BELSŐ ELLENŐRZÉS A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZBAN

Jogszabályi háttér A Magyarországi Evangélikus Egyház háztartásáról szóló 2000. évi I. törvény A Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodájáról szóló 2/2010. (XII.9.) országos szabályrendelete A belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet A MEE Belső ellenőrzési szabályrendelete (EK. 2012/2.)

Az egyházi gazdálkodás ellenőrzése 2000. Évi I. törvény 7.§ Az egyház önkormányzati testületei gondoskodnak saját, illetve intézményeik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről és alávetik magukat a felsőbb szintű egyházi ellenőrzésnek. Az ellenőrzési feladatok ellátása belső ellenőrzés és számvevőszéki ellenőrzés keretében történik.

Belső ellenőrzés 2000. Évi I. törvény 7/B. § (1) A belső ellenőrzés feladata az adott egyházi önkormányzat és az általa alapított intézményeknek és jogi személyeknek a gazdálkodásának a számviteli, adózási, társadalombiztosítási és egyéb jogszabályi szempontú folyamatos és teljes körű ellenőrzése.

Köteles ellenőrizni: Az országos iroda osztályainak, az országos egyház, mint fenntartó hatáskörébe tartozó intézmények gazdálkodásának tevékenységét. Vizsgálja a belső folyamatokat, azok jogszerűségét, ellenőrzi a jogszabályi rendelkezések betartását (2/2010. (XII.9.) országos szabályrendelet)

Ellenőrzést végezhet: 2000. évi I. törvény 7/B. § (4) Az országos irodánál foglalkoztatott belső ellenőr valamennyi egyházkormányzati szinten ellenőrzést folytathat le, ha az adott egyházi önkormányzat, illetve intézménye gazdálkodása során állami vagy önkormányzati forrást használ fel, vagy egyházi támogatásban részül.

A belső ellenőrzés definíciója, célja és feladata A Belső Ellenőrök Nemzetközi Standardja megfogalmazásában a belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje (1000. norma) A belső ellenőrzés ellenőrzési hatóköre kiterjed az állami és az egyházi jogszabályok, irányelvek és eljárások pontos betartásának ellenőrzésére, a bevételek és kiadások, valamint az intézmények tevékenysége gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálatára, az egyházi gazdálkodás átláthatósága érdekében.

Az ellenőrzés típusai Szabályszerűségi ellenőrzés arra irányul, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai. Pénzügyi ellenőrzés célja az adott szervezet, program vagy feladat pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése. Rendszerellenőrzés keretében az egyes rendszerek kialakításának, illetve működésének átfogó vizsgálatát kell elvégezni.

Az ellenőrzések fő témakörei Az intézmény alapdokumentumai (alapító okirat 2005. évi VIII. tv. 4.§ (1), működési engedély) A gazdálkodás szabályozottsága Pénzkezelés, bizonylati rend és fegyelem Könyvvezetés, analitikák (költségvetés és beszámoló) Normatíva felhasználása Tárgyi eszközök Adózás Étkeztetési tevékenység Személyi anyagok, bérek

Szabályozottság Szt. 14. §. (5) a számviteli politika keretében elkészítendő a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, b) az eszközök és a források értékelési szabályzata, c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat, d) a pénzkezelési szabályzat.

MEE 2000. évi I. törvényének 15. § (1) „Minden egyházi önkormányzatnak és intézménynek rendelkeznie kell elfogadott és jóváhagyott szervezeti és működési szabályzattal, iratkezelési szabályzattal, pénzkezelési szabályzattal, leltározási, értékelési és selejtezési szabályzattal.”

A működést meghatározó további szabályzatok Munkaruha juttatás, a kiküldetés, a mobil és vezetékes telefon használatának, a gépjármű üzemeltetésének valamint a cafeteria juttatásának szabályzata. stb.

Pénzkezelés Pénzkezelői, aláíró kör meghatározása Az intézménynek pontosan, írásban kell szabályoznia a kötelezettségvállalás, a teljesítés igazolása, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét, betartva az egyház háztartásáról szóló 2000. évi I. törvény 14. §-ában előírtakat, figyelemmel a 2005. évi VIII. törvényben megfogalmazott felelősségi és feladatkörökre, jogosultságokra, az egyházközségek felelősségi körét meghatározó 2005. évi IV. törvény 25. §-ára, valamint az összeférhetetlenség eseteire.

2000. évi I. törvény 14. § (1) Az egyházi szervezetek kifizetéseket – a jóváhagyott költségvetések keretein belül – csak utalványozásra teljesíthetnek. Az utalványozó felelős az utalványozás indokoltságáért, az utalványozott anyag vagy eszköz mennyiségének, illetve a forint összegének szükségességéért, az utalványozási bizonylat szabályos kitöltéséért. (2) saját személyre szóló utalványozást senki nem végezhet. Utalványozásra jogosultak: e.) intézményeknél: a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személyek. (4) Az országos egyháznál és intézményeknél az utalványozás csak ellenjegyzés mellett történhet. Az országos egyháznál és intézményeknél a gazdasági vezető hatáskörébe tartozik az ellenjegyzés, amennyiben a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. A magyarországi Evangélikus Egyház költségvetéséről szóló törvény szakmai ellenjegyzőket is meghatározhat. (5) Az ellenjegyző felelőssége az utalványozóéval azonos.

2005. Évi VIII. tv. 19. § (1) Az intézményvezető felelősséggel tartozik az intézmény fenntartójának és a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, hogy az általa vezetett intézmény az egyházi és állami törvények szerint, a Magyarországi Evangélikus Egyház erkölcsi értékrendjének szellemében működjék. Így különösen felelős a) az intézmény tevékenységének szakszerűségéért, b) intézményének rendjéért, evangélikus szellemű működéséért, c) az intézmény ingó és ingatlan vagyonának gondos kezeléséért, az intézmény rendelkezésére bocsátott pénzeszközök takarékos és célszerű felhasználásáért, d) az intézmény működésére vonatkozó jogszabályok és szabályzatok megtartásáért, az ügykezelés pontosságáért

A 2005. évi IV. törvény 25. § (2) Az egyházközségek felelősségi körét határozza meg. Az egyházközségi elnökség tagjai a lelkész és a felügyelő, akik együttes joggal és felelősséggel vezetik és képviselik az egyházközséget, és annak összes ügyeit egyetértőleg intézik az erre vonatkozó egyházközségi szabályrendelet szerint.

2005. évi VIII. tv. 10. § (1) Az intézmény munkáját önálló – hivatalbóli és választott tagokból álló – igazgatótanács segíti és támogatja, valamint ellátja a számára e törvényben rögzített, illetve a fenntartó által átruházott feladatokat.

A pénzkezeléssel megbízott személyek: pénztáros, pénztáros helyettes, pénztári ellenőr. Kiválasztásnál a legfontosabb szempontok: büntetlen előélet, szakmai hozzáértés, Aláírók: Kötelezettségvállaló, szakmai teljesítést igazoló utalványozó, ellenjegyző,

Összeférhetetlenségi szabályok: Egy azon gazdasági eseményen belül: a kötelezettségvállaló és ellenjegyző, valamint az utalványozó és ellenjegyző ugyanaz a személy nem lehet A pénztáros nem lehet – kötelezettségvállaló, utalványozó, könyvelő, anyagbeszerző, pénztárellenőr. Banki utalványozást nem végezheti a bankot könyvelő személy. Saját maga részére senki nem utalványozhat.

Bizonylati rend, fegyelem Bizonylati elv: könyvelni csak bizonylat alapján Bizonylati fegyelem: (Sztv. 165.§) minden gazdasági eseményről, amely az eszközök vagy a források állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell. Számviteli bizonylat: (Sztv. 166. és 167.§) minden olyan irat, okmány, amely valamilyen gazdasági esemény megtörténtét hivatalosan, hitelesen igazolja (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat).

A pénzkezelés során vizsgálandó kiemelt témák A pénztár kialakítása, védelme, pénzkezelők (megfelelő végzettség, összeférhetetlenség) Pénztárzárás gyakorisága, záró pénzkészlet meghatározása (Szt. 14.§ (8)), Rovancs Elszámolásra kiadott előlegek eljárásrendje, nyilvántartása (pénztárbizonylat nélküli készpénzkiadás, elszámolási határidő, késedelmes elszámolás következménye, új előleg/előző előleg)

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés (39/2010. (II. 26 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés (39/2010. (II.26.) korm. r.) Kiküldetések elszámolása Gépjármű üzemanyagköltségének elszámolása (intézményi és saját tulajdonú), útnyilvántartás, menetlevél vezetése Munkaruha vásárlás és nyilvántartás Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása

Költségvetés és beszámoló, normatívák Alátámasztottság, teljesítés, féléves adatszolgáltatás Normatívák és önkormányzati támogatások Az intézmény folyamatosan és teljes egészében megkapja-e a neki járó támogatásokat Mire elég? Milyen kiadásokat tud fedezni ezekből?

Könyvvezetés Naprakészség, tevékenységi kódok, Tárgyi eszközök Beszerzés, állományba vétel Leltározási tevékenység Selejtezési tevékenység ÉCS elszámolás Adózás Bevallások és utalások, Áfa, REHAB

Étkeztetési tevékenység vizsgálata Étkezési térítési díj meghatározása (Gyvt. 151. §) Kedvezményezettek jogosultságai (RGYK határozatok, nagycsaládos nyilatkozatok, TB igazolások), Nyilvántartó program, számlázás, Átlagos étkezői létszám meghatározása a normatíva igényléshez, elszámoláshoz (lemondás, hiányzás), Intézmény költségei, Áfa kiszámítása Étkeztetési szolgáltatási szerződés (nem megfelelő, sok esetben nem tartalmazza a nyersanyagnormát, a nem megfelelő minőségre vonatkozó szankciók, kitételek)

Személyi anyagok, bérek A besorolás alapját képező dokumentumok megléte (iskolai végzettség, előző munkajogviszonyok) A személyi anyag rendezettsége Az alapilletmények, pótlékok összegének meghatározása (szúrópróbaszerűen) Munkaszerződések

Rónafalvi Györgyné belső ellenőr Köszönöm a figyelmet Rónafalvi Györgyné belső ellenőr