Az oklevélmelléklet kiadásának jogi szabályozása
Dr. Kissné Pap Margit oklevélmelléklet koordinátor Előadó: Dr. Kissné Pap Margit oklevélmelléklet koordinátor Oktatási Minisztérium
Fő témák: I. Az oklevélmelléklet létrehozásának háttere és indítékai II. Az oklevélmelléklet fogalma és rövid története III. Az oklevélmelléklet kiadásának jogi szabályozása - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény: = 63 § (2) bekezdés = 125. § (1) bekezdés f) pont = 126. § (1) bekezdés = 158. § (4) és (5) bekezdések - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 195. § (1)-(3) bekezdés - A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet - Az Európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozata a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről V. Néhány egyéb információ
I. A oklevélmelléklet létrehozásának háttere és indítékai Külföldjárás már a középkortól kezdve létezik; akkor ezt peregrinációnak, a benne résztvevő diákokat, értelmiségieket peregrinusoknak nevezték. A peregrináció is Nyugat-Európa országaiba irányult: Németország, Hollandia, Anglia, Olaszország stb.; résztvevőinek száma Magyarországon és Erdélyben több ezerre tehető. Neves peregrinusok: Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert, Szepsi Csombor Márton stb. A peregrináció mai megfelelője: a tanulási és munkavállalási célú mobilitás: a képzési szintek és típusok, országok és régiók, gazdasági ágazatok közötti mozgás
Példák a tömegességre: Az oklevélmelléklet létrehozásának háttere és indítékai A tanulási és munkavállalási célú mobilitás a 80-as évektől folyamatosan nő; ma már tömegességről beszélhetünk Példák a tömegességre: 2010-ig az Erasmus programban 3 millió ösztöndíjas vesz részt 2007 és 2013 között a Comenius programba a diákok és tanárok 10 %-a kapcsolódik be 2013-ig a Leonardo program keretében évente 150 ezer fiatal végez külföldi szakmai gyakorlatot A felnőttképzési programok keretében évente 50 ezer felnőtt tanul külföldön A tanulási célú mobilitás a munkavállalási mobilitást is ösztönzi.
Az oklevélmelléklet létrehozásának háttere és indítékai Magyarországon a népesség kb. 4 %-a foglalkozik komolyan a külföldi munkavállalás gondolatával; ennél jóval kevesebben valósítják meg; a pontos számokat nem ismerjük A mobilitáshoz sokféle politikai, gazdasági, jogi és szakmai feltétel szükséges. Megteremtésüket Uniós intézkedések sorozata segíti. A szakmai és jogi feltételek között kiemelt jelentőségű: a képesítések, fokozatok kölcsönös elismerése a szakképesítések átláthatóság a szakmai alkalmasság biztonságos megítélése A fentiek nélkülözhetetlen eszköze: az OKLEVÉLMELLÉKLET, más nevén a DIPLOMA SUPPLEMENT (DS)
II. Az oklevélmelléklet fogalma és rövid története A fogalom: Az oklevélmelléklet biztonsági okmányként kezelt közokirat, a felsőoktatási intézmények állítják ki, az oklevél mellé. Részletes tájékoztatást nyújt: a végzettségről és a szakképzettségről, a tanult tantárgyakról, a szakmai gyakorlatról, a diplomamunkáról, a megszerzett kreditpontokról, az elért tanulmányi eredményekről, az oklevelet kiállító felsőoktatási intézményről és a magyar felsőoktatás rendszeréről, tehát mindarról, amely fontos információ lehet a munkavállalás és a továbbtanulás szempontjából.
A rövid történet Lisszaboni Egyezmény a felsőoktatási képesítések elismeréséről (1997. április 11.) ” A Felek területükön … támogatják ….. az Oklevélmelléklet… használatát.” Az oklevélmelléklet európai modelljének kialakítása: Európa Tanács, UNESCO-CEPES, Európai Bizottság munkacsoportja (1997-98.); A dokumentum tesztelése Phare Program keretében, Magyarországon is. A dokumentum céljának meghatározása. Bolognai Nyilatkozat, 2001-es prágai és 2003-as berlini miniszteri konferencia megerősíti a dokumentum használatának szükségességét: „ 2005-től minden felsőoktatási intézményben végző diák automatikusan és ingyen kapja meg az oklevélmellékletet, elterjedt európai nyelven.”
III. Az oklevélmelléklet kiadásának jogi szabályozása A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 97. § (5) bekezdés: „ Külföldi felhasználásra kérelem alapján idegen nyelvű oklevél-melléklet adható ki.” A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 2003-as módosításakor a 97. § (8) bekezdés: „A hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet szerint. A hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni.” Hatályos: 2003. július 1-től - 2006. március 1-ig. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 63. (2) bekezdés: „ Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében – a hallgató kérésére – az érintett kisebbség nyelvén. Az oklevélmelléklet közokirat.” Hatályos: 2006. március 1-jétől
A felsőoktatási törvény oklevélmellékletre vonatkozó szabályainak értelmezése 1. Mely intézményekre vonatkozik a szabályozás? A fenntartótól függetlenül valamennyi felsőoktatási intézményre, államira, alapítványira és egyházira, mert a törvény nem fogalmaz meg kivételt 2. Hogyan értendő az alapképzésre és a mesterképzésre vonatkozó szabályozás? Az új felsőoktatási törvény 158. § (4) bekezdése szerint: „ Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.” Az új felsőoktatási törvény 158. § (5) bekezdése szerint: „ Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi végzettséget és szakképzettséget is érteni kell érteni kell.” A fenti rendelkezések alapján egyértelmű, hogy oklevélmellékletet a főiskolai és egyetemi képzésben jelenleg végzettek számára is ki kell állítani.
Egyetemi szintű nemzetiségi szakok német nemzetiségi nyelv és irodalom A felsőoktatási törvény oklevélmellékletre vonatkozó szabályainak értelmezése 3. Mit jelent az oklevélmelléklet kisebbségi nyelven történő kiadása? A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 42. §-a meghatározza, hogy melyek a kisebbségi nyelvek. A paragrafus a következőket tartalmazza: „E törvény értelmében kisebbségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv. A nemzetiségi szakok tehát azok, amelyekez nemzetiségi szakokként alapítottak meg a kisebbségi törvény által meghatározott nyelveken. Ezek a következők: Egyetemi szintű nemzetiségi szakok német nemzetiségi nyelv és irodalom Összesen 1 szak
Főiskolai szintű nemzetiségi szakok A felsőoktatási törvény oklevélmellékletre vonatkozó szabályainak értelmezése Főiskolai szintű nemzetiségi szakok horvát nemzetiségi nyelv és irodalom német nemzetiségi nyelv és irodalom román nemzetiségi nyelv és irodalom Összesen 5 szak szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom szlovén nemzetiségi nyelv és irodalom nemzetiségi tanító nemzetiségi tanító - horvát nemzetiségi tanító – német nemzetiségi tanító – román nemzetiségi tanító – szerb Összesen 7 szak nemzetiségi tanító - szlovák nemzetiségi tanító - szlovén nemzetiségi tanító - cigány/roma nemzetiségi óvodapedagógus nemzetiségi óvodapedagógus - horvát nemzetiségi óvodapedagógus - német nemzetiségi óvodapedagógus – román Összesen 7 szak nemzetiségi óvodapedagógus - szerb nemzetiségi óvodapedagógus - szlovák nemzetiségi óvodapedagógus - szlovén nemzetiségi óvodapedagógus - cigány/roma
Nemzetiségi szakokat oktató intézmények A felsőoktatási törvény oklevélmellékletre vonatkozó szabályainak értelmezése Nemzetiségi szakokat oktató intézmények Apor Vilmos Katolikus Főiskola Szakcsoport Szint Szak tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi óvodapedagógus (német) tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi (cigány/roma) óvodapedagógus tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi tanító (német) tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi (cigány/roma) tanító Berzsenyi Dániel Főiskola bölcsész-3 F horvát nemzetiségi nyelv és irodalom bölcsész-3 F szlovén nemzetiségi nyelv és irodalom tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi tanító (horvát) tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi tanító (szlovén) Eötvös József Főiskola tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi óvodapedagógus (horvát) tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi óvodapedagógus (szerb) tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi tanító (szerb) Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsész E német nemzetiségi nyelv- és irodalom Nyugat-Magyarországi Egyetem tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi óvodapedagógus (szlovén)
Nyugat-Magyarországi Egyetem tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi óvodapedagógus (horvát) tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi óvodapedagógus (német) tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi óvodapedagógus (szlovén) Pécsi Tudományegyetem bölcsész-3 E német nemzetiségi nyelv és irodalom A felsőoktatási törvény oklevélmellékletre vonatkozó szabályainak értelmezése Nemzetiségi szakokat oktató intézmények Pécsi Tudományegyetem bölcsész-3 E német nemzetiségi nyelv és irodalom bölcsész-3 F horvát nemzetiségi nyelv és irodalom tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi óvodapedagógus (német) Szegedi Tudományegyetem bölcsész-3 F német nemzetiségi nyelv és irodalom bölcsész-3 F román nemzetiségi nyelv és irodalom bölcsész-3 F szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom Tessedik Sámuel Főiskola tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi óvodapedagógus (román) tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi óvodapedagógus (szlovák) tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi tanító (román) tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi tanító (szlovák Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi óvodapedagógus (szlovák) tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi tanító (német) tanító és óvodapedagógus F nemzetiségi tanító (szlovák) Összesen 9 felsőoktatási intézményben oktatnak nemzetiségi szakokat; oklevélmellékletet kisebbség nyelven ezekben az intézményekben kell kiállítani
4. Mit jelent az, hogy az oklevélmelléklet közokirat? A felsőoktatási törvény oklevélmellékletre vonatkozó szabályainak értelmezése 4. Mit jelent az, hogy az oklevélmelléklet közokirat? A közokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 195. § (1) bekezdése határozza meg: Eszerint a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, - amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, - mint közokirat teljes egészében bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, - bizonyítja az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, - bizonyítja az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. Ez az utóbbi eset vonatkozik az oklevélmellékletre!
A felsőoktatási törvény oklevélmellékletre vonatkozó szabályainak értelmezése 5. Mikor hiteles a közokiratról bármely adathordozó útján készült másolat ? A közokiratról bármely adathordozó útján készült másolat hitelességéről a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 195. § (2) bekezdése a következőket mondja: Az eredeti papír alapú közokiratéval azonos bizonyító ereje van - a közokiratról - általában műszaki vagy vegyi úton - készült felvételnek (fénykép-, film-, hang-stb.), - az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetve az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, továbbá közigazgatási szerv vagy ezek ellenőrzése mellett más hatóság készítette, - ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, - továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján nyert adatok alapján készített okiratnaklásd oklevélmelléklet
5. Mikor hiteles a közokiratról készült elektronikus másolat ? A felsőoktatási törvény oklevélmellékletre vonatkozó szabályainak értelmezése 5. Mikor hiteles a közokiratról készült elektronikus másolat ? A közokiratról készült elektronikus okirat hitelességéről a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 195. § (3) bekezdése a következőket tartalmazza: Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyítóereje van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, - amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, - amelyen minősített elektronikus aláírást, valamint – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzőt helyezett el, - Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít.
Az új felsőoktatási törvény 125. § (1) bekezdésének f) pontja szerint: A felsőoktatási törvény oklevélmellékletre vonatkozó szabályainak értelmezése 6. Kérhető-e költségtérítés az oklevélmelléklet kiállításáért? Az új felsőoktatási törvény 125. § (1) bekezdésének f) pontja szerint: Az államilag támogatott képzésben a hallgató által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása E szabályozás értelmében az államilag támogatott képzésben az oklevélmelléklet ingyenes Az új felsőoktatási törvény 126. § (1) bekezdése szerint: Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, a 125. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokért költségtérítést kell fizetnie. A fenti szabályozás értelmében költségtérítéses képzésben az oklevélmelléklet sem ingyenes
Az oklevélmelléklet biztonsági okmány A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklete II. bekezdésének 16. pontja szerint: - az Europass felsőoktatási oklevélmelléklet biztonsági okmány - a biztonsági okmány a következőket jelenti: = a természetes és jogi személyekkel, tárgyakkal, objektumokkal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban lévő irat, = tulajdonosának (birtokosának) személyét hitelesen igazolja, vagy jogosultságok gyakorlását, illetve teljesítését teszi lehetővé = amennyiben az irat jogszerűtlen, illetve rendeltetésellenes használata nemzetbiztonsági, közbiztonsági-bűnügyi igazgatási vagy egyéb nemzetgazdasági érdekeket súlyosan sérthet, - a jogszabály szerint az oklevél és az oklevélmelléklet biztonsági besorolása annyiban tér el egymástól, hogy míg az oklevél teljes egészében nemzeti hatáskörben maradó biztonsági okmány, addig az oklevélmellékletre Uniós szabályok is vonatkoznak (gondoljunk annak EU által meghatározott tartalmára és formai követelményeire )
A biztonsági okmányok kezelésére vonatkozó szabályok A biztonsági okmányok kezelésének szabályairól szintén az előbb említett 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet intézkedik. Az oklevélmellékletet, mint biztonsági okmányt úgynevezett adminisztratív védelem illeti meg, amely a biztonsági okmányokkal kapcsolatos eljárásban a következőket jelenti: - az igazgatási folyamatba épített, az ügyintézés és az ügykezelés során alkalmazandó előírások, intézkedések, - az eljárást támogató informatikai rendszerben az adatkezelésre vonatkozó adatvédelmi és adatbiztonsági követelmények meghatározása, és - az ezeket tartalmazó dokumentumok összessége. Ezek a szabályok megegyeznek az ugyancsak biztonsági okmánynak minősített oklevélre vonatkozó szabályokkal, amelyeket a felsőoktatási intézmények jól ismernek.
Az oklevélmelléklet az Europass dokumentumcsomag része Az Európai Parlament és a Tanács által a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről, az Europass-ról hozott 2241/2004/EK határozata a 2. cikkben kimondta, hogy az oklevélmelléklet része az Europass dokumentumcsomagnak, 7. cikkben meghatározta az oklevélmelléklet célját és mintáját „Az Europass oklevél-kiegészítés a dokumentum tulajdonosa felsőoktatási tanulmányainak eredményéről nyújt információt. Az Europass oklevél-kiegészítés mintáját a IV. melléklet tartalmazza.” IV. melléklet részletesen leírja, hogy mit kell tartalmazni az oklevélmellékletnek A leírás azt a 8 kérdéscsoportot tartalmazza, amelyet tartalmi követelményként az Oktatási Minisztérium meghatározott a magyar oklevélmelléklethez
Az oklevélmelléklet nyomtatvány IV. Az oklevélmellékletre vonatkozó egyéb Az oklevélmelléklet nyomtatvány Oklevélmelléklet- nyomtatvány borítólapja: tört-fehér, vastag borítólap, magyar és angol címfelirattal, magyar címerrel
Oklevélmelléklet–nyomtatvány belsőlapja: szürkés-zöld színű vékony lap, nyomtatott sorszámmal, kerettel, Europass logóval és vízjellel (utóbbi a hamisítás ellen), nemzetiszín zsinórral a borítóba kötve
Az oklevélmelléklet tartalma A kiállító felsőoktatási intézmény logóján és a diploma törzskönyvi számán kívül nyolc kérdéscsoportot foglal magában. Ezek a következők: Az oklevélmegszerzőjének adatai (név, születési idő, szakképzettség, hallgatói azonosító) 2. Az oklevél adatai (szakképzettség és vele járó cím, az elvégzett szak/ szakok, az oklevelet kibocsátó intézmény, a képző intézmény, a a képzés nyelve) 3. A képzés szintjének adatai (képzés szintje, képzés ideje, a képzésbe való bejutás feltételei)
eredményekre vonatkozó adatok 4. A képzés tartalmára és az elért eredményekre vonatkozó adatok 4.1. A képzés módja: nappali, esti, levelező stb. 4.2. A képzési program követelményei: képesítési követelményekre vonatkozó jogszabály, képzési cél, megszerzendő kreditérték, az ismeretek ellenőrzési rendszere, a szakmai gyakorlat jellege, hossza, kreditértéke;
4.3. Az egyes tantárgyak, érdemjegyek, kreditpontok (a tantárgy neve, kódja, heti óraszáma, követelménye, kredit- pontja, érdemjegye, dátuma; diplomamunka, heti óraszáma, kredit-pontja; megszerzett összes kredit)
4.4. Az értékelés rendszere: ötfokozatú stb. 4.5. Az oklevél minősítése: pl. jó 5. Az oklevéllel járó jogosultságok: pl. PhD tanulmányok folytatása
További információk 6.1 További információk 6.1.1. Egyéni információk: pl. külföldi részképzés, kreditrendszeren kívüli tanulmányok 6.1.2. Intézményi információk, a felsőoktatási intézmény rövid leírása 6.2. Egyéb hasznos információk forrásának megjelölése
7. Az oklevélmelléklet hitelesítése: dátum, név és aláírás, aláíró beosztása, felsőoktatási intézmény bélyegzője A magyar felsőoktatási rendszer leírása: az egész országban egységes; készítette a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ
Az oklevélmelléklet nyomtatvány megrendelése A nyomtatvány megrendelhető: Cím: Pátria Nyomda Rt., 1117 Budapest, Hunyadi János út 7. Telefon: 454-3305 vagy 463-0444; Ügyintéző: Duró Jenőné Eddig elkészült nyomtatvány-szám 2005-ben: 65.000 borítólap és 325.000 belsőlap 2006-ban: 47.000 borítólap és 360.000 belsőlap A nyomtatvány ára: Borítólap: 41 Ft. ( bruttó) Belsőlap: 19.80 Ft. (bruttó)
Az Europass mappa megrendelése Eddigi megrendelések: Megrendelhető: Cím: Nemzeti Europass Központ, 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: +36 1-477-31-50 E-mail: info@europass.hu Ára: ingyenes, az EU állítja elő Felelős: Gáspár Móna projektvezető Telefon: +36 1-477-31-41 E-mail: gaspar.mona@ofi.hu Eddigi megrendelések: 60 felsőoktatási intézmény és kar rendelte meg, 37.000 példányban
A diplomázó hallgatók száma és nyomtatványok megrendelése Főiskolai és egyetemi oklevelet szerzettek száma Tanév Nappali Esti Levelező Összesen 1937 2 368 1948 2 082 1950 4 345 1960 4 268 173 1 187 5 628 1970 11 888 2 157 4 175 18 220 1980 14 859 2 265 9 739 26 863 1985 14 116 1 894 9 126 25 136 1990 15 963 1 294 6 846 24 103 1995 20 024 1 269 4 944 26 237 1996 22 147 1 385 7 778 31 310 1997 24 411 1 807 10 572 36 790 1998 25 338 1 696 11 575 38 609 1999 27 049 1 491 13 811 42 351 2000 29 843 2 114 15 021 46 978 2001 29 746 1 986 15 804 47 536 2002 30 785 2 065 17 655 50 505 2003 31 929 2 244 18 639 52 812 2004 31 633 2 159 19 722 53 514 2005 32 732 1 820 22 610 57 162 Ebben az évben várhatóan 60 ezer körül lesz a diplomázó hallgatók száma Ettől a számtól messze elmarad a megrendelt Europass dossziék száma. Ezért kérjük, hogy azok az intézmények, amelyek eddig még nem rendelték meg a mappákat, minél előbb küldjék el megrendeléseiket a Nemzeti Europass Központnak
Oklevélmelléklet-készítő Program fejlesztése Folyamatban van az Oklevélmelléklet-készítő Program fejlesztése, amely június végére fejeződik be. A fejlesztést az SDA Stúdió Kft. és a Dexter Kft. végzi, az Oktatási Minisztérium megbízása alapján. A fejlesztés célja: = Az oklevélmelléklet készítő Program épüljön be a hallgatói nyilvántartó rendszerekbe (Neptun, ETR), amely biztosítja automatikus használatát = Legyen képes az új felsőoktatási törvény oklevél mellékletre vonatkozó követelményeinek teljesítésére (tömeges előállítás, harmadik nyelv használata) = Épüljön ki folyamatos kommunikáció az intézményi oklevélmelléklet adatbázisok és a Nemzeti Europass Központ adatbázisa között.
Köszönöm, hogy meghallgattak!