A vasút Szolnok lendítő ereje

Az első vasútvonalak Magyarországon 1846. Az első vasútvonal Pest-Vác között 1847. Kiépül a vasúti pálya Pest és Szolnok között

Miért éppen Szolnokig épült ki az ország második vasútvonala? Kedvező földrajzi helyzetének köszönheti: vízi és szárazföldi utak találkozási pontja, jelentős átkelőhely a Tiszán, erős fahídja van. Igény volt a szállítás korszerűsítésére: nehéz volt a hagyományos módon, szekerekkel megoldani a sótömbök továbbszállítását. a mezőgazdasági termékek forgalma is megnőtt.

Hogyan épült meg a vasútvonal? Kiépítését a Magyar Középponti Vasúttársaság végezte. A váci vonal pesti állomásáról induló új pálya mentén többvágányos állomás Cegléden és Szolnokon épült. Az építkezést megelőzte, hogy a tervezett vasúti pálya céljára az állam kisajátította a városi tutajkikötő egy részét. (Ma a Dohányfermentáló Üzem áll ott). Az építés 1845-1847 között zajlott. A sínek és a mozdonyok belgiumi, osztrák és amerikai gyárakból kerültek ki.

A földmunkákat parasztemberek végezték A földmunkákat parasztemberek végezték. Csákánnyal, kapával, ásóval, kubikos- talicskával mozgatták meg a temérdek földet.

Az avatási ünnepség A vasúti pályát 1847. szeptember 1-jén avatták fel. Az ünnepségre Pestről 16 kocsiban közel hétszáz vendég érkezett. Közöttük István nádor, Kossuth Lajos Széchenyi István, Jókai Mór. A vasúttársaság a vendégek számára ebédet adott a feldíszített facsarnokban. Ünnepi beszédet Kossuth Lajos mondott.

A régi indóház az ország legrégibb vasútállomása A régi indóház az ország legrégibb vasútállomása. A klasszicista stílusú egyemeletes épület műemlék.

Az indóház „vízháza”. A gőzmozdony szenet és vizet igényelt működéséhez

Híres emberek a szolnoki állomáson 1848-49-ben Kossuth 1848. szeptember 26-án vonattal érkezett Szolnokra, toborzó körútjának egyik fontos állomására. 1848 végén, 1849 elején Szolnokig vasúton tették meg az utat a Pestről Debrecenbe átköltöző kormánytagok, hivatalnok. Az indóházban megfordult csaknem az egész Honvédelmi Bizottmány és az első felelős minisztérium. Rövid ideig a falai között őrizték a Szent Koronát, amit szintén Debrecenben helyeztek biztonságba. Vörösmarty Mihály is a kormánnyal utazott, később pedig Arany János járt itt.

Harci események színhelye az indóház környéke 1849. március 4-én, a győztes szolnoki csata napján Damjanich tábornok 3. vörössipkás zászlóalja erős kartácstűzben szuronyrohammal foglalta el az osztrákok ágyúit, amelyek az állomás és a Tisza-part között álltak.

Vasútépítés Szolnok-Debrecen között A Szolnok- Debrecen közötti 120 km-es szakasz kiépítése 1852-től 1857-ig tartott. A pályaszakasz legjelentősebb építménye a szolnoki vasúti Tisza-híd, ami 512 méteres hosszával ez időben hazánk legnagyobb vasúti fahídja volt.

Hogyan került a vasútállomás a mai helyére? Az eredeti elképzelés szerint a Tisza-parton épült volna ki a vasútvonal. Megépítése a kisajátítások és a töltésépítés miatt sokkal drágább lett volna, ezért a Tiszavidéki Vasúttársaság saját rakodótelepén keresztül meghosszabbította a vágányokat, és a várost félkörívben elkerülő pályát alakított ki a vasúti Tisza-hídig. Így viszont egy másik pályaudvart is építeni kellett.

A második pályaudvarunk Az 1857-ben felavatott új állomásépület peronja.

Milyen volt az 1857-ben átadott pályaudvar? Ez a mai vasútállomás helyén épült, egyemeletes, romantikus stílusú. Három váróterméhez éttermek is tartoztak. Ez a pályaudvar látta el a személyforgalmat, a régi indóház pedig a teherforgalmat. Itt is díszes facsarnok épült a vágányok fölé.

1873-ban már hazánkban is gyártottak gőzmozdonyokat

Új állomásépület 1909-ben Miért vált szükségessé? Szolnok a századfordulóra olyan nagy forgalmú csomóponttá fejlődött, hogy 37 vágányán futottak a vonatok. Gurítódombos rendező pályaudvarra volt szükség a teherszállítmányok összeállítására. A személyforgalom lebonyolítására új, tágas épületet tervezett Pfaff Ferenc építészmérnök. Az épület szecessziós stílusú.

A harmadik pályaudvarunk A Pfaff Ferenc által tervezett pályaudvar 1974-ig működött.

A Pfaff-féle állomásépület homlokzata a város felől

Taxik helyett fiákerek – kétlovas, könnyű utasszállító kocsik – várták az állomásra érkezőket.

A második világháború pusztítása A németek 1944. március 19-én megszállták hazánkat. A szolnoki pályaudvart a katonai szállításoknak rendelték alá. A vágányok mellett barakkokat építettek, amelyekben fürdők voltak. A keleti frontról érkező német katonákat itt fertőtlenítették (tetvetlenítették), mielőtt Németországba szállították volna.

1944. június 2. 130 darab B-24 „Liberator” típusú bombázó 870 bombát szórt le a vasútállomás környékére.

A lebombázott főépület

168 vasúti kocsi semmisült meg.

Újra indul az élet A háború után a vágányokat helyreállították, a romokat eltakarították. 1954-re elkészültek az új állomás tervei, és 1956 januárjában meg is kezdődött az építkezés, amely azonban 1956 végén hosszú évekre leállt.

A mai állomásépület Schneller Vilmos Ybl-díjas építész tervei alapján épült. 1975-ben, Szolnok alapításának 900. évében adták át. Alapterülete 13.000 m2. Átadásakor Közép-Európa legmodernebb vasúti csomópontja volt. Személypályaudvar, rendező pályaudvar, konténerterminál, magasfogadó, gurítódomb és teherkocsi javító is épült.

A mai pályaudvar a toronyház tetejéről nézve

Miért szeptember 1-jén ünnepeljük a város napját 2000 óta? Tovább erősítette Szolnok közlekedési csomóponti szerepét. Másfél évszázada munkalehetőséget ad sok embernek. A vasúti kocsik és mozdonyok javítására 1856-ban létrehozott Járműjavító Üzem gépipari központtá tette Szolnokot. Évtizedeken keresztül segítette a vasút a nyersanyag és a késztermék szállításával, hogy a cukorgyártás, a papírgyártás és a vegyipar egyik központja legyen a város. 2009-ben a svájci Stadler cég vasúti járműveket gyártó üzemet épített Szolnokon. Ez biztató a munkanélküliséggel küzdő város számára.