Agrárgazdaságtan I. Előadás Előadó: Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd

Makrogazdasági alapfogalmak Gazdaság: Az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége Gazdaság (másképp): A természet és a társadalom közötti interaktív kapcsolat (kölcsönhatás), amelynek keretei között az emberek elsajátítják a természet javait a szükségletek kielégítése céljából. Szükséglet: Az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti belső igény, amely az embert cselekvésre motiválja a hiányérzet megszüntetése céljából

Makrogazdasági alapfogalmak Javak: A szükséglet kielégítésének eszközei Javak csoportosítása: Gazdasági javak, szabad javak Szabad Javak: Korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló, átalakítás nélkül fogyasztható javak összessége (levegő, napfény) Gazdasági javak: Korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló, általában a termelésben átalakított javak (szűkösség törvénye) Gazdasági javak: Termékek, szolgáltatások Gazdasági javak II.: Közjavak, magánjavak

Makrogazdasági alapfogalmak Termelés: Emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállítása Termelés II.: Tágabb értelemben magába foglalja a az újratermelést, a javak elosztását, forgalmazást, végső felhasználását, fogyasztását. Termelés III.: Tudatos emberi céloknak megfelelő módon rendelkezésre álló tényezők (inputok) belépnek a termelési folyamatokba, részben vagy egészen eredeti jellegüket, minőségüket elvesztik, s ennek során végül termékké (outputtá) változnak

Makrogazdasági alapfogalmak A termeléshez szükség van bizonyos erőforrásokra (feltételekre), amely nélkül a termelés folyamata nem jöhet létre. A termelési feltételek (erőforrások) adottságokkal, korlátokkal csökkentett része adja a termelési tényezők halmazát (input kombinációk). Termelési tényezők: Elsődleges: Természeti tényezők (föld, vizek, erdők, bányakincsek), élőmunka Másodlagos: tőke, menedzsment,

Makrogazdasági alapfogalmak Élőmunka: Az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyeket a a termelési tevékenység során használ (felhasznál). Természeti tényezők: Természetes formájukban alkalmasak termelési tevékenységekre Tőke: Termelési folyamat eredménye, Reáltőke (fizikai tőke), Pénztőke Reáltőke: gép, anyag, berendezés, ingatlan Pénztőke: készpénz, bakszámla pénz, értékpapír

Makrogazdasági alapfogalmak Szűkösség törvénye: A termelési tényezők korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, ezért van értékük, mindig a legkisebb mennyiségben rendelkezésre álló termelési tényező befolyásolja legnagyobb mértékben a többi használatát (Liebig minimum elv) A gazdálkodó dönt, optimalizál, melyik termelési tényezőt, milyen formában, melyikidőpontban, mekkora mennyiségben alkalmazza. A döntést befolyásoló paraméterek: összhaszon, határhaszon, hatékonyság, termelékenység, haszonáldozati költség, takarékosság, adottságok, üzemméret, internáliák (agrárpolitika, adórendszer, támogatások, törvények, piaci lehetőségek stb.), tulajdon

Makrogazdasági alapfogalmak Tulajdon: A termelési tényezők elsajátítása során létrejövő gazdasági viszonyok összessége. A tulajdon lényegi elemei: birtoklás, rendelkezés, használat A tulajdon két alaptípusa: magántulajdon, köztulajdon Meghatározza az emberek helyét a gazdasági folyamatokban Megjelenik a gazdasági szervezetek formáiban

Makrogazdasági alapfogalmak A magántulajdon: a termelés folyamán a termelési tényezők áruformájának a magántulajdonán alapul Klasszikus tőkés magántulajdon: egyetlen személy (család) tőketulajdonát jelenti, a tulajdonos az összes tulajdonosi funkciót (gazdálkodás, ellenőrzés működtetés konkrét feladatai) is ellátja Modern magántulajdon: A tulajdon és a tulajdonosi funkciók szétválnak (pl. Rt.) Magántulajdon esetén az embereket ki is lehet zárni a tulajdonlásból

Makrogazdasági alapfogalmak Köztulajdon: A termelési tényezők egy embercsoport birtokában vannak (pl. állam, önkormányzat) A tulajdon nincs nevesítve A tulajdon és a tulajdonosi feladatkör elszakad egymástól Szocialista tulajdon: A tulajdon és működtetése nagymértékben elválik egymástól, a tulajdon mindenkié, de igazából senkié

Makrogazdasági alapfogalmak Gazdaság: A gazdálkodó szervezetek, intézmények kapcsolatrendszere, amelyet a gazdasági folyamatok alapegységei és azon intézmények alkotnak, amelyek a kapcsolatrendszer és a vele összefüggő folyamatok szabályozására jöttek létre A gazdaság alapegységei: háztartás, vállalat, állam Háztartás: Egymással rokoni kapcsolatban álló személyek közössége, amelyek jövedelmi, fogyasztási egységet alkotnak és a gazdasági tevékenységeik költségeit közösen viselik. Gazdasági funkciói: fogyasztás, megtakarítás, jövedelemtermelés, gazdaság munkaerőbázisa

Makrogazdasági alapfogalmak Üzleti szervezetek: A termelés szervezeti alapegységei, amelyek célja a fogyasztási szükségletek kielégítése Legfontosabb jellemzők: önállóság, profitérdekeltség, kockázatvállalás Állam: Valamennyi gazdasági folyamatot befolyásolja Alapvető funkciói: Hatékonyság növelése Makrogazdasági stabilitás Társadalmi igazságosság, méltányosság

Makrogazdasági alapfogalmak Gazdasági tevékenységek összehangolása: Koordináció Munkamegosztás Specializácó Specializáció: Emberek, vállalkozások, országok egy bizonyos tevékenységre szakosodását jelenti. Specializáció célja: A gazdaság szerepelői a lehető legelőnyösebben használják ki a szakértelemben és az erőforrásokban lévő lehetőségeket, különbségeket

Makrogazdasági alapfogalmak Munkamegosztás: A gazdasági tevékenységek, egyes munkafolyamatok, részmunkák szétválását jelenti. A munkamegosztás fajtái: Természetes munkamegosztás (legegyszerűbb): A munkamegosztás nemek és kor szerint történik. Technikai munkamegosztás: Különféle speciális eszközök kifejlesztésével, működésükhöz szüksége szaktudás hasznosításával specializálja a gazdaság szereplőit. Napjainkban a munkamegosztás: A felsoroltakon kívül, szakmai, képzettségi, nemzetközi, társadalmi, üzemen belüli, üzemen kívüli munkamegosztás

Makrogazdasági alapfogalmak Koordináció: A gazdaság szereplői által végzett tevékenységek összehangolása Koordináció alaptípusai: Etikai koordináció: Az emberek gazdasági kapcsolataiban a társadalmi, erkölcsi normák, tradíciók érvényesülnek. Agresszív koordináció: A gazdasági szereplők között szigorú alá- fölérendeltségi viszonyokat teremt, és a fölérendeltek nyers erőszakkal kényszerítik az alárendelteket az általuk kívánt gazdasági tevékenységre (pl. gyarmatosítás, hadigazdaság). Piaci koordináció: A gazdasági folyamatok összehangolása a piac segítségével történik. A piaci koordináció alapkérdései: Mit? Hogyan? Kinek?

Köszönöm figyelmüket!