Görög mitológia

Az istenek születése 1. Khaosz az ősi sötét tátongó űr megtestesítő istensége a görög mitológiában. ő volt a legelső teremtmény, akiben nem volt rendszer. A világkeletkezési folyamat élén állt, zűrzavaros anyagi jellegű üresség, egy légáramlat termékenyítette meg.

Khaosz gyermekei Erósz - szerelem Gaia - föld Tartarosz - alvilág Erebosz – sötétség / alvilág felső része Nüx - éjszaka Először Erósz született meg Khaosztól, anya nélkül. Erósz szerette a rendet és a rendszert, így hamarosan szintén anya nélkül született meg Gaia, a Föld, Tartarosz, az Alvilág legmélyebb tartománya, Erebosz, az Alvilág megtestesítője és Nüx, az éjszaka.

Erósz – az első gyermek Erósz a szerelem és a szexuális vágy istene a görög mitológiában. az egyik legősibb istennek tartották, ugyanis magának Khaosznak, az ősi sötétségnek a gyermeke. Ő lobbantotta lángra Uranoszt és Gaiát is, és így egyesült a föld és az ég.

Gaia Gaia testesítette meg a földet, ő volt a földanya. Az ősi zűrzavar és sötétség, Khaosz gyermeke. A föld magányosan érezte magát, ezért apa nélkül szülte meg Uranoszt, az eget, Oureiát, a hegyeket és Pontuszt, a tengereket. Erósz szerelemre lobbantotta a földet az ég iránt, és így történt, hogy Gaia saját gyermekével, Uranosszal nemzette a hat Titánt és a hat Titaniszt. A három küklopsz és a három százkarú szörnyeteg, a Hekatonkheirek is az ő gyermekeik voltak.

Aithér /Éther/ A ragyogó örök világosság és a levegőég istene, Erebosz és Nüx fia. Az első görög istenek közül való, a „felső ég” megszemélyesítője, az űr és a menny megtestesítője. Neve a görög Aithêr szóból származik, jelentése: éter. Aithér volt a tiszta, „felső levegőég”, az istenek levegője, szemben „aer”-ral, a komor alsó levegővel a Földön, amelyet az emberek lélegeztek be.

Khaosz Erósz Gaia Tartarosz Erebosz Nüx Uranosz Éther Szerelem Föld Alvilág Erebosz Sötétség – később: Alvilág felső része Nüx Éjszaka Uranosz Ég Éther Felső ég, világosság - 6 titán: Ókeanosz (a tenger), Kóiosz, Hüperión, Kriosz, Iapetosz és Kronosz (Saturnus) – az idő - 6 titanisz: Téthüsz, Rheia, Themisz, Mnémoszüné, Phoibé, és Theia (+Dióné). - Küklopszok (3): egyszemű szörnyalakok  Uranosz a Tartaroszba veti őket - Hekatonkheirek (3): százkarú szörnyek 50 fejjel Tartaroszba vettetnek - Titánok gyermekei: titánok – második nemzedék pl: Atlasz, Epimétheusz és Prométheusz (Iapetosz fiai) Aphrodité Erinnüszök (Alektó, Tisziphoné és Megaira): a bosszúállás istennői, Uranosz véréből keletkeztek (Fúriák)

Aphrodité - Vénusz Akkor született, amikor Kronosz kardjával kasztrálta apját, Uranoszt. Ettől a tenger habot vert és hullámzott, és a habokból kagylóhéjon kelt ki Aphrodité. Az istennő neve is születésére utal, hiszen az „aphrosz” szó görögül habot jelent. Ciprus szigetén Petra tou Roumiou-nál lépett partra, amit Aphrodité sziklájának neveztek el. Mikor kilépett a partra, amerre járt, lába nyomán csodás növények és fák keltek ki a földből. Ezeket az Aphrodité növényeinek nevezett gyümölcsöket, virágokat és illatszereket (kékvirágú lótusz, mirtusz, gránátalma, menta stb.) különösen alkalmasnak tartják a szerelmi vágy fokozására (afrodiziákumok).

Uranosz + Gaia Titaniszok Küklopszok Hekatonkheirek Titánok Téthüsz - tengeristennő Rheia Themisz – igazság, rend (Justitia) Mnémoszüné – emlékezés – a múzsák anyja Phoibé Theia Küklopszok Hekatonkheirek Titánok Ókeanosz - tenger Kóiosz Hüperión (– a Nap hordozója) Kriosz Iapetosz Kronosz - idő Métisz – Zeusz első felesége Zeusz tőle kap mérget Kronosz ellen Hesztia Démétér Héra Hadész Poszeidón Zeusz 9 Szerelmes éj – 9 Múzsa

Olümposzi istenek Zeusz: a legfőbb isten az Olümposzon, Kronosz és Rheia fia, az istenek 3. nemzedékének vezetője (Jupiter) Hadész: Kronosz és Rheia gyermeke, az Alvilág ura. Az alvilágban lakik. (Pluto) Héra: 300 éves szerelem után Zeusz felesége és nővére, az Olümposz királynője (Juno) Démétér: a Föld istennője, Zeusz testvére (Ceres) Hesztia: Zeusz testvére, a családi tűzhely istennője (Vesta) Poszeidón: Kronosz és Rheia gyermeke, a tenger istene (Neptunus). Apollón: Létó és Zeusz gyermeke, a költészet, nap, világosság, jóslás, zene istene, a Múzsák karának vezetője (Apollo) Artemisz: Létó és Zeusz gyermeke, vadászat és vadállatok szűz istennője, Apollón ikertestvére (Diana) Aphrodité: a szépség és szerelem, a szexuális gyönyör istennője (Venus) Arész: Héra és Zeusz gyermeke, a harc és háború istene (Mars) Dionüszosz: Zeusz és a halandó Szemelé fia, a bor és szőlő istene (Bacchus) Héphaisztosz: Héra gyermeke, az istenek kovácsa, a tűz és kovácsmesterség istene, egyik lábára sántít (Vulcanus) Hermész: Zeusz és Maia gyermeke, az istenek hírnöke, a halottak követője, a kereskedők, szónokok, tolvajok védője (Mercurius) Pallasz Athéné: Zeusz fejéből pattant ki. A városvédő mesterségek és tudományok védnöke, a bölcsesség, jog, művészetek oltalmazó istennője. (Minerva)

Kalliopé: az epikus költészet, a filozófia és a tudományok A MÚZSÁK Kalliopé: az epikus költészet, a filozófia és a tudományok Terpszikhoré: a tánc Thaleia (Thália): a komédia, a színház Melpomené: a tragédia , a dráma és a gyászének Polühümnia: a himnikus költészet Euterpé: a lírai verselés és a zene Erató: a szerelmi költészet és a dalok Kleio: a történetírás Uránia: a csillagászat és az asztrológia múzsája. Baldassare Peruzzi: A múzsák és Apollón tánca Eustache Le Sueur: A múzsák; Kleio, Eutherpé és Thaleia

Más istenek Héliosz: a Napisten – (Solarium) Szelené: a Hold istennője – (Luna) Hekaté: Háromfejű és háromtestű alvilági istennő, a varázslás, a sötétség és az éjszaka úrnője Hüpnosz: az Éj istennőjének, Nüxnek a fia, az alvás és álom istene Niké: a győzelem istennője (Victoria) Pán: Hermész és Droüpé nimfa fia, kecskelábú, szőrös-szarvas pásztoristen – (Faunus) Zephürosz: a nyugati szél Boreász: az északi szél Heszperidák: Atlasz leányai, akik egy sárkánnyal Héra aranyalmáit őrizték a világ nyugati szélén Aiolosz: A szél istene; ő szedi össze a pusztító szeleket és ajándékozza Odüsszeusznak (Aedus) Erisz: a viszály istennője