A kollokvium anyaga I. Falus I. és mtsai.:Didaktika(Elméleti alapok a tanítás tanulásához) Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. Kötelező fejezetek: Az oktatás társadalmi meghatározottsága IV. A pedagógus V. A tanulás VI. Az oktatás célrendszere VIII. A tanterv X. Az oktatás stratégiái és módszerei XII. Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei XIII. Az oktatás szervezeti keretei és formái XIV. Az oktatás szervezési módjai XV. A pedagógiai értékelés XVI. A különleges bánásmódot igénylő gyermek XVII. Különleges bánásmódot igénylő csoportok

A kollokvium anyaga II. Előadás: Bevezetés a didaktikába A pedagógiai folyamat, mint megismerési folyamat A folyamat irányításának kérdései A tanulás fogalma, tanulási modellek Tanulási stratégia, tanulási stílus Tanulói teljesítmény, tudás A LeO szemlélet és következményei Az oktatás tartalmi szabályozásának kérdései A pedagógiai értékelés

felnőttkor pedagógiája kisgyermekkor pedagógiája Oktatáselmélet (andragógia) tantervelmélet oktatáselmélet neveléselmélet pedagógiatörténet

Köznyelvitől eltérő jelentés. Pl.: készség <Skill> Pszichológiai szempontból: Az egyedfejlődés során, tanulás révén kialakított, jól begyakorolt, részben vagy egészében automatikussá vált műveletsor. Pedagógiai szempontból: A tevékenység automatizált eleme, amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. Szemléletében hibás fogalom. Pl.: számonkérés? A lélektelen, vakfegyelmet követelő iskola fogalma: fenyegető légkör, eleve feltételezett hiba. Helyette: ellenőrzés Hibás jelentéssel elterjedt fogalom. Pl.: teszt Sztenderdizált feladatsor, mely tartalmazhat zárt és nyitott végű kérdéseket is.

didaktikosz = tanító didaszko = tanítok Wolfgang Ratke {Radtke} (1571-1635) didacticus (iskolamester) Comenius (1592-1670) Didactica Magna didaktika = pedagógia August Herman Niemeyer (1754-1828) didaktika a pedagógia egyik ága Johann Friedrich Herbart (1776-1841) didaktia = oktatástan, oktatás = tanítás Az 1890-es évektől kialakuló reformpedagógiai irányzatok egyik jellemzője a tanuló és a tanulás vizsgálata didaktika = a tanulás elmélete Burrhus Frederic Skinner (1904-1990) tanítás = tanulásirányítás didaktika= a tanulás és a tanítás kérdései

Comenius: Orbis Sensualium Pictus egyik oldala empirizmus → indukció A hal gerinces Comenius: Orbis Sensualium Pictus egyik oldala

racionalizmus → dedukció minden hal gerinces → a pisztráng hal → a pisztráng gerinces Apáczai Csere János: Magyar encyklopaedia „… Tanulóifjúságunknak legyen legalább egyetlen olyan könyve, amelyből az egész műveltség szövedékes szálait legombolyíthatja, mégpedig anyanyelvén. …„ Tüköroldal Tanítványomnak …”tanácsolnám, hogy szerezzen magának egy ívnagyságú füzetet, amelyben az üres lapok száma megegyezik a mi enciklopédiánk lapjainak számával. …” 1. lap: A tudománynak kezdeteiről 2. lap: A dolgoknak közönséges tekin-teteikről és azoknak feltalálásokról 3. lap: A dolgoknak egybeköttetett tekinteteikről ……………..

racionalizmus → dedukció „Ennek véghezvitele után mindenekelőtt szedje elő azokat a könyveket, amelyeket ennek a munkámnak összeállításához felhasználtam és pótlólag írja ki belőlük mindazt, ami nézete szerint az én könyvemből hiányzik. Például, ha Platonnál olvasnék a perzsáknak arról a szokásáról, hogy a királyi hatalom várományosának nevelését arra az emberre bízták, akit egész Perzsiában a legbölcsebbnek, legigazságosabbnak legbátrabbnak és leghiggadtabbnak találtak, ezt a részletet a FEJEDELEM vagy a KIRÁLY címszó alá írnám.”

pragmatizmus → a gyakorlat, mint kritérium Indukció dedukció Igazolás??? Biztosan igaz?

kübertnétész {Κυβερνήτης} – hajókormányos Kibernetika? kübertnétész {Κυβερνήτης} – hajókormányos Norbert Wiener

módosított információ Cél Eredmény operacionalizálás vezérlés irányító rendszer irányított rendszer információ s z a b á l y o z á s módosított információ visszacsatolás

direkt → indirekt

A tanulási modellek Az ismeretátadás pedagógiája A szemléltetés pedagógiája A cselekvés pedagógiája A konstruktivizmus pedagógiája A konnektivizmus pedagógiája

Az ismeretátadás pedagógiája A 17. szd-ig uralja a tanulásról való gondolkodást. A tanulás az ismeret átszármaztatása valamilyen, az ismeretet tartalmazó forrásból (könyv, a tanító tudása). A tudás közvetítése a nyelv segítségével történik. A tanuló feladata a befogadás és a reprodukálás, a tanító feladata az ismeret átadása, közvetítése. A csoporttársadalmakban a törzsi tudás átadásának legfontosabb eszköze. A római jog, a görög filozófia, matematika, a vallási kánonok megtanulása. Fizikaóra kísérlet nélkül, történelem óra csakis a tanár magyarázataival.

figyelem, emlékezet deduktív Tanulásértelmezése: figyelem, emlékezet A tanulás logikája: deduktív

A szemléltetés pedagógiája Az ismeret forrása a külső valóság, az ember a tapasztalataiból tanul. Az ismeret közvetítője az inger. A világot, a folyamatokat, az összefüggéseket a szemléltetés segítségével kell megismertetni a gyerekekkel. Comenius pedagógiája. Szemléltetés a természettudományi órákon, a tanár a tanári asztalon kísérletez. A történelem órán filmet nézünk, a tanár fölolvas néhány forrásszöveget. Szertárak létrehozása. A szemléltetésre épülő számítógépes oktatóprogramok, szöveg, kép, hang, videó integrálása egy multimédiás eszközben.

érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás Tanulásértelmezése: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás A tanulás logikája: induktív

A cselekvés pedagógiája A tanulás a cselekvés során feltáruló viszonyok belsővé válásával történik. A forrás itt is a külső valóság. A közvetítő viszont a cselekvés. A tanítónak tevékenységeket kell szerveznie, a tanulónak önállóan kell felfedeznie a világot. Tanulói kísérletezés. Történelemórán szituációjáték. Interaktív, szimulációs oktatóprogramok. Reformpedagógiai gyökérrel rendelkező iskolák, alternatív iskolák gyakorlata.

Tanulásértelmezése: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, érzelem, akarat, cselekvés A tanulás logikája: induktív

fogalmi váltás A konstruktivizmus pedagógiája Földgömb-kísérlet A tudás összetevői: értelmező szerkezet - információ Ha az információ ellentétes az értelmező szerkezettel: nem dolgozzuk fel az információt mechanikusan bevéssük az információt átalakítjuk az információt kissé módosítunk az értelmező szerkezeten radikálisan megváltoztatjuk az értelmező szerkezetet fogalmi váltás

A tanulás nem átszármaztatás, befogadás, hanem konstrukció. A tudás egyéni, másokéval közvetlenül nem összehasonlítható. A korábban megkonstruált tudással értelmezzük a kognitív rendszerünket érő hatásokat. Mindig van előzetes tudás. Nem a tapasztalat a fő meghatározója, és nem is a kiindulópontja a tanulásnak. Nem az „igaz” és a „hamis” fogalmai használhatók jól a tudás minőségének leírására, hanem elsősorban az adaptivitás fogalma. Az általános, a tudásterületektől és a feladatok kontextusától elszakított képességek értelmezése problematikus. Képességeink tudásterületfüggők, kontextusfüggők > tagadja a transzfer-hatást.

Objektivista ismeretelmélet A konstruktivizmus ismeretelmélete Konstruktivista ismeretelmélet A tudás a valóság egy modellje, nem létezik objektív megfeleltetés. A tudás konstruált, belső folyamat eredménye. A tudás adaptivitása. A világról különböző modelleket alkotunk. Objektivista ismeretelmélet A megszerzett tudás és a valóság közt megfeleltetés létesíthető. A tudás a valóság lenyomata. A tudás igaz vagy hamis. A világ megismerhető.

A gyermeki megismerés is (és minden más megismerés) mindig az egész világot birtokolja. Pl.: előbb ismerjük a virág fogalmát, s csak később a rózsáét A fogalomrendszerek kiépülése döntően differenciálódás.

gondolkodás, adaptáció, tartósság Tanulásértelmezése: gondolkodás, adaptáció, tartósság A tanulás logikája: deduktív

A digitális nemzedék 2. generációja A digitális nemzedék Nem élt internet nélküli világban. A digitális nemzedék 2. generációja Gyermekkorában találkozott az internettel. A digitális nemzedék 1. generációja Hírnöknemzedék Munkavégzésében már szerepe lehet az internetnek.

ismeret analizálás megértés értékelés alkalmazás alkotás törzs, csoport, család iskolarendszer alternatívák a rendszerben önfejlesztés önszerveződés az iskolán belül célok, fela-datok diffe-renciá- lódása iskolátlanítás (Ivan Illich) hálózatok a tudáscserére WEB 2,0 ismeret megértés alkalmazás analizálás értékelés alkotás

WEB 2,0 (tevékenység-szolgáltatás) együttműködés közösségek több irányú információáramlás mindenki mindenkinek kapcsolatok, hálózat megosztás felhasználói aktivitás azonnali reagálás WEB 1.0 (tartalom-szolgáltatás) egyirányú információáramlás egy mindenkinek információközvetítés internetes kirakat passzív szemlélődés

WEB-2.0 szakmai blogok portfóliók szakmai hírek (RSS olvasó) lájkolás közösségi könyvjelzők elmozdulás a megbízhatóság és/vagy mobilitás felé

„Hagyományos” tanulás Együttlét Linearitás Lassú hozzáférési utak, körülményesség Hálózati tanulás Virtualitás Egyidejűség Gyorsan el lehet jutni hozzá elmozdul a megbízhatóság felé

Konnektivizmus Jellemzői: A tanulás és a tudás a vélemények különbözőségében rejlik A tudásgyarapításra való hangolódás lényegesebb, mint a meglévő tudásanyag A kapcsolatok ápolása és fenntartása révén tanul Korunk alapkészsége, hogy különböző területek, gondolatok, fogalmak között összefüggéseket vegyen észre A tanulás célja a naprakész tudás A döntéshozás önmagában is tanulásként fogható fel. A fentiek alapján: - Versenyelőny vagy nyitottság az együttműködésre? - A tudás megőrzése (szakértői hatalom) vagy megosztása (együttműködésben az ereje) fog győzni ? - Szabadság vagy kontroll jellemző-e inkább a tudás ilyenfajta közvetítésekor?

elemzés, értékelés, alkotás induktív vagy deduktív Tanulásértelmezése: elemzés, értékelés, alkotás A tanulás logikája: induktív vagy deduktív de pragmatikus

abrosz cserép Oidipos cica monitor bikavér trivium gnoszeológia értetlenség kézilabda konstruktivizmus oligofrén pohár rinocérosz szőlő Volvo Tátra

A legtöbb feladat többféle módon is megoldható. Feladatmegoldásainkban megnyilvánulnak egyéni sajátosságaink. Feladatmegoldásaink kialakíthatók, fejleszthetők. Megoldásainkban vannak másokkal közös, és vannak egyéni jellemzők is. Megoldásaink között vannak többféle helyzetben érvényesek és vannak csak egyes helyzetekben alkalmazhatók. Megoldásainkban különböző mértékben vannak tudatos elemek és automatizmusok. Megoldásainknak különböző a hatékonysága általában is, különböző életkorban és különböző helyzetben is. Megoldásainkban vannak önmagukban is eredményre vezetők, és vannak más megoldásokat támogatók. Megoldásaink között vannak közeli céloknak megfelelők és hosszabb, összetettebb tanulási folyamatban érvényesek. ...................................

a tanulás általános, közös (emberi) jellemzői bármilyen vagy többféle helyzetben érvényes strat. mindenkire jellemző gyenge, önmagukban a feladat megoldására ritkábban alkalmas stratégiák támogató strat. az emberek kisebb-nagyobb csoportjára jellemző egyénre jellemző sajátosságai a tanulás a tanulás egyénre jellemző sajátosságai csak egyes feladatoknál és meghatározott helyzetben érvényes strat. csak egyes emberekre jellemző erős, hatékony stratégiák elsődleges strat. 36

Biológiai sajátosságokra épülő elméletek A személyiségtípusokból kiinduló elméletek A megismerési folyamat egy-egy mozzanatát középpontba állító elméletek Az osztálytermi helyzetek elemzéséből kiinduló elméletek

Biológiai sajátosságokra épülő elméletek A jobb illetve bal agyfélteke dominanciája alapján kialakult különbözőségekre építő elméletek Az eltérő napi ritmusra, a hőmérsékletre, a fényviszonyokra, illetve más környezeti hatásra vonatkozó elképzelések

A személyiségtípusokból kiinduló elméletek Meghatározója a személyiség egésze vagy annak egy kulcsfontosságú eleme: mezőfüggő – mezőfüggetlen, extrovertált – introvertált, sikerorientált – kudarckerülő, a tanulási motivációra épülő elképzelések (pl. Kozéki- Entwistle), ………… Többségükben dichotom elméletek

A megismerési folyamat egy-egy mozzanatát középpontba állító elméletek A tanulás egyes jól meghatározható eleme. Pl.: az információ felvétele ill. az emlékezet (vizuális- verbális), az észlelés (absztrakt-konkrét), az információ feldolgozási folyamata (aktív-reflektív), a megértés (analitikus/szekvencionális-globális), ………………. A modalitásra vonatkozók dichotómok, de az elméletek többsége skaláris.

Az osztálytermi helyzetek elemzéséből kiinduló elméletek Jól körülírható tanulási helyzetekben megnyilvánuló tanulói viselkedésre és preferenciákra vonatkozó elképzelések. Pl.: aktivitás, önállóság, együttműködés, ………..

Tanulási stílusok és a tanuló személyisége fiziológiai pszichológiai az információ feldolgozása evés-rágcsálás, érzékelés, ivás, idő, stb. fény, hang, hőmérséklet, stb. felelősség, motiváció, kitartás érzelmi környezeti egyedül, társsal, felnőttel szociológiai

Kolb kérdőív kitöltése, kiszámítása (16-18 éves kor felett)

David Kolb stílus-kategóriái Következtetett dimenziók: alkalmazkodó-asszimiláló, konvergáló-divergáló. Vizsgált alapdimenziók: aktív-reflektív, konkrét-absztrakt.

társadalmi érzékenységű foglalkozások (pl. oktatás) KONKRÉT társadalmi érzékenységű foglalkozások (pl. oktatás) társadalomtudományokkal foglalkozók (pl. történész) természettudományokkal foglalkozó (pl. kémikus) reáliákkal a gyakorlatban foglalkozó (pl. mérnök) ABSZTRAKT AKTÍV REFLEKTÍV

Alkalmazkodó Divergáló Konvergáló Asszimiláló tanító KONKRÉT történész nővér terapeuta tanár orvos nyelvész szociális munkás közgazdász Konvergáló Asszimiláló matematikus kémikus mérnök ABSZTRAKT fizikus AKTÍV REFLEKTÍV

Tanulási szokások impulzív tanulás mechanikus tanulás

szokás mechanikus tanulás értelmezve tanulás tartósabb? Tanulási hiba: megértés és elsajátítás helyett bevésés (pl. meghatározások, szabályok, törvények) szövegtanulás szövegből tanulás helyett (pl. tankönyvi szövegek) az elsajátítandó tananyag nem tartalmaz logikai összefüggéseket értelmezhető és értelmezendő is, de fontos a szöveghűség tanítási hiba is mechanikus tanulásra kényszeríthet szokás

A mechanikus tanulás szokásának leépítése (meghatározás) genus proximum differencia specifika fotel Csupán egy személy részére szolgáló háttámlás, karfás, a többinél kényelmesebb ülőbútor.

A tanulási stratégia összetevői Scan letapogatás, áttekintés Query kérdezés Read elolvasás Reflekt átgondolás Recite felidézés Review ismételt áttekintés

Analitikus-globális viszony a stratégiában letapogatás kérdezés olvasás átgondolás felidézés ismételt áttekintés