11. osztály Gazdálkodási ismeretek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Befektetett eszközök, tárgyi eszközök, forgóeszközök
Advertisements

Gazdasági Informatika
A TISZTA PIACGAZDASÁG MECHANIZMUSA
6. A gazdasági hatékonyság elemzése
Teljesítménytervezés
Szigorlati mintafeladat megoldása (folytatás)
BEVEZETÉS A VÁLLALATGAZDASÁGTANBA 9.
- 5.PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FOGALMAK ELKÜLÖNÍTÉSE –
Eredménytervezés Fedezeti összeg számítás: Értékesítés árbevétele
Tárgyi eszközök Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú.
Váll. ir. ktg-e: I. Értékesítés nettó árbevétele II.
EREDMÉNYKIMUTATÁS.
Általános forgalmi adó
Árképzés a vendéglátásban
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási ismeretek 11. osztály
SZÁMVITEL.
30. Feladat – 6-7-es Minden Kft. A feladatok az alábbiak: Könyvelje le a január havi gazdasági eseményeket számlasorosan költséghely- költségviselő elszámolást.
Projektmenedzsment Költségtervezés.
Mekkora készletet tartsunk?
Kereskedelmi vállalkozások költségeinek elemzése.
MUNKA-TERMELÉKENYSÉG
Minek van értékcsökkenése?
Költségelemzés, költséggazdálkodás
Fedezetelemzés Schiberna Endre.
Költség kontrolling Költség-tervezés, -elemzés
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek
Mérleg, eredménykimutatás, cash flow
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Eredménykimutatás 8. feladat (479. o.)
29. Feladat 6-7-es Termelő Kft..
41. feladat Könyvviteltan szemináriumi és gyakorló feladatok Budapesti Corvinus Egyetem, Számvitel tanszék 2007/2008. tanév.
41. feladat Könyvviteltan szemináriumi és gyakorló feladatok Budapesti Corvinus Egyetem, Számvitel tanszék 2007/2008. tanév.
Eredményszámítás és -elemzés
Kalkuláció.
5. A jövedelmezőség alakulásának átfogó elemzése
III. A termelés és értékesítés alakulásának elemzése
2007. február 15. Szikora Péter - Controlling - Költségek 1 Controlling Költségek osztályozása.
Vállalatgazdaságtani alapfogalmak
Kereskedelmi vállalkozások költségeinek elemzése.
Nyereség, fedezetei pont fedezeti hozzájárulás
Gépészmérnöki kar BSc Levelező képzés szeptember-október
Könyvviteltan szemináriumi és gyakorló feladatok
Statisztika I. Áruforgalom elemzése Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP /1-
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 5.
Viszonyszámok A viszonyszám két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa V= A/B V: a viszonyszám A:a viszonyítás alapját képező.
A termelés költségei.
Vállalati Gazdaságtan
2. Előadás Tervezés, Tényezőkre bontás
A termelés költségei.
Példa a költségek könyvviteli elszámolására
Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan dr. Sz abó G ábor Cs aba
Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk… Mérleg Eredménykimutatás –Teljesítmény.
Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk…
Számvitel S ZÁMVITEL Dr. Ormos Mihály. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk… Üzemi (üzleti) tevékenység.
Számtani sorozat Számtani sorozatnak nevezzük azokat a sorozatokat, amelyekben ( a második elemtől kezdve ) bármelyik tag és az azt megelőző tag különbsége.
Az eredmény keletkezése, eredménykimutatás
SZÁMVITEL.
Szállodák eredmény kimutatásai és mutatószámai
Vállalkozások pénz és költséggazdálkodása
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
2. előadás Viszonyszámok
SZÁMVITEL.
Előadás témája: Eredménykimutatás fogalma, célja, szerkezete, formái
2. előadás Viszonyszámok típusai
Előadás másolata:

11. osztály Gazdálkodási ismeretek Költséggazdálkodás 11. osztály Gazdálkodási ismeretek

Kiadás→Ráfordítás→Költség Költség: Egy termelő által a termék előállításra, kereskedelmi forgalmára fordított élő- és holtmunka értékének pénzben kifejezett összege.    Ráfordítás: Tágabb kategória az előzőnél, ugyanis olyan eszközök felhasználását is magában foglalja, melyek a vállalkozás nyilvántartásában nem jelennek meg költségként, csak az értékcsökkenés elszámolásakor. Például: beruházási ráfordítás, autóvásárlás. Kiadás: Pénzügyi forgalom, az értékesítéshez szükséges feltételek ellenértékeként a vállalkozás által kifizetett pénzösszeg.

A költségek csoportosítása 1 Költségnemek szerint: (a számviteli törvény bontása alapján) anyagjellegű ráfordítások: ( anyag- és eszközbeszerzések, valamint az igénybe vett szolgáltatások díjai) személyi jellegű ráfordítások: (az élőmunka felhasználásához kapcsolódó ráfordítások összessége) értékcsökkenési leírás (écs; a tárgyi eszközök, immateriális javak elhasználódásának, kopásának pénzben kifejezett értéke) egyéb: (minden olyan költség, amely nem sorolható az előző háromba)

A költségek csoportosítása 2 Műveletek szerint: a technológiai folyamat mely részében merülnek fel Kereskedelem technológiai folyamata: áruforgalmi tevékenység ( az áru változatlan formában történő továbbadása) vesz → (készletezés) → elad Beszerzéshez kapcsolódó költségek Készletezéshez kapcsolódó költségek Az értékesítéshez kapcsolódó költségek

A költségek csoportosítása 3 Költséghely- költségviselő szerint: a tevékenységre, termékre történő elszámolhatóság alapján 1. Közvetlen költségek: az adott költség közvetlenül kapcsolható egy adott termékhez (pl. ELÁBÉ) 2. Közvetett költségek: az adott költség helyhez, funkcióhoz köthető, nem bontható le egy adott termékre (pl. világítás, fűtés…)

A költségek csoportosítása 4 A forgalomhoz való viszony szerint: A forgalom változásával a költségek is változnak Állandó költségek: függetlenek a forgalomtól, mindig jelen vannak állandó mértékben (pl. bérleti díj, fűtés,…) 2. Változó költségek: a forgalom változásával együtt változnak lineárisan változó költségek: azonos ütemű változás progresszív költségek: a forgalomnál nagyobb mértékben változik degresszív költségek: a forgalomnál kisebb ütemben változik

Költségekre ható tényezők A forgalom nagysága A forgalom összetétele Az árukészlet nagysága, összetétele A hálózat nagysága A munkaszervezés A költségtényezők árának alakulása (a költségtényezők ára = költségtarifa)

A költséggazdálkodás Fogalma: a vállalkozás működéséhez szükséges ráfordítások biztosítása, elemzése, tervezése, nyilvántartása. Célja : az erőforrások felhasználásának optimalizálása Alapelve: ésszerűség - racionalitás

A költségelemzéshez használt mutatatók 1 Abszolút mutatók A költségek dinamikája: időbeli összehasonlítás ( azt mutatja meg, hogy egyik időszakról a másikra hogyan változtak a költségek) A költségek tervfeladat- viszonyszáma: A költség tervteljesítési viszonyszáma: A költségek dinamikája változatlan tarifákon: 5. A költségek megoszlása: ( a költségek összetételét, belső arányait mutatja meg) Vd = (tktg : bktg) · 100 (%) Vtf = (tervezett ktg : bktg) · 100 (%) Vtt = (tkgt : tervezett ktg) · 100 (%) Ktg dinamikája folyóáron : tarifaindex Vm = (rktg : öktg) · 100 (%)

A költségelemzéshez használt mutatók 2 Relatív mutatók Költségszínvonal: megmutatja, hogy az árbevétel hány százalékát fordítjuk költségekre (100 Ft bevételből mennyi a költség) Költségfedezeti hányad: megmutatja, hogy az árrés mekkora részét kell költségként figyelembe venni Költségigényesség: megmutatja, hogy 100 Ft eredmény eléréséhez mennyi költség kell Költséghatékonyság: megmutatja, hogy 100 Ft költség mennyi eredményt realizál Ksz = (tktg : árbevétel) · 100 % Kfh = (tktg : árréstömeg ) · 100 % Ki = (tkgt : eredmény) · 100 % Kh = (eredmény : tkgt) · 100 %

Egy áruház gazdálkodásáról az alábbi adatokat ismerjük. Egy komplex feladat Egy áruház gazdálkodásáról az alábbi adatokat ismerjük. Végezzük el a költségelemzést! Írjunk szöveges értékelést az áruház és a boltok gazdálkodásáról! Bolt Költségek (eFt) Árbevétel Eredmény 2009 Terv 2010 A bolt 13450 -3% 14100 113000 129000 10700 12150 B bolt 13100 -5% 14250 91000 100400 9850 9750 Összesen 26550 -4% 28350 204000 229400 20550 21900

Az abszolút mutatók kiszámítása 1 A költségek dinamikája bolt: 13450 → 14100 (növekedés 650 eFt) Vd = (14100: 13450)· 100 = 104,8 % B. bolt: 13100 → 14250 (növekedés 1150 eFt) Vd = (14250:13100)·100 = 108,8% Összköltség: 26550 → 28350 (növekedés 1800 eFt) Vd = (28350:26550)·100 = 106,8 %

Az abszolút mutatók kiszámítása 2 A költségek megoszlása bolt: 2009. Év Vm = (13450:26550) · 100 = 50,5 % 2010. Év Vm = ( 14100:28350)· 100 = 49,7 % 2009. Év Vm =( 13100:26550) · 100 = 49,4 % 2010. Év Vm = ( 14250:28350) · 100 = 50,3 %

Az abszolút mutatók kiszámítása 3 Tervfeladat viszonyszám: Bolt : -3%→100 – 3 Vtf = 97% ; 13450 · 0,97 = 13044 eFt Bolt: -5%→ 100 – 5 Vtf = 95% ; 13100 · 0,95 = 12445 eFt Összesen: -4% → 100 – 4 Vtf = 96% ; 26650 · 0,96 = 25584 eFt Tervteljesítési viszonyszám: Bolt: Vtt = (14100: 13044)·100 = 108,1% Bolt: Vtt = (14250 : 12445)·100 = 114,5% Összesen: Vtt = (28350:25584)·100 = 110,8%

Az adatok táblázatba foglalása Bolt Vd (%) Vm (%) 2009 2010 Vtf (%) Vtt (%) A bolt 104,8 50,5 49,7 97 108,1 B bolt 108,8 49,4 50,3 95 114,5 Összesen 106,8 100 96 110,8

Szöveges értékelés A költségek 4%-os csökkenését tervezték, de ez nem valósult meg. A költségek dinamikája azt mutatja, hogy a költségek összességében 6,8%-kal nőttek, tervezett értékhez képest pedig 10,8%-kal növekedtek. Az összköltség alakulásában a nagyobb hányadot 2009-ben az A bolt, 2010 évben pedig a B bolt képviselet. A két bolt közötti különbség nem jelentős, mivel majdnem fele-fele arányban „osztoznak” az összköltségen.

Relatív mutatók kiszámítása 1 Költségszínvonal (a költségek az árbevétel százalékában) 2009. év: bolt: (13450:113000)·100 = 11,9 % Bolt: (13100:91000) · 100 = 14,4 % Összesen: (26650:204000) · 100 = 13,1 % 2010. év: bolt: (14100 : 129000) · 100 = 10,9 % Bolt: (14250 : 100400) · 100 = 14,2 % Összesen: ( 28350 : 229400) · 100 = 12,4 %

Relatív mutatók kiszámítása 2 Költségfedezeti hányad ( a költségek az árréstömeg százalékában; Árréstömeg = költségek+eredmény) 2009. év: bolt: (13450: (13450+10700))·100 = 55,7 % Bolt: (13100: (13100+9850)) · 100 = 57,0 % Összesen: (26650:(26650+20550)) · 100 = 56,5 % 2010. év: bolt: (14100 : (14100+12150)) · 100 = 53,7 % Bolt: (14250 : (14250+9750)) · 100 = 59,4 % Összesen: ( 28350 : (28350+21900)) · 100 = 56,4 %

Relatív mutatók kiszámítása 3 Költségigényesség (költség az eredmény százalékában) 2009. év: bolt: (13450:10700)·100 = 125,7 % Bolt: (13100:9850) · 100 = 133,0 % Összesen: (26650:20550) · 100 = 129,7 % 2010. év: bolt: (14100 : 12150) · 100 = 116,0 % Bolt: (14250 : 9750) · 100 = 146,2 % Összesen: ( 28350 : 21900) · 100 = 129,5 %

Relatív mutatók kiszámítása 4 Költséghatékonyság ( az eredmény hány százaléka a költség) 2009. év: bolt: (10700:13450)·100 = 79,6 % Bolt: (9850:13100) · 100 = 75,2 % Összesen: (20550:26650) · 100 = 77,1 % 2010. év: bolt: (12150:14100) · 100 = 86,1 % Bolt: (9750:14250) · 100 = 68,4 % Összesen: ( 21900:28350) · 100 = 77,2 %

A kapott eredmények táblázatba foglalása bolt Költségszín- vonal (%) Költségfede- zeti hányad Költségigé- nyesség Költséghaté- konyság 2009 2010 A bolt 11,9 10,9 55,7 53,7 125,7 116,0 79,6 86,1 B bolt 14,4 14,2 57,0 59,4 133,0 146,2 75,2 68,4 Ösz-szesn 13,1 12,4 56,5 56,4 129,7 129,5 77,1 77,2

Szöveges elemzés A költségszínvonal 13,1%-ról 12,4 %-ra csökkent, ami 0,7%-os javulást jelent. 100 Ft árbevételből 12,4 Ft a költség. A költségfedezeti hányad lényegében szinten maradt, 0,1%-os csökkenése nem mondható jelentősnek. A mutató azt mondja meg, hogy 100 Ft árrésből 56,5 Ft a költség, ez az arány a kereskedelemben jónak mondható. Ha a költségeket az eredmény százalékában vizsgáljuk (költségigényesség), a mutató 100 fölött van, ami azt jelenti, hogy 100 Ft eredményt 129,5 Ft ráfordítással lehet elérni. Ez az arány is szinten maradt. A költséghatékonyság azt mutatja meg, 100 Ft eredményből 77,2 Ft a költség és 22,8 Ft a tiszta eredmény. Ez a mutató sem változott, 0,1%-os növekedése nem jelentős.