Gárdonyi Géza az érettségizők szemével Készítették: EGRI AMAZONOK

Életútja 1863-ban született, eredeti neve Ziegler Géza. Írói nevét születési és anyakönyvezési helye, Gárdony után választotta. Sokszor költözködtek, a sályi tartózkodás volt számára a legemlékezetesebb: itt ismerkedett meg a magyar vidékkel és a népköltészettel. Az elemi iskola után a sárospataki református gimnáziumban tanult.

Érettségi után az egri Líceum növendéke lett: ezek az évek nélkülözéssel és magánnyal teltek. Irodalmi munkássága itt kezdett el kibontakozni: a Drukk, a Frici, a Füllentő és a Don Vigole című lapokban jelentek meg írásai. 1882-ben átvette népiskolai tanítói oklevelét. Tanítói pályájának kezdeti éveiben több fővárosi lap is közölte írásait.

1884-től Dabronyban vállalt tanítói állást, ami javított életkörülményein és újult erővel vágott bele az írásba. 1885-ben a pécsi Dunántúl című lap munkatársa lett. Még ebben az évben feleségül vette Csányi Máriát és Győrbe költöztek, ahol beindult újságírói karrierje. 1897-ben Egerbe költözött, mert a fővárosi életből kiábrándult.

„Egri remetének” nevezték, tartózkodott a társasági élettől. 1899-től bejárta az országot és külföldön is megfordult. Gárdonyi betegeskedő, gyenge fizikumú ember volt, akinek a hipochondriája is nehezítette életét. 1922-ben egri otthonában hunyt el,  fejfájára az azóta legendássá vált szavakat vésték: „Csak a teste!”

/Az egri várvédők esküje/ Egri csillagok „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen! ” /Az egri várvédők esküje/

Az egyik legismertebb magyar történelmi regény. 1899-től folytatásokban, majd 1901-ben jelent meg könyvként. Gárdonyi a legjobb művének tartotta.

Az egri vár ostroma 1552. szeptember 9. - október 17. (38 nap) Várkapitány: Dobó István 2000 magyar védő 50-60 000 fős fejlett török haderő Jelentősége: ebben a században először sikerült megvédeni magyar várat. A vár alaprajza – „Teknősbéka”

A török hadsereg A Akindzsi Szpáhi Topcsi A) Janicsár aga C ) Janicsár harci öltözetben B) Janicsár ünnepi öltözetben D) Janicsár hétköznapi viseletben

Az én falum 1898-ban jelenik meg, 1894-95 körül kezdi írni. Az első kötet, ami meghozza Gárdonyi sikerét. Mikszáthnak ajánlja (hála a Figurák előszaváért). Alcím: Egy tanító feljegyzései márciustól decemberig  műfajilag tárcaszerűségre utal, és jelzi, hogy a kompozíció a hónapok rendjét követi.

Összefüggő képek, lírai riportok a faluról. Népi zsánertörténetek, rövid novellák, elbeszélések sorozata. Témája: az idealizált paraszti élet, az egyszerű emberek hétköznapi élete. Színhelyei: falu, iskola, templom, kocsma – mindig ugyanazok a történetek.

Stílus: eszményítő realizmus. Ábrázolás: szubjektív, valósághű, benyomások és érzelmek kifejezése. Hangvétel: naiv, lírai, sóvárog a falusi élet után. Az ország különböző részein szerzett tapasztalatokat összegzi a faluról, a parasztságról. Megemlékezik diákéveiről és segédtanítói időszakáról.

Útja a tanári pályáig 1878: érettségi vizsga A Líceumban töltött évei: „Kedv, hajlam… majd megjön az is, csak diploma legyen!” Répássy János magyar nyelvi professzora megbuktatja: „Fiam, tebelőled sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni.” 1881-től segédtanító Karádon (nyomorúságos körülmények). 1882. május 20. Népiskolai tanító (elégségesen képesített).

Isten rabjai „Az Isten rabjai nekem a legszebb regényem. Az Egri csillagok a legjobb regényem. És a Láthatatlan ember a legkedvesebb regényem.” ( Gárdonyi Géza ) 1906-1908 A regény váza Margit királylány életének három sorsdöntő eseményére épül, s eszerint tagolódik a mű három részre.

ELSŐ RÉSZ: A szigeti klastromba készülés körülményeit mondja el, a királylány ekkor még életvidám, bájos, naiv gyermek, aki önfeledten labdázik társaival. MÁSODIK RÉSZ: Mikor 8 évvel később viszontlátjuk, már csodaszép hajadon. Szülei feleségül akarják adni Ottokár cseh királyhoz, de ő hajthatatlan marad. HARMADIK RÉSZ: Befejező rész, Margit életszentségét, életének utolsó éveit, a csodákat, és a lány halálát mondja el.

Gárdonyi új utat tör a magyar irodalomban A mese, a legenda és a valóság fonódik benne össze, átszőve finom lírai motívumokkal, életrajzi elemekkel. Margit királylány alakja azonos Gárdonyi női ideáljával. Ebben a korszakban Gárdonyi már megtalálta írói hangját, kialakította egyéni stílusát, ábrázolásmódját, de még új utak felé tör, az irodalmi élet élvonalában halad.

Gárdonyi régen és ma (1863-2013) Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját ünnepeljük az idén. Ez alkalomból Eger 62 millió forintot fordít arra, hogy az író egykori házát felújítsa, valamint egy szobrot felállítsanak róla, s ezzel megőrizzék emlékét az utókor számára.

Köszönjük a figyelmet! Egri Amazonok