A gazdaságpolitika alapjai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Globalizáció Globalizáció:
Advertisements

Egyedül a zsákutcában A paksi néhány ezer helyett százezer zöld munkahelyről szól az április választás.
A gazdaságpolitika alapjai Dr Veress József DSc..
A befektetési bank helye a bankrendszerben
A gazdaságfejlesztés jelentősége a települések és a térségek megélhetése és életben maradása szempontjából Az önkormányzatok működési és beruházási költség.
INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Széleskörű társadalmi képviselet (pártok, szakszervezetek, kamarák,
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
A jelenléten alapuló fejlesztés Az előadás menete A fejlesztés szükségessége, fogalma A probléma lényege A javasolt modell.
HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, december 06.
A gazdasági fejlettség mutatói
1 Pluralizmuselméletek © kurtán sándor 2011 érdekegyeztetés és érdekérvényesítés az eu-ban
Minőségi oktatás, versenyképesség, oktatási innováció A Microsoft magyarországi innovációs napja Magyar Tudományos Akadémia 2009 november 30 Halász Gábor.
A nemzetközi üzleti élet etikája
Majoros András GAZDASÁGPOLITIKA 2009/2010. II. Majoros András
EU alapismeretek E-Learning.
Ismétlés, rendszerezés
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Nemzetközi politikai gazdaságtan I.
RTM kínálatának alakítása
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
1 Prof. emeritus Dr. Knoll Imre egyetemi tanár, MTA doktor Új törekvések a logisztikai közreműködésben Heller Farkas Főiskola Logisztika Szakirány II.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A gazdaságpolitika alapjai
Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) – egészségügyi és szociális vonatkozások: Az Egészségügyi és Szociális Ágazati Információs Stratégia (MITS-ESZ)
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
Gazdaságpolitika 2014 tavasz
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
1 Érdekegyeztetés és mediáció az Európai Unióban 4. az osztrák szociális partnerség © kurtán sándor 2011.
1 az osztrák szociális partnerség © kurtán sándor 2011 mediáció és érdekegyeztetés az eu-ban
1 az osztrák szociális partnerség © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
Kétségektől a Készségekig A hírközlési (ICT) szektor lehetőségei és tevékenysége a távmunka témakörében V. Országos Távmunka konferencia
Globális problémák.
Mire való ma az állam? K öltségvetés, foglalkoztatás, gazdaságfejlesztés Bod Péter Ákos Budapesti Corvinus Egyetem.
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
Transznacionális és multinacionális vállalatok
9 tézis a jövő településfejlesztéséhez Kistérségek fejlettségi rangsora.
Ágazati GDP előrejelző modell Foglalkoztatási és makro előrejelzés Vincze János Szirák, november 10.
Az EU agrárrendszere 30 óra Heti két óra. Az élelmiszertermelés területi kapcsolatai Agglomeratív tényezők túlsúlyban Regionális tényezők túlsúlyban Súlyvesztő.
A sertéstenyészés területén elérhető támogatások Hangsúly a hitelképességen és az innováción.
Gazdaságpolitika Az állam gazdasági szerepe. A gazdaságpolitika típusai. Költségvetési deficit, lehetséges kezelési módjai és következményei.
A tőkebefektetés 50 árnyalata Török József Üzletfejlesztési igazgató Budapest, december 11.
A gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata.
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
Tőkefinanszírozás Török József Üzletfejlesztési igazgató Zalaegerszeg, október 2.
VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁRSADALOM-ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK KESZTHELY.
LEV. GAZDASÁGPOLITIKA II.. A GAZDASÁGPOLITIKA TÍPUSAI 1. ORSZÁG SZINTŰ – REGIONÁLIS – INTEGRÁCIÓS (EU) 2. POZITÍV (LEÍRÓ) – NORMATÍV (ELEMZŐ, TANÁCSADÓ)
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
PREZENTÁCIÓ AZ EU-HOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁG KAMARÁINAK DEBRECEN, MAGYARORSZÁG NOVEMBER 24. (hétfő) Michael Geary Vezérigazgató.
ÍRORSZÁG A KELTA TIGRIS VISZONTAGSÁGAI. TÖRTÉNELEM XII. SZ. ANGOL-NORMANN HÓDÍTÁS EMIGRÁCIÓ, RABSZOLGASORS, KIVÁNDORLÁS XIX. SZ. ELEJE VISZONYLAG FEJLETT.
AUSZTRIA VJ. Demokratikus korporatizmus A paritásos Bizottság felépítése Ausztriában Formális döntések Informális döntések Előzetes döntések Közgyűlés.
Gazdaságpolitikai fogalma, szerepe. Gazdaságpolitikai irányzatok Jóléti állam (skandináv orsz.) Neoliberalizmus (angolszász orsz.) Szociális piacgazdaság.
And what else?... Leszakadó gyerekek.
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A szakiskola jelene és jövője
22. Magyar gazdaságpolitika
II. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. Marinovich Endre .
21. (14.) tétel Gazdaságpolitikai fogalma, szerepe
A kormányzati rendszerek
A tudásalapú gazdaság és társadalom: helyzetkép és kihívások Dr
Gazdaságpolitika 4. ea..
A politika feladatai a kutatásban, a fejlesztésben és az innovációban
Előadás másolata:

A gazdaságpolitika alapjai Dr Veress József DSc.

„Semmi sem lehet politikailag elfogadható, ami morálisan elfogadhatatlan”

Veress József (DSc.) Kor: 111/2

„The quality of life” Ökológiai tőke Humán tőke Tárgyi /manufactured/ tőke szociális tőke Az életminőséget a „direct policies” javíthatják

Perfect competition Homogenous goods Large/hypothetically infinite-continuum/ number of agents No agreements between agents free entry and exit full information about prices Δ Complete markets / imply absence of externalities/

Néhány fontos kiindulópont Civilizációk Totális globalizáció Triád dekonjunktúra Egyközpontúság versus offshore balancing

Társadalmi, gazdasági autonómia (korlátok) Autoriteritás Tulajdon

ELVEK USA EGYENSÚLY NÉMETORSZÁG KOORDINÁCIÓ JAPÁN SZABAD PIAC (VÁLLALKOZÁS)

CÉLOK ÁZSIAI KAPITALISTA MODELL NÖVEKEDÉS ANGOLSZÁSZ MODELL DEMOKRÁCIA SZOLIDARITÁS RAJNAI MODELL

Globalizációs externáliák A gazdaságpolitikai autonómia csökken, a determináció nő Az egyes hierarchikus szintek közötti fejlettségbeli különbségek nem csökkennek A kormányok és az üzleti szféra kapcsolatai jelentősen változnak A politikai függetlenség széttöredezik A globális szereplők globális /társadalmi/ kontrollja nem szignifikáns

A gazdaságpolitika 3 feladata Egészséges gazdaságpolitika kialakítása és folytatása, a támadhatósági pontok minimalizálása Az ország gazdaságának optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs erőtérben a globális piacok keretein belül Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, bizonyos szempontból életre hozása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, és így az adott ország jó értelemben vett kiemelkedő, megkülönböztető jegyeit reprezentálják

A Gazdaságpolitika minimum feltételei Legyen stratégiára alapozott dinamikus jövőképe A szabályzórendszer tervszerűen igazodjon a stratégiához A jogi és versenykeretek stabilak, transzparensek és kalkulálhatók legyenek A járadékvadászó lobbik sehol ne legyenek meghatározóak Szuverenitása folytán képes legyen elszakadni a napi politika kívánalmaitól

Döntési módok KÖLTSÉGEK HOZAMOK KONCENTRÁLÓDNAK ELOSZLANAK

Demokratikus korporatizmus

A paritásos Bizottság felépítése Ausztriában Formális döntések Közgyűlés Informális döntések A négy elnök előzetes megbeszélései Előzetes döntések Bér albiz. 1957 Ár albiz. 1957 Gazd. Szoc. kérdések albiz. 1963 Nemzetközi albiz. 1992 Munkáskamarák Agrárkamarák Osztrák Szakszerv. Szöv. Gazdasági kamarák Munkavállalók szöv. Munkaadók szöv.

Az Ír iparpolitika kiemelt területei a 90-es években A hazai ipar fejlesztése ( 291 millió ír font központi támogat.) A külföldi beruházások elősegítése (310 millió font) A kutatás-fejlesztés (361 millió font) A hazai ipar marketingjének segítése (115 millió font) Szabadkereskedelmi övezetek fejlesztése ( 40 millió font) A hazai bázisú élelmiszeripar ösztönzése ( 305 millió font) A külföldi tőke letelepedését segítő épület és infrastrukturális program ( 70 millió font)

Gazdaságpolitikai célok súlyozása ideológiai szempontból

Gazdaságpolitikai irányzatok nézeteinek összevetése

A monetarista és a keynesista gazdaságpolitika

A monetarista és a keynesista gazdaságpolitika (folyt.)

Állami befolyás, kormányzati kiadások Kicsi (<35) USA Ausztrália Nagy (>50) Belgium Hollandia Elhanyagolható Az állami befolyásolás a gazdasági és/vagy a társadalmi folyamatokra Jelentős Japán () Szingapúr Svédország

Gazdaságpolitikai arzenál Makrogazdasági eszk. Mikrogazd eszk. Társadalompol. eszk. -Versenypol. -Iparpolitika -Keresked. pol. -Foglalkozt. pol. -Regionális pol. -Monetáris politika -Költségvetési politika -Árfolyam politika -Oktatás pol. -Lakáspolitika -Egészségügyi-, nyugdíj pol.

Gazdaságpolitikai arzenál (folyt.) Struktúrapolitika Tendenciák: Makrogazd. eszk. Társ. pol. eszk. Mikrogazd. eszk. Szűkítés Negligálás Csonkulás, összemosódás Konkrét mikrogazd eszk.: Támogatások, szubvenciók Cégek, Iparágak Termelési láncok Csúcságazatok (K+F) Kereskedelempolitikai megfontolások „Stratégiai iparpolitika”

Autonóm gazdaság-társadalom modell Decentralizált „olcsó” állam, ahol az állam a hatósági feladatokon túl szolgáltató közigazgatást valósít meg, és biztosítja a gazdaság infrastruktúráját Szakértő kormányzás, amikor a politika viszonylag csekély szerepet játszik a társadalom életében „Modern piacgazdaság”, ahol a magántulajdon dominál Az államtól független civil társadalom

Félállami/félpiaci modell Centralizált, erős, szinte az egész társadalmat átfogó állam Politikai állam, ahol a politika dominálja a gazdaságot Tulajdonos-féltulajdonos állam, vagyis a gazdaság jelentős részében az állam közhatalmi és tulajdonosi működésének egysége fennmarad A civil szféra az államhoz kötődik, függ az államtól

Miért is repedeznek a jóléti rendszerek? Globalizáció, állami bevételkiesés Hosszabb az emberi élettartam, illetve további demográfiai tényezők Versenyképességi, technikai (pazarlás, csalások), inflációs és konjunkturális tényezők A High Tech okozta költségrobbanás az egészségügyben

A gazdasági centralizáltság foka ( STARTHELYZET) Alacsony Magas Elhanyagolható Cseh és Szlovák Közt. Magyarország Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság Szovjetunió Jugoszlávia Lengyelország Súlyos

A gazdasági centralizáltság foka (VERSENY KÖZBEN 90-95) Alacsony Magas Elhanyagolható Cseh és Szlovák Közt. Magyarország Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság Szlovénia Oroszország Lengyelország Súlyos

A gazdasági centralizáltság foka (VERSENY KÖZBEN 2002) Alacsony Magas Elhanyagolható 1 7 Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság 4 9 3 8 2 5 10 11 12 Súlyos 6 1Magyarország 2Lengyelország 3Csehország 4Szlovénia 5Szlovákia 6Oroszor- szág 7Észtország 8Litvánia 9 Lettország 10 Horvátország 11Bulgária 12Románia

A gazdasági centralizáltság foka (A helyzet 2005 elején) Alacsony Magas 7 1 4 3 2 9 8 5 10 11 6 12 Elhanyagolható Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság Súlyos 1. Magyarország, 2. Lengyelország, 3. Csehország, 4. Szlovénia, 5. Szlovákia, 6. Oroszország, 7. Észtország, 8. Litvánia, 9. Lettország, 10. Horvátország, 11.Bulgária, 12. Románia

Növekedési Típusok

Az „elsődleges egyenleg” feltételrendszere db=b0 r-y 1+y -p p=b0 r-y 1+y Ha db=0 P =elsődleges egyenleg/GDP r =reálkamat y =reálnövekedés b0 =államadósság/GDP a bázisidőszakban db =államadósság/GDP arányának változása

A növekedés jellege és érdemjegye

A NÖVEKEDÉS JELLEGE ÉS „ÉRDEMJEGYE” A TRANSZFORMÁCIÓ EGYES ÉVEIBEN 1994…1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 I E,b E,b E,b E,b f Ktk Ktk+ Ktk+ f - - - f i,e F F+ F ktk ktk ktk - ktk ktk I,e I,e E, I 2 8 8 9 8 7 6 5 6 (A táblázat szimbólumainak értelemszerű magyarázatai: I, i: import; E, e: export; ktk, Ktk: költségvetési túlköltekezés; F,f: fogyasztás; b: beruházás)

Bevezető EU-s fogalmak ESZAK (Montánunió) [1951] EGK (Római Szerződés) [1957] Európai Atomenergia Közösség ,[1957] Európai Monetáris Rendszer [1979] EMU Euro virtuális Euro valóságos [2002] Európa Tanács Európai Tanács, „A Tanács” Európai Bizottság Európai Parlament (Strassburg, Brüsszel, TITK:Luxemburg) Európai Bíróság (Luxemburg) Európai Közösségek 1967 EK

Néhány EU alapfogalom Acquis Communautaire Derogáció Phare (Poland-Hungary Assistance for Restructuring of the Economy) Demand driven-Access driven Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) NUTS

Néhány EU alapfogalom (folyt.) CAP Strukturális alapok Kohéziós alap ISPA: környezetvédelem, infrastruktúra SAPARD: mezőgazdaság, vidékfejlesztés

A közös mezőgazdasági politika fő elemei (CAP) Az Unióban közös árak vannak Védett a belső piac Az exportszubvenciók

Beavatkozási típusok az agrárszférában (VILÁG) A termelők támogatása A belső piac védelme A túltermelés mértékétől függően az exportértékesítés ösztönzése

A mezőgazdaság (agrárium) sajátosságai Jövedelemdiszparitás Instabilitás belső külső politikai A mezőgazdasági kutatások nem elegendő szintje

Magyarország hatékonysági feltételei = f(A;B;C) A[A1 A2] - A1 NYE-i konjunktúra = f (USA) - A2 A Magyarországon dolgozó multik telepítés-allokációja B[B1 B2] - B1 A multikhoz történő hazai beszállítás hatékonysága - B2 A KKE-i országok versenyképesség-paraméterei C[C1 C2] - C1 A fiskális politika szigora - C2 A monetáris politika kiszámíthatósága (Korm.-MNB)

A reálkamatok alakulása 1996-2000 között

A költségvetés kamatkiadásai a GDP %-ban

Magyarország Gyengék belpolitika duális gazdaságszerkezet jövedelemszerkezet egyensúly - sérülékenység a stratégia hiányzik

Széchenyi terv - néhány „mögöttes” fogalom Széchenyi terv (nemzeti fejlesztési terv) (Mire tanít a) NEW DEAL? Magyar NEW DEAL -felzárkózási keretprogram Network economy A fejlődés szempontjából meghatározó jelentőségű prioritások vállalása A régió, mint „kvázi nagyvállalat” Hungaricumok

Programok a Széchenyi tervben (Eredeti) Autópálya fejlesztési program 120MD Innovációs program 45MD Lakásprogram 200MD Turizmusfejlesztési program 16MD Beszállítói program 18MD Kis és középvállalati program 25MD Regionális gazdaságépítési program 10MD 434MD

Reálgazdasági költségek monetáris uniós tagság esetén Az önálló monetáris politika elvesztése - (Dez-)Inflációs politika - Konjuktúra-szabályozás - Külgazdasági egyensúly(-talanság) A seigniorage bevételek megszűnése

Reálgazdasági hasznok monetáris uniós tagság esetén A valutaárfolyam volatilitásának csökkenése, és egy valutaválság bekövetkezésének kisebb valószínűsége („fertőzéses jellegű” valutaválságok) Reálkamatok csökkenése (árfolyamkockázat megszűnése) Külkereskedelem bővülése A valuta-/devizagazdálkodás kapcsán felmerült tranzakciós költségek csökkenése

Magyarország EMU-csatlakozásának várható egyenlege A GDP-re rövid távon ható (szintet befolyásoló) tényezők hatása a GDP %-ában Tranzakciós költségek csökkenése (+) 0,18 - 0,30 Seigniorage bevétel változása (-) -0,17 - -0,23 Nettó hatás 0,01 - 0,07 A GDP-re hosszú távon ható (növekedési ütemet befolyásoló) Reálkamat csökkenése (+) 0,08 - 0,13 Külkereskedelem bővülése (+) 0,55 - 0,76 Nettó hatás 0,63 - 0,89 Forrás: Csajbók - Csermely 2002: Az euró bevezetésének várható hasznai, költségei és időzítése MNB Műhelytanulmányok

A maastrichti konvergenciakritériumok Árstabilitás: A konvergenciajelentésben meghatározott egy éves periódusra az éves, átlagos infláció maximum 1,5 százalékponttal haladhatja meg az ezen a téren legjobban teljesítő három EU-tagállam inflációjának (súlyozatlan) számtani átlagát. Kamatszint: A konvergenciajelentésben meghatározott egy éves periódusban a vizsgált ország hosszú távú nominális kamatlába maximum 2 százalékkal lehet magasabb, mint az ugyanezen időszakban az árstabilitás terén három legjobban teljesítő EU-tagállam hosszú távú nominális kamatlábainak (súlyozatlan) számtani átlaga. A hosszú távú kamatlábakat az összehasonlítható hosszú lejáratú állampapírok kamatai alapján számolják.

A maastrichti konvergenciakritériumok Árfolyamstabilitás: A konvergenciajelentést megelőző két évben az ERM II árfolyam-mechanizmusában való részvétel, és az árfolyam 15 százalékos ingadozási sávon belül tartása különösebb fezsültségek nélkül. A feltétel nem-teljesítését jelenti, ha az aspiráns ország valutájának euró-középárfolyamát egyoldalúan, saját hatáskörében leértékeli, illetve ha interveniálnia kell valamelyik sávszélen. Államháztartás hiánya: Az államháztartás éves hiánya a konvergenciajelentést megelőző naptári évben nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál. Államadósság: a Az államadósság a konvergenciajelentést megelőző naptári év végén nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál.

Magyarország helyzete az ECB 2004-es konvergenciajelentése alapján   Infláció 1] Hosszú lejáratú kamatláb 2 Magyarország 6,50% 8,10% Referenciaérték 2,40% 6,40% Államháztartás hiánya 3] Államadósság 3 Magyarország 6,20% 59,10% Referenciaérték 3% 60% Forrás: Az Európai Központi Bank 2004. évi konvergenciajelentése 1] a 2003. szeptembere és 2004 augusztusa közötti egy éves periódus éves, átlagos inflációja 2 a 2003. szeptembere és 2004 augusztusa közötti egy éves periódus hosszú távú kamatlába 3 a 2003.-as év végi adatok A referenciaértékek az inflációnál és a hosszú lejáratú kamatlábnál már tartalmazzák a 2003. szeptember és 2004. augusztus között az árstabilitás terén legjobban teljesítő három EU-tagállam átlagos inflációja és kamatlába felett megengedett +1,5 illetve +2 százalékot.

Az infláció okai Várakozások Ciklikus tényezők Sokkok

Pénznövekedés és infláció, 1960-1990 Az infláció okai Pénznövekedés és infláció, 1960-1990

Az infláció okai CPI, 1970-2002

Az antiinflációs küzdelem sikeressége Monetáris politika hosszú távú hatásainak felismerése Középpontba kerül a dezinfláció, illetve az infláció alacsony szintjének megtartása Hiteles politika a várakozások lehorgonyzására Jegybankok függetlenségének növekedése

Az antiinflációs küzdelem sikeressége Infláció versus jegybanki függetlenség

Az antiinflációs küzdelem sikeressége Infláció versus liberalizáció

Monetáris politikai célok Alacsony és stabil infláció elérése Rövid távon reálgazdasági stabilizációban való részvétel Az egyes célok súlyozása és kalibrálása országonként eltérést mutat.

Az infláció célkitűzés Három alappillére: Alacsony és stabil infláció iránti elkötelezettség Elkötelezettség hangsúlyozása egy explicit célértékkel Jegybank instrumentális függetlensége

Az inflációs célkitűzés kritikája Több fontos makrováltozó tekintetében egyenlőtlen hangsúlyok: Az inflációs célok túlhangsúlyozása Reáljövedelemi és foglalkoztatási kérdés stabilitásának háttérbe szorulása

Más célokat alkalmazó rezsimek Árfolyam célkitűzés (árfolyam teljes mértékű rögzítése: valutatanács, monetáris unió) Főként kis, nyitott gazdaságoknál releváns választás. Monetáris célkitűzés

Fiskális politikai kitekintés Inflációs adó „Árszínvonal fiskális elmélete” (államadósság állománya és az árszínvonal kapcsolata) Fiskális politikai döntések hatása az árszínvonalra