A szakképzés-fejlesztés aktualitásai Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET Wayda Imréné képzési igazgató

Az agrár-szakképzés helyzete Jelenleg összesen 124 középfokú oktatási intézményben folyik kisebb-nagyobb volumenben agrár-szakképzés. 51 tiszta-profilú agrár-szakképző iskola van, ennek nagy része speciális szakiskola. Kb. 60 intézményben nagy volumenű az agrár-képzés, kisebb mértékben foglalkoznak a nem agrár-területhez (elsősorban informatika, környezetvédelem) tartozó szakképzéssel. A többi intézményben pedig általános a nem agrár-képzés, de a közvetlen gazdasági környezet igényeinek megfelelően kis létszámban képeznek agrár-területre is (pl. pék, parkgondozó).

Az agrár-szakképzés helyzete Az iskolák fenntartói a helyi, illetve megyei önkormányzatok. Az FVM 20 intézményt tart fenn. Felekezet által átvett iskolában is maradt mezőgazdasági oktatás. Jellemzők: mezőgazdasági képzés: csökkenő érdeklődés, drága képzés : többirányú alapozás, gyakorlat, a beiskolázás legtöbb esetben maradvány-elven történik, a technikus képzéstől a tanulókat elvonja a felsőfokú szakképzés.

FVM fenntartású iskolák elhelyezkedése   Vép Kaposvár Szekszárd-Palánk Sellye Vác Budapest Varga M. SzKI Bercsényi M. SzKI Nemzeti Lovarda Kétegyháza Pétervására Lengyel Jánoshalma Piliscsaba Nagykovácsi Sopron Mátrafüred Szentlőrinc Villány Szentes Gyomaendrőd   2005/2006. tanév

Helyzetelemzés Tanulólétszámok megoszlása: 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.   9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Szakiskola 3943 2964 Szakközépiskola 7275 6095 2936 2582 Szakképzés 3870 2946 2391 1212 360

Helyzetelemzés A közoktatási szakaszban szakiskolába a tanulók 27%-a, szakközépiskolába 73%-a jár. A szakképzésben az FVM illetékességi körébe tartozó szakképesítések szakképző évfolyamaira 10769 tanuló iratkozott be, összesen 25846. Ez alapján a 144 „agrár”-szakképző iskolában az agrár-szakképzés aránya mindössze 42%.

Helyzetelemzés

Helyzetelemzés

Helyzetelemzés

A jelen és a jövő találkozása A szakképzést a megkezdésének időpontjában hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján kell befejezni és eredményes szakmai vizsgát követően a bizonyítványt kiadni. (6) 2008. december 31-ét követően a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet rendelkezései szerinti szakképzés már nem indítható. (7) A 2006. április 1-jét megelőzően megkezdett szakképzés eredményes befejezését követő szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképesítést igazolnak.

A szakképesítési rendszer illeszkedése a közoktatáshoz

A szakképzés fejlesztésének irányai A 2015/2003 (I. 30.) Kormányhatározat 5. pontjában a Kormány felhívta az érintett minisztereket az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatára. Ennek kapcsán az Oktatási Minisztérium kidolgozta az OKJ Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatának koncepcióját és végrehajtásának ütemtervét.

A szakképzés fejlesztésének irányai A megvalósítás operatív céljai, feladatai: az OKJ korszerűsítése; a szakmastruktúra moduláris rendszerű átalakítása, a szakképzés tartalmi korszerűsítése, kompetenciák, modulok beszámíthatósága a felsőfokú képzésbe, lemorzsolódók arányának csökkentése, különösen a szakiskolák esetében. „Hátrányos helyzetű VIDÉK”

A HEFOP 3.2.1. "A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: A HEFOP 3.2.1 „Új szakképzési szerkezet” komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének – a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a továbbfejlesztésén alapuló – megújítását foglalja magában.

Szakmaszerkezet átalakításának létjogosultsága Az átalakítás indoklása: a munkaerő képzettségi összetétele nem illeszkedik a munkaerő-piaci igényekhez, a képzési rendszerek rugalmatlanok, változások esetén nagy az átfutási idő, a képzés révén való egyéni pályamódosítást nem eléggé segíti rendszer. Az átalakítás hatásai iskolai folyamatok könnyebb tervezhetősége, felnőttkori pályamódosítás elősegítése.

A fejlesztés keretében kialakuló moduláris rendszer előnye : kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere, elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság, lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése, megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése, az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik, kialakulhat egy egységesebb taneszköz-rendszer, a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető.

A fejlesztés keretében kialakuló moduláris rendszer előnye : A szakmastruktúra moduláris rendszerű kialakítása az intézkedésen keresztül mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben lehetőséget teremt a szakképzésből történő többszöri ki- és belépésre, azaz az egyén tervezheti a pályáját és kiválaszthatja az elvégezni szükséges modulokat.

Az adott csoportból kiválasztott szakképesítés Alapszakma Az adott csoportból kiválasztott szakképesítés a csoportra a legjellemzőbb, nem speciális, nem sokkal nagyobb mint az alap-modulcsoport.

Rész-szakképesítés Jogszabályban meghatározott, a munkaerő-piac által elismert, olyan kompetenciát tanúsít, amely egy munkakör ellátását teszi lehetővé. A szakmai vizsgakövetelményben meghatározott, a szakmai vizsgán letehető modulzáró vizsgák eredményes megszerzésével rész-szakképesítés szerez-hető.

Ráépülő szakképesítés Logikai inverze a rész-szakképesítésnek. A ráépülő szakképesítés az a szakképesítés, amely teljesen magába foglalja egy másik (nem rész-) szakképesítést, és azt speciális ágakkal egészíti ki.

Elágazó szakképesítés Az a szakképesítés ami egy általános modulból és egy elágazás-specifikus tartalomból áll. A kettő együtt alkot teljes szakképesítést (75-65% : 25-35%). Egy általános nagy számban gyakorolt szakma elnevezését jelenti, mi jelentősége miatt önállósult. Egy szakképesítés több elágazást is tartalmazhat.

A szakképesítések igazolása A képzés befejezésével záróvizsgát tesznek. A vizsga elismeréseként bizonyítványt kap ami az adott munkafeladat ellátására jogosít. A vizsga követelményeit központi szabályozás biztosítja, a 26/2001. (VII.27.) OM rendelet módosítás alatt. A végzettséget igazoló okmány az elvégzett OKJ szintnek megfelelő bizonyítványt ad.

1/2006. (II. 17.) OM rendelet 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról

A fő- és a rész-szakképesítés viszonya egy példán keresztül

A fő- és az elágazó szakképesítés viszonya egy példán keresztül

A fő- és a ráépülő szakképesítés viszonya egy példán keresztül

KONVERZIÓS TÁBLA

SZVK felépítése I. A SZAKKÉPESÍTÉS, RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS(EK), ELÁGAZÁSOK, RÁÉPÜLÉS(EK) ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI II. A szakképesítés, rész-szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek) EGYÉB ADATAI III. A szakképesítés, rész-szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek) MUNKATERÜLETE IV. A Szakképesítés, Rész-szakképesítés(ek), Elágazások, Ráépülés(ek) SZAKMAI KÖVETELMÉNYMODUL-JAI V. A szakképesítés, rész-szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek) VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK

A szakmai vizsgák FOGALMAK Vizsgafeladat A szakmai vizsga tartalmi és értékelési egysége. A vizsgafeladat megfogalmazása tartalmazza a vizsgate-vékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit. A vizsgafeladathoz legalább egy tevékenységet kell hozzárendelni. Gyakorlati vizsgafeladat A gyakorlati vizsgafeladat egy olyan komplex vizsgafeladat, melynek megoldása során a vizsgázó meghatározó arányban gyakorlati vizsgatevékenységet végez, de tevékenysége kiegészülhet egyes meghatározott kompetenciák felmérésére szolgáló szóbeli, interaktív, vagy írásbeli vizsgate-vékenységgel.

A szakképesítés célja szerinti szóbeli vizsgatevékenység: A szakképesítés birtokában végezhető munka-tevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, szóbeli vizsgatevékenység. A szakképesítés célja szerinti írásbeli vizsga-tevékenység A szakképesítés birtokában végezhető munka-tevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített, (kiegészített) papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező vizsgatevékenység.

A vizsga időbeli terjedelme, keretei és tagolódása Vizsgarészek száma 1-9, max. 3 nap Egymást tevékenységében követő vizsga- feladatot tartalmaz Követelménymodulhoz rendelendő Maximum napi 8 óra

Szakmai vizsga összegző értékelése A szakképesítés megszerzéséhez valamennyi követelménymodul esetében el kell érni a modulonként megállapított elégséges szintet. Egy követelménymodul elégséges szint-jének teljesítéséhez el kell érni a modul egészének 50%-át.

Szakmai vizsga összegző értékelése A szakmai vizsga összegzett teljesítménye az egyes modulokhoz tizedes törtként képzett, a modulban elért értéknek és a modul súlyának szorzatai összegeként adódik. Az ennek megfe-lelő százalékérték alapján az osztályzatokat a következőképpen kell megállapítani: elért 50% esetén elégséges (2), elért 60% esetén közepes (3), elért 70% esetén jó (4), elért 80% esetén jeles (5).

Példa: A szakképesítésben X modul aránya 60%, teljesítése 50% Y modulé 40%, teljesítése 80%. Összegzett értékelés: 0,6*0,5 + 0,4*0,8 = 0,30 + 0,32 = 0, 62 ; 62%, Közepes (3) A vizsgázó a szakmai vizsgáról tanúsítványt kap, melyben – akkor is ha valamelyik modul elégtelensége miatt a szakképesítést nem szerzi meg – valamennyi teljesített modulra vonat-kozóan fel kell tüntetni a modul teljesítésének (kerekített) százalékban kifejezett értékét.

Felmerülő kérdések, dilemmák Jelenleg a képzési idő az iskolarendszerű képzésben tanévre bontott. A jövőben a 100 órától a 2500 órás képzésig szóródik. Gond a tantárgyfelosztás, tanárok elfoglaltsága, vizsgáztatás. Egyes képzési fázisban lehet kilépő és belépő tanuló egyaránt. Vegyes korosztályú osztályok alakulnak ki.

Felmerülő kérdések, dilemmák Egy alap szakképesítés megszerzésére beiratkozott tanuló a képzés folyamán 2-6 rész-szakképesítési ponton kiléphet, végzettséget kaphat. Zavarja az osztálykeretben való oktatást (pl. belép 20 tanuló közben rész-szakképesítésekkel többen kilépnek, marad 5-6 fő).

Finanszírozási kérdések: Felmerülő kérdések, dilemmák Finanszírozási kérdések: Egy szakképesítés megszerzését finanszírozza az állam. A második szakképesítés megszerzésének állami támogatása szigorú feltételekhez kötött.

Felmerülő kérdések, dilemmák Be lehet-e iskolázni rész-szakképesítésre iskola-rendszerben? „Ahol csak az óraszám adott ott kizárólag iskolarendszeren kívül oktatható a szakképesítés kivéve, ha a központi program az oktatási és kulturális miniszter és a szociális és munkaügyi miniszter egyetértésével kiadásra került.” (10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet 1.§.(4)) Kérdés: Ez a rész-szakképesítésre is vonatkozik, vagy csak a szakképesítésre?

Felmerülő kérdések, dilemmák Tanműhelyek, tanüzemek, tangazdások fejlesztése történt meg ezekhez a szakképesítésekhez. Mi lesz velük? A rész-szakképesítések esetében a tanulók felvételének feltételei nem azonosak a fő-szakképesítésével. Pl. a Vadgazdálkodási technikus rész-szakképesítése a vadász-vadtenyésztő, vagy gazda – mezőgazdasági munkás. Ha nem lehet rész-szakképesítésre beiskolázni, akkor azok a gyerekek szorulnak ki az iskolarendszerből, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. 18 éves korig tanköteles!!

Felmerülő kérdések, dilemmák Finanszírozási problémák a folyamatosan csökkenő létszámok miatt. Kötelező óraszám problémák a moduláris képzés bevezetésével. Felvételi tájékoztatóban a következő tanévre történő meghirdetésekkel kapcsolatban nagy a bizonytalanság! Hogyan fog alakulni a képzési idő? 2+2, 1+1+2 vagy 1+3? Változnak a törvények, a 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás szabályairól módosítása tervezett. ?????

Köszönöm megtisztelő figyelmüket ! Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET Wayda Imréné képzési igazgató Forrás: Nemzeti Szakképzési Intézet FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet