A szem a Lélek tükre... részletek Berki Erika írásából www.jelkep.com

eltakarni, ami nyomaszt! Már jó ideje nézem az emberek tekintetét. Kutatom annak mélységét, üzenetét. Mára, már egyre több az ide-oda kapkodó, fátyolos tekintet, melyben, csak imitt-amott csillan meg egy szikra. Számtalan égre, vagy földre szegezett tekintetet fedezek fel. Még igyekeznek leplezni a mindennapi nehézségek súlyát, ami már egyre nagyobb teherként nehezedik vállukra, de már sokasodik az egyre fénytelenebb, szomorúbb, kifejezéstelenebb arc, melynek küldetése: eltakarni, ami nyomaszt!

meddig tűrjük?!... ami már az ÉLETET korlátozza! Az idő múlásával és az események felgyorsulásával nem látok mást az arcokon, mint elkeseredést, fásultságot. Csak a szűk családi kör próbál némi támaszt, segítséget nyújtani egymásnak, igaz, néha feszült hangulatban, hiszen minden generációt érint, e társadalmi és erkölcsi elsivatagosodás, ami már az ÉLETET korlátozza! Még próbálunk a mindennapokban ehhez alkalmazkodni, de meddig, meddig tűrjük?!...

a Lélek felszabadulása!!! Eközben, ott belül a lélek harangja megszólal, s egyre erősebben áhít egy érzésre, melynek hiánya egyre elviselhetetlenebb az egyén számára, hiszen láthatatlanul, mind nagyobb és nagyobb űrt képez. Majd lázadni kezd lelkünk, mert egyre inkább le van láncolva, miközben társadalmunk az élet önálló működésére mind jobban áhítozik, amelynek lényege: a Lélek felszabadulása!!!

a múltjukból! hogy egy betűt se felejtsenek el Vannak, akik magányba burkolóznak, távol tartva magukat a közösségektől. Lassan-lassan a némaság köntöse mögé bújnak. Van, aki ezt szégyenében teszi, van, aki tehetetlenségébe merülve, és van, aki az igazság keresésébe fáradt bele. Egyre többen vannak, akik szinte hang nélkül élik mindennapjaikat. Ők már belül, némán sírnak! Elveszítettek mindent, ami érték volt számukra. A házukat, az értékeiket, s igyekeznek mindent a szívükbe mélyen belevésni, hogy egy betűt se felejtsenek el a múltjukból!

nem állja a tisztesség próbáját! Ugyanakkor vannak olyanok, kik e tragédiát kihasználva, élelmességük és pofátlanságuk határtalanságára, önállóan jogot formálva, nagy hanggal követelőznek. Kihasználják a természet erőinek lehetőségeit, ezáltal cselekedetük szubjektív és ellenőrizhetetlen. Így igazságtalanul jutnak anyagi előnyhöz, jelen élethelyzetük jobbá tétele reményében. Ki-ki a maga módszerével, de mindenképpen a megfélemlítés, igen széles skáláját alkalmazva. Tengernyien vannak azok, akiknek tekintete nem állja a tisztesség próbáját!

Emberi értékek, kapcsolatok, családok, közösségek... Mivé lettek?!

Az emberi érdektelenség, közöny és értéktelenség egyre nagyobb távolsága van ember és ember között!!!

Tehát, vannak: meg értékekbe kapaszkodó semmittevők, akik a munkát csak hallomásból ismerik. őszinte, tiszta értékek, És az utóbbiak sajnos egyre többen vannak… Egyre nagyobb szakadék alakul ki társadalmunkon belül, anyagi és erkölcsi szinten is. Már csak e KÉT ÚT van kijelölve társadalmunknak! Csak idő kérdése, hogy az Emberek mikor veszik észre, és hogyan döntenek?!

Az EGYÜTTre még várni kell egy kicsit… De tudniuk kell, hogy minden egyes nappal, az elkeseredés egyre szorosabb hálója helyett, még több erőt érezzenek önmagukban, annak letépéséhez, amikor a súly a legnehezebb. Jusson eszükbe, s ott lüktessen a szívük dobbanásán, hogy nincsenek egyedül! Nagyon, de nagyon sokan vagyunk mellettük, értük és velük! Az EGYÜTTre még várni kell egy kicsit…

egyszerre fog megdobbanni!!! …de eljön az idő, amikor a Magyar Emberek Szíve egyszerre fog megdobbanni!!!

A szem a Lélek tükre... www.jelkep.com www.jelkep.com részletek Berki Erika írásából A teljes írást a oldalon olvashatjátok! Még több írásért, kattints az alábbi linkre: www.jelkep.com www.jelkep.com