A Bárkától a teknőig családi akadályverseny a Sokszínű ÉLET című állandó kiállításban A Bárka az Özönvízre adott válasz, egyben a természet védelmének szimbóluma. Gondolják meg: van köze az özönvíznek az özönnövényekhez? a) Az özönnövények magjait az Özönvíz sodorta Magyarországra ( ha ezt gondolják helyes válasznak, iratkozzanak be egy földrajzi szabadegyetemre ) b) Az „özönlik” szóból képzett jelző közös bennük ( ha ezt gondolják helyes válasznak, sétáljanak az őscápa alá, keressék meg a fogát a vitrinben ) c) Semmi köze, véletlen hasonlóságról van csupán szó ( ha ezt gondolják helyes válasznak, inkább ne is folytassák …). Olvassák el az őscápa feliratát, és írják be a hiányzó betűket. Választ kapnak arra a kérdésre, hogy az őscápa őshonos-e a Kárpát- medencében. 3. Menjenek tovább a mamut felé, addig, amíg balra meg nem látnak egy rendkívül hiányosan öltözött urat. Ember egyáltalán? Megpuszilná bárki a családban? Adnának neki szállást? Leülnének vele egy asztalhoz? Beszéljék meg, találgassák, hogy egy ünnepi vacsorájuk során az asztalra kerülő ételek közül vajon miből venne ő, kínálás nélkül? Mit ismerne fel az ételeink közül, és mi az, amitől idegenkedne? Mi, mai emberek úgy viselkedünk a Földön, mint egy özön-faj, amelynek nincs igazi biológiai ellenfele (kiirtottuk, meggyérítettük, állatkertbe zártuk őket), amely túlszaporodik, túlságosan kihasználja, kimeríti a környezeti adottságokat. Ezen a laza akadályversenyen az országunkat elárasztó özönnövényekről és özönállatokról lesz szó. Ha megoldják valamennyi feladatot, nagy jutalmat kapnak: a közös szórakozás, a belső mosoly, és a megelégedettség örömét.

Mehetünk tovább, egészen a vizáig. A hatalmas halnál forduljanak balra, és keressék meg az amúri kagylót. (1 db kagylóhéj van kiállítva). Találkoztak már ekkorával? 2 kg-ra is megnő, és egyre terjed vizeinkben. A nevét kaphatta az alábbi három ok valamelyike miatt? a) Csakis az Amúr folyóban él, sehol másutt. b) A kagylót fiatal párok a szerelem (l’amour, ejtsd lamúr) jeleként ajándékozzák egymásnak Kínában. c) Az amúr növényevő hal, de ezt a kagylót szívesen elrágcsálja. Itt egy fekete, sárga foltos mocsári teknőst látunk (felső kép). Az ékszerteknősök sokkal színpompásabbak! Az apró, vörösfülű ékszerteknőst sokan megveszik gyermeküknek. Azután a teknős megnő, nehéz tartani, szabadon engedik valahol. Ez a színes állat most már szaporodik Magyarországon! Ha végleg kiszorítja a mocsári teknőst Magyarországról, akkor egy unalmas, sárga-fekete faj helyett egy színpompás, vörössel is díszített fajunk lesz. Még sokszínűbb lesz így az élővilág, nem igaz? a) De igaz! (Sajnáljuk, megbuktak. Vége a játéknak!) b) A mocsári teknős őshonos faj, tehát az fog győzni! (Sajnos nem igaz. Két faj élőhelyért vívott versenyét nem az őshonosság kérdése dönti el.) c) Lehet, hogy látszólag színesebb lesz az élővilág itt, de a sokféleség nem nő. És globálisan nézve még egysíkúbb, „szürkébb” lesz az élővilág. (Ez a helyes válasz, de sajnos így is vége ennek a játéknak…) Keressék meg itt a kosárkagylókat (31 db). A Duna partján bizonyos helyeken szinte mindenütt ezt találni ma már, pedig csak néhány éve került be vizeinkbe. Elszaporodott, a régi kagylóink kárára. A kosárkagylót eredeti hazájában, pl. Kínában fogyasztják. Önök ettek már puhatestűt, azaz csigát, kagylót vagy polipot? a) Igen, konzervből (lépjenek tovább a mocsári teknősig). b) Igen, a tenger partján (lépjenek tovább a mocsári teknősig). c) Nem, meg nem ennénk ilyesmit (Háát…, nem elég ínyenc válasz, és nem is környezettudatos. Az utolsó feladatból kimaradnak. Lépjenek tovább a nagy életképig, és onnan nézelődjenek tovább) Köszönjük, hogy velünk játszottak! Ha tudományos kifejezést akarna használni az özönnövényekre, melyiket használná? a) invazív növény, mert b) infúziós növény, mert c) irrigátor növény, mert Infúzió = oldat juttatása közvetlenül a véráramba Irrigáció = beöntés Dehogy kaphatta! A mocsári teknős egy nagy madár feje fölött van (de alul)! Az ékszerteknőst a természetben fotóztuk, nem itt.