A gazdaságpolitika alapjai Dr Veress József DSc.
„Semmi sem lehet politikailag elfogadható, ami morálisan elfogadhatatlan”
Veress József (DSc.) Kor: 111/2
„The quality of life” Ökológiai tőke Humán tőke Tárgyi /manufactured/ tőke szociális tőke Az életminőséget a „direct policies” javíthatják
Perfect competition Homogenous goods Large/hypothetically infinite-continuum/ number of agents No agreements between agents free entry and exit full information about prices Δ Complete markets / imply absence of externalities/
Néhány fontos kiindulópont Civilizációk Totális globalizáció Triád dekonjunktúra Egyközpontúság versus offshore balancing
Társadalmi, gazdasági autonómia (korlátok) Autoriteritás Tulajdon
ELVEK USA EGYENSÚLY NÉMETORSZÁG KOORDINÁCIÓ JAPÁN SZABAD PIAC (VÁLLALKOZÁS)
CÉLOK ÁZSIAI KAPITALISTA MODELL NÖVEKEDÉS ANGOLSZÁSZ MODELL DEMOKRÁCIA SZOLIDARITÁS RAJNAI MODELL
Globalizációs externáliák A gazdaságpolitikai autonómia csökken, a determináció nő Az egyes hierarchikus szintek közötti fejlettségbeli különbségek nem csökkennek A kormányok és az üzleti szféra kapcsolatai jelentősen változnak A politikai függetlenség széttöredezik A globális szereplők globális /társadalmi/ kontrollja nem szignifikáns
A gazdaságpolitika 3 feladata Egészséges gazdaságpolitika kialakítása és folytatása, a támadhatósági pontok minimalizálása Az ország gazdaságának optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs erőtérben a globális piacok keretein belül Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, bizonyos szempontból életre hozása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, és így az adott ország jó értelemben vett kiemelkedő, megkülönböztető jegyeit reprezentálják
A Gazdaságpolitika minimum feltételei Legyen stratégiára alapozott dinamikus jövőképe A szabályzórendszer tervszerűen igazodjon a stratégiához A jogi és versenykeretek stabilak, transzparensek és kalkulálhatók legyenek A járadékvadászó lobbik sehol ne legyenek meghatározóak Szuverenitása folytán képes legyen elszakadni a napi politika kívánalmaitól
Döntési módok KÖLTSÉGEK HOZAMOK KONCENTRÁLÓDNAK ELOSZLANAK
Demokratikus korporatizmus
A paritásos Bizottság felépítése Ausztriában Formális döntések Közgyűlés Informális döntések A négy elnök előzetes megbeszélései Előzetes döntések Bér albiz. 1957 Ár albiz. 1957 Gazd. Szoc. kérdések albiz. 1963 Nemzetközi albiz. 1992 Munkáskamarák Agrárkamarák Osztrák Szakszerv. Szöv. Gazdasági kamarák Munkavállalók szöv. Munkaadók szöv.
Az Ír iparpolitika kiemelt területei a 90-es években A hazai ipar fejlesztése ( 291 millió ír font központi támogat.) A külföldi beruházások elősegítése (310 millió font) A kutatás-fejlesztés (361 millió font) A hazai ipar marketingjének segítése (115 millió font) Szabadkereskedelmi övezetek fejlesztése ( 40 millió font) A hazai bázisú élelmiszeripar ösztönzése ( 305 millió font) A külföldi tőke letelepedését segítő épület és infrastrukturális program ( 70 millió font)
Gazdaságpolitikai célok súlyozása ideológiai szempontból
Gazdaságpolitikai irányzatok nézeteinek összevetése
A monetarista és a keynesista gazdaságpolitika
A monetarista és a keynesista gazdaságpolitika (folyt.)
Állami befolyás, kormányzati kiadások Kicsi (<35) USA Ausztrália Nagy (>50) Belgium Hollandia Elhanyagolható Az állami befolyásolás a gazdasági és/vagy a társadalmi folyamatokra Jelentős Japán () Szingapúr Svédország
Gazdaságpolitikai arzenál Makrogazdasági eszk. Mikrogazd eszk. Társadalompol. eszk. -Versenypol. -Iparpolitika -Keresked. pol. -Foglalkozt. pol. -Regionális pol. -Monetáris politika -Költségvetési politika -Árfolyam politika -Oktatás pol. -Lakáspolitika -Egészségügyi-, nyugdíj pol.
Gazdaságpolitikai arzenál (folyt.) Struktúrapolitika Tendenciák: Makrogazd. eszk. Társ. pol. eszk. Mikrogazd. eszk. Szűkítés Negligálás Csonkulás, összemosódás Konkrét mikrogazd eszk.: Támogatások, szubvenciók Cégek, Iparágak Termelési láncok Csúcságazatok (K+F) Kereskedelempolitikai megfontolások „Stratégiai iparpolitika”
Autonóm gazdaság-társadalom modell Decentralizált „olcsó” állam, ahol az állam a hatósági feladatokon túl szolgáltató közigazgatást valósít meg, és biztosítja a gazdaság infrastruktúráját Szakértő kormányzás, amikor a politika viszonylag csekély szerepet játszik a társadalom életében „Modern piacgazdaság”, ahol a magántulajdon dominál Az államtól független civil társadalom
Félállami/félpiaci modell Centralizált, erős, szinte az egész társadalmat átfogó állam Politikai állam, ahol a politika dominálja a gazdaságot Tulajdonos-féltulajdonos állam, vagyis a gazdaság jelentős részében az állam közhatalmi és tulajdonosi működésének egysége fennmarad A civil szféra az államhoz kötődik, függ az államtól
Miért is repedeznek a jóléti rendszerek? Globalizáció, állami bevételkiesés Hosszabb az emberi élettartam, illetve további demográfiai tényezők Versenyképességi, technikai (pazarlás, csalások), inflációs és konjunkturális tényezők A High Tech okozta költségrobbanás az egészségügyben
A gazdasági centralizáltság foka ( STARTHELYZET) Alacsony Magas Elhanyagolható Cseh és Szlovák Közt. Magyarország Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság Szovjetunió Jugoszlávia Lengyelország Súlyos
A gazdasági centralizáltság foka (VERSENY KÖZBEN 90-95) Alacsony Magas Elhanyagolható Cseh és Szlovák Közt. Magyarország Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság Szlovénia Oroszország Lengyelország Súlyos
A gazdasági centralizáltság foka (VERSENY KÖZBEN 2002) Alacsony Magas Elhanyagolható 1 7 Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság 4 9 3 8 2 5 10 11 12 Súlyos 6 1Magyarország 2Lengyelország 3Csehország 4Szlovénia 5Szlovákia 6Oroszor- szág 7Észtország 8Litvánia 9 Lettország 10 Horvátország 11Bulgária 12Románia
A gazdasági centralizáltság foka (A helyzet 2005 elején) Alacsony Magas 7 1 4 3 2 9 8 5 10 11 6 12 Elhanyagolható Belső és külső makroökonómiai egyensúlytalanság Súlyos 1. Magyarország, 2. Lengyelország, 3. Csehország, 4. Szlovénia, 5. Szlovákia, 6. Oroszország, 7. Észtország, 8. Litvánia, 9. Lettország, 10. Horvátország, 11.Bulgária, 12. Románia
Növekedési Típusok
Az „elsődleges egyenleg” feltételrendszere db=b0 r-y 1+y -p p=b0 r-y 1+y Ha db=0 P =elsődleges egyenleg/GDP r =reálkamat y =reálnövekedés b0 =államadósság/GDP a bázisidőszakban db =államadósság/GDP arányának változása
A növekedés jellege és érdemjegye
A NÖVEKEDÉS JELLEGE ÉS „ÉRDEMJEGYE” A TRANSZFORMÁCIÓ EGYES ÉVEIBEN 1994…1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 I E,b E,b E,b E,b f Ktk Ktk+ Ktk+ f - - - f i,e F F+ F ktk ktk ktk - ktk ktk I,e I,e E, I 2 8 8 9 8 7 6 5 6 (A táblázat szimbólumainak értelemszerű magyarázatai: I, i: import; E, e: export; ktk, Ktk: költségvetési túlköltekezés; F,f: fogyasztás; b: beruházás)
Bevezető EU-s fogalmak ESZAK (Montánunió) [1951] EGK (Római Szerződés) [1957] Európai Atomenergia Közösség ,[1957] Európai Monetáris Rendszer [1979] EMU Euro virtuális Euro valóságos [2002] Európa Tanács Európai Tanács, „A Tanács” Európai Bizottság Európai Parlament (Strassburg, Brüsszel, TITK:Luxemburg) Európai Bíróság (Luxemburg) Európai Közösségek 1967 EK
Néhány EU alapfogalom Acquis Communautaire Derogáció Phare (Poland-Hungary Assistance for Restructuring of the Economy) Demand driven-Access driven Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) NUTS
Néhány EU alapfogalom (folyt.) CAP Strukturális alapok Kohéziós alap ISPA: környezetvédelem, infrastruktúra SAPARD: mezőgazdaság, vidékfejlesztés
A közös mezőgazdasági politika fő elemei (CAP) Az Unióban közös árak vannak Védett a belső piac Az exportszubvenciók
Beavatkozási típusok az agrárszférában (VILÁG) A termelők támogatása A belső piac védelme A túltermelés mértékétől függően az exportértékesítés ösztönzése
A mezőgazdaság (agrárium) sajátosságai Jövedelemdiszparitás Instabilitás belső külső politikai A mezőgazdasági kutatások nem elegendő szintje
Magyarország hatékonysági feltételei = f(A;B;C) A[A1 A2] - A1 NYE-i konjunktúra = f (USA) - A2 A Magyarországon dolgozó multik telepítés-allokációja B[B1 B2] - B1 A multikhoz történő hazai beszállítás hatékonysága - B2 A KKE-i országok versenyképesség-paraméterei C[C1 C2] - C1 A fiskális politika szigora - C2 A monetáris politika kiszámíthatósága (Korm.-MNB)
A reálkamatok alakulása 1996-2000 között
A költségvetés kamatkiadásai a GDP %-ban
Magyarország Gyengék belpolitika duális gazdaságszerkezet jövedelemszerkezet egyensúly - sérülékenység a stratégia hiányzik
Széchenyi terv - néhány „mögöttes” fogalom Széchenyi terv (nemzeti fejlesztési terv) (Mire tanít a) NEW DEAL? Magyar NEW DEAL -felzárkózási keretprogram Network economy A fejlődés szempontjából meghatározó jelentőségű prioritások vállalása A régió, mint „kvázi nagyvállalat” Hungaricumok
Programok a Széchenyi tervben (Eredeti) Autópálya fejlesztési program 120MD Innovációs program 45MD Lakásprogram 200MD Turizmusfejlesztési program 16MD Beszállítói program 18MD Kis és középvállalati program 25MD Regionális gazdaságépítési program 10MD 434MD
Reálgazdasági költségek monetáris uniós tagság esetén Az önálló monetáris politika elvesztése - (Dez-)Inflációs politika - Konjuktúra-szabályozás - Külgazdasági egyensúly(-talanság) A seigniorage bevételek megszűnése
Reálgazdasági hasznok monetáris uniós tagság esetén A valutaárfolyam volatilitásának csökkenése, és egy valutaválság bekövetkezésének kisebb valószínűsége („fertőzéses jellegű” valutaválságok) Reálkamatok csökkenése (árfolyamkockázat megszűnése) Külkereskedelem bővülése A valuta-/devizagazdálkodás kapcsán felmerült tranzakciós költségek csökkenése
Magyarország EMU-csatlakozásának várható egyenlege A GDP-re rövid távon ható (szintet befolyásoló) tényezők hatása a GDP %-ában Tranzakciós költségek csökkenése (+) 0,18 - 0,30 Seigniorage bevétel változása (-) -0,17 - -0,23 Nettó hatás 0,01 - 0,07 A GDP-re hosszú távon ható (növekedési ütemet befolyásoló) Reálkamat csökkenése (+) 0,08 - 0,13 Külkereskedelem bővülése (+) 0,55 - 0,76 Nettó hatás 0,63 - 0,89 Forrás: Csajbók - Csermely 2002: Az euró bevezetésének várható hasznai, költségei és időzítése MNB Műhelytanulmányok
A maastrichti konvergenciakritériumok Árstabilitás: A konvergenciajelentésben meghatározott egy éves periódusra az éves, átlagos infláció maximum 1,5 százalékponttal haladhatja meg az ezen a téren legjobban teljesítő három EU-tagállam inflációjának (súlyozatlan) számtani átlagát. Kamatszint: A konvergenciajelentésben meghatározott egy éves periódusban a vizsgált ország hosszú távú nominális kamatlába maximum 2 százalékkal lehet magasabb, mint az ugyanezen időszakban az árstabilitás terén három legjobban teljesítő EU-tagállam hosszú távú nominális kamatlábainak (súlyozatlan) számtani átlaga. A hosszú távú kamatlábakat az összehasonlítható hosszú lejáratú állampapírok kamatai alapján számolják.
A maastrichti konvergenciakritériumok Árfolyamstabilitás: A konvergenciajelentést megelőző két évben az ERM II árfolyam-mechanizmusában való részvétel, és az árfolyam 15 százalékos ingadozási sávon belül tartása különösebb fezsültségek nélkül. A feltétel nem-teljesítését jelenti, ha az aspiráns ország valutájának euró-középárfolyamát egyoldalúan, saját hatáskörében leértékeli, illetve ha interveniálnia kell valamelyik sávszélen. Államháztartás hiánya: Az államháztartás éves hiánya a konvergenciajelentést megelőző naptári évben nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál. Államadósság: a Az államadósság a konvergenciajelentést megelőző naptári év végén nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál.
Magyarország helyzete az ECB 2004-es konvergenciajelentése alapján Infláció 1] Hosszú lejáratú kamatláb 2 Magyarország 6,50% 8,10% Referenciaérték 2,40% 6,40% Államháztartás hiánya 3] Államadósság 3 Magyarország 6,20% 59,10% Referenciaérték 3% 60% Forrás: Az Európai Központi Bank 2004. évi konvergenciajelentése 1] a 2003. szeptembere és 2004 augusztusa közötti egy éves periódus éves, átlagos inflációja 2 a 2003. szeptembere és 2004 augusztusa közötti egy éves periódus hosszú távú kamatlába 3 a 2003.-as év végi adatok A referenciaértékek az inflációnál és a hosszú lejáratú kamatlábnál már tartalmazzák a 2003. szeptember és 2004. augusztus között az árstabilitás terén legjobban teljesítő három EU-tagállam átlagos inflációja és kamatlába felett megengedett +1,5 illetve +2 százalékot.
Az infláció okai Várakozások Ciklikus tényezők Sokkok
Pénznövekedés és infláció, 1960-1990 Az infláció okai Pénznövekedés és infláció, 1960-1990
Az infláció okai CPI, 1970-2002
Az antiinflációs küzdelem sikeressége Monetáris politika hosszú távú hatásainak felismerése Középpontba kerül a dezinfláció, illetve az infláció alacsony szintjének megtartása Hiteles politika a várakozások lehorgonyzására Jegybankok függetlenségének növekedése
Az antiinflációs küzdelem sikeressége Infláció versus jegybanki függetlenség
Az antiinflációs küzdelem sikeressége Infláció versus liberalizáció
Monetáris politikai célok Alacsony és stabil infláció elérése Rövid távon reálgazdasági stabilizációban való részvétel Az egyes célok súlyozása és kalibrálása országonként eltérést mutat.
Az infláció célkitűzés Három alappillére: Alacsony és stabil infláció iránti elkötelezettség Elkötelezettség hangsúlyozása egy explicit célértékkel Jegybank instrumentális függetlensége
Az inflációs célkitűzés kritikája Több fontos makrováltozó tekintetében egyenlőtlen hangsúlyok: Az inflációs célok túlhangsúlyozása Reáljövedelemi és foglalkoztatási kérdés stabilitásának háttérbe szorulása
Más célokat alkalmazó rezsimek Árfolyam célkitűzés (árfolyam teljes mértékű rögzítése: valutatanács, monetáris unió) Főként kis, nyitott gazdaságoknál releváns választás. Monetáris célkitűzés
Fiskális politikai kitekintés Inflációs adó „Árszínvonal fiskális elmélete” (államadósság állománya és az árszínvonal kapcsolata) Fiskális politikai döntések hatása az árszínvonalra