Az intézményi akkreditáció folyamatábrája

Intézményi akkreditáció második köre (2007) Cél: „…értékelje az eltelt 8 év tevékenységét, de egyben teremtse meg a kétciklusú képzésre való képesség vizsgálatának lehetőségét is”. - Tudományági képességvizsgálat (FSZ, A, M, PhD képzésre való képességről) - MB-i rendszer működésének megítélése alapján történő minőséghitelesítés (bemenet értékelése mellett a folyamat és kimenet értékelési módszerének vizsgálata). „Kar, intézmény minőségbiztosítási rendszer megléte és annak működtetése nélkül nem akkreditálható”!!! - a BF elemeinek vizsgálata (kreditrendszer, LLL, hallgatói részvétel döntésekben, stb.)

Az intézményi akkreditáció alapelemei:  Alapvető, a minőségre vonatkozó, rendszeresen karbantartott adatok nyilvános bemutatása  Önértékelés –minden szakra, minden képzési formára, minden karra és az intézmény egészére (az oktatás színvonalának, az intézmény működésének megítélése, problémáinak feltárása)  Helyszíni látogatás (jelentés, értékelés)  Minőség javítására vonatkozó intézkedések követése

Rendelkezésre álló dokumentumok (MAB honlapon):  Akkreditációs útmutató”  „A MAB akkreditációs követelményrendszere” (1.sz. melléklet)  „Minőségértékelési szempontrendszer-ajánlások az önértékelés készítéséhez” (2.sz. melléklet)  „Ajánlás a minőségértékelési szempontrendszerhez igazodó akkreditációs háttéranyag összeállításához” (3.sz. melléklet)  Intézményi esettanulmány az akkreditáció tudatos lebonyolítására (2.sz. melléklet függeléke)

Az akkreditációs értékelés eredménye:  Akkreditációs minősítés (A, AHI, NA)  Minőségértékelés (az akkreditációs küszöbszint felett nyújtott minőségről)  Állásfoglalás tudományáganként (FSZ, A, M, PhD)  Ajánlások (a minőségfejlesztésre)

Az Önértékelés során ki kell térni:  A vezetésre,  Az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeken és elvárásokon alapuló politikájára, stratégiájára  Erőforrásaira (emberi, tárgyi), azok kezelésére  Oktatási, oktatásszervezési, kutatási és kutatásszervezési tevékenységek folyamataira,  Partnerkapcsolatokra,  Az elmúlt időszak kulcsfontosságú eredményeinek bemutatására,  A kialakított minőségbiztosítási rendszer jellemzésére.

Minősítési szempontok-potenciálok vizsgálata kari szinten  Oktatók/kutatók tudományági besorolása/minősítése  Oktatók/kutatók szerepe az oktatásban  Oktatók/kutatók K+F tevékenysége  Oktatók/kutatók szakmai közéleti tevékenysége  Szakmai műhelyek hazai/nemzetközi elismertsége  K+F eredmények hasznosulása  Doktori iskola működése

Minősítési szempontok-potenciálok vizsgálata intézményi szinten  Integrált intézmények karainak kooperációja  Könyvtári szolgáltatás  Nyelvi képzés biztosítása  Sportolási lehetőségek biztosítása

Minősítési szempontok-potenciálok vizsgálata tudományági/szakonkénti vizsgálata  Szakra vonatkozó alapadatok  KKK-ban rögzített kompetenciák teljesülése  Ismeretanyag gyakorlati hasznosulása  Oktatók szakmai/MAB megfelelése  Infrastrukturális ellátottság  Oktatási eredmények  Hallgatói létszám alakulása  TDK és egyéb tevékenység

Az intézményi működés megítélésének szempontjai Vezetők vezetési stílusa  Küldetés, jövőkép, értékrend  Jelenlegi és jövőbeni igények, elvárások ismerete  A minőségbiztosítási rendszer szervezete  Az intézmény működésének értékelése  Vezetés külső-belső kapcsolatai  Dolgozók munkájának figyelemmel kísérése, motiváció, elismerés

Az intézményi működés megítélésének szempontjai Emberi erőforrás tervezés, fejlesztés  A szükséges személyi állomány (követelményrendszer, munkaköri leírások, karriertervezés)  Dolgozók szakértelmének fenntartása, fejlesztése (tud. fokozat szerinti, életkor szerinti megoszlás)  Az utánpótlás biztosítása

Az intézményi működés megítélésének szempontjai Erőforrások kezelése, menedzselése  Infrastrukturális ellátottság  Az oktatás és kutatás infrastruktúrája (tudományáganként)  Az információ és a tudás menedzselése (folyamatok informatikai ellátottsága, alkalmazottak informáltsága)  A személyi és infrastrukturális kapacitás kihasználtsága

Az intézményi működés megítélésének szempontjai Oktatási-kutatási folyamatok módszeres megtervezése és menedzselése  Oktatás-kutatás szervezése (szabályzatok)  A folyamatok szükség szerinti továbbfejlesztése  Az oktatás-kutatás, szervezés szabályozottsága, dokumentáltsága, problémakezelés)  Elitképzés (TDK, PhD, szakkollégiumok)  K+F eredmények megjelenése az oktatásban

Az intézményi működés megítélésének szempontjai Partnerek véleménye  Felhasználói partner elégedettség-vizsgálata (OM, MAB, volt hallgatók, stb.)  Hallgatói oktatás-véleményezési rendszer  Dolgozói elégedettség mérése

Az intézményi működés megítélésének szempontjai Az intézmény kulcsfontosságú eredményei, mutatói  A szervezet kulcsfontosságú eredményei (diplomák száma, tudományos eredmények)  A szervezet kulcsfontosságú mutatói (főtárgyak átlaga, hallgatói létszámváltozás)  Tudományos publikációk statisztikai adatai  TDK-s hallgatók teljesítménye  Doktori iskolák működési eredményei

Egy példa a skála kialakítására (1) Értékelési szempont: Hogyan hasznosulnak a szak kompetenciái, az oktatott ismeretanyagok a gyakorlatban hogyan követik a gyakorlat változásait? Vizsgálandó adatok, információk: A munkáltatók és a végzett hallgatók, illetve az államvizsga bizottságok véleménye alapján:  Záróvizsga Bizottságok (ZVB) véleményei, a kérdőíveinek kiértékelései,  A végzett hallgatók széles körű megkérdezése és ennek értékelése,  Szakmai műhelyek adatlapjai,  A munkaerőpiaccal tartott kapcsolatok során szerzett szisztematikus értékelések, stb.

Egy példa a skála kialakítására (2) Példák minőségi indikátorokra:  A külső minőségi igényjelzések alapján végrehajtott tananyag-változtatások frekvenciája  A végzettek készségeinek és a szakterület műveléséhez szükséges kompetenciák tényekkel alátámasztott, felmért aránya, stb. Értékelés: A vélemények alapján a vezetőség csoportmunkában ad szöveges állapotleírást a kritikus elemek meghatározásával és elvégzi a besorolást.

Értékelési skála: 5. A 4-es szinten meghatározott elvárások megfelelő gyakorisággal valósulnak meg, ezen kívül a tudományos kutatási munkákból levont következtetéseket felhasználjuk a szak fejlesztésére. A fejlődési trendeket tananyaggá alakítjuk biztosítva a tárgyi és személyi erőforrásokat, illetve a fejlesztés visszamérését. 4. A szak fejlesztése rendszeres oktatóközösségi tevékenység, melyhez a szakmai fejlesztések tudatos nyomon követését, a ZVB véleményét, tudatos és rendszeres munkaerő-piaci felméréseket (pl. szisztematikus felmérés a végzettekre, a munkaerőpiac reprezentatív mintáján) végzünk. 3. A szak fejlesztése rendszeres oktatóközösségi tevékenység, melynek bemeneteként a szakmai fejlesztések tudatos nyomon követését és a ZVB véleményét használjuk fel. 2. A szak tananyagában közvetett hatásokra (irodalmazás, ZVB visszajelzések) létezik tartalmi fejlesztés, de ez ad hoc jellegű, és az egyes oktatókra bízva összehangolás nélkül valósul meg. 1. A szak képzését az előírt kompetenciák határozzák meg. A tananyag tartalmi fejlesztését nem tartja feladatának, indokoltnak, illetve az adott működési keretek között lehetségesnek (a fejlesztések jellemzően metodikai vonatkozásúak).

Akkreditációs szervezeti felépítés (tervezet)