Solymosi József, DSc: Kutatásmódszertan

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A doktori iskolák akkreditációja – 2009 Munkaanyag vitája Bazsa György, a MAB elnöke DI vezetők országos fóruma Budapest, október 16.
Advertisements

A doktori iskolák akkreditációja – 2009 Munkaanyag Bazsa György, a MAB elnöke Debreceni Egyetem DI vezetők fóruma Debrecen, október 14.
SZAKDOLGOZAT a tudományos munka iskolája
Tájékoztató a licenszdolgozattal kapcsolatban
Pedagógiai kutatás -kötelező tantárgy II. év, távoktatás
Tájékoztatás a gyakorlatban avagy a gyors információtól az irodalom kutatásig Behálózott irodalom Érd, szeptember 24.
Készítette: Babinszki Helga TEJ3W9
A hallgató neve A szak megnevezése Konzulens tanár: XY 2010.
Solymosi József, DSc: Kutatásmódszertan
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS FOLYAMATA
Általános könyvtárismeret
Információ feldolgozása
Az esszé Segédlet tanulóknak és tanároknak
A szakdolgozat Egyetemisták, főiskolások, felsőfokú képzésben résztvevők tanulmányaik végén írott hosszabb dolgozata.
A tudományos munka néhány szerzői jogi vonatkozása
Készítette: Magyar Orsolya
Tudományos dolgozatírás
A pedagógiai értékelés „tantárgy” megvalósítása a Mérnöktanár-képzésben a Széchenyi István Egyetemen Dr. Nagy Tamás főiskolai docens május 31.
Hogyan írjunk szemináriumi és diplomadolgozatot?
Pedagógiai kutatás -kötelező tantárgy II. év, távoktatás Előadó: Szabó-Thalmeiner Noémi Tel:
A könyvtárak és a könyvek osztályozása
GTK-GVAM 11-es csoport. Bevezetés 1. Mi a vizsgált probléma? 2. Ki a célcsoport? 3. Mi a várható hasznosság?
Vám- és Pénzügyőri Tanszéki Tudományos Diákkör
Vizsga-dolgozat Téma: orvosi kóderndszerek vagy orvos- biológiai ontológiák (pl. nem tárgyalt kódrendszer ismertetése, előnyei, hátrányai; történelmi fejlődés.
A kutatás és innováció értékelése MTA, Budapest, április A kiválóság mércéi és az ezek körüli viták SCHUBERT ANDRÁS MTA – KSZI, Budapest.
TÁMOP szakmai támogatás Educatio Nonprofit Kft
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktori iskolái MAB akkreditációjának számszerű adatai és eredményei Prof. dr. Solymosi József DSc a Katonai Műszaki.
A hazai és a nemzetközi hadtudományi kutatások műhelyei, főbb képviselői, a legfontosabb hadtudományi kutatási témák GŐCZE ISTVÁN ZMNE, Gőcze.
A SZAKDOLGOZAT.
Kutatási terv A kutatási téma megjelölése - a kutatás alapvető kérdésfeltevései A kutatás témájával kapcsolatos elméleti összefoglalás A kutatás hipotézisei.
A SZAKDOLGOZAT CÍME (ARIAL 32 pt)
Kommunikáció írásban és szóban
ELŐADÁS, REFERÁTUM KÉSZÍTÉSE
TUDOMÁNYOS ELŐADÁS KÉSZÍTÉSE Kutatásmódszertan
A szövegértés diagnosztizálása és fejlesztése
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
Tematikus kutatás, 2. félév Témák és feladatok. Kutatás – írás Témák (szűkítés, konkretizálás) Módszerek (külön is: PhD-sok rövid bemutatója: történeti.
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez
Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes A doktori és publikációs adatbázis kialakításának elvei és megvalósítása Nyugat-magyarországi.
Könyv-és könyvtárhasználat 8. osztály. Könyvtári katalógusok Könyvtári katalógus Könyvtári katalógus 1. leíró betűrendes katalógus - szerző szerinti leíró.
.. Juhász István Elérhetőségek Gazdaságtudományi Intézet Közgazdaságtan és Jog Tanszék, B. épület 226. szoba Fogadóórák:Kedd – Szerda18.05.
Magyar Orvosi Bibliográfia (MOB) és Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) Áncsán Gizella Központi Irodalomkutatás.
Gazdaság és Vezetéstudományi Intézet - szakszeminárium dr.LuxJudit 2016.április 8.
Gazdaság és Vezetéstudományi Intézet - szakszeminárium dr.Lux Judit október 16.
TÁMOP A/1-11/1 Tananyag általános formai és tartalmi előírásai, valamint az önellenőrzés és teszt szerkesztési, publikálási lehetőségei a CooSpace-ben.
Dokumentumtípusok. Dokumentum Fizikai egység - lejegyzett, rögzített információ tudás ismeret gondolat történet esemény.
Könyvtártípusok és funkcióik. Könyvtár dokumentumtár információtár.
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
Magyar Orvosi Bibliográfia (MOB)
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
folytatott bibliográfia elemzéséről
Vasas Lívia, PhD 2015 MTMT Vasas Lívia, PhD 2015.
Önértékelési projektterv
A HIVATKOZÁS SZABÁLYAI ÉS MÓDSZEREI
A hallgató neve A szak megnevezése Konzulens tanár: XY ÉV
Vasas Lívia, PhD 2016 MTMT Vasas Lívia, PhD 2016.
Vasas Lívia, PhD 2016 MTMT Vasas Lívia, PhD 2016.
Ez a formátum csak egy ajánlás, nem kötelező a használata.
Vasas Lívia, PhD MTMT Vasas Lívia, PhD 2017.
Instrukciók a szakdolgozat prezentáció elkészítéséhez
Várnai-Vígh Adrienn E november 29.
Magyar Orvosi Bibliográfia (MOB) és Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) Áncsán Gizella Központi Könyvtár, 2014.
Készítette: Juhász Judit
A doktori iskolák akkreditációja – 2009 Bazsa György, a MAB elnöke
A beadandó dolgozat és a prezentáció tartalmi és formai követelményei
A pedagógiai kutatás általános kérdései. A téma váza A pedagógiai kutatás tárgya, célja, helye a tudományos kutatások rendszerében A pedagógiai kutatás.
Instrukciók a szakdolgozat prezentáció elkészítéséhez
Vasas Lívia, PhD 2015 MTMT Vasas Lívia, PhD 2015.
Ez a formátum csak egy ajánlás, nem kötelező a használata.
KOMPLEX VIZSGA Tájékoztató
Előadás másolata:

Solymosi József, DSc: Kutatásmódszertan A tudományos kutatás és publikálás tárgya, célja és módszertana Az olvasva és írva alkotás kutatói gyakorlata Budapest, 2008. november 18. Jegyzet szövege

A kutatás tárgya és területe A (doktori) kutatási téma hierarchiája: Tudományterület Tudományág (diszciplína, szaktudomány) Tudományszak Témakörök (szakterületi reszortokból) Témák (projektek) Újabb problémát vetnek fel, vagy oldanak meg A kutatási témák osztályozása: - Alapkutatás - Alkalmazott kutatás

A probléma megoldás általános vázlata A SAJÁT HIPOTÉZIS kialakítása a probléma feltételezett megoldására (már meglévő, saját vagy mások korábbi eredményei és heurisztikus elemzések alapján) A hipotézis bizonyítása (általában primer kutatással), elfogadása vagy elvetése Empirikus megoldás keresése (általában kísérletes kutatás)

A kutatás általános menete, anyaga és forrásai A forrásadatok előállítása: Szakirodalmi forrásmunkák megállapításai Megfigyelés, kísérlet, adatértékelés, korábbi primer kutatások anyagainak ismételt feldolgozása Saját gondolataink, ötleteink dokumentációja Az analizáló fázis: Összerendezés, logikai csoportosítás Interaktív ismeretelemzés (szinergikus) A szintetizálás: az előző kettő alapján Az eredmények, következtetések kialakítása

A kutatások forgatókönyve A kutatás előkészítése A primer kutatás A saját új kutatási eredmények, megállapítások megfogalmazása Véglegesítés közlemény (cikk), előadás, riport, disszertáció alakban Közzététel (megjelentetés) Védés és hasznosítás

A kutatás előkészítése A célok kitűzése A kutatási terv (vázlat) elkészítése A legfontosabb fogalmak, tárgyszavak összeállítása Szakirodalmi kutatás elvégzése, dokumentálása Hiányzó ismeretek tisztázásához szükséges hipotézis megfogalmazása A dokumentációs egységek (fejezetek) megtervezése

A primer kutatás További szakirodalmi kutatás elvégzése A primer kutatás módjának meghatározása (kísérlet, megfigyelés, interjú, stb.) A primer kutatás metodikája (adatfelvétel módja, hely, idő, minta nagysága, értékelési modellek, kritériumok) A primer kutatás kivitelezése (végrehajtása) A primer kutatás statisztikai és szakmai értékelése, a fő megállapítások összefoglalása

A saját új eredmények megfogalmazása A primer és szekunder kutatások eredményeinek résztémánként történő szintetizálása Az új és saját megoldások adatokkal alátámasztott összegyűjtése A közlemény megszövegezése: előzmények, alkalmazott módszerek, kísérleti adatok, információk, következtetések, megállapítások

Véglegesítés közlemény (cikk), előadás, riport, vagy disszertáció formájában A nyers kézirat csiszolása (tárgymutató, következetes szóhasználat ellenőrzése, új fogalmak definiálása, stílus ellenőrzése) Az eredmények hasznosításának előkészítése (írásmű elkészítése, gyakorlati felhasználás lehetőségeinek kimunkálása, szabadalmi leírás megszerkesztése, bejegyeztetése) A kutatás hasznosítása (publikálás, a dolgozat megvédése, tananyagfejlesztés, ipari gyártás és alkalmazás, elterjesztés, továbbfejlesztés)

Tudományos közlemények forrásai lehetnek Tényfeltáró ismeretbővítés: Kísérleti, vizsgálati megfigyelésből Leíró, tapasztalati megfigyelésből Gondolati, spekulatív ismeretbővítés: Témakörfeltáró kutatásból Problémaelemző kutatásból Kombinált (tényfeltáró és gondolati) ismeretbővítés: A tények és a szakirodalom egybevetéséből A tények és a heurisztikus elemzés egybevetéséből A tényfeltárást meghatározó gondolati elemzésből

A tudományos alkotások áttekintő táblázata Ismerethasznosító Problémamegoldó problémamegoldó Írásmű centrikus Témakutatás (közlemény, értekezés) Témakör kutatás (monográfia, kézikönyv, tankönyv) Alapkutatás Tudományos közlemény Elméletek, találmányok Kutatási eredmény centrikus Kijelölt témakör kutatása Diszciplináris kutatások Tananyagbővítés Alkalmazott kutatás Kutatási zárójelentés Termék és technológia fejlesztés, szabadalom

A tudományos írásművek műfaji követelményei Műfaja Disszertáció Tud. közlemény (Tan)könyv Célja Olvasója Irányultsága Vitatás szerepe Stílusa Szóhasználata Bibliográfia Hivatkozottak Hivatkozások Definíciók Glosszárium Tárgymutató Fokozatszerzés Bírálók, vitázók Önállóság biz. Alapvető Visszafogott Egységes Maximális Aki foglalkozik Sorszám vagy szerző Eddigi saját Esetleg rövid Lehet Prioritásszerzés Versenytárs Újdonság biz. Szükség szerint Határozott, pontos Nemzetközi Releváns Akit idéz, v. cáfol Sorszám v. szerző Csak új saját Nem kell Oktatás, eladás Hallgató, vásárló Szintetizálás Kivéve ha indokolt Közérthető, érdekes Változatos Tájékoztató Akiről illik tudni Szerző neve A szűkségesek Jó ha van Kívánatos

Az írásmű alkotás folyamata Áttekintő rendszerezés Alkotó olvasás Kivonatolás Dokumentálás Kompilálás Ismeretalkotó ismeretelemzés Integráló ismeretépítés Kiegészítések és kiterjesztés Szövegezés és írásmű-szerkesztés

Az ismeretanyag szintetizálási módjai Kompiláció - kiinduló anyaga: idézetek, tömörítvények, önálló tételek és adatok Ismeretelemzés - kiinduló anyaga: az összegyűjtött és a kivonatokból kiemelt megállapítások és adatok Ismeretépítés - kiinduló anyaga: idézetek, tömörítvények, az ismeretelemzés anyaga és eredményei, megállapításai, új tételei, a saját és kapott adatok

SZINTÉZIS I: Kompiláció A kompiláció kiinduló anyaga: idézetek, tömörítvények, önálló tételek és adatok Feldolgozási formái (kötelező a KORREKT IRODALMI HIVATKOZÁS!): Változatlanul felhasznált tömörítvények és idézetek saját magyarázó összekötő szöveggel Az előbbi értékeléssel és összehasonlítással kiegészítve Az előbbi saját adatokkal kiegészítve

SZINTÉZIS II: Ismeretelemzés Az ismeretelemzés kiinduló anyaga: az összegyűjtött és a kivonatokból kiemelt megállapítások és adatok A feldolgozás formái: Asszociációképzés elemkombinációval Gondolati elemek ütköztetése Célorientált analógiakeresés

SZINTÉZIS III: Ismeretépítés Az ismeretépítés kiinduló anyaga: idézetek, tömörítvények, az ismeretelemzés anyaga és eredményei, megállapításai, új tételei, a saját és kapott adatok A feldolgozás formái: Egyszeri kutatás (problémamegoldás, disszertáció) A célnak megfelelő összeállítás véleményezéssel, kommentálással Kiegészítés (heurisztikus, primer, szekunder) Folyamatos kutatás (diszciplináris, reszort) A hasznosítható elemek kiemelése és közreadása Kiegészítő hipotézisek megfogalmazása, új kutatási irányok

A tudományos írásmű általános szerkezeti felépítése Borítófedél + Címoldal (Mottó, ajánlás) Tartalomjegyzék Fő tartalom: Előszó (köszönetnyilvánítás) Bevezetés Tárgyalás Befejezés Hivatkozások jegyzéke Mellékletek, Függelék, Rövidítések jegyzéke, Mutatók (névmutató, tárgymutató)

A tudományos közlemény vázlatos felépítése Bevezetés: Az adott probléma, jelenség felvázolása, a kutatás céljának ismertetése Problématörténeti vázlat, az előzmények ismertetése a szakirodalom alapján Hipotézis megfogalmazása, a feltételezések és problémák kezelése Fő rész: A kutatás körülményeinek, módszereinek ismertetése Bizonyítás az anyagok elemzésével és leírásával Következtetések, igazolt saját új eredmények, megállapítások Befejezés: Várható következmények, hasznosíthatóság, továbbfejlesztés Kötelező tartozékok: Hivatkozott irodalom jegyzéke Abstract (kivonat)

A monográfia vázlata Bevezetés: Fő rész: Befejezés: Az adott intézmény, személy, helység rövid, előzetes bemutatása, jellemzése, a korábbi irodalmi feldolgozások bemutatása Fő rész: A téma kifejtése tematikus egységekben és történelmi korszakok, időszakok szerint Befejezés: Összegzés, kitekintés, jövőkép

Az értekezés tartalma Bevezetés: A téma körülhatárolása A téma eddigi kidolgozottsága a szakirodalom alapján A dolgozat célkitűzésének megfogalmazása Fő rész: Az első témakör (a majdani új tudományos eredmény!) Célkitűzése Helyzet, előzmények, az eddigi eredmények bemutatása a hivatkozott irodalom alapján és azok elemző értékelése, elfogadása, vagy cáfolása A saját célkitűzés konkretizálása: HIPOTÉZIS Az alkalmazott vizsgálati módszerek bemutatása A kísérleti/vizsgálati eredmények ismertetése Következtetések, megállapítások Az új tudományos eredmény összefoglalása A második és a további témakörök kifejtése Befejezés Összegzés Az új tudományos eredmények rögzítése Ajánlások Hivatkozások jegyzéke

A megírás módszerei Bevezetés, célkitűzés Forrásművek, szakirodalom feldolgozása, „cédulázás” Saját gondolatok, ötletek, tapasztalatok ütköztetése a szakirodalommal, HIPOTÉZIS kialakítása Koncepció, terv és vázlat kialakítása A „cédulák” szelektálása, rangsorolása, csoportosítása Saját kísérletek, kutatási adatok feldolgozása, összevetése a korábbi adatokkal és a hipotézissel A koncepció bizonyítása, vagy elvetése A megállapítások összegzése, a dolgozat megfogalmazása, leírása, megszerkesztése A saját új tudományos eredmények rögzítése Tapasztalatok és javaslatok megfogalmazása

A megírás SAJÁTOS módszerei Olvass, mielőtt írni kezdenél! (Ez az igazi „olvasva és írva alkotás kutatói gyakorlata”) Klasszikusként hivatkozz az elődökre, hiszen ők a majdani BÍRÁLÓID! Az elődöket nem leszólni, dicsérni kell, annál értékesebb lesz az ő TÚLSZÁRNYLÁSUK TEÁLTALAD! A HIPOTÉZISED kialakítása után azonnal írd meg az ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEIDET első változatban, mintha már bizonyítottad volna! A Bevezetésben a célkitűzést az „új tudományos eredményeid”-hez igazítsad! A SAJÁT ÚJ EREDMÉNYEIDET korrekt irodalmi hivatkozással tedd jól elkülöníthetővé mások korábbi eredményétől! Kísérleti, kutatási adataiddal igazold, vagy cáfold meg a saját hipotézisedet! A bizonyított hipotézised a saját új tudományos eredményed (tézised). A hipotézised cáfolta is eredmény: „más ne menjen be a zsákutcába”. A saját új tudományos eredményeidet a szabadalmi igénypontok mintájára fogalmazd meg, a lehető leggondosabban! Publikálj, konferenciázz, és járjál MŰHELYVITÁRA!

A címadás követelményei A CÍM nem egyenlő a TÉMÁVAL! A cím ne legyen hosszú, a téma körülhatárolása kerüljön a bevezetésbe A címet a végén adjuk, többszöri átolvasás, érlelés és javítás után A jó cím: Találó Figyelemfelkeltő (Blikkfangos!?!)

Formai követelmények Formátum: a dolgozatot A/4-es formátumban, szövegszerkesztővel írva kell leadni Betűtípus: Times New Roman vagy Arial Betűnagyság: 13 pontos Terjedelem: 130 oldal a MELLÉKLETEKKEL EGYÜTT! Szerkesztés módja: sorkizárt Margó: bal oldalon 4,5 cm a többi oldalon 3,5 cm. Oldalszámozás arab számokkal, a lap tetején középen Hivatkozások: sorszámozott

Bibliográfia A hivatkozott szakirodalom megjelölésére, azonosítására szolgáló adatok Szakkönyv Szakmai folyóirat Gyűjteményes kötet Film, tv, rádióadás Interneten közzétett anyag (a letöltési idő) Szerző, cím, megjelenés helye, ideje, oldalszám –tól, -ig (pp:…)

Lábjegyzetek Forrásmegjelölések (hivatkozott irodalom) Viszonylag kisszámú hivatkozott adat, ha az nem kíván táblázatos formát Magyarázó, kiegészítő szövegek, ha a tartalmi kifejtést zavarnák Rövid példák, anekdoták, viccek, szakmai szempontból periférikus közlések Utalások a dolgozat más részeire, a már kifejtett szakirodalomra

Függelékek Teljes anyagok, törvények, jogszabályok Terjedelmes, nagyszámú táblázatok, ábrák, tervek, organogrammok, stb. Kiragadott terjedelmes, részletező módszertani fejtegetések Terjedelmes bizonyítások, levezetések Esettanulmányok esetpéldák BELESZÁMÍT AZ OLDALSZÁMBA!!!

Mutatók Tárgymutató Névmutató Szervezetek mutatója Rövidítések mutatója Helymutató (földrajzi nevek) Képletek mutatója Módszerek és modellek mutatója

A tudományos publikációk (folyóiratok) minőségi mutatói Lektorált folyóirat Két titkos és független opponens Referált folyóirat (Abstract!) HATÁSTÉNYEZŐ (Impakt faktor) Kumulatív impakt faktor (szerzői) Citációs index (szerzői)

A doktori iskolák akkreditációja – 2009 Bazsa György, a MAB elnöke Munkaanyag vitája Bazsa György, a MAB elnöke DI vezetők országos fóruma Budapest, 2008. október 16.

A szakmai publikációk köre A törzstagság szempontjából figyelembe vesszük az olyan nyomtatott és/vagy elektronikus közleményt (folyóiratcikk, egyetemi/főiskolai tankönyv, szakkönyv, tudományos monográfia, könyvrészlet stb.), amely: a szerző saját kutatási eredményeit mutatja be (könyv esetén ilyenekre tételesen is hivatkozik), pontos szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz, ISBN vagy ISSN számmal ellátott, lektorált, referált (közismert adatbázisban fellelhető), a tudományág függvényében impakt faktoros, szakmai kiadványban v. kiadványként jelent meg;a kiadvány nemzetközileg vagy legalább országosan jegyzett kiadónál, lehetőleg szakmai körökben elterjedt idegen nyelven, jelentős közkönyvtárakban fellelhető és hozzáférhető, megrendelhető vagy megvásárolható.

A törzstagság szempontjából nem vesszük figyelembe : napilapban vagy nem szakmai hetilapban megjelent írás (akkor sem, ha a témája szakmai jellegű), saját kiadásban megjelentetett mű (ha az sem nyelvileg, sem szakmailag nem lektorált), egyetemi, főiskolai jegyzet, segédanyag, handout, példatár, kompiláció, szerkesztés, szöveggondozás stb. rövid (egyoldalas) írás konferencia kiadványban, poszteren, (könyv)fordítás, recenzió (könyvismertetés) vagy kritika (kivéve a hosszabb műelemzést), pályázat keretében vagy megrendelésre készített kutatási jelentés, szakdolgozat, diplomamunka, disszertáció, egyéb kézirat-jellegű értekezés, írás, tudománynépszerűsítő írás (pl. Élet és Tudomány-ban) nem kutatási célú és igényű interjú (sem riporterként, sem interjú-alanyként).