Egy ötlet megvalósítása Alternatív lehetőségek a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításában Halmos-Kovács Zsuzsa középiskolai magyartanár, logopédus Öveges József Középiskola, Budapest

Mit hoz magával a középiskolába? Nyelvtan = utálja, megtanulhatatlan Irodalom = életrajzokat és verseket kell kívülről megtanulni, esetleg egy-egy mű cselekményét elmondani tanári lehetőségek A megszokott módon folytatom a tanítását (amelytől már borsózik a háta) Vert helyzet Kényszer (erőszak) nélkül közelítek (az irodalmi-nyelvi módon való gondolkodtatás céljával)

Jó egyáltalán valamire az irodalom? Pláne a nyelvtan? önismeret, emberismeret érzések, gondolatok kifejezése „eszköze” a szó, (a nyelv), tehát alap, a legfontosabb

Irodalom adott probléma Hétköznapi nyelv szavainak használata sajátos módon vers és próza formában Nyelv többrétegűsége, többletjelentése, képiség, metaforikusság, szimbolikusság Cselekmény, események, történetszál Témának, üzenetnek csak az alapja Szereplők beszélnek, cselekednek (tesznek ezt-azt) Tulajdonságokra, jellemre következtetni kell (beszéljük ki!!!) Korszakok Meghatározó alapgondolatok

Nyelvtan adott probléma Szakszavak, szakkifejezések Pontosság – definiálás Ezek használata; (konkrét) nyelvhasználat Rendszerben látni, megérteni a tudományt; (főfogalom –alcsoportok) bármelyik nyelvi szinten Beszélni róla Metanyelvi gondolkodás (értelmezés)

Egységek Szépirodalom I/1. Szépirodalom fogalma, szerepe I/2. Szépirodalom anyaga, eszköze: a művészi nyelv I/2/2. A hétköznapi kommunikáció: funkciók, típusok I/2/3. A kód: a nyelv mint jelrendszer I/2/4. Nyelvi jelek I/2/5. A művészi kommunikáció I/2/7. Művészi kód – szavak I/2/8. Művészi kód – szó a szövegkörnyezetben I/2/9-10. Művészi kód – szókép I/2/11. Szóképek: megszemélyesítés, metonímia, hasonlat, szinesztézia I/2/12-13. Összetett képek I/2/14-16. Szófajok a hétköznapi és művészi nyelvben

II. Műnemek, műfajok II/1. Epika (eposzok, Iliász, Odüsszeia) regényelemek II/2. Líra (műfajok példával) II/3. Dráma (Antigoné, mitől dráma a dráma?) II/4. Határterületek (film, színház) III. Korszakok, stílusok (fogalmak, kronológia)

A módszer lényege számonkérés – választásos alapon Könnyű – normál – nehéz A dolgozat is szerves része az elsajátításnak „Nem magolok, mégis tudom” Tanári szemléletváltás: Fontosság ≠ a tanulás mennyiségével

A tesztekről 18 dolgozat – témánként = lépésenként Sokféle feladattípus: képes, szövegkiegészítős, ábrakiegészítős, igaz-hamis, kérdésfeltevős, pár szavas válasz, párosítós (megadott szavakkal, betűt a megfelelő helyre…) Idézetekkel (vers, próza) „molyolós” Fantázát igénylős… Nehézség: bármelyiket is választja, fedje le az anyagot Tapasztalat: nehéz kimozdítani az „iskoladoboz”-ból

Visszatérő és egyben átfogó elemek: Definiálás – pontosság fontossága Jelentésmezők, jelentéshatárok Asszociációk Szemléletesség, többrétegűség Nyelv metaforikusságának megértetése A SZÓ MÁGIKUS ESZKÖZ, mert láttat

Osztályátlagok – IRODALOM és NYELVTAN

Osztályzatok százalékos eloszlása - IRODALOM

Osztályzatok százalékos eloszlása - NYELVTAN

megtisztelő figyelmüket! Köszönöm megtisztelő figyelmüket! zsuzsa.h.kovacs@gmail.com