Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az élet értelméről mint metaforikus kifejezésről Mráz Attila CEU, Budapest Metafora Konferencia 2011. május 28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az élet értelméről mint metaforikus kifejezésről Mráz Attila CEU, Budapest Metafora Konferencia 2011. május 28."— Előadás másolata:

1 Az élet értelméről mint metaforikus kifejezésről Mráz Attila CEU, Budapest mraz_attila@ceu-budapest.edu Metafora Konferencia 2011. május 28.

2 „Van-e az életnek értelme?” •Rossz kérdésfeltevés: (a) nem világít rá a minket igazán érdeklő problémákra, (b) trivializál nem triviális kérdéseket, így (c) kizár megnyugtató és nyugtalanító válaszlehetőségeket is. •Hogyan értelmezhetjük a kérdést? (1) Szó szerint: ha nincs neki, az se gond (rossz a kérdés) (2) Metaforikusan: ha nincs neki, pláne nem gond (rossz metafora)

3 1. Az élet értelméről – szemantikai megközelítés Minek van értelme, jelentése? •Szavaknak, kifejezéseknek, mondatoknak •Konvencionális nem nyelvi kifejezéseknek, amelyek egy kommunikációs egység propozícionális tartalmához járulnak hozzá. Szó szerint „az élet értelme”: kategóriahibás. Nincs az életnek a részeiből konvencionálisan meghatározható összjelentése. – És ha lenne? Metaforikusan: „Az élet egy mondat.” •Rövidség mint közös tulajdonság? DE: ami rövid, az még lehet értékes.

4 2. Pragmatikai megközelítés •Vmilyen nyelvi vagy nem nyelvi aktus révén kifejezek vmit. (Ld. pl. Grice 1989) Pl. irónia •Jelen esetben: vkinek az élete révén •Ki lehet a „beszélő”? Csak az, aki (i) szándékában áll kifejezni valamit az életünk egészével, (ii) irányítja életünk legalább egyes meghatározó elemeit. (a) Isten vagy bárki rajtunk kívüli cselekvő (b) Mi magunk (akié a kérdéses értelmű élet)

5 3. Az élet értelméről – metaforikusan A metafora: az élet egy elbeszélő irodalmi műalkotás. Pl. egy 19. századi realista regény. Közös tulajdonságok: (a metafora alkalmazásához szükséges és elégséges feltevések) (1) Van cselekmény. (2) Koherencia: A cselekmény koherens, a főszereplő története „összeáll”. (3) Szerzőségi feltétel: Van egy szerző, aki (vélhetőleg) szeretne és tud is vmit mondani a regény egésze révén: ez a cselekmény értelme (a mű „üzenete”). (Vö. Carroll 2001)  Egyben az értelmesség feltételei: szigorúbbak a szó szerinti, pragmatikai megközelítésnél: ott (3) önmagában elégséges volt.

6 4. A szerzőségi feltétel Tegyük fel: létezik az előbbi feltételeket kielégítő „beszélő” / „szerző”.  Az életünknek van értelme (a szó szerinti, pragmatikai értelmezésben) Ki a beszélő / szerző? (a) Isten stb.  Az értelem / „üzenet” lehet, hogy (i) nem felfogható (ii) nem számít nekünk (cf. Nagel 1979) (ii) triviális („Az életem egy tézisregény, tehát értelmes”?) (b) Aki az életet éli  Az értelem / „üzenet” (i) felfogható (ii) számít nekünk, DE: lehet, hogy (iii) objektíve / másnak nem számít (cf. Nagel 1979), (iv) triviális: túl általános az „üzenet”

7 5. Az élet értelmének jelentéktelensége (1) Ha a szerzőségi feltétel teljesül, az életnek van értelme: vki vmit kifejezett az életünk révén. DE: a válaszból kiderül: az értelemre vonatkozó kérdés célt tévesztett. Ami érdekel minket: van-e az életünknek értéke? (1) Az élet értelmessége önmagában nem elégséges az értékességéhez.  Ha van értelme, a trivialitás, objektív jelentéktelenség még fenyegeti az értelem értékét. DE: Bizonyos fajta (objektíve értékes) értelem elégséges lehet. (2) Az élet értelmessége nem szükséges az értékességéhez.  Ha nincs értelme, attól még lehet más,nem expresszív értéke. Vö.: Az értékes regény értékéhez sem szükséges, hogy legyen világos, propozicionális „üzenete”.  Ha nincs a feltételeknek megfelelő „szerző” / beszélő, attól még nem szükségszerűen értéktelen az életünk.

8 6. Az élet értelmének jelentéktelensége (2): A regényes élet A metaforikus pragmatikai értelmezésben az élet akkor értelmes, ha: (1) Van cselekmény. (2) A cselekmény koherens, a főszereplő története „összeáll”. (3) Van megfelelő szerző, aki ezzel a koherens cselekménnyel tud és akar mondani valamit. Értékes-e az élet? (1) és (2) akár külön vagy együttesen is elégséges lehet a pozitív válaszhoz. Néhány felmerülő kérdés: (1) Kell-e, hogy mozgalmas legyen? Elég-e, ha csak mozgalmas, de nem állt össze? (2) Kell-e, elég-e, ha mozgalmas és egységet képező életünk van, vagy vmi másra (is) van szükség az értékességéhez? Az igazán érdekes kérdések a regény és az élet esetében ugyanúgy értékre és nem értelemre irányulnak.

9 7. Az érdekes kérdések – búcsú a metaforától (1) Miért kell az élet egészének sajátos értékét keresnünk? Ha nem áll össze, a részei lehetnek értékesek.  Egész értéke = részek értékének összege •Koherencia: lehet hozzáadott érték DE: más értékekkel konfliktusba kerülhet (pl. tapasztalatok sokfélesége)  a koherens élet összességében nem szükségszerűen a legértékesebb élet •Miért kell feltétlenül értéket maximalizálnunk? (2) Kell-e, hogy az élet ne csak a megélője számára legyen értékes? •Ha igen, még kinek a számára kell értéket képviselnie? (cf. Nagel 1987) •Milyen értéket és miért? (3) Mi teszi igazzá vagy hamissá a fenti kérdésekre adott válaszainkat?

10 8. Konklúzió •Az élet „értelmére” vonatkozó kérdés: (a) felszínesebb, mint amilyennek tűnik. (b) a szkeptikus válasznak alaptalanul kedvez. •Ha az élet értékére kérdezünk rá: (a) kevésbé triviális, (b) potenciálisan megnyugtatóbb válaszok. •Módszertani tanulság a hétköznapi filozofáláshoz egy probléma metaforikus megközelítése (1) Tisztázzuk, miért érdekes pont az adott metafora,valóban érdekes-e; (2) csak ha valóban az, akkor oldjuk meg az eredeti problémafelvetést a metafora alapján.

11 Köszönöm a figyelmet! Mráz Attila mraz_attila@ceu-budapest.edu Metafora Konferencia 2011. május 28.

12 Hivatkozások •Carroll, N. (2001). Art, Intention and Conversation. In Beyond Aesthetics: Philosophical Essays (pp. 157–180). Cambridge: CUP. •Grice, H. P. (2011 [1989]). Társalgás és logika. Ford. Bárány T. In Tanulmányok a szavak életéről (pp. 11–135). Budapest: Gondolat. •Nagel, T. (1979). The Absurd. In Mortal Questions (pp. 11–23). Cambridge: CUP. •Nagel, T. (1987) The Meaning of Life. In What Does It All Mean? (pp. 96–101). Oxford: OUP.


Letölteni ppt "Az élet értelméről mint metaforikus kifejezésről Mráz Attila CEU, Budapest Metafora Konferencia 2011. május 28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések