2011. szeptember 24. Csillag Ferenc közoktatási szakértő

– az oktatási rendszer nem felel meg a munkaadók igényeinek, – az öregedő népesség nagy nyomást gyakorol az államra és az aktívakra, – az olcsó munkaerővel termelő országok részéről növekedik a konkurencia, – magas a munkanélküliség, és ennek komoly társadalmi hatásai vannak, – a technika gyors tempójú fejlődése jellemző minden területen, – felértékelődik a tehetség, az alkotó kreativitás, – változó értékek generálódnak a társadalomban, – felértékelődik az információ értéke, – az európai uniós integráció jelentős változásokat követel a gazdaság és az oktatás területén is

Új elvárások a vezetővel szemben Nyomás alatt az iskolák – Nagyon fontos kérdés, hogy miként lehet megtartani a helyes egyensúlyt az iskolával szemben támasztott különböző elvárások között. Egyrészt a kormány gazdasági megszorításokat vezet be, de a minőségellenőrzés szempontjából is igényeket támaszt. Helyi érdekérvényesítők elvárásokat fogalmaznak meg, ami szerint a jelenlegi szülők felismerik a magas színvonalú oktatás hatalmas jelentőségét a gyerekeik jövője szempontjából

Új elvárások a vezetővel szemben Minél inkább kívülről határozzák meg az intézmény misszióját, illetve minél kisebb a szakemberek befolyása az iskolai profil kialakítására, az iskola környezetéből érkező igények kielégítésére, annál nagyobb lesz az a stressz, amit ez a helyzet okoz az oktatás valamennyi szereplőjének, így a vezetőnek is

5 Művészet-e a vezetés? "A vezetői eredményesség kulcsa, hogy a hatalom gyakorlása nélkül tudjuk befolyásolni az embereket." (Thomas Gordon) "A vezetés cselekvést jelent, nem pozíciót." (Donald H. McGannon) " Ha túlélő akarsz lenni ezen a világon, meg kell tanulnod gyorsan tanulni." (Chaim Potok)

„… a hatalom gyakorlása nélkül” A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni Napjaink aktualitása: a központi irányítás béklyóba szorítja a professzionális vezetést. a központi irányítás béklyóba szorítja a professzionális vezetést. Veszélyhelyzet, ugyanis az intézményvezető csupán végrehajtóvá válik!

„… a hatalom gyakorlása nélkül” Mit él át a ma vezetője a hatalommal kapcsolatban? Valós önállósága nincs, vagy alig-alig van; érezhető a túlszabályozás. Döntések születnek a feje fölött. Igen erős a hierarchia! A gazdasági hatások soha ennyire nem befolyásolták az oktatásügyet – megszorítások! A szakmaiság csorbát szenved.

„… a hatalom gyakorlása nélkül” Kormányzat/központi igazgatás Vertikális kapcsolat Iskolai vezetők Az iskola Diákok, tanári kar, forrásoktudás Közösség Szülők Más iskolák Üzleti élet

„… a hatalom gyakorlása nélkül” Mit él át a vezető a vezetettekkel kapcsolatos napi munkában? Ideális esetben az intézményi hierarchikus rendszerben a helye itt található. Az okok: • maga is pedagógus, • ismeri a belső problémákat, de kollégák képességeit, terhelhetőségét és szociális helyzetét is, • létezik a megfelelési kényszer is, ez néha „feladáshoz”, kényszerű kompromisszumokhoz vezet.

EMPÁTIA

„…gyorsan tanulni” „Nagyon sokat kell nekünk tanulnunk ahhoz, hogy keveset tudjunk.” Montesquieu Az állandó szabályváltozások folyamatos tanulást, képzést igényelnek. (A túlszabályozás időszakát élik meg a vezetők.) „De mi is legyen a kritikai észrevételekkel?” A kreativitás feltétlenül csorbul. Ez nem a szárnyalás ideje. Soha ennyire nem volt fontos a belső kommunikáció zökkenőmenetes működtetése. (A félrehallások veszélye!)

„…gyorsan tanulni” A ma is alkalmazott vezetéselmélet szerint az iskolaigazgatóknak képeseknek kell lenniük: - valós változások végrehajtására; - egy hatékony csapat összefogására; - az anyagi források felhasználásának menedzselésére; - időbeosztásának olyan - fontossági szempontok szerinti - összeállítására, amely meggátolja, hogy a figyelmét elvonják a fontos teendőkről. Ezzel szemben ma az elvárás mást mutat; - érték- és hagyományőrzés, - kiszolgálói szerep

„…gyorsan tanulni” A változáskövetés felelőssége: nincs vagy alig van idő a kísérletezésre, elmaradnak a beválás vizsgálatok. Az iskolában folyó vezetői munka már nem a tanításról, a nevelés minőségének javításáról, sokkal inkább a jogi-, a gazdasági megfelelésről szól. (A vezető lopott pillanatait tudja csak a tanulókkal való közvetlen kapcsolatban tölteni.) Szerepváltozás:  elvárás: kiszolgáló, túlélő, tojástáncoltató, abszolút lojalitás,  amire kevéssé van szükség: kreativitás, innovativitás

„… cselekvés, nem pozíció” A sikeres vezetés alapelvei a következők:  Vizsgálandó, mikor szabad akcióba bocsátkozni és mikor nem.  Nagy és kicsiny csapatot egyaránt jól kell vezetni.  A vezetőnek és a beosztottaknak érdekük, hogy a célmeghatározás azonos legyen

„… cselekvés, nem pozíció” Vezet-e a vezető? Soha nem ült trónuson, bár néhányan szerették volna magukat ott látni. Örömmel tölti el, ha van ideje egyáltalán leülni. Csupán háromlábú széken ül!

Vezet-e a vezető? Gyorsan vagy átgondoltan döntsünk? Hatékonyságot eredményez, ha a döntés előtt: – felismerjük a problémát, – elemezzük, – információt gyűjtünk róla, – többféle alternatívát állítunk fel, – elemezzük ezeket és kiválasztjuk a legjobbat Állandó dilemma: -ki határozza meg a hatékonyságot, - melyek a hatékonyság ismérvei, - alkalmas-e a hatékonyság a motivációra?

„A vezető fejleszti az embereit – azzal, ahogyan irányítja őket, meg tudja könnyíteni, vagy nehezíteni, hogy önmagukat fejlesszék. Vezeti, vagy félre vezeti őket. Kihozza belőlük, ami bennük van, vagy elfojtja képességeiket. Erősíti tisztességüket, vagy korrumpálja őket. Egyenes, szilárd tartást ad nekik, vagy deformálja embereit … szándékosan, vagy anélkül, hogy tudná.” (Dr. Peter Drucker)

De kinek van erre energiája, hite és elkötelezettsége?

Változó szerepben az igazgató A pedagógus mint értékközvetítő a kor tükre, hordozója az idő szükségleteinek. Az igazgató is pedagógus, erről nem szabad megfeledkezni. Elvárás: a vezető munkájában alapvető fontossága van az alkalmazkodáshoz, változás fogadáshoz való viszonynak, továbbá a nyitottságnak, a motivációs képességnek, illetve az arra való képességnek, ami befolyásolja a tervezési tudást és a változáshoz való viszonyt is. Ugyanakkor szükség van a vezetői munka ellenőrzésére, értékelésére is, fenntartói vezetőpolitika meghatározására is

Amikor megköszönöm érdeklődő figyelmüket, akkor figyelmükbe ajánlom a következő gondolatot: „Lehet, hogy minden tudás legelején egy kérdő mondat áll?” Ancsel Éva