Vízió 2012-re AISB-nek vezető szerepe lesz az európai nemzetközi iskolák között, mely elismerést a kiemelkedő tanulóink, az elkötelezett tanári kar, a.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Fiatalok Lendületben Program •Időtartam: •Célja: –Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási.
Advertisements

A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
Néhány fontos terület a Kreatív Ipar fejlődéséhez
Memorandum, 2000 ● Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
„Ezt egy életen át kell játszani”
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
1 MTA Tudásmenedzsment Albizottság III. workshop „Leadership” dilemmák a tudásmenedzsment szemiformális együttműködési modelljében február 23. Dr.
Leukó Ferenc Vezetői coaching.
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
TANULÁS-TUDÁS-MINŐSÉG Farkas Katalin címzetes főiskolai tanár, SZTE Tanárképző Főiskolai tanár Budapest, november 29.
Karrierfejlesztés lehetőségei és dilemmái
Drajkó László Microsoft Magyarország
Új oktatási/nevelési célok: a kulcskompetenciák
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Modern tanulási környezet Civitas Pedagógiai Intézet DPM TISZK 2007.
Összeállította: Gyulainé Bukovics Ildikó MEGELŐZÉS – ALKALMAZKODÁS - GONDOSKODÁS NKI Árpád Fejedelem Általános Iskola Interakció - Autonómia.
A munka világával kapcsolatos tudás
Könyvtárvezetési stratégiák, vezetési típusok
Közösségi munka. 1. A közösségi munka előnyei az egyéni és családi esetkezeléssel szemben A szociális munkások rendelkezésére álló eszközök rendszerint.
A TUDÁS TÁRSADALMA A TUDÁSTŐKE TÉRNYERÉSE PARADIGMAVÁLTÁS: –A nemzetgazdaságok szerkezeti átalakulása: az ipar és a mezőgazdaság részarányának csökkenése,
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
III. előadás: Írásbeliség, egyén, társadalom
Magyar Könyvtárosok Egyesülete 42. Vándorgyűlése ajánlásai.
A vidéki tér sikertényezői
Szervezeti kultúra Definíció: a szervezet tagjai által elfogadott közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere Hofstede:
Tanuló szervezet.
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
Az intézményvezetők szerepe az oktatási intézmények fejlesztésében
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Minőség menedzsment 6.előadás
Változások menedzselése felsőfokon Készítette: Schalli Adrienn Dinya László.
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
TÁMOP /A Tanulás, képzés, önfejlesztés Az elmúlt időszak fejlődési üteme, amely az élet minden területét jellemzi, elengedhetetlenné.
TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK AZ IDEGEN NYELV OKTATÁSBAN
"Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós.
AGRÁRMÉRNÖKI SZAK (MSc.) NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
Az értékek Rapos Nóra.
A deviancia értelmezési kerete
Tanári kompetenciák október 6. Caroline Kearney
Dr. Schiffer Csilla A család és az iskola kapcsolatának fejlesztése
Kompetencia -eredményesség
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
Az OKKR szintjei és szintleírásai a 6–8. szint Bókay Antal.
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
Mikroszintű versenyk é pess é g. Az üzleti szervezetek versenyképességének elemzése, a versenyképesség növelése Egy, a magyar közgazdászok által 1995-ben.
SZERVEZETI MOZGÁSOKAT BEFOLYÁSOLÓ FŐBB ERŐK
13K – Tárgyalási technikák – 2. előadás
AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT.  NAT 2012, EMMI-rendelet 2012  2016-tól az érettségi vizsga megkezdéséhez 50 óra közösségi szolgálat teljesítése szükséges.
Megjegyzések az Országos képesítési keretrendszer első–negyedik szintjének vitaanyagához Horváth Zsuzsanna — Ütőné Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő.
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
Dr. Schiffer Csilla: Kooperáció és koordináció
PROJEKT-TERV Youth 2 Youth Innovációs Verseny Keretében Megvalósítandó Közösségi Készítette: Harmati Katalin, Lázi Alexandra, Perge Gábor /Sorsfordítók.
Kultúra értelmező kéziszótár alapján három jelentés
K OMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS. Háttér 2000 Lisszabon EU határozata 2004 Európai Bizottság dokumentuma Hazánkban: Nat Oktatási Minisztérium stratégiája Nemzeti.
Az Anthropolis Egyesület
Kulcskompetenciák, munkaerő-piaci kulcskompetenciák
Képes Érzelmi Intelligencia Teszt a éves korosztály számára
Digitális generáció az iskolapadban Bedő Ferenc
A KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS MINT NEVELÉSI ÉRTÉK
PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka
Tervezési folyamat.
Miért szükségszerű a változás a természettudományok oktatásában?
Előadás másolata:

Vízió 2012-re AISB-nek vezető szerepe lesz az európai nemzetközi iskolák között, mely elismerést a kiemelkedő tanulóink, az elkötelezett tanári kar, a kíváló létesítmények, és a gazdag, kihívásokkal teli diák és közösségi programok révén vívott ki.

Az iskolai változásokkal járó dinamikus húzóerő

1.rész – A dilemmák 2.rész – Észrevételek a dilemmákkal kapcsolatban 3.rész – 21. századi technológiák – videó 4.rész – 21. századi készségek – kutatási eredmények 5.rész – Hogyan értelmezik mindezt az iskolák? 6.rész – Egy példa

1. rész: A dilemmák Mi, felnőttek, még egy, a maitól teljesen eltérő értékeken alapuló iskolai rendszerben tanultunk, mint most gyermekeink. Az első dilemma

A második dilemma Hajlamosak vagyunk elfogultan és megértéssel emlékezni iskolai élményeinkre, mert sok érzelem köt minket hozzájuk.

A harmadik dilemma Az iskolák komoly külső tényezőket is figyelembe kell, hogy vegyenek, melyek a tanulókra is nagy hatással vannak, például a GCSE, SAT, IB vizsgák, és az egyetemek felvételi követelményei. Azonban ezek nem feltétlenül fedik le azon készségeket és tudást, amire a mindennapi munkájuk során is szükségük lesz.

A negyedik dilemma A munka világában olyan emberekre van szükség, akiknek jó a problémamegoldó képességük, csapatban tudnak, dolgozni és kreatívak.

Az ötödik dilemma Az iskola régi módszereken alapuló üzemeltetése nem szolgálja tanulóink (a jövő munkaereje) érdekeit.

A hatodik dilemma A jelenlegi végzőseinkre vonatkozó egyetemi felvételi követelmények nem lesznek ugyanazok, mint a mostani elsőseink jövőbeni felvételi követelményei.

A hetedik dilemma Bizonyos munka világának bizonyos területein, illetve a használt eszközöket illetően, nagy változások lesznek a jövőben. Ebből kifolyólag az iskolák fejlődése előre kell mutasson.

A nyolcadik dilemma A technológia nagyon fontos szerepet tölt majd be az oktatás jövőjében. De pontosan melyik technológia? Az elsőseink olyan technlógiákat használnak majd középiskolás korukra, amit még fel sem találtak!

A kilencedik dilemma Jelenleg még egy életképes alternatívája sincs az aktuális rendszernek.

Az iskolák NAGY dilemmája Az összes dilemmát szem előtt tartva, hogyan feleljünk meg a jelenlegi diákok igényeinek a fejlődésük egyes szakaszai alatt?

2. rész Észrevételek a dilemmákkal kapcsolatban

Az iskola régi módszereken alapuló üzemeltetése nem szolgálja tanulóink érdekeit.

Miért?  A jelenlegi első osztályosok előtt majdan álló felvételi követelmények mások lesznek, mint a mostani végzőseinké.  Az iskola változásának, evolúciójának szükségessége vitán felül áll.  Az iskoláztatás, ahogy eddig ismertük, meg kell, hogy változzon, amennyiben továbbra is szeretnénk meghatározóak lenni diákjaink számára.  El kell fogadni korszakunk kettős realitását, t.i. azt, hogy az egyetemi felvételi követelmények/külső vizsgák egészen mást követelnek meg, mint amire problémamegoldóként, csapatban dolgozva munkájuk során szüksége lesz.

Első tény A gyorsan változó világra az iskolának is reagálnia kell, ha továbbra is a való életben használható készségeket és értékeket akarunk nyújtani a tanúlók számára.

Második tény Nagyon fontos az egyensúly megtalálása ahhoz, hogy érdemi változtatásokat hajtsunk végre.

Harmadik tény A gyerekek napról napra önállóbb tanulókká válnak, írányítják tanulmányikat, sokszor a szülőt és a tanárt is kihagyva ebből a folyamatból.

Kérdés: Feláldozhatóak vagyunk?

Az iskoláknak továbbra is meghatozó szerepet kell betölteniuk a tanulóik életében. „A diákoknak szükségük van szakértelemünkre és támogatásunkra a globális hálózatkiépítés, a tanulás és a kommunikáció által létrehozott hatalom megértéséhez és kezeléséhez.” (Bieber) NEM

Az előttünk álló kihívás az, hogy intézményeinket átalakítsuk oly módon, hogy azok megfeleljenek a 21. századi tanuló igényeinek. Ez azt jelenti, hogy vezetjük őket és felvértezzük őket kellő tudással, hogy a rendelkezésükre álló számtalan digitális eszköz nyújtotta hatalmat kihasználhassa.

3. rész 21. századi technológiák

Az iskolai változás gyakran lassan megy végbe. Azonban az ajtónkon dörömbölő technológia segíthet a változások kivitelezésének gyorsításában is. Oktatás és a technológia jövője A video megtekintéséhez kattintson a fenti linkre

4. rész Kutatási eredmények 21. századi készségek keretrendszere 1. Eredeti, átfogó politikai nyomás 2. A NECREL felől érkező nyomás 3. Az egyetemek felől érezhető nyomás 4. A munkaerőpiac felől érezhető nyomás

A kulcskérdés? A 21. századi készségekeket illetően, milyen hasonlóságok vannak a különböző struktúrák között?

A „21. Századi készségek” kidolgozásának alapvető okai

Mi a különbség a 20. századhoz képest? Azon képességek, melyek a munkához, a polgári normák betartásához, illetve az önmegvalósításhoz kellenek.

Miért is?  a nagyon kifinomult információs és kommunikációs technológiák elterjedése miatt  a munkaerőpiac azon területének csökkenése miatt, amely a rutinszerü kognitív munkán vagy kétkezi munkán alapszik  amiatt, hogy a nemzet munkaerejének egyre növekvő százaléka helyezkedik el olyan állásban, ahol fontos a kreatív gondolkodás és az összetett kommunikációs készség, t.i. olyasmi, amit a számítógép nem tud (Levy és Murname)

 Az együttműködés természete egyre inkább az összetett készségekre tolódik (közvetett kölcsönhatás)  További kulcsfontosságú fejlődés: az a képesség, hogy haltalmas mennyiségű beáramló adatot megszűrjünk és kivonjuk belőle a döntéshozatalhoz fontos információt „összefüggéses” képesség: hozzáférés, kezelés, integrálás, értékelés  Időt kell fordítani számos készség fejlesztésére: a csoportosan történő értelmezésre, az közös jelentés megtárgyalására, és a problémamegoldás szerkezetének kialakítására

A 21. századi oktatás legfőbb célja: Az egyéni és kollektív kifejezés, tapasztalat és értelmezés szolgáltába állítani az információ- és kommunikációs technológia teljes erejét

Hogyan alakítják ki ezeket a kepességeket azok a szervezetek, amelyek szószólói a 21. századi készségeknek?

21. századi készség-rendszer a 21. századi tanulás szolgálatában

i. Egy gyermeket sem hagyunk lemaradni (2001-es törvény az Egyesült Államokban)

Tanuláshoz, illetve gondolkodáshoz köthető készségek Életreszóló készségek: - Kritikus gondolkodásmód és problémamegoldó készségek - Kommunikációs készségek - Kreativitás és innováció - A csapatmunkára való képesség - Információs és média-kultúra készségek

Az élethez szükséges képességek Vezetői készség Etika Felelősség Alkalmazkodó képesség Produktív munkavégzés Személyes felelősségvállalás Szociális képességek Önirányítás Szocális felelősségvállalás

ii. EnGauge Framework Metiri / NCREL 2003 (Észak Középrégió Oktató Laboratórium)

Találékony gondolkodásmód Alkalmazkodás, az összetett dolgok kezelése, önmagunk irányítása •K•Kíváncsiság, kreativitás, kockázatvállalás •A•Az ismeretek hierarchikus rendszerezése és helytálló érvelés

Hatékony kommunikáció Csapatmunka, együttműködés, és személyközi készségek •S•Személyes, szociális és polgári felelősségvállalás •I•Interaktív kommunikáció

Gazdasági Együttm ű ködés és Fejlesztési Szervezet (OECD), 2005

Első kompetencia kategória: Az eszközök interaktív használata A nyelv, szimbólumok és szövegek interaktív használata • A tudás és az információ interaktív használata • A technológia interaktív használata

Második kompetencia kategória: Heterogén csoportokban való interaktivitás Másokkal jó kapcsolatot teremteni • Kooperáció, csapatmunka • Konfliktusok kezelése és megoldása

Harmadik kompetencia kategória: Autonom módon való viselkedés A teljes kép tudatában való cselekvés • Az élet-tervek és személyes projektek kidolgozása és kivitelezése • A jogok, érdekek és határok megvédése és érvényesítése

iv. Amerikai Egyetemek és F ő iskolák Egyesülete (2007) A felsőoktatást elvégzők Nélkülözhetetlen Tanulási Eredményeinek keretprogramja

Intellektuális és gyakorlatias készségek, többek közt • Vizsgálat és elemzés • Kritikus és kreatív gondolkodásmód • Írásos és verbális kommunikáció • Nagyfokú műveltség • Információs műveltség • Csapatmunka és problémamegoldás Alaposan begyakorolva a tanterv teljes hosszában az egyre nagyobb kihívást jelentő problémák, projektek és teljesítmény szabványok kontextusában

v. Technológia az Oktatásban Nemzetközi Társasága ITC Készségek (2007)

Kreativitás és innováció A technológia segítségével a gyerekek demonstrálhatják kreativitásukat, tudást építhetnek, és innovativ termékeket és eljárásokat fejleszthetnek

Kommunikáció és együttműködés A diákok ma már a digitális médián keresztül és digitális környezetben kommunikálnak és dolgoznak össze, akár messziről is, hogy ezzel is elősegítsék az egyéni tanulást és hozzájáruljanak a többiek tanulásához is.

A kutatás és az információ befolyása A diákok digitális eszközök révén gyűjtik, elemzik és hasznosítják az információt.

Kritikus gondolkodás, problémamegoldás, döntéshozatal A tanulók kritikus gondolkodásmód készségek révén tervezik és hajtják végre kisérleteiket, kezelik a projekteket, oldják meg a problémákat, és hoznak tájékozott döntéseket, a megfelelő digitális eszközök és az erőforrások kihasználásával.

Digitális állampolgárság A diákok értik az emberi, kultúrális és társadalmi technológiához köthető problémákat és törvényes, etikus magatartásformát gyakorolnak.

Társulás a 21. századi Készségek a 21. századi Tanulásban Keretprogram

5. rész Hogyan értelmezik ezt az iskolák? • Hogyan fog kinézni a 21. századi iskola modellje? • Hogyan vezessük be a 21. századi, készségeken alapuló oktatást?

Az oktatás vezetői egy közösségbe tömörülve, elkötelezetten kell, hogy bevezessék a kritikus gondolkodásmódot, a kommunikáció és együttműködés szükségességét, és a kreativitást az oktatási rendszerbe.

A 4 K: • Kritikus gondolkodás • Kommunikáció • Közös munka • Kreativitás

A vezetőség a 21. század oktatásában Ha egyetlen tényezőt kellene kiemelni, ami meghatározza a sikeres 21. századi iskolát, az az erős vezetőségi csapat. Egyes tanárok intergrálhatják ugyan a 21. századi gyakorlatot az osztályba, igazán csak akkor hat ez a diákokra, ha az egész iskola magáévá teszi és együtt dolgozik ezen vízió megvalósításáért.

Észrevételek Van-e az iskolánknak konkrét elképzelése a 21. századi oktatásról, illetve implementációs terve, hogy mindez meg is valósuljon? A 21. századi iskolává válás 7 lépése A video megtekintéséhez kattintson a fenti linkre