Az új köznevelési rendszer bevezetése, a 2013/2014 tanév legfontosabb feladatai Brassói Sándor főosztályvezető EMMI Köznevelés-irányítási Főosztály

A változtatások okai: - széttagolt, az egységes szakmai irányítást nélkülöző iskolarendszer, - erősen korlátozott az állam szerepe és beavatkozási joga, -miközben az oktatásért viselt felelősségét senki sem kérdőjelezi meg, - elfogadhatatlanul nagy különbségek a működési feltételek, a szakmai színvonal és az eredmények tekintetében, - az állami tartalmi szabályozás mértéke alacsony, - a külső szakmai ellenőrzés megszűnte, (1985-től) - a felzárkózás segítésére létrejött pedagógiai szakszolgálatok a szakmai összefogásának teljes hiánya, - a pedagógus előmeneteli rendszer hiánya,

A megújítás céljai és területei  - egységesebb, a korábbinál eredményesebb, színvonalas iskolarendszer (állami fenntartás), - a szétaprózottság megszüntetése, - az állami szerepvállalás meghatározóvá tétele (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ), - a leszakadás terjeszkedésének megállítása majd csökkentése az iskolán keresztül (felzárkóztatás, igazságosság, egyenlőség, differenciáltság) - a pedagógiai szakszolgálatok egységes szakmai irányítása, - új Nemzeti alaptanterv és kerettantervek, - a pedagógus társadalom minőségének javítása (pedagógus életpálya-modell,) - a pedagógusok, igazgatók és intézmények munkájának külső szakmai ellenőrzése (tanfelügyelet), - gazdaságosság (létszámgazdálkodás és központi bérfinanszírozás)erősítése,

Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény önkormányzati tv, szakképzési tv. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 4

A 2012/13 tanévben bekövetkezett változások: Hatályba lépett az új köznevelési törvény Nagyobb figyelem fordul a nevelésre 1/3-ára csökkent az iskolából igazolatlanul hiányzó tanulók száma Megkezdődött a felkészülés a 2013. szeptemberében bekövetkező változásokra 2012 szeptemberétől felmenő rendszerben, az 1., 5. és 9. évfolyamon megindult a mindennapos testnevelés 2012. novemberében létrejöttek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatóságai 2013. január 1-jén az állam (a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül) átvette az iskolák többségének fenntartását és részben működtetését elkészültek a kormányhivatalok feladatkörében a megyei (fővárosi) fejlesztési tervek az igazgatók kinevezése államtitkári hatáskörbe kerül

A 2013 szeptember 1-jétől következő változások   Új tantervek alapján folyik a tanítás (felmenő rendszerben) Új tankönyvek jelennek meg (felmenő rendszerben) Indul a pedagógus életpálya-modell Megalakul az Állami Pedagógus Kar Indul a kötelezően választandó erkölcstan, ill. hit-és erkölcstanoktatás Indul az új rendszerű külső szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet és a pedagógusok minősítése Újjászerveződnek a pedagógiai intézetek, a tanácsadás, továbbképzések és tantárgygondozás rendszere Újjászerveződtek és egységes szakmai irányítás alá kerülnek a pedagógiai szakszolgálatok A megyei fejlesztési tervekkel összhangban racionalizálásra kerül az iskolaszerkezetet Megkezdődik a pedagógusképzés megújulása Új pedagógus továbbképzési programok indulnak indul a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj

Későbbi fontos változások   Teljes körűvé válik az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alkalmazása (2016 szeptember) Hároméves kortól kötelező lesz óvodába járni (2014 szeptember) Az érettségi vizsgára történő jelentkezés előfeltétele lesz az 50 órás közösségi szolgálat (2016-tól) Jogszabályban meghatározott minőségi követelmények teljesülése esetén indulhatnak csak nyelvi előkészítő és két tanítási nyelvű osztályok, hat- és nyolcosztályos gimnáziumi osztályok (2016) Új szabályok az érettségi-felvételi rendszerben Folytatódnak, részben befejeződnek, részben újonnan indulnak a köznevelés megújítását szolgáló projektek az Új Széchenyi Terv keretein belül

A kötött munkaidőben történő munkavégzés helye A 326/2013 Korm. 17.§ (3) bekezdése szerint a „pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni”, ez azonban szintén rugalmasan értelmezendő. A feladatok jelentős része esetében értelemszerű, hogy azokat az intézmény területén kell ellátni (pl. a tanítási órák), más feladatok azonban nem láthatók el az intézmény területén (pl. fogászati vizsgálat vagy verseny). A rendelet ezért kivételt is megfogalmaz, illetve a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató hatáskörébe utalja a feladatok csoportosítását a munkavégzés helye szempontjából

2013. szeptember 1-jével kezdődő új tanévben került bevezetésre az általános iskolákban a 16 óráig tartó oktatásszervezési mód az Nkt 27. (2) bekezdése, amelynek értelmében az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak. Az Nkt. 46. § (1):a tanuló kötelezettségei, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon. Az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alóli felmentésre vonatkozó előírást tartalmaz az Nkt. 55. § (1) bekezdése is. E szerint az iskolában – kivéve, ha az intézmény egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. célszerű lehet a foglalkozások alóli felmentés jóváhagyásának rendjét és elveit is a házirendben szabályozni azzal, hogy minden tanuló esetén egyedileg kell mérlegelni a felmentés megadását vagy az erre irányuló kérelem elutasítását. A mérlegelés során mindig a tanuló érdekeit szükséges figyelembe venni.

A felmentés a szülő egyedi kérelme alapján történik, és a kérelemnek nem feltétele valamilyen igazolás benyújtása a szülő részéről. Ez hibás gyakorlat. Felmenthető a tanuló abban az esetben is, ha a kérelem arra irányul, hogy a tanuló valamelyik hozzátartozójával otthon tanul, vagy délután magántanárhoz jár nyelvórára. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerint a rendőrségnek intézkedési joga van arra, hogy tanítási napon azokat a 14. életévüket még be nem töltött tanulókat, akik nagykorú személy kísérete nélkül, vagy hitelt érdemlő igazolás nélkül vannak távol a nevelési-oktatási intézményből a rendőr az intézmény vezetőjéhez kísérheti. Ezért indokolt a felmenette tanuló ráészére igazolást is átadni a mentességről.

Nkt. 97.§ (20) A nevelési-oktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kell sorolni. Kötelező Nemzeti Pedagógus Kari tagság (állami, önkormányzati kör) Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetén az átsorolások elvégzése KIR3 rendszerben szoftveres és MÁK támogatás Besorolások felülvizsgálata, ha indokolt..

Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos jogszabályi változások A kerettantervi szabályozás változásai, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 52/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet Elkészült a Kollégiumi nevelés új országos alapprogramjaA hitoktatásra és a hit- és erkölcstan oktatásra vonatkozó rendelkezések és tudnivalók Idegennyelv-oktatást érintő tudnivalók

Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Köszönöm a figyelmet! Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 13