I. ISMERKEDÉS A SZÁMÍTÓGÉPPEL Mire jó a számítógép? Ismerkedés a számítógéppel Számítógép-használati rend A számítógép részei Tárak Nyomtatók Dolgozat

I. Ismerkedés a számítógéppel Mire jó a számítógép?

Állomány (fájl): a feldolgozandó adatokat ebben tároljuk Alkalmazás: adatfeldolgozást végző program Felhasználói szoftver: azok a programok, utasítássorok, melyek valamilyen feladat megoldására alkalmassá teszik a számítógépet

Jogtisztaság Azok a programok jogtiszták, melyekről igazolni tudjuk, hogy rendelkezünk a felhasználás jogával.

Jogtisztaság bizonyítása Ha eredeti installációs anyaggal rendelkezünk. Visszaigazolt regisztrációval. Licenccel. Vásárlás számlájával.

Felhasználói szoftver vásárlásakor mit kapunk? Telepítőlemez(eket) Kézikönyvet Regisztrációs kártya (a gyártónál bejegyeztetjük vele a vásárlást) Miért éri meg? Felhasználói támogatás miatt (help) Módosításokat, fejlesztéseket ingyen kapunk. Az újabb verzió vásárlásakor kedvezmény

A szg. alkalmazási területei Szövegszerkesztés Adatbázis-kezelés Táblázatkezelés CAD (Computer Aided Design) Játék Stb.

Kutatás Mi a különbség köztük? Kereskedelmi szoftver Shareware szoftver Freeware szoftver Public domain szoftver

A számítógép részei

A témához kapcsolódó érettségi tétel: 6. Neumann-elv. A személyi számítógép részei.

Neumann elvek A szg. legyen teljesen elektronikus Külön vezérlő és végrehajtó egységgel rendelkezzen Kettes számrendszert használjon Az adatok és a programok ugyanabban a belső tárban, a memóriában legyenek A szg. Legyen univerzális (Turing-gép)

Turing-gép Alan Turing (1912-1954) 1936-ban leírta egy olyan szg. Matematikai modelljét, mely mint legegyszerűbb lehetséges univerzális szg.-automata véges matematikai és logikai problémát tud megoldani.

A szg. részei Gépház-perifériák Alaplap (integrált áramkör, chip) Processzor (órajel) Billentyűzet (ASCII) Egér Monitor

KUTATÁS Minden, amit tudni érdemes a Processzorról Billentyűzetről Egérről Monitorról

TÁRAK

Az adattárolás alapfogalmai Bit:(binary digit =bináris számjegy) az információ alapegysége értékei: 0 (hamis), vagy 1 (igaz) Byte: 8 bites tárolási egység 1 byte=8 bit

Bináris prefixumok SI (decimális) IEC (bináris) jel név érték k kilo 103 10001 Ki kibi 210 10241 M mega 106 10002 Mi mebi 220 10242 G giga 109 10003 Gi gibi 230 10243 T tera 1012 10004 Ti tebi 240 10244 P peta 1015 10005 Pi pebi 250 10245 E exa 1018 10006 Ei exbi 260 10246 Z zetta 1021 10007 Zi zebi 270 10247 Y yotta 1024 10008 Yi yobi 280 10248

Tárak típusai Memória /Operatív tár Háttértárak Floppy Merevlemezes tár Szalagos tároló Optikai tárolók DVD

Operatív tár ROM RAM SRAM (PB SRAM) PROM DRAM EPROM FLASH ROM Csatolás szerint: SIMM DIMM PROM EPROM FLASH ROM

RAM=Random Access Memory (véletlen hozzáférésű memória) A gép kikapcsolásakor elveszti tartalmát Tartalma akárhányszor újraírható és olvasható Tárolórekeszei közvetlenül címezhetők Egy elemi memóriacella egy byte-nyi jelet tárol Két fajtája van a statikus-, és a dinamikus RAM-ok

SRAM (statikus RAM) Nem igényel folyamatos frissítést, az egyszer beírt jel a feszültség megszűnéséig megmarad Egy memóriacellát 8-30 nsec alatt lehet elérni(másodpercenként kb. 60 milliót) A bitek kis billenőkörökben tárolódnak (állapotuk felülírásig vagy az áram megszűnéséig megmarad)ac Nagy a helyigénye a chipeken, így főleg gyorsítótárakban (cache-memory) alkalmazzák, ahol a tárolási kapacitás néhány száz kB Leggyorsabbak a PB SRAM-ok (Pipelined Burst Static RAM=adatcsatornás csoportos statikus memória): 4-8 nsec elérési idő

DRAM (dinamikus RAM) Olcsóbb az előállítása, mint az SRAM-oknak Kis kondenzátorokban tárolják a jeleket, így tartalmát folyamatosan újra ki kell olvasni és újra kell írni Kicsit lassabbak-60-80 nsec elérési idő

Memóriamodulok csatolása SIMM (Single Inline Memory Module): 72 érintkezős, 32 adatbites, 8/4 foglalat hozzá az alaplapon DIMM (Dual Inline Memory Module): 168 érintkező, 64 bites, 2/4 foglalat

ROM (Read-Only Memory) Kikapcsolás után is megtartja a jeleket Tartalma nem írható át tetszőlegesen Azokat a programokat égetik bele, amik a szg. Indulásakor és működésekor feltétlenül szükséges Fajtái:PROM (Programmable Read-Only Memory), EPROM (Erasable Programmable Read-Only Memory) FLASH ROM

Háttértárak Mágneses tárak Optikai tárak Floppy Merevlemez/ winchester Mágnescsík(hitelkártyán, beléptető kártyákon stb.) Stremer CD DVD

Papírusztekercs vagy DVD? JOG: Elsőrendű és másodrendű bizonylat

Nyomtatók fejlődése Hagyományos írógép (mechamikus) Elektromos írógép Mátrix nyomtató Tintasugaras nyomtató Lézernyomtató

Nyomtatók fő paraméterei Az egy hüvelykre kinyomtatható pontok száma: dpi (dot per inch, 1 inch=2,54 cm), latinul digitus; németül Zoll (ejtsd: coll); angolul inch (ejtsd: incs) oldal/ perc Ppi=festékpont per inch

Mátrixnyomtatók jellemzői 9 tűsek: 72 dpi, majd 144 dpi Tű+ festékszalag Ma 24 tűsek, 12-12 tű két oszlopban (360 dpi) Zajos a tűket mozgató tűágyúk miatt Alacsony ppi ( a lézernyomtatók dpi-je közel azonos, mégis szebb a lézernyomat) Leporellóra nyomtat

Tintasugaras nyomtatók Festékcseppeket lő ki A nyomtató feje 50-60 festékkamrát tartalmaz Nyomtatás: a festékkamra összenyomásával vagy a tartály hirtelen felmelegítésével Kb. 360 dpi a minősége Soronként nyomtat

Lézernyomtatók A fénymásolóhoz hasonlóan működik Oldalanként nyomtat Szelénhengerrel működik A festékport ráégetik a papírra (a kijövő papírlap meleg) 4-6 oldal/ perc, 300 dpi A drágábbak: 30-40 oldal/ perc, 1200 dpi

Nyomtatók kijelzései POWER (zöld led) ON LINE PAPER OUT LOAD EJECT MÁTRIXOKON: LF (LINE FEED), FF (FORM FEED)

Mire nyomtatunk? Leporelló (2000 lap) Egyes lap 1 ív=A0-ás lap, félbehajtva A1-es, azt félbehajtva A2-es, félbehajtva A3-as… Az írógéplap az A4-es (297 mm×210 mm)

Papír tömege 1 négyzetméternyi papír tömege Kutatás: Nyomtatók és üzemeltetésük ára Lap fajtája tömeg Rajzlap 120 g A5-ös írólap, géppapír Névjegykártya 80-100 g 140 g Selyempapír 40 g