezett ktg) · 100 (%) Ktg dinamikája folyóáron : tarifaindex Vm = (rktg : öktg) · 100 (%)
A költségelemzéshez használt mutatók 2 Relatív mutatók Költségszínvonal: megmutatja, hogy az árbevétel hány százalékát fordítjuk költségekre (100 Ft bevételből mennyi a költség) Költségfedezeti hányad: megmutatja, hogy az árrés mekkora részét kell költségként figyelembe venni Költségigényesség: megmutatja, hogy 100 Ft eredmény eléréséhez mennyi költség kell Költséghatékonyság: megmutatja, hogy 100 Ft költség mennyi eredményt realizál Ksz = (tktg : árbevétel) · 100 % Kfh = (tktg : árréstömeg ) · 100 % Ki = (tkgt : eredmény) · 100 % Kh = (eredmény : tkgt) · 100 %
Egy áruház gazdálkodásáról az alábbi adatokat ismerjük. Egy komplex feladat Egy áruház gazdálkodásáról az alábbi adatokat ismerjük. Végezzük el a költségelemzést! Írjunk szöveges értékelést az áruház és a boltok gazdálkodásáról! Bolt Költségek (eFt) Árbevétel Eredmény 2009 Terv 2010 A bolt 13450 -3% 14100 113000 129000 10700 12150 B bolt 13100 -5% 14250 91000 100400 9850 9750 Összesen 26550 -4% 28350 204000 229400 20550 21900
Az abszolút mutatók kiszámítása 1 A költségek dinamikája bolt: 13450 → 14100 (növekedés 650 eFt) Vd = (14100: 13450)· 100 = 104,8 % B. bolt: 13100 → 14250 (növekedés 1150 eFt) Vd = (14250:13100)·100 = 108,8% Összköltség: 26550 → 28350 (növekedés 1800 eFt) Vd = (28350:26550)·100 = 106,8 %
Az abszolút mutatók kiszámítása 2 A költségek megoszlása bolt: 2009. Év Vm = (13450:26550) · 100 = 50,5 % 2010. Év Vm = ( 14100:28350)· 100 = 49,7 % 2009. Év Vm =( 13100:26550) · 100 = 49,4 % 2010. Év Vm = ( 14250:28350) · 100 = 50,3 %
Az abszolút mutatók kiszámítása 3 Tervfeladat viszonyszám: Bolt : -3%→100 – 3 Vtf = 97% ; 13450 · 0,97 = 13044 eFt Bolt: -5%→ 100 – 5 Vtf = 95% ; 13100 · 0,95 = 12445 eFt Összesen: -4% → 100 – 4 Vtf = 96% ; 26650 · 0,96 = 25584 eFt Tervteljesítési viszonyszám: Bolt: Vtt = (14100: 13044)·100 = 108,1% Bolt: Vtt = (14250 : 12445)·100 = 114,5% Összesen: Vtt = (28350:25584)·100 = 110,8%
Az adatok táblázatba foglalása Bolt Vd (%) Vm (%) 2009 2010 Vtf (%) Vtt (%) A bolt 104,8 50,5 49,7 97 108,1 B bolt 108,8 49,4 50,3 95 114,5 Összesen 106,8 100 96 110,8
Szöveges értékelés A költségek 4%-os csökkenését tervezték, de ez nem valósult meg. A költségek dinamikája azt mutatja, hogy a költségek összességében 6,8%-kal nőttek, tervezett értékhez képest pedig 10,8%-kal növekedtek. Az összköltség alakulásában a nagyobb hányadot 2009-ben az A bolt, 2010 évben pedig a B bolt képviselet. A két bolt közötti különbség nem jelentős, mivel majdnem fele-fele arányban „osztoznak” az összköltségen.
Relatív mutatók kiszámítása 1 Költségszínvonal (a költségek az árbevétel százalékában) 2009. év: bolt: (13450:113000)·100 = 11,9 % Bolt: (13100:91000) · 100 = 14,4 % Összesen: (26650:204000) · 100 = 13,1 % 2010. év: bolt: (14100 : 129000) · 100 = 10,9 % Bolt: (14250 : 100400) · 100 = 14,2 % Összesen: ( 28350 : 229400) · 100 = 12,4 %
Relatív mutatók kiszámítása 2 Költségfedezeti hányad ( a költségek az árréstömeg százalékában; Árréstömeg = költségek+eredmény) 2009. év: bolt: (13450: (13450+10700))·100 = 55,7 % Bolt: (13100: (13100+9850)) · 100 = 57,0 % Összesen: (26650:(26650+20550)) · 100 = 56,5 % 2010. év: bolt: (14100 : (14100+12150)) · 100 = 53,7 % Bolt: (14250 : (14250+9750)) · 100 = 59,4 % Összesen: ( 28350 : (28350+21900)) · 100 = 56,4 %
Relatív mutatók kiszámítása 3 Költségigényesség (költség az eredmény százalékában) 2009. év: bolt: (13450:10700)·100 = 125,7 % Bolt: (13100:9850) · 100 = 133,0 % Összesen: (26650:20550) · 100 = 129,7 % 2010. év: bolt: (14100 : 12150) · 100 = 116,0 % Bolt: (14250 : 9750) · 100 = 146,2 % Összesen: ( 28350 : 21900) · 100 = 129,5 %
Relatív mutatók kiszámítása 4 Költséghatékonyság ( az eredmény hány százaléka a költség) 2009. év: bolt: (10700:13450)·100 = 79,6 % Bolt: (9850:13100) · 100 = 75,2 % Összesen: (20550:26650) · 100 = 77,1 % 2010. év: bolt: (12150:14100) · 100 = 86,1 % Bolt: (9750:14250) · 100 = 68,4 % Összesen: ( 21900:28350) · 100 = 77,2 %
A kapott eredmények táblázatba foglalása bolt Költségszín- vonal (%) Költségfede- zeti hányad Költségigé- nyesség Költséghaté- konyság 2009 2010 A bolt 11,9 10,9 55,7 53,7 125,7 116,0 79,6 86,1 B bolt 14,4 14,2 57,0 59,4 133,0 146,2 75,2 68,4 Ösz-szesn 13,1 12,4 56,5 56,4 129,7 129,5 77,1 77,2
Szöveges elemzés A költségszínvonal 13,1%-ról 12,4 %-ra csökkent, ami 0,7%-os javulást jelent. 100 Ft árbevételből 12,4 Ft a költség. A költségfedezeti hányad lényegében szinten maradt, 0,1%-os csökkenése nem mondható jelentősnek. A mutató azt mondja meg, hogy 100 Ft árrésből 56,5 Ft a költség, ez az arány a kereskedelemben jónak mondható. Ha a költségeket az eredmény százalékában vizsgáljuk (költségigényesség), a mutató 100 fölött van, ami azt jelenti, hogy 100 Ft eredményt 129,5 Ft ráfordítással lehet elérni. Ez az arány is szinten maradt. A költséghatékonyság azt mutatja meg, 100 Ft eredményből 77,2 Ft a költség és 22,8 Ft a tiszta eredmény. Ez a mutató sem változott, 0,1%-os növekedése nem jelentős.