Posztmodern vállalat Dr. PhD Kollár József Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány

 Társadalmunk különféle áramlások – tőkeáramlások, információáramok, technológiai áramlatok, a szervezeti kölcsönhatások áramai, továbbá képek, hangok és szimbólumok áramlatai – köré szerveződik.” Castells szerint a hálózati társadalom az áramlások tere. „Az áramlástér az áramlásokon keresztül működő, időmegosztásos társadalmi gyakorlatok materiális szerveződése.”

 Tudásalapú gazdaság (knowledge driven  economy)  A termelés „elanyagtalanodik”, az anyagi áram helyett, illetve fölött egyre inkább a tudásáram lesz a meghatározó.

Made by mind  „Olyan korszak bontakozik ki a szemünk láttára, amelyben az anyagi termelés, a manufaktúrák alárendelődnek a mentofaktúráknak (made by mind), a kezek kiszorulnak a termelésből, és az agy, a lélek, a szellem válik a legfőbb termelési tényezővé”.

 „Olyan korszak bontakozik ki a szemünk láttára, amelyben az anyagi termelés, a manufaktúrák alárendelődnek a mentofaktúráknak (made by mind), a kezek kiszorulnak a termelésből, és az agy, a lélek, a szellem válik a legfőbb termelési tényezővé”.  Az ontológiai coaching mint mentofaktura.

Mező- gazdaság Protestáns etika

 Protestáns  etika MANUFAKTÚRA

 MANUFAKTÚ RA VÁLLALAT

 VÁLLALAT mentofaktúra

 mentofaktúra Tanuló vállalat

 Tanuló  vállalat identitáskrízis

 „Az Egyesült Államok termelésének súlya (tonnákban mérve) száz év alatt valamicskét csökkent, miközben az értéke meghúszszorozódott.”

Nem csupán megnőtt az információ és a tanulás szerepe, hanem megváltozik annak helye (tanulóvállalat), funkciója is, perifériából centrummá lesz: a termelés „tudástermeléssé” alakul.

 „A tanulás és a munka fázisa többé nem különíthető el, a munka tartalma igen nagy részben tanulás, a munka és a tanulás között határozott konvergencia tapasztalható.”

 „A permanens tanulás stratégiájára a tudás új meg új ciklusait kell felépíteni, soha véget nem érő módon. A termelésbe foglalt tanulás, illetve a tudás mindezekből következően nem egyszerűen kísérőjelensége e folyamatnak, hanem a lényege.  Valójában ma a tudás az egyetlen jelentőséggel bíró erőforrás. A hagyományos termelési tényezők nem szűnnek meg, de  másodlagossá válnak.”

 Másrészt ezt a tudást nem a munkától elszakadva, abból hosszabb- rövidebb időszakra kivonulva, kemény iskolapadokban, különböző vastag könyveket jegyzetelve kell megszereznünk. Ma nem véletlen, hogy a vállalatok válnak –a termelőfolyamat során- a tudás közvetítőivé, s az sem véletlen, hogy a klasszikus egyetemek mellett egyre inkább nő a vállalati egyetemek szerepe.

corporate university  Motorola Egyetem: a világ egyik vezető IT cége évente több mint 4o millió USA dollárt fordít képzésre, megköveteli dolgozóitól, hogy évente legalább 4o órát szervezett tanulással töltsenek, korszerű oktatási központjaiban csak az USA-ban több száz oktatóból álló  saját tanári karral rendelkezik.

 A vállalati munka középpontjában az alkotás, az új lehetőségek feltárása, az új minták elsajátítása áll, s ezért megnő a kreatív munkaerő és a tudás szerepe és elismertsége.  Nagyfokú az önállóság, de ugyanakkor állandó kommunikáció jellemzi az alkalmazottak közötti kapcsolatokat.

 A vállalati szervezet  nem merev, az új feladatokra állandóan új csapatok nem pedig merev  struktúrák jönnek létre, „a hangsúly az együttmûködésen és a tudás  megosztásán van, a vezetés szuverén módon gondolkodó egyének  befolyásolására és cselekvésük koordinálására törekszik”. (100.old.)  Ebben a típusú szervezetben „a tanulás intézményesül” (100.old.) –  hangzik a szerzõk egyik lényegi megállapítása.

 A korábbi konglomerátum és beszállító közötti kapcsolatot felváltja a hálózat, a cégek közötti újszerű kapcsolat. „A hálózatok jellemzője a több vállalatot, gazdasági egységet átfogó tartós együttműködés, a láncszemeiket alkotó szervezetek közötti bonyolult és gyakori interakciók és az azok talaján kiformálódó  hosszú távú közös érdek”.