Nevelés Dr. Horváth H. Attila.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nagybajomi Általános Művelődési Központ tagiskolája
Advertisements

Jánosi Beatrix szeptember 08.
Délutáni foglalkozások a könyvtárban Lehetséges formák, alkalmazható módszerek.
Komplex Instrukciós Program
„VIVANT PROFESSORES” 2010/2011 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkár.
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK STRATÉGIAI VEZETÉSE. Milyen az igazán jó önkormányzat? POLGÁRKÖZELI  AUTONÓM ÉS VÁLLALKOZÓ SZELLEMŰ  AKCIÓ-ORIENTÁLT  KÜLDETÉS-CÉLOK-KOMPETENCIA.
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben.
A tervezés mint menedzsment funkció
Optimális szervezet Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám rendszerrel
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
Út a beszédértéstől a szövegértésen keresztül a matematikai problémák megoldásáig Előadó: Horváth Judit.
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
SZERVEZETFEJLESZTÉS Dr. Magura Ildikó.
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Összeállította: Gyulainé Bukovics Ildikó MEGELŐZÉS – ALKALMAZKODÁS - GONDOSKODÁS NKI Árpád Fejedelem Általános Iskola Interakció - Autonómia.
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
A pedagógia alapjai 3. előadás Emberformáló folyamatok: szocializáció, nevelés, a nevelés lehetőségei és korlátai Birta-Székely Noémi BBTE, Pszichológia.
Az intézményes nevelés stratégiái
7. előadás Ember és vezetés, vezetési stílus
Vállalati folyamatok, alrendszerek, tömegszerűség, külső környezet, belső adottságok, hierarchia, kultúra.
Általános, speciális kompetenciák Negyedik félév.
Reklám etika.
Divizionális (divíziós) szervezet
Az óvodai nevelés alapelvei
A sikeres integráció, inklúzió feltételei
CSALÁD.
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
A NEVELÉS FOLYAMATA ÉS MÓDSZEREI
Ellenőrzés és értékelés az alsó tagozatos matematika oktatásában
A fejlesztő értékelés.
Az ellenőrzés, értékelés szerepe, módszerei A teljesítménymérés
Nevelési módszerek.
VII. Nemzetközi Médiakonferencia „A média hatása a gyermekekre és fiatalokra" szeptember Balatonalmádi Fiatal group leaderek Facebook használati.
A tanárképzésben megszerezhető kompetenciák a 8/2013 (I. 30
Az intézményvezetők szerepe az oktatási intézmények fejlesztésében
A PEDAGÓGIA ALPJAI.
NEVELÉSELMÉLET.
NEVELÉS A CSALÁDBAN.
A nevelés értelmezése – célja – feladatrendszere
A nevelés értelmezése - célja –feladatrendszere
A nevelés értelmezése – célja – feladatrendszere
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
Klímamérés. A klíma percepcionalitása maguk a szervezet tagjai alakítják maguk a szervezet tagjai alakítják munkájukra aszerint van befolyással, munkájukra.
A személyiség ösztönző – reguláló sajátosságcsoportja
Autonómia és felelősségvállalás
A deviancia értelmezési kerete
GYŐR A TÖRTÉNELEMBEN – A TÖRTÉNELEM GYŐRBEN Kísérleti tanterv a Xántus János Múzeum és a Kazinczy Ferenc Gimnázium együttműködésével az 5. évfolyam számára.
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
Az óvodai tevékenységterv
Dr. Schiffer Csilla A család és az iskola kapcsolatának fejlesztése
Személyiségünk szerepe - a lelki-, és energiaegyensúly megtartásában
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
Speciális gyermekvédelem
Endogén területfejlődésCélmeghatározás: A TERÜLETFEJLESZTÉS CÉLJA 1 Mandulavirágzási Tudományos Napok – a Fenntarthatóság Európája március 4-5. STRATÉGIAI.
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
A pedagógus helye az iskolai szervezetben
Matematikai projektek és jó gyakorlatok
Attitűd, autonómia és felelősségvállalás az OKKR-ben
TÁMOP E-13/1/KONV „A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások.
A KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS MINT NEVELÉSI ÉRTÉK
Tantervelmélet Kaposi József.
NEVELŐI ÉRTEKEZLETRE A FÉLÉVES ÉRTÉKELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Farkasné Egyed Zsuzsanna saját óvodai munkaanyag, forrásként felhasználható.
A jellem. A jellem fejlesztése
Reklám etika.
ÉRTÉK, ESZMÉNY, NORMA A NEVELÉSBEN
avagy a megismerési folyamatok probléma alapú tervezése
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

Nevelés Dr. Horváth H. Attila

Nevelés definíciója "Nevelésen azokat a cselekvéseket értjük, amelyek által az emberek megkísérlik más emberek lelki diszpozícióinak bonyolult rendszerét valamilyen vonatkozásban tartósan javítani, vagy az értékesnek ítélt összetevőket megtartani, illetve a rossznak ítélt diszpozíciók létrejöttét megakadályozni." (Brezinka, 1978)

A nevelés célja, célrendszere Céltételezésre csak az emberi faj képes A nevelés céltudatos és értékvezérelt tevékenység Tartalma történelmileg változó Centralizált, autokratikus, totalitáriánus társadalmi rendszerek Modern plurális demokráciák

A célok felosztása Idődimenziók szerint vannak távlati célok (eszmények) stratégiai (eszményt realizálni kívánó tevékenység alapvető elemei) taktikai (konkrét célok rövid intervallumra) operatív célok (itt és most elérhető, a magasabb rendűekkel adekvát célok)

Nevelési koncepciók A nevelési célkitűzések meghatározott típusú életvezetés megalapozására, kialakítására irányulnak (konstruktív életvezetés). Az egyes nevelési koncepciók között nem célkitűzéseik pozitív jellegű tartalma alapján tehetünk különbséget elsősorban, hanem cél- és értékelméletük kidolgozottsága, célmegvalósító és értékközvetítő törekvésük tudatossága alapján.

A nevelési értékközvetítés és célmegvalósítás tudatossága, kidolgozottsága szerint megkülönböztethetünk: normatív és értékrelativista koncepciókat.

Normatív koncepciók Az értékek és a normák hosszú távon fennmaradóak; szerepet kell hogy kapjanak az egyén életében. Pontosan meghatározzák célkitűzéseiket, s alapvető teendőjüknek tekintik cél- és értékelméletük részletes kidolgozását, bemutatását és indoklását. A normativitás önmagában sem nem rossz, sem nem jó. A meghatározó tényező a közvetítésre kerülő tartalom, a célkitűzések minősége.

Értékrelativista koncepciók A magatartási normák, a szociális-etikai értékek múltbeli emberi tapasztalatok alapján fogalmazódtak meg. Alkalmazhatóságuk relatív ← az élet és a világ folyton változik A pedagógust ne avatkozzon be az értékképződés folyamatába, a magatartási normák, vagy erkölcsi értékek közvetítése helyett a gyerekeket életszerű körülmények között kell tevékenykedtetni. Ezeknek a tapasztalatoknak az átgondolása alapján alakítja ki majd az egyén azokat a normákat, valamint a jóról és a rosszról alkotott fogalmait, amelyeket az életben érvényesülni vél. Veszély: alacsony hatékonyság

A nevelési cél determinálja a nevelési koncepció egyes elemeit: személyiségértelmezést, folyamatkoncepciót, hatásszervezési modellt, nevelésmetodikát

Személyiség értelmezése Sajátosan pedagógiai jellegű, a célrendszerből levezetett személyiségkép Ennek két egymással összefüggő eleme: a megfelelően konstruált és a célnak megfelelően hierarchizált személyiségkomponensek (szervező – végrehajtó vagy motivációs jellegű) tevékenység- és magatartásrepertoár.

A nevelési folyamatfelfogás alakulása Irányított nevelési folyamatkoncepciók Szabad nevelési folyamatkoncepciók A befogadásra épülő nevelési folyamatkoncepciók Az aktivitásra épülő nevelési folyamatkoncepciók

Irányított nevelési folyamatkoncepciók A nevelési folyamat külső tényezők által történő irányítása (kevés teret ad a gyerek ötleteinek, kezdeményezésének, kívánságának, érdeklődésének) A nevelők erőteljes szelektív hatásrendszert működtetnek, vagyis megerősítő hatásokkal ösztönzik a nevelési céllal egybeeső megnyilvánulásokat, s leépítő hatásokkal gátolják az ettől eltérőeket. Értékelés-központú magatartás, az erőteljes és permanens kontroll. Veszély: a túlzott szabályozás és az erős kötöttségek kifejezett demotiváló hatása

Szabad nevelési folyamatkoncepciók A nevelést önkibontakozási folyamatként értelmezi, amelyet ennek megfelelően a gyermek spontán érdeklődéséhez, szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz kell igazítani. A pedagógus a nevelési folyamatnak szolgáltató és nem szabályozó tényezője; tevékenységi alternatívák felkínálása Elvben lehetséges, hogy a felkínált tevékenységformák közül az egyes gyerekek az érdeklődésüknek megfelelőeket magas motiváltsági szinten hajtják végre. Ugyanakkor a meglévő érdeklődés gátló tényezője is lehet a fejlődésnek. A nevelő orientáló hatásainak hiánya következtében a gyerekek nem kapnak megfelelő támpontot a követendő, illetve a leépítendő magatartásformák tekintetében

A befogadásra épülő nevelési folyamatkoncepciók Azt feltételezi, hogy a fejlesztő hatások fő forrása nem az aktivitás, hanem a pedagógus. A passzív befogadást helyezi előtérbe, s gátolja, esetleg szankcionálja a szellemi és fizikai aktivitás külső megnyilvánulási formáit is. Szűk tevékenységi kínálatot biztosít a gyerekeknek. Monotonná teszik a munkafolyamat egészét, így demotiváló, frusztráló, elriasztó hatásúak. Kényszerítő-szankcionáló hatásokat kell érvényesítenie

Az aktivitásra épülő nevelési folyamatkoncepciók A tanulás mellett az önkormányzat, az önkiszolgáló, a klubjellegű tevékenység, a termelőmunka, a művészi és alkotó tevékenységformák sokasága Bevon a tevékenység tervezésébe, szervezésébe, értékelésébe is. A változatosság aktivitásra ösztönzi a gyerekeket. Nagyrészt feleslegessé válnak ennek következtében a kényszerítő, szankcionáló hatások. Mindezt a pozitív hatást fokozza a változatos és aktivitásra késztető munkaformák (csoportmunka, páros munka, individuális munka) kidolgozása és bevezetése.

Hatásszervezési modellek Intellektualisztikus modell A legtöbb nevelési feladatot vagy problémát általában szóbeli hatásokkal törekszik rendezni. Feltételezi, hogy a kultúra és a tudomány eredményeinek megismertetése döntő mértékben járul hozzá a neveltek magasrendű életvezetési elképzeléseinek, valamint konstruktív meggyőződéseinek kifejlesztéséhez. Kevésbé alkalmas a szokások, vagy az interiorizált magatartási minták kialakítására. A gyerekek tudatossági szintje, normaismerete, ítélőképessége, összefüggéslátása, anticipációs képessége fejleszthető,

Hatásszervezési modellek Naturalisztikus-tapasztalati hatásszervezési modell mellőzhetőnek tartja a nevelési folyamatban az intellektuális és verbális hatásokat; de legalábbis erősen leértékeli szerepüket. Úgy véli, hogy a nevelési folyamatban elsősorban a konstruktív magatartási szokások kialakítására kell törekedni. Nem becsüli le a meggyőződések formálását, de gyakorlati-tapasztalati úton létrejött meggyőződések magatartás- és életvezetést befolyásoló szerepét értékeli magasabbra. A gyerekek saját tapasztalataikat nem mindig tudják részben helyesen, részben pedig kellő mélységben elemezni. Ennek következtében a megfelelő következtetések és általánosítások megfogalmazása elmarad.

Nevelésmetodikai koncepciók Direkt nevelési metodika A direkt vagy közvetlen nevelési módszerek alapvető jellemzője az, hogy alkalmazásuk során a nevelő közvetlenül hat a növendékre minden áttételezés nélkül A közvetlen módszerek egyoldalú vagy túl nagy gyakorisággal történő alkalmazása, különösen a serdülés időszakától kezdődően gyakran válthat ki a növendék részéről a nevelő hatásaival, eljárásaival és követelményeivel szemben személyi ellenállást. A nevelési folyamat direkt módszerekkel történő túlszabályozása az önvezérlő képesség kifejlődését, az autonóm magatartás és életvezetés kialakulását gátolhatja meg. Ugyanakkor a közvetlen hatásrendszer korrigálja, kiegészíti a közvetett hatások irányításbeli gyengéit. A közvetlen nevelési módszerek teljesen nem mellőzhetők a nevelési folyamatban, s kirekesztésük szükségszerűen különböző torzulásokat okozna.

Nevelésmetodikai koncepciók Indirekt nevelési metodika. A nevelő nem közvetlenül hat a növendékre, hanem közbeiktatja a feladatokat, s a közösséget, annak életét, tevékenységbeli feltételeit célirányosan szervezi. Az indirekt nevelési módszerek igen jó hatásfokúak az önállóság, az önvezérlő képesség, vagyis az autonómia fejlesztésében. Ugyanakkor a közvetett hatásrendszerre jellemző, hogy mivel nem áll minden részletében a nevelő szoros szabályozása alatt, nem mindig a kívánatos ösztönzők vagy magatartásformák megerősödését eredményezi

A nevelési folyamat irányítása A nevelési folyamat irányítása ebben a modellben indirekt jellegű. Az irányítás tehát itt latens módon, a tevékenységi alternatívák kínálatán keresztül érvényesül. Az aktivitásra épülő nevelési folyamatmodell megjelenhet szabad vagy irányított formában is.