TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése Közoktatás 1-4. szintjei - Kapcsolódások - Ütőné Dr. Visi Judit 5. pillér, szakmai vezető június 20.

A közoktatáshoz kapcsolódó, az Országos Képesítési Keretrendszer szempontjából releváns tanulási kimenetek leírása 1. Az MKKR 1-4. szintjeinek közoktatási szempontú értelmezése 2. A támogató környezet kialakítása A fejlesztés célja

Kimeneti pontok meghatározása Országos Kompetencia mérés 2006-tól Kétszintű érettségi 2005-től

• A kimeneti pontok legitimálása • A közoktatás szempontjából releváns 1-4. kimeneti szint deskriptorainak kibontása, értelmezése az elemzett dokumentumok alapján Köznevelési törvény, Nat, Kerettantervek, érettségi vizsgakövetelmények, 6 és 4 évfolyamos gimnáziumi felvételi feladatlapok, OKM, Idegen nyelvi keretrendszer, Európai Nyelvtanulási Napló, SZVK-k (Vendéglátás-idegenforgalom, mezőgazdasági), szakmai versenyek feladatai, Hol tartunk most?

Problémák, dilemmák • A deskriptorok eltérő jelentősége – tudás és képesség túlsúlya, kevés információ az attitűdről, még levesebb az autonómiáról és felelősségről → eltérő részletezettség • Szemléleti különbségek – alig megjelenő tanulási eredmények

• Megszerzése a 8. évfolyam elvégzéséhez kapcsolódik. Sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. • Az alapfokú iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványt az az iskola adja ki, amelyben a tanuló tanulói jogviszonyban állt. • Híd 1., 2. program – jelent-e szintemelést? Alapfokú végzettség

• Az alapfokú oktatásban nincsenek központilag előírt kimeneti (képesítési) követelmények. Nincs mérés vagy vizsga • A nyolcadik évfolyam elvégzésről szóló bizonyítványt az iskola akkor adhatja ki, ha a tanuló eleget tett a helyi tanterv 8. évfolyamra szóló, az intézmény pedagógiai programjában közzétett követelményeinek. Alapfokú végzettség

• A Ktv. 9.§ (8) bekezdése szerint az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és a felsőoktatási intézménybe való felvételre, illetve szakképzésbe való bekapcsolódásra jogosít. • Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit (100/1997. (VI. 13) kormányrendelet 45.§ (1)). Az érettségi vizsga szintjének a végzettség tekintetében nincs jelentősége. Középfokú végzettség

• A vizsgakövetelmények elkészítése és kiadásának eljárásrendje szabályozott, de a felülvizsgálata nem. • A vizsgaeredmények elemzését és értékelését, illetve az új vizsga hatásvizsgálatát az OH és az OFI végzi, illetve végezte. Középfokú végzettség

Problémák, dilemmák • A deskriptorok eltérő jelentősége – tudás és képesség túlsúlya, kevés információ az attitűdről, még levesebb az autonómiáról és felelősségről → eltérő részletezettség • Szemléleti különbségek – alig megjelenő tanulási eredmények •„hiányzó láncszem” problémája •Belső ellentmondások

4. szint - tudás Adott műveltség- és szakterületen belül ismeri a tényeket, fogalmakat, megérti a fontosabb folyamatokat és összefüggéseket. –Ismeri a szakmai nyelvezetet, a szakterület terminológiáját, lehetőleg idegen nyelven is. –Ismeri és érti az adott, egyéni érdeklődésnek megfelelő műveltség-/szakterület tudáselemeinek összefüggéseit, struktúráját. –Megérti a bonyolult, többtényezős jelenségek összefüggésrendszerét. –Rendelkezik az adott tudásterületek tényeinek, fogalmainak, összefüggéseinek, eljárásainak alkalmazásához szükséges módszerekkel és eszköztudással.

Ezen a szinten a tanulónak árnyalt és szilárd iskolai műveltsége van, amelyet az érettségi vizsgabizonyítvány támaszthat alá. Egyes területeken a szakértelmet megalapozó vagy már szakértelem-szintű tudást birtokol. Elvont ismeretei bőségesek, de ezzel együtt is az absztrakt világnak csak korlátozott, részleges ismerete várható el tőle. A fokozódó mértékben absztrakttá váló tudássémák lehetővé teszik újszerű helyzetek értékelését, illetve a tudás felhasználását, s ezek útján biztosítják a képességek és az önállóság fejlődését.

4. szint - képesség Képes adott témakörhöz, szakterülethez tartozó tudás alkalmazására nem megszokott kontextusban. – Képes rendszerben gondolkodni, az absztrakció bizonyos formáit alkalmazni. – Képes új információk önálló megszerzésére és feldolgozására. – Képes saját tanulási, problémamegoldó stratégia megtervezésére és kivitelezésére, megfelelő korrekciók elvégzésére. – Képes a szak-/tanulmányi területen megjelenő problémahelyzetek felismerésére, adekvát megoldási javaslatok megfogalmazására

Ezen a szinten a tanuló kreatívan használja ismereteit új helyzetekben is, az előzőektől magasabb absztrakciós szinten talál összefüggéseket a valóság elemei között

4. szint – attitűd Nyitott új feladatok végzésére. Értékelni tud lehetőségeket, mérlegelni tud kockázatokat, alternatívákat és következményeket, képes kompromisszumos megoldásokra. Döntési helyzetekben az etikai és jogi normák figyelembevétele, az értékek, viselkedés és életmód összefüggéseinek megértése jellemzi. A szakma és a minőségi munkavégzés iránt elkötelezett. Igényli a folyamatos önképzést, alkalmazza annak eljárásait.

Ezen a szinten a tanuló attitűdjének viselkedésbeli (kognitív) összetevője válik hangsúlyossá, amely a tárggyal kapcsolatos viselkedési szándékokra utal.

4. szint – autonómia, felelősség - Az önállóság és az önkontroll a munkavégzésben, problémamegoldásban és tanulásban egyaránt jellemző. - Felelősséget vállal saját tevékenységéért, a rábízott kisebb csoport, közösség munkájáért Ezen a szinten a tanulónak kibontakozik a felelősség tudata magáért és másokért.

Érettségi vagy a 12. évfolyam vége ?

Köszönöm a figyelmet!