KULTURÁLIS IRÁNYTŰ – STRATÉGIA (?) Dr. Bokor Béla PhD Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, igazgató, Pécsi Tudományegyetem, egyetemi adjunktus A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŰLÉSE A tudás szerepe a regionális fejlődésben Debrecen, november

Az iránytű: Az iránytű:  2000 évvel ezelőtt fedezték fel Kínában a nagy utazó kereskedők  egyszerű iránymeghatározó műszer, amely a helyes irányba áll be  apró műszer, mégis hatalmas tettek, felfedezések elérésében segítette az emberiséget Kulturális iránytű ? Helyes út ? Miért? Honnan? Hová? Hogyan? Kivel? Mivel? Mit? Miből?

A globalizáció ténye visszafordíthatatlan:  a kulturális kínálat szélesedik,  megvalósul a világban való egyidejű kulturális jelenlét,  a hálózatok átalakítják az emberek és népek közti kapcsolatrendszert,  a tájékozódás szinte korlátlan (de manipulálható),  a kommersz minőség gáttalanul terjed és hat,  a nemzeti jellegzetességek egyes területeken feloldódnak, értékek devalválódnak,  másrészről viszont ismertté, sőt egyetemessé válhatnak addig elszigetelt nemzeti értékek,  a kultúrák „összeütközésének” hatására felértékelődik a nemzeti identitás,

 az uniós követelményekhez való igazodás jelentősen leköti a hazai közösségi erőforrásokat,  a forráshiány hosszabb ideig fenntartja a társadalmi- gazdasági egyenlőtlenségeket,  a jelenlegi szabályok szerint más közszférák számára nyújt lehetőségeket,  nem segíti a kultúrát a közpénzek allokációjánál

 több energiát fordítunk a munkára, mint a szabadidős tevékenységekre,  romlott a magyar fiatalok és középkorúak szövegértése, olvasási és írási képessége, aminek súlyos társadalmi következményei vannak,  visszaesett a közösségi, egyesületi keretben folytatott kulturális tevékenységek aránya,  a szabadidős művészeti tevékenységek súlya jelentősen elmarad a régi EU-s országokétól

 jogállás, tulajdonviszonyok és programok tekintetében sokszínűbbek, mint a korábbi művelődési otthonok hálózati rendszere,  az ország egy részében kínálati piac, túlkínálat alakult ki,  másrészt viszont – a kulturális kínálattal ellátatlan városi peremkerületekben, az egyébként is hátrányos helyzetű falvakban – nincs (szakmailag felkészült) közösségi tér,  a helyi közművelődési intézmények sokhelyütt a szegényebb társadalmi csoportok számára egyedül kínálnak kulturális- közösségi teret, egyfajta „humán” biztonságot,  az állami (önkormányzati) intézmények mellett a közművelődés főszereplőivé léptek elő az öntevékeny civil szervezetek, ezek támogatása állandósuló probléma,  a kulturális kormányzat stratégiai súlyú feladata a kulturális civil szervezetekkel való partnerség és a lehetőségekhez és szerepvállaláshoz igazodó támogatás elősegítése A közművelődés színterei

 Az EU-csatlakozás következményeként hazánkban szűkült a központi állami akarat érvényesíthetőségének köre ?  A döntési jogkörök egy része Brüsszelhez került, másik – jelentősebb – része pedig a régiók és kistérségek hatókörébe ?  Módosította a hagyományos nemzetállami kulturális politika, illetve itthoni kulturális piac közvetlen lehetőségeit ?  Az EU-csatlakozás újrarendezi a kapcsolatokat a Kárpát-medencében. ?  Harmonikusabb kulturális együttélés esélyeit teremtette meg ?  Javíthatja a határon inneni és túli magyarság kapcsolatait, erősítheti a korszerű, európai távlatú „globális” magyar nemzettudatot ?

 a hagyományos közművelődési intézmények állapota,  a digitalizáció,  az internet-elérhetőség szélesedése,  alkalmasak és használhatók az esélykülönbségek csökkentésére,  (de) tudatos „beavatkozások” nélkül tovább atomizálják a társadalmat

 a gazdaságba való beépülése, a gazdaságot megtermékenyítő hatásának tudatos növelése,  a vizuális és digitális kultúra tanítása,  a felnőttképzés,  a „kreatív” iparágak (film, tv; az ipari, az építészeti és életmódbeli design) stratégiai kezelése látványos eredményeket hoz magával,  a technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt és igényeket támaszt a kulturális értékek létrehozása és közvetítése területén (archiválás, digitalizálás, …)

 pl. tompul a választás tudatossága, az értékválasztás képessége,  pl. a több szabadidő, a hosszabb élettartam a kulturális befogadóképesség és igény növekedéséhez vezethet,  pl. többletigényként jelentkezik a korábban jórészt a kulturális fogyasztás peremére szorult (idősek, fogyatékosok, kisebbségek) rétegek fogyasztása,  …  ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása és az igényes kínálat bővítése az elkövetkező évek feladata,  egyben a további gazdasági innováció és a társadalmi konszolidáció feltétele is

 szakmailag megalapozott politikai akarattal és tudatos forráskoncentrációval csillapítható a feszültség,  az olló szűkíthető a „társadalmi közép” kiszélesítésével,  az országos és helyi kulturális alapintézmények fokozottabb védelme, illetve vonzóbbá tétele (… mivel folytatódik a kulturális színterek eltolódása a hagyományos intézmények felől az otthonok falai közé /televízió, CD, videó, internet/ és az utcákra, más funkciójú terekre /pl. plázák/ )

 a kreatív ágazatok növekedése  a digitalizáció elősegítése a kultúra minden területén  a műalkotások és gyűjtemények mobilitásának élénkítése  a személyek (pl. művészek) mobilitása  az interkulturális párbeszéd erősítése A folyamatos tájékozódás és tájékoztatás, a pénzügyi és más természetű rásegítés révén a kulturális kormányzat lényegesen javíthatja a kulturális élet szereplőinek esélyeit az uniós együttműködési lehetőségekért (nem csak pénzről van szó!) vívott versengésben.

1. stratégiai irány: a kulturális vidékfejlesztés programja 2. stratégiai irány: több építő kultúrát iskolás korban 3. stratégiai irány: az új közösségek elérése 4. stratégiai irány: új távlatokat a kulturális örökségvédelemnek 5. stratégiai irány: a magyar tehetség helyzetbe hozása itthon és külföldön 6. stratégiai irány: kortárs újdonságokkal a jövő klasszikusaiért 7. stratégiai irány: a kultúra, mint gazdaság- és versenyélénkítő tevékenység

 A kultúra maga is olyan eszköz lehet, amely képessé teszi az egyént a szelektálásra,  Új motivációkat kell alkalmazni, és animálni/serkenteni a kultúrák találkozását, hogy folyamatos párbeszéd és a kölcsönös cserekapcsolatok fejlődjenek,  A közösségeknek nincs elegendő regionális identitást erősítő élménye,  Megerősített és új kulturális regionális hálókra van szükség

 több/kiterjedtebb / presztizst a kultúrának,  az identitással rendelkező közösségek újszerű összefogása,  a helyi - regionális és nemzeti identitásra épülő kulturális integráció megjelenítése a különböző terekben, és a nemzetek közötti interregionális terekben,  a kulturális integráció segít megőrzni a lokális identitást, megerősíti a nemzeti identitást, és fejleszti az európai identitást (regionalizmus kulturálisan serkentheti, gyorsíthatja a lokálistól felépülő európai identitást),  a regionális tér transzformáló funkciót is teljesít, részt vesz a kultúra középszintű közvetítésben, vagyis a lokalitástól nem csak felfelé halad, hanem a globális kulturális hatás lokális szintre való adaptációjában közreműködhet,  szűrő-szelektáló funkciója is lehet,regionális tartalmak altarnativ kínálatával,  szükség van a regionális kulturális tér intézményesített formában történő nemzetközi szintű szervezésére

 a globalizációs folyamatok több területen jelentősen megrendítették az identitások eddigi formáit,  hogy a kulturális identitás a mindennapok működőképességét és fejlesztéseit befolyásolni tudja, erősíteni kell a lokális-regionális kötődést,  tudatosabban kell az"identitások hálóját" szervezni-fejleszteni,  őrizni a kulturális sokféleséget és segíteni a nemzetek, népek közötti globális megértést

Gondolkozz globálisan! Cselekedj lokálisan! Fejlessz regionálisan!

 a kulturális régiók felértékelődése,  az önkormányzatok és a közösségek felelősségvállalásának erősítése,  új gazdasági befektetők vonzása,  a gazdasági befektetések megsokszorozása,  a régiók kulturális szereplőinek aktív közreműködése,  kikényszeríteni, hogy a régiók és államok politikusai a jövőben egyértelműen kultúrapártoló és támogató politikát folytassanak (!)  A felértékelődő régiókba tehát kulturális befektetések, „befektetők” kerestetnek!

 a kulturális befektetések az eddiginél nagyobb és komplexebb haszonnal járhatnak,  ennek feltétele, hogy a kulturális tevékenységek és terek felértékelődjenek,  a befektetések fő irányai: a fejlesztendő kulturális térszintek és a működést szervező terek Fejlesztési terek: Fejlesztési terek:  A regionális szint  Interregionális térszint  Nemzeti – állami szint  Kisebbségi kultúrák szintjei  Művészeti szakterületek szintjei Működtetési-szervezési térszintek:  Lokális terek (város, falu)  Mikrotérségek  Mezoszintű térségek(megyék,földrajzi kultúrtájak)  Regionális terek

 Erősítendők a regionális kultúraközvetítő rendszerek és a kulturális hálózatok.  Növelendő a kulturális kontroll szerep, hiszen a globalizáció nem tudja és nem is érdekelt a regionális és lokális diverzitást értékkén kezelni, sőt háttérbe szorítja.  Alapvető fontosságú a következő években a kulturális ipar és a szociokulturális szolgáltatások megkülönböztetése, szétválasztása.  A művelődéshez való jog egyetemes emberi jog, ezért államok és önkormányzatok együttesen felelősek, hogy polgáraik művelődése, szociokulturális szolgáltatásai közpénzekből élvezzenek támogatást.

A kulturális folyamatok és tevékenységek interregionális és nemzetközi presztizsének újrafogalmazásához sürgősen szükség van : Nemzetközi munkacsoportra:  interregionális tapasztalatokkal rendelkező szakemberekkel,  az UNESCO képviselőivel,  kutatókkal

A nagymértékű átstrukturálódás miatt átfogó képet akkor adhatunk, ha figyelembe vesszük valamennyi indikátort:  az intézményrendszereket, formáit  azok helyzetét, környezetét  technikai eszközeit, módszereit  virtuális tereit  fentiek viszonyát, egymáshoz viszonyított arányait  igénybevételeit... és ezek folytonosan átalakulnak, változnak, fejlődnek, bővülnek, …..

 új kommunikációs eszközök  mennyiségi mutatók mellé tartalmi/minőségi indikátorok  régi és új kultúraközvetítés, -fogyasztás kapcsolódása  fiatalok kultúrafogyasztói magatartása  a motivációk, az érdeklődés változásainak okai  a finanszírozás adatainak elemzése Mindezek nélkül nem lehet sikeres stratégiát készíteni!

A vizsgálatok (szempontok) radikális és folytonos megújítása! azaz: A „kulturális iránytű” folytonos ellenőrzése!

Márai Sándor: Arról, hogy mindig útközben élsz Márai Sándor: Arról, hogy mindig útközben élsz „Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot? Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó vándor mozdulata? Örökké városok, célok, életkorok és változások között haladsz, s ha megpihensz, nem pihensz biztosabban, sem tartósabban, mint a vándor, aki megtöttyed az útszéli almafa árnyékában egy félórára útközben. Tudjad ezt, mikor terveket szövögetsz. Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás. Nem helyzetekben élsz, hanem útközben.” „Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot? Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó vándor mozdulata? Örökké városok, célok, életkorok és változások között haladsz, s ha megpihensz, nem pihensz biztosabban, sem tartósabban, mint a vándor, aki megtöttyed az útszéli almafa árnyékában egy félórára útközben. Tudjad ezt, mikor terveket szövögetsz. Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás. Nem helyzetekben élsz, hanem útközben.” (Füveskönyv, Első kiadás: Révai Kiadó, Budapest, 1943)

Köszönöm megtisztelő