IV. Béla (1235- 1270)

A belpolitikai helyzet II. András halála után apja politikáját élesen bíráló IV. Béla lépett a trónra. Arra törekedett, hogy visszaállítsa a királyi tekintélyt Apja által eladományozott birtokokat visszavette Uralkodói támasz nélkül maradt

A királyi tekintélyt formálisan elősegítő intézkedései még jobban fokozták az iránta érzett ellenszenvet: - elégette a bárók székeit (senki ne ülhessen le a jelenlétében) - bejelentkezés nélkül nem járulhatott senki a király elé A tatár veszedelem hírére a védelem érdekében leállította a birtokvisszavételeket A tatárok elől menekülő kunok egy része bebocsátást kért az országba

tovább mélyült a király és alattvalói közötti ellentét Béla végül a bebocsátásuk mellett döntött,mert szüksége volt a kun könnyűlovasságra,az ország védelme érdekében. Kunok: - áttértek a keresztény hitre - Az Alföld területeire vonultak DE a nomád életmódjuk miatt összeütközésbe kerültek a magyar lakossággal. A király a kunok pártját fogta többnyire tovább mélyült a király és alattvalói közötti ellentét

a Vereckei-hágónál elsöpörte a magyar védőket A tatárjárás (1241-1242) Béla segítségért fordult Európa keresztény uralkodóitól de ők nem érezték fenyegetve országukat. 1241-ben több mint 60000 fős tatár hadsereg 3 irányból tört be Magyarországra, Batukán vezetésével. a Vereckei-hágónál elsöpörte a magyar védőket

Tatároktól való rettegés Tömegzavargások A kunokat tatár kémeknek tartó tömeg legyilkolta Kötöny királyt és kíséretét. A kunok kivonultak az országból Muhi közelében, 1241.április 11-én a tatárok megsemmisítő vereséget mértek a magyar hadseregre. Béla Dalmáciába menekült (Trau várába zárkózott)

peremterületekre bevándorlókat telepítetek A nép a mocsarakban,erdőkben és jól megerősített kővárakban kerestek menedéket a tatárok elől. 1242. márciusában a tatárok váratlanul kivonultak az országból. Veszteség: kb.: 50% és 20% között A tatárjárás kedvezőtlenül hatott az ország nemzetiségi összetételére A népességveszteség pótlását IV. Béla jelentős mértékben külföldiek behívásával oldotta meg peremterületekre bevándorlókat telepítetek

Északon: cseheket és lengyeleket Erdélybe: románokat Az Alföld benépesítése érdekében Béla visszahívta a kunokat (Nagykunság, Kiskunság) IV. Béla tartott a tatárok újabb támadásától szakított korábbi politikájával : Megbékélést kereste az előkelőkkel Adományokat juttatott híveinek Várépítés feltétele lett a birtokadományoknak Támogatta a városok kőfallal való megerősítését

A királyi hatalom meggyengülése Adományozási politika Bárók jelentős megerősödése: - Családok: Csákok, Kőszegiek, Kánok A bárók egyre nagyobb összefüggő bortokok uraivá váltak Kisebb birtokosok kénytelenek voltak behódolni, a bárók szolgálataiba állni a báró családjához, famíliájához tatoztak E rendszer neve: familiaritás (nem öröklődik (birtokát a királytól kapta) Nyugaton: hűbériség

Nemesség kialakulása Szerviensek nehéz helyzetbe kerülnek (királyi birtokok magánkézre kerülése miatt) Az Aranybulla jogaikat ugyan megerősítette, de meg kellett védeniük magukat a bárók hatalmaskodásaival szemben A királytól megyénként bíráskodási kiváltságot szereztek szerviensek bírája Szolgabírák

Nemesi vármegye: A vármegye alapja a nemesek önkormányzati jogokat szerző közössége lesz. XIII. század 2. felére a szerviensek jogi helyzete megszilárdul 1267-es törvényekben a nemesek megyénként választott követeikkel képviseltethették magukat. Kialakul egy új réteg: jobbágyság :  A lesüllyedő szabadok,a szolgák és hospesek összeolvadásából alakult ki. A jobbágy birtokosa telkének (és nem tulajdonosa) Ura joghatósága alatt áll. Ha elakart költözni földesura birtokáról, megtehette.